Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-10-22 / 43. szám

USA FEGYVERfiYÁROSM ÖNTIK A TÖKÉT NmAT-KEETMSZM liNMS IFJÚÉIBA 2_____________________ AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 22, 1959 Veszélyben vannak a néger iskolás gyermekek Észak-Karolina egyik részében, a Yancey-i já­rásban, az iskolaszék arra kényszeríti a néger gyermekeket, hogy veszedelmesen kanyargó he­gyi utón 80 mérföldes körutat tagyenek meg min­dennap az iskolába és haza. Az iskola Ashville- ben van és odaiendelték a néger gyermekeket, miután Yancey járási iskolájukat használhatat­lannak nyilvánították és bezárták. T. R. Basset iró szerint, ha azt hja, hogy ez veszedelmes, az nem fejezi ki eléggé a valóságot. Ijetken nézett az aiucbus bal. amikor erre vit­te útja s látta a kanyargó hegyiutat, mely egyes helyeken félmérföldes meredek lejtőn vezetett a vuig.\ be és ahol látható volt a felhalmozott autók és Le.lerántok tömege, amelyek lecsúsztak vagy felhői ultak a meredeken. Yancey járás tisztviselői mégis azt követelik 28 néger gyermektől, hogy ezen az utón járjanak, ahely ett, hogy a fehér gyermekekkel egy iskolába kiiIllenék őket. Tavaly óta ide járnak a gyermekek, pedig már akkor Ígéretet tettek, hogy építenek részükre uj iskolát Yancey járásban. Az iskola nem készült el. Most az a hir járja, hogy a gyermekek nem hajlandók többé e veszedelmes napi útra. Apex, Észak-Karolinában, közel Raleigh-hoz, ugyancsak arra kényszerítik a néger gyermeke­ket, hogy 36 mérföldet utazzanak oda és vissza egy néger iskolába, -mert nem tiirik el, hogy a helyi fehér iskolába járjanak. E tények az “Észak-Carolina Friends of the 'Southern Conference Educational Fund” Raleigh- ben, a Shaw-egyetemen tartott gyűlésén jöttek napvilágra. A szervezet new-orleansi központjá­ban úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlévők megren­dültek a jelentések hallatára, A gyűlés tiltakozott Luther Hodges kormány­zónál, a Yancey megyei és Apex-i helyzet miatt. Tiltakoztak az Észak-Karolina-i iskolaszéknél és J. L. Robinson iskolaszéki elnöknél is. Ugyanakkor tiltakoztak Monteagle, Tennessee- ben levő “Highlander Folk School” és igazgatója Mrs. Septima Clark elleni üldözések miatt, mint amely embertelen és szabadságsértő. A gyűlés támogatja az HR 7957 törvényjavas­latot, mely szövetségi bizottság felállítását ajánl­ja a kongresszusban, a U. S. Polgárjogokat Védő Bizottsága megállapítása értelmében. Harcol az inkvizíció ellen Inkább egész életét börtönben tölti A legfelsőbb bíróság elutasította dr. William Uphaus lelkész fellebbezését. Dr. Uphaus ellen a kongresszus elleni tiszteletlenség vádja áll fenn. Rév. Uphaus, a “World Fellowship Center” igaz­gatója; vele együtt vád alatt van Lloyd Baren- blatt, a Vassar egyetem volt tanára. Uphaus úgy nyilatkozott, hogy hátralévő éveit inkább börtönben tölti, mintsem elárulja, hogy kik voltak new-thampshirei nyaralójának vendégei. Az államügyész követelte, hogy nyújtsa be ven­dégeinek névsorát... Barenblatt 6 hónapi börtönbüntetést kapott, ugyancsak azért, mert tiszteletlennek találták a kongresszusai, illetőleg az Amerika-ellenes bizott­sággal szemben. Barenblatt úgy nyilatkozott, hogy legalább 30 olyan amerikai van, akikre bör­tönbüntetés vár, mert lelkiismeretükre és az al­kotmány első'függelékére hivatkozva nem árul­ják el embertársaikat. “Ahogy a dolgok ma állnak, mienk az egyetlen törvényes demokrata kormánwforma, amely erő­szakkal kényszeríti az embereket, hogy megmond­ják, miben hisznek, hogyan gondolkoznak politi­kailag, illetve kikkel értenek egvet politikailag és ara, hogy barátaikat elárulják.” “Talán ezek az ügyek rávilágítanak arra, hogy jni forog itt kockán tulajdonképpen. Remélem, hogy, demokráciánk tisztelni fogja alkotmányunk első függelékét, amint az a törvényhozók nyomo­zó bizottságára is vonatkozik.” Uphaus lelkész az első függelék védelmében a következőképpen nyilatkozott: A N. Y. Times okt. 14-i számában Arthur J. Olsen riporter tollából Cikk jelent meg Nyugat- Németország felfegyverzéséről. A cikkből az aláb­biakat idézzük: BONN, Nyugat-Németország. — “Az Egyesült Államok hadiszergyártói valósággal öntik tőkéjü­ket és technikai tudásukat a felébresztett nyu­gatnémet hadiiparba.” Hosszú lenne leirni azon cégek listáját amelyek a repülőgép, elektronika és gép-épitő amerikai cégek közül Németországba igyekeznek, azzal a meggyőződéssel, hogy nagy hadiszergyártás köz­pontja lesz. Túllicitálják egymást, csakhogy egyesülhesse­nek a német hadiszergyártó cégekkel. Hiába a fegyvergyártás betiltása. Rövidesen rakéták és páncélkocsik (tankok) gyártásáról lesz szó. Már tavaly megkezdődött ez a fordulat, mikor Franz Josef Sti'au 's (Nyugat-Németország védel­mi minisztere) a 6 ezer mérföldes (U. S. és Ny.- Németország közt) távolságot túl hosszúnak ta­lálva, egyezséget kötött a kaliforniai Lockheed repülőgép társasággal, hogy csupán az első 96 Starfighter-gépet készítse el részükre. Nyugat- Németország repülőhadának F-104-es gépeit leg­nagyobbrészt (vagy 300-at) a Heinkel-Messer- schmitt fogja készíteni. Ez a cég azoknak a tár­saságoknak ideiglenes egyesüléséből áll, amelyek a második világháborúban Németország repülő­flottáját felépítették. “Herr Strauss elhatározásának eredménye az, Acheson baklövése visszafelé sült el Megírtuk milyen badar gondolatokat vetett fel Dean Acheson az amerikai és német nagyka­pitalisták hirtelen összehívott konferenciáján, Bonnban. Most, komoly amerikai politikusok és közéleti emberek egyre-másra adnak kifejezést megrökönyödésüknek. Az elsők között van Ken­neth B. Keating newyorki szenátor, akit különö­sen az háborított fel, hogy a Truman-idők arro­ganciáját kívánja vissza, amikor olyasmiket mon­dott, hogy a Szovjetunióval még csak “szóba áll­ni sem szabad Berlin kérdésében.” Keating is résztvett a bonni konferencián, de azt mondja, sejtelme sem volt arról, hogy a volt külügyminiszter ilyen “logikátlan” kijelentéseket fog tenni. — Nem is tudom felfogni, hogyan lenne lehet­séges Berlin kérdését megoldani, ha még csak nem is tárgyalunk az orosszal, — mondta a sze­nátor és ugyanakkor meglehetősen lesújtó véle­ményt nyilvánított Acheson másik tervéről, hogy erősítsük meg a NATO-szövetséget és bővítsük ki politikai hatalommal is az eddig csak katonai összefogást. — Hiszen ilyen módon inkább csak gyengíte­nénk magunkat, mert ha a NATO parancsolhat­na a tagállamoknak, akkor parancsolhatnák re­ánk a háborút, amikor akarják. (Keating szenátor úgy látszik nem vette észre, hogy a bonni konferencia főleg a fegyverkezés fenntartását célozta és tulajdonképpen az általá­nos lefegyverkezés rémülete mozgatta egybe­hívok.) Acheson másik kritikusa James P. Warburg közgazdász és külpolitikai iró, egyenesen a hideg­háború erőszakos fenntartásával vádolja Ache- sont és ugyancsak meg van rökönyödve, hogy a volt külügyminiszter éppen most akarna vissza- iovagolni a hidegháborúhoz, amikor az egész vi­lágon megkönnyebbülést váltott ki a béke lehető­sége és Amerika pártkülönbség nélkül helyeselte elnökünk kezdeményező lépéseit a Kruscsev-láto­“Azzal, hogy megtagadom ártatlan emberek nevét az inkvizitorok kezébe adni, nem csupán saját lelkiismeretem sugallatát követem, hanem fenntartom a biblia és az egyház ősrégi tanítása­it, amelyek szerint bűn a hamis tanúskodás. A “World Fellowship” tagjai mindig kiálltak a new- hampshirei jogok törvénye és az alkotmány első függeléke mellett, békés gyülekezeteikben a tár­sadalmi igazságosság és béke kérdéseivel foglal­koztak. “Ha New Hampshire állam főügyésze és bíró­sága nem vonja vissza vádjait ellenem, vállal­nom kell annak következményeit. Ez esetben egész életemet a börtönben kell eltöltenem.” hogy az ipar életmentő tőke-befecskendezést kap, ami a következő 6—7 évben valószínűleg meg fog­ja haladni az egybillió dollárt. “A Bayerische Motorenwerke automobil-rész­vényei nemrégen felszöktek a nyugat-német tőzs­déken arra a hírre, hogy az American Motors Corp. lényeges összegben felvásárolja azokat. Az hirlik, hogy a két társaság előzetes megállapodást kötött az együttműködésre, hadianyagok fejlesz­tésére. A müncheni cég jelenleg jármüveket ké­szít a nyugat-német hadsereg részére.” WASHINGTON. — AN. Y. Times okt. 14-i számában közölt hir: State Department tisztvi­selők okt. 13-án kijelentették, hogy néhány ameri­kai cég nyilvánosan bejelentette részvételét a nyugatnémetországi fegyvergyártásban, főleg Lockheed és General Dynamics, az F-104 harci repülőgép készítésében. Ezek a tisztviselők azt mondják, hogy a nyu­gatnémetek eddig tartózkodtak a német fegyver- gyártás nagyarányú felépítésétől és ehelyett in­kább külföldről vásároltak, amennyit csak tud­tak. Valamennyire kételkednek abban, hogy Nyu­gat-Németország nagy fegyverszállitó állammá fog válni. Semmilyen törvényes akadálya nincs annak, hogy amerikaiak bármilyen német háborús ipar­ban résztvegyenek. Csakis a brüsszeli szerződés szab meg bizonyos korlátokat, amelyen a Nyugat­európai Egyesülés (Western European Union) nyugszik. Ez a szerződés korlátoz vagy megaka­dályoz bizonyos tipusu német háborús termelést. gatás körül. Warburg megtagad minden közösséget Ache- sonnal és tiltakozik, hogy bárki a demokrata párt vezetőinek vagy tagságának nézeteit magyarázza bele Acheson szerencsétlen kijelentéseibe. (Azonban Warburg sem veszi észre, amire már többször rámutattunk, hogy a bonni konferenciát a nagynémet fegyverérdekeltségek szorgalmaz­ták és a jelek szerint jogtanácsosuk, Acheson az ügyvéd teljesen dominálta Achesont a külpoliti- kust.) Kruscsev kalapja SAN FRANCISCO.—David Adrian, dokkmun­kás, aki kicserélte sapkáját Kruscsev miniszterel­nök kalapjával, amikor az San Franciscóban járt, nagy dilemma előtt áll. “Sokan, akiknek tartozom, csodálkoznak azon, hogy miért nem adom el a ka­lapot” — mondta Adrian. Már ötszáz dollárt is ajánlottak neki a világosszürke kalapért és több kereskedő csábitó ajánlatokat tett arra, ha a ka­lapot bérbe adja kirakati bemutatóra. “Részemre ez a kalap csupán szimbólumot je­lent” — mondta Adrian — “s nem tekintem ke­reskedelmi cikknek, márcsak azért sem, mert ő (már mint Kruscsev) is ígéretet tett, hogy mint becses emléket fogja megőrizni sapkámat.” Ha más megoldás nem mutatkozik, akkor Mr. Adrián árverésre bocsátja a kalapot, hogy egy vak barátját iskoláztathassa. Majd hozzátette: “Ezt bizony nem tenném valami szívesen, mert hát milyen szint vetne az Egyesült Államokra, ha Mr. Kruscsev kalapját kellene eladnom, hogy egy vak diákot iskolai tanulmányaiban segítsek”. Versenyt a nép jólétére, Nem a gonosz fegyverekre! Amerikai Magyar Szó tmbscrlption in D. S. and Canada for one year $7.00, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. MHVWMWHMHVHHmWUHiVVMWtMHMHHW Előfizetési árak: New York városában, az USA-baa és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: ISO East 16th Street, New York S, N.T, Telefon: AL 4-0397 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom