Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-08 / 41. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 8, 1959 I A kisháztulajdonosok problémái ; Tisztelt Szerkesztőség! Lapunk szeptember 3-iki számában olvastam, hogy egy miami-i olvasó azt kéri, hogy jó lenne, ha valaki komolyan Írna a floridai helyzetről, már mint a “termite”-ról. Erről azonban csak az irhát, aki saját kárán szerzett tapasztalatokat. 1953-ban megboldogult férjemmel, aki akkor ment nyugalomba, elhatároztuk, hogy mint sok fáradt öreg munkás, mi is Miamiban telepszünk le. Elhatározásunkat tett követte. Vonzott bennünket az is, hogy több ismerős, rokon lakott már ott, s igy nem fogjuk magunkat idegenül érezni. Hozzáláttunk a házkereséshez, kérdezgettük barátainkat, hogy merre laknak leginkább a magyarok. Ajánlottak itt-ott házat, de senki nem mondta, hogy vigyázzunk, milyen házat veszünk, mert itt van az a bizonyos termite, mi valósággal megeszi a házakat. Ügynökökhöz is mentünk, kik agyondicsérték a házakat, s végre megvettünk egyet amire azt mondták, hogy 29 éves és erős cementblockból épült. Férjem meg is nézte, elég erősnek találta a gerendákat. Mikor beköltöztünk január volt, s mire a belső és külső festéssel elkészültünk, március utolja lett. Egy napon azt látom, hogy nagy füst csap ki a ház alól; kiszaladtam, de láttam, hogy nem füst az, hanem szárnyas hangyák és mire kinyitottam a kis ajtót a ház alján, majdnem a szememet verték ki a bestiák. Az egész környék úgy festett, mintha hópelyhek szálldogáltak volna. Átjött néhány szomszéd és kérdik, hogy mi nem tudjuk, hogy az öreg házakban mindig van termite? Közben a férjem hazajött a városból s mikor meglátta a még mindig szálldogáló szárnyas hangyákat, szivéhez kapott, mert rögtön tisztában volt, hogy miről van szó. Szörnyen megijedtem, mert már régebben szívbajos volt. A szomszédok besegítették a házba és megmagyarázták, hogy nem helyes az, hogy ismerőseink, rokonaink nem figyelmeztettek bennünket. De megnyugtattak, hogy jövő tavaszig nyugodtak lehetünk. Mi azonban nem voltunk megnyugodva és elmentünk egy jó barátunkhoz elpanaszolva a dolgot, ő nevetve mondta, hogy ne mondjuk meg senkinek, tartsuk a dolgot titokban, hiszen nekik is van elég és próbálják kénnel kifüstölni. Nem irtja ki őket, de megritkulnak. Kijelentette, hogy ők sem szólnak senkinek a dologról, mert igy talán idővel eladhatják a házat. Ekkor értettük meg, hogy miért nem szóltak nekünk sem. Szegény férjem folyton égette a ház alját azzal a bizonyos kénporral, többször azt hittem, hogy felgyújtja, de nem sokat ért, mert nemcsak szárnyas hangyák voltak ott, hanem apró kukacok ás, amelyek a padló földjét is átfúrták. Láttuk, hogy minden hiábavaló és igy kihívtunk egy hivatásos termite-irtót. Kijelentette, hogy 500 dollár ellenében kipusztitják a termite-ot. Egy másik 550 dollárt kért, mivel két gerendát ki kellett volna cserélni, amelyeket már megevett a termite. Féltünk, hogy a padló összeesik, s igy tovább kutattunk, hátha olcsóbban is meg tudjuk úszni a dolgot. Találtunk egyet, aki nemrégen kezdte üzletét, ez 375 dollárt kért öt évi garanciával, de az öt év alatt minden márciusban 13 dollárt kell fizetni, amiért megtöltik méreggel azokat az árkokat, amelyeket a ház alatt ásnak. Ez az ember felvilágosított bennünket, hogy ezután, ha Floridában házat veszünk, csak hivatásos termite-pusztitó garanciájával vegyünk házat. Igaz, hogy egy-két évnél több garanciát nem adnak, mert a termite befészkeli magát egy-egy ház alá, különösen ott ragad meg, ahol kedvező a helyzet a szaporodásra. Ha esik a puha földben megáll a sok viz, s ha nincs eső, akkor naponta öntözik a virágokat, s a termite nagyon szereti a vizet. A házat cementtel kell körülönteni, lejtősen, hogy az esővíz lefollyon a virágokat pedig a háztól távolabb kell elültetni. De ki hiszi ezt el? Pedig az újságok is többször figyelmeztették a lakosságot, hogy nem jó a ház körül a nedvesség. A mi házunknál is csak az északi oldalon volt baj, ahol bokrok, növények és virágok voltak. Jó sok pénzünkbe került rendbehozni a házat, de azután hire sem volt a féregnek. Majd öt éves garanciával a kezünkben áruba bocsátottuk és 1954 végén sikerült is eladni, ugyanazon ügynök által, aki által mi vettük a házat. Mikor az adásvétel megtörtént, átadtuk a garanciát az uj tulajdonosoknak. Az ügynöknek pedig megmondtuk, hogy miért adtuk el a házat, mire ő jajveszékel- ni kezdett, hogy miért nem mondtuk előbb, ő nem akar ilyesmit tenni ezzel a rendes családdal. Meg^__________________________________________ mondtuk neki, hogy barátaink felvilágositottak bennünket, hogy senkinek se mondjuk meg, hogy termite van a házban, de mi mégsem érezzük bűnösnek magunkat, mert aki tőlünk megvette, az jobban járt, mint mi. Komolyan és egyáltalán nem túlozva írtam meg a floridai helyzetet és nincs szándékomban senkit sem elijeszteni attól, hogy odaköltözzön. Biztos vagyok abban, hogy a többség megszívleli mondanivalóimat és hasznos tanulságot fog levonni belőle. Bárcsak én olvashattam volna ilyesmiről, mielőtt belementünk a házvásárlásba, akkor nem kétszer égtünk volna le; mert a szegény ember azt mondja, hogy annyiszor ég le, ahányszor költözik. Floridában szerzett tapasztalatokkal jöttünk Kaliforniába, aminek párja nincs ebben a mi szép fogadott hazánkban. Mary Haag, Kalifornia Egyik régi harcos üdvözli a másikat Tisztelt Szerkesztőség! Kérem, hogy a mellékelt tiz dollár ellenében indítsák meg a lapot Deák Istvánnak Budapestre. Egyben tiszteletemet fejezem ki Deák Istvánnak és annak a kis számú életbenmaradt öreg osztályharcosnak, akik 1919-ben aktiv részt vettek a forradalomban és a 40 éves jubileumi ünnepély alkalmából nyílttéri nemzeti ünnpélyen vették át az annyira kiérdemelt érmeket, melyeket a magyar népi kormány adott át nekik harcaik elismeréseként. Egyben kívánok mindannyiuknak hosszú életet, hogy sokáig élvezhessék nagy alkotásuk gyümölcsét, a magyar munkás nép igazi szabadságát és a nemzet szorgos munkája utáni biztos boldogulást. Ha a sors megengedi, hogy 5 év múlva ismét kezet foghatok velük, az lesz életem legboldogabb pillanata. Farmer Misa Bízik, hogy a naptár jó lesz Tisztelt Szerkesztőség! Mint régi olvasó küldök 10 dollárt lapomra és a naptárra. Bocsássanak meg, hogy nem úgy van, mint régen, mert már nem tudok jól Írni, az öregség miatt a kezem is nagyon remeg, a vasgyár és gumigyár kivett belőlem minden erőt. Kívánom, hogy a naptár megint olyan jó legyen, mint a tavalyi volt; bízom önökben, mert tudják, hogy mi kell az olvasóknak. J. G., akroni olvasó Egy felejthetetlen emlék Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék néhány sorban beszámolni legutóbbi magyarországi élményeimről. Szept. 12- és 13-án tartották Gyöngyösön az országos hirü Szüreti Ünnepélyt. Több, mint 80 ezer ember tolongott az utcákon a két órás felvonulás alkalmával. Gyönyörűen feldíszített autók, szekerek, biciklik, fiá- kerek, sőt még ökrök és szamarak által húzott díszkocsik is voltak a menetben. A főtéren a disz- emelvényen a Budapestről jött kormány vezetők voltak, szép és lelkesítő beszédet intézve az óriási tömeghez. A tér négy sarkán felállított hangszórók minden szót érthetővé tettek. Az ünnepély négy órás szabad színpadi előadással kezdődött, az ideiglenesen felállított sátrakban hordószámra fogyott a hires gyöngyösi bor, a cigány húzta a tánczenét. Vidám, boldog hangulat volt mindenütt. A szép színes vidéki viselet belevegyült a városi emberek tömegébe. Messze vidékről jöttek az emberek erre a szüreti ünnepségre. Az itt eltöltött három nap felejthetetlen emlék marad részemre. Itt is, mint az országban mindenütt, építenek, renoválnak, parkíroznak, úgyhogy szinte öröm az utcákon járni és a békét akaró jelképeket olvasgatni. Tegnap délután zajlott le a budapesti népstadionban a szovjet-magyar válogatott csapat mérkőzése, amely a szovjet csapat győzelmével végződött, 1:0 eredménnyel, 90 ezer néző előtt. Sok-sok ezer látogató nem kapott jegyet. Az idő rossz volt, a pálya sáros és vizes, s a szovjet csapat erős, úgyhogy a magyaroknak nagyon nehéz munkájuk volt. Tisztelettel: Szánd F. (Pittsburgh) ÉPÍTSE a magyar szói , SZEREZZEN EGY UJ OLVASÓT! Orvos s a patika versenyzik a M.SZ.-val Tisztelt Szerkesztőség! Lapunk cikkéből Ítélve úgy látom, hogy a 60- as évre szóló naptárunk jóval felül fogja múlni az 1959-est, igy egész biztos vagyok, hogy megéri a három dollárt, amit itt küldök. Sajnos többet nem küldhetők, mert csak úgy vagyok, ahogy voltam, nem tudok járni és azt a kis pénzt, amit Samu bácsitól kapok, az orvos és a patika szépen el is veszi tőlem. M. V., New Jersey wvwvww*wv\wwvwvvvw**wvwvvwvw*vwwww* Ha nincs program LONDON. — Az Associated Press jelentése szerint az angol Labor Partyt váratlanul érte az angol parlament feloszlatása és az uj választás kiírása. Ez a párt az utóbbi időkben minden kezdeményezéstől, sőt még a kormány élesebb bírálatától is tartózkodott s igy nincs érdemleges programja, amivel a választók elé menne. E hir szerint a Labor Party, nem számítván a gyorsan eljövő választásokra, augusztus közepe táján “Leisure for Living” (Az élet kényelme) címen kiadott egy kis füzetet, amit most a választási hadjárat alatt igyekszenek felhasználni. Ebben a füzetben a Labor Party megígéri, hogy ha győzelemre jut, a nép több zenét, színházat és más művészeti dolgot fog kapni, mint eddig. Azonkívül megszüntetik a vasárnapi mulatságokat eltiltó úgynevezett “blue-laws” törvényeket és végre lehetővé teszik, hogy a lóversenyeknél a szegényebb emberek is törvényes fogadásokat tegyenek, ne csak a gazdagok, mint az jelenben van. Az ólom akkor jó, ha régi Rendkívül kis radioaktivitás mérésekor a készülékeket gondosan árnyékolni kell, hogy a légköri, általában a környezeti radioaktivitás hatása e műveletet ne befolyásolja. Árnyékolásra legjobb az ólom. De ez még a leggondosabban megtisztított állapotban is tartalmaz radioaktiv szennyező anyagokat. Ezek a rádium bomlási termékei, mintegy 22 éves felezési idővel. Még a legjobb ólomban is az anyag 1 grammjára vonatkoztatva másodpercenként 1 radioaktiv bomlás fordul elő. Az egyik németalföldi sugárbiológiai intézet munkatársai az ezzel kapcsolatos problémát ügyesen oldották meg. Mostanában az árnyékolás céljából a restaurált régi templomok ólomfedeleit használják fel. Ezek több mint kétszáz évesek és radioaktiv szennyező anyagaik réges-régen elbomlottak, tehát kiválóan alkalmasak erre a feladatra. Egy másik “ólombánya” a holland partok mellett két évszázada elsüllyedt egykori hadihajó. Ez ideig innen 50 tonna ólmot termeltek ki. NAGYSZABÁSÚ fényképkiállitás nyílt a pekingi Nyári Palotában. A szocialista épitőmun- kát ábrázoló több száz képen kívül kiállították a külföldön élő kínaiak alkotásait is. ▼ ▼ ▼ '"T V ▼' V—y ▼ •w T ▼ V HA ÖN RÉGI VAGY UJAMERIKÁS ÉRDEKELNI FOGJA Szabó Miklós volt emigráns érdekfeszitő leleplező könyve “FOGLALKOZÁSUK EMIGRÁNS” amely korlátolt mennyiségben Kiadóhivatalunkban kapható. — Ismerje meg Ön is azok arcképeit, akik idegen pénzért árulják hazájukat és népüket RENDELJE MEG MÉG MA! Ára: 1.50 dollár MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Mellékeik .................. dollárt, kérem küldjék címemre — “FOGLALKOZÁSUK EMIGRÁNS” ...................... példányát. Név; .................................................................. Cim; ............................................................................. Város, állam: ...................................................
