Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-10-22 / 43. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 22, 1959 EGY SZAKSZERVEZET VEZETŐJÉNEK HELYTÁLLÁSA Az alábbi rendkívül érdekes cikket a “Ford Facts”, detroiti autómunkások lapjából vettük át. Írója Carl Stellato. A McCarthyzmus meghalt . . . Éljen a béke reménye . . . Nehéz elhinni, hogy alig hét esztendővel ez­előtt McCarthy szenátor nemzetközi egyéniség volt. Az újságírók uj szót adtak az angol nyelv­nek: “McCarthyzmust”. A McCarthyzmustól való félelem behatolt a Fehér Házba, Washingtonba és leszivárgott a legkisebb iskoláig Podonkban. McCarthy szenátor és követői szerint a kommu­nisták megfojtással fenyegetik Amerikát és már csak rövid idő kérdése, hogy átvegyék az orszá­got. Detroitba is eljöttek 1952 februárjában a képviselőház Amerika-el- lenes bizottsága Detroitban is cirkuszt csinált. A szövetségi bíróság épületében ütötte fel sátrát. Jól szervezett városunkban jobbra balra küldte az idézést. Az újságok, a rádió, a TV, mind a ke­zükre játszott. A fantasztikus nagy "Hitler-ha- zugság” érvényesült. A “vörösök” átvették a szakszervezeteket, különösen a 600-as lokált. A detroiti iskolák, egyetemek a kommunizmus bás­tyái. ' Nem adtuk fel meggyőződésünket győzelemre vittük eszméinket. A McCarthyzmus támadási célpontja nem mindenkit érintett olyan szerencsésen, mint bennünket. Egyesek még most is szenvednek miatta. McPhaul a bizottság áldozata Egyik volt tagunkat Art McPhaul testvért, a bizottság elé hurcolták 1952-ben és követelték, tegye eléjük a Polgári Jogok Bizottságának név­listáját, ő volt ugyanis a nevezett szervezet főtit­kára. McPhaul nem volt hajlandó a Judás szere­pére, mert nem akarta kitenni a tagokat a meg­hurcoltatásnak; ezért kongresszus elleni tisztelet­lenség vádja alá helyezték. öt évvel később, 1957-ben került ügye tárgya­lásra. Elitélték és 9 hónapi börtön és 500 dollár pénzbírsággal sújtották. Fellebbezését Ernest Goodman ügyvéd vezeti Cincinnatiban. Reméljük, hogy a fellebbezési bíróság elveti az ügyet, a McCarthy-idők e keserű gyümölcsét. Amig a vizsgáló bizottságok börtönbe küldhetnek embereket, mert nem hajlandók tagtársaikat el­árulni, addig félelemben él a nép és nem lehet be­szélnünk szabadságról. 1952 óta sok minden történt, amit bizony jó volna megvizsgálni és a nép elé vinni. Ott van például az acélipar monopóliuma, áraik megálla- pitásának kérdése, amit elsőként vizsgálhatna meg a kongresszus. Más is van, mint pl.: A 600-as lokál nem vette be McCarthy hisztéri­kus őrjöngéseit. Szemben álltunk ezzel az orszá­gos őrülettel. Az ellenünk zúdított óriási propa­ganda ellenére hangoztattuk, hogy a törvények joga ma is része US alkotmányának. Részünkre továbbra is ártatlan volt mindenki, amig be nem bizonyította bűnösségét. Alkotmányunk egyaránt ved minden amerikait faj, szin, vallás és politi­kai különbség nélkül. Intelligens tagjaink vannak A 600-as lokál túlélte a McCarthy-periódust. Túléltük, mert jólinformált, intelligens tagságunk van, akik a hisztéria és propaganda ellenére is helyesnek találták politikánkat. A 600-as lokált megacélozta a gyűlölet hadjárata, a félelem és gonosz praktika propagandája, jóval McCarthy ideje előtt. Jól emlékeztünk a Harry Bennett- időkre Fordéknál, McCarthyék felkotort piszkai nem voltak újak részünkre. Kruscsev amerikai látogatása Ma 1959-et Írunk. Megváltozott a helyzet. Az utolsó néhány hétben az amerikai kormány veze­tői és az Egyesült Nemzetekhez küldött delegá­tusunk együtt evett-ivott a világ első kommunis­tájával, Nikita Kruscsevvel. Mr. K. Eisenhower elnök vendége volt. Együtt ült hatalmas külügyi szenátusi bizottságunkkal. Együtt ebédelt Wall Street “kövér macskáival”, Amerika nagytőkései­vel, nem az ipar üzletvezetőivel, hanem tulajdono­saival. Furcsa az, hogy azért nem dűlt össze Amerika kormánya, sőt ellenkezőleg, demokráci­ánk erősebb lett, mióta Kruscsevvel találkozott. Az Egyesült Államok elnöke és családja a Krém lin vendége lesz tavasszal, ha meglátogatják a Szovjetuniót. Jobb beszélni, mint harcolni Amerika és a Szovjetunió vezetői közös prob­lémáikról tanácskoztak, hogy kölcsönösen megol­dást nyerjenek, anélkül, hogy a nukleáris hábo­rúk borzalmait hozzák az emberiségre. Nagyon helyeseljük ezt a politikát. Jobbnak látjuk az ál­lamfők konferenciáját, mint azt, hogy amerikaiak és oroszok szétbombázott tetemei feküdjenek az utszéleken. A 600-as lokál demokratikus eszménye, amiért harcoltunk, hogy minden nép, faji, vallási és poli­tikai megkülönböztetés nélkül egymás mellett élhessen és szabadon beszélhessen hazánkban ugylátszik olyan irányban terjed, hogy minden nemzet, bármilyen politikai rendszerrel rendel­kezzen is, együtt élhessen földünkön. Áz 1952-es McCarthy-ellenes álláspontunkat igazolta a történelem. Egyetlen tagunk sem kö­vetett el bűntényt. Tisztességesen harcoltunk és 1. Szövetségi egészségügyi és biztosítási prog­ram. 2. Az automáció hatása Amerika iparára és közgazdaságára. 3. A rövidebb munkahét szükségességének te­rén. 4. Szövetségi segítség a közművelődés terén. 5. Jobb és teljes munkanélküli biztosítás. 6. Jobb társadalmi biztosítás. 7. A közmunkák bevezetésének kérdése. 8. A minimális munkabérek felemelése és ki- terjesztése. 9. Az adók kérdése, a gazdagok adófizetés alóli elzárása. Jó volna, ha mindezeket kivizsgálná a kongresz- szus és olyan törvényeket hozna, amelyek Ameri­ka népének javát szolgálnák. Miután kongresz- szusunk minderről megfeledkezett, a munkásság kénytelen jobban kivenni részét a politikából. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szavazás ma is kulcskérdés, ma is megélhetésünk kérdése forog kockán. Cross gyárat épit Németországban Ralph E. Cross, a Fraser, Michigan-i Cross Co. végrehajtó alelnöke. Üzemét 1898-ban építette édesapja. Munkásai 1959 augusztus 4 óta sztrájk­ban állnak. Cross szóba sem állt előzőleg az unió­val. Hiába az állam, a szövetségi kormány köz­benjárói, minden igyekezet kárba veszett a sztrájk megállítására. Cross még csak tárgyalni sem hajlandó. Cross nem hiszi, hogy a UAW képviseli alkal­mazottainak többségét, tehát szóba sem áll ve­lük. Kétszer volt választás Cross üzemében és mindkét esetben a többség az UAW-re szavazott; ;,a szavazást a kormány megbízottja vezette. Cross kétszínű politikája sem meglepő. A Det­roit Times 1959 juliug 14-iki számában jelentette, hogy Cross, aki az “Invest in America Week” elnöke volt, Nyugat-Nemetországban épit gyárat. Kesereg a kevés profit miatt A szenátus bankbizottsága előtt Washington­ban eképpen kesergett Cross: “A magas árak mi­att nem tudunk versenyezni a világpiacon, most az a veszedelem fenyeget, hogy az itthonit is el­veszd j ük. “Sokszor kevesebbe kerül gépalkatrészeinket Európában készíttetni és ideszállitani, mint ide­haza gyártani”. “UlSA-ban magasabbak a munkábérek, mint Európában, lassú a termelés és kényelmeskedés (“Feather-bedding”) akadályozza a gyártási ira^- mot”. Cross tanúskodása ellentétben állt a profit be- zsebelésével. A Detroit Times Standard, meg az üzleti világ bibliája, a Poor’s Corporation jelenté­se szerint nem is volt olyan rossz Cross-éknak. 41 százalékos profitemelkedés 1^951 március 31-én, hat hónap leforgása alatt 545,830 dollár tiszta haszna volt az előző év 228,- 313 dollárja ellenében; ez 41 százalékos profit- emelkedést mutat Crossék-nál, részvényeik 42 százalékos emelkedést mutattak az év első hat hónapjában. A profit és részvényjelentés éppen egyidejűleg jön azzal a jelentéssel, hogy 25 százalékkal keve­sebb munkást alkalmaznak, mint azelőtt. Cross, aki mást buzdít, hogy fektesse be pénzét Amerikában, jobbnak találja sajátját Európában befektetni. Vajon mennyi profitot sajtolhatnak ki ezek után Európában? Itt nem történhet meg 1959-ben 83,500,000 rendelése volt Mr. Cross­link, egész befektetett tőkéje 83,373,614. Rende­lésük tehát akkora, mint teljes befektetésük. És egy ilyen egyén mégsem hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Cross nem engedelmeskedik a kormánynak. Nem engedhetjük, hogy Cross unió­törő taktikája érvényesülhessen. Detroit egész munkássága fel kell, hogy szólaljon és egy em­berként jöjjön ki ellene. Nem engedhetjük, hogy ez nálunk megtörténhessen. A húsipari munkások nem tűrik, hogy szétszakítsák őket CHICAGO. — Két AFL-CIO szakszervezet hív­ta sztrájkra a Swift & Co. húsipari céget. Egy­más iránti szolidaritásuknak adtak kifejezést és azzal vádolják a Swift üzemet, hogy egymás el­len akarja a két lokált uszítani, hogy igy törhes­sék meg sztrájkjukat. Thomas J. Lloyd a húsvágók elnöke levelet irt Swift főfelügyelőjéhez, J. L. Fike-hez, hogy a húsvágók és a raktározók továbbra is együtt dol­goznak a sztrájk alatt. Elitélte az üzem union- romboló taktikáját, majd hozzátette, hogy a két szakszervezet bármikor szívesen tárgyal a meg­egyezésről. Ralph Helstein, a húsipari unió elnöke külön levélben is kihangsúlyozta a két szervezett cso­port teljes együttműködését. Megkövezték a négereket PINE BLUFF, Ark. — Három néger gyermek felvételt kért az itteni Dollarway nevű iskolába. Mikor az iskolaszék előtt kihallgatásra megjelen­tek, 200 fehér gyűlt össze az iskola előtt és kőzá­porral fogadta a négereket. Szerencsére a jelen­levő 13 néger közül egy sem sebesült meg. A St. Louis kerületi fellebbezési bíróság nem­régen megdöntötte az alsóbb bíróság határozatát, amennyiben azt a végzést, hogy kötelesek néger gyermekeket felvenni a fehér iskolákba, hatályon kívül helyezte. A magyar vas- és fémmunkások üdvöziik a sztrájkoló amerikaiakat Török István főtitkár aláírásával, a magyar Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete szep­tember 16-iki dátummal Budapestről'a következő szolidaritási üdvözletét küldte az amerikai United Steel Workers sztrájkoló tagjai képviselőinek: “Kedves Szaktársak! Drága Barátaink! A magyar vas- és fémipari munkások nagy ér­deklődéssel figyelik a United Steel Union acél­ipari munkásainak julius 15-e óta tartó sztrájk­ját, amelyet a munkáltatóknak a tervbevett bér- rögzitési politikája miatt, a létfenntartási költsé­gekkel összefüggő mozgó-bérskála további fenn­tartásáért folytatnak. Tudjuk, hogy a szakszervezet és a munkások sok mindent megtettek annak érdekében, hogy a tárgyalások pozitív eredményre vezessenek, azon­ban a vállalatok az extra-profitjuk biztosítása érdekében figyelmen kivid akarják hagyni a mun­kások jogos követeléseit. Biztosíthatjuk önöket — kedves szaktársak — a magyar vas- és fémipari munkások messzeme­nő szolidaritásáról. Kívánjuk, hogy céljaik eléré­séért folytatott harcukat mielőbb siker koronázza. Testvéri üdvözlettel: A magyar vas és fémipari munkások nevében” (aláírás és pecsét) a h< N k< ki sz ar m gj st de ki be he m a! he én mi te mi ha ro pi! zá ne Ei de M< sz. pil dil lej na Re ak ho de: áss és sze ho. lak lya Fu sze gy> rós Sze rul CSC aze nal ast rer elé, leii nye azt gye bes te : nye “el gö, az sót a v I ten ner igy ren dar ged a t leg. Átv alaí dőlj tarl per idill tud tud. kiír. gyö ami F ban rik. t V T’yy 'w w ■r w "qp*1 r'y«r w «r ^ t1 rT1 Munkásmozgalom I*- ^ A A., A A A A A A A A A. A AAA A J*. JL. -A. A A «A» A ^ a ^ ^ ^ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom