Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-01 / 40. szám
AZ EKÍSÉR STM A világsajtó és a világ népei mondhatjuk lélegzetvisszafojtva figyelték a Kruscsev látogatást. Ismerték a két társadalmi rendszer közötti ellentéteket, de mégis reménykedtek, hiszen az emberiség élete forog kockán. Mi lesz? Béke, vagy halál? Nyilvánvaló, hogy az atom-, a hidrogénbomba korszakában, ha nem lesz megegyezés, csupán az enyészet jöhet létre. Tisztában volt ezzel az amerikai nép is, amely ösztönszerüleg érezte a történelem e rendkívüli pillanatát és az életet választotta. Volt és ma is van egy kis csoport, amely semmiképpen- nincs összhangban a haladás eszméjéval, amely inkább “utánunk a vízözön” jelszót választja. Csodálatosképpen az amerikai magyar sajtó legnagyobb része is e hátramozditók közé tartozik. Gyászkeretben hozták Kruscsev megérkezését, gyász-karszalag viselésére buzdították a magyarokat, a harangok félreverését hirdették. Kruscsevet barbárnak minősítette az egyik lap és Dzsingisz Khán hordáival mérte össze. Ezek az urak soha sem tartották diktátornak a spanyol Francot, a magyar Horthy Miklóst, de még a hírhedt Szállásit sem. Igaz, egyeseknek közülük ők az igazi eszményképeik. Nem is a fasiszta, a szélső jobboldaliakhoz intézzük szavunkat, rajtuk nincs segítség, őket majd elsöpri a történelem. De itt vannak a magyar polgári lapok tucatjai, amelyek az amerikai magyarság nevében beszélnek és úgy írnak, mintha az amerikai kormány politikáját teljes szivvel-lélek- kel tisztelnék. Tény az, hogy nem tudtak ellenmozgalmat szervezni, hiába keseregtek Kruscsev látogatásán, hiszen a magyarok nagytöbbsége szintén nem óhajt háborút. Csak néhány jól megfizetett alakot bírtak a UN elé vezényelni, hogy tüntessen Kruscsev ellen. A magvasság zöme azonban távolmaradt és talán a békéért, a világbékéért imádkozott. A polgári sajtó vezetői ugvlátszik nem értik, hogy a szélső reakciósok hangját hallatják, a fasizmus szelleme vezeti tollaikat. Nem tudják, nem érzik, hogv mi ennek a logikus következménye? Mi volna, ha kormányunk is ezt a Dolitikát követné? “Félreverik a harangokat, ha Pittsburghban lesz K.” — irja az egyik magyar lap. “Plollywood szédül Nikita szemfényvesztésétől” és igy mehetnénk végig az újságokat idézve. Mit akarnak a magyar polgári lapok? Nem értik meg, mit jelent az atomkorszakban élni? Nem értik, hogy a választás a béke, vagy a temető békés csendje az egész emberiség számára? Tapsoltak Poulson polgármesternek udvariatlanságáért, de nem tapsolt a világ népe. Tudták és megértették, hogy itt nem társadalmi rendről van szó, hanem élet vagy halálról. Elsőoldalas hírekben hozták a lapok a két világ közötti találkozót. Elitélőleg Írtak mindazokról, akik sértően viselkedtek Kruscsev ellen, pedig nem hisszük, hogy politikailag egyetértenek vele. Az amerikai magyar polgári sajtó is tanulhatna ebből, mert nemcsak róluk van szó, de gyermekeikről, unokáikról is. Talán azt akarják, hogy a gyermekeiket atomháború pusztítsa el? Ha igy lenne, akkor biztosra vesszük, hogy az amerikai magyarság visszautasítja ezt az álláspontot. Hiába kiabálnak kigvót-békat a mai népi Magyarországra. Hiába uszítanak a Szovjetunió ellen. Ezrek és ezrek mentek látogatóba Magyarországra, akik visszatérve szépet és jót mondanak a munkás nép uj életéről. Lassan, de biztosan el kell jutnunk oda, hogy megszűnik a szélsőséges fasiszták befolyása és az emberiség a béke utján halad. Ajánljuk az amerikai magyar sajtónak is, hogy saját jól felfogott érdekében keresse ezt az utat. V'ol. VIII. No. 40. Thursday, October 1, 1959 imjj.■ .mmfi■ i¥¥ir¥iri ■ ■ muiimiín i»iiiiii<■■■■!■ ■IIMIIMI NEW YORK, N. Y TTl'l ■■•»■■■■■ ■Till mTfi?! i MŰK Eisenhower és Kruscsev nyilatkozata WASHINGTON. — Eisenhower elnök és Kruscsev miniszterelnök között lefolyt tárgyalásokra vonatkozólag, a legfőbb pontokat összegezve, — Eisenhower elnök a következőképpen n y i latkozott: Kruscsev miniszterelnökkel való Camp David-i tárgyalása meggyőzte arról, hogy részéről semmi akadálya többé a csúcskonferenciának, természetesen, ha a szövetségesek is úgy akarják. A berlini kérdéssel kapcsolatban megegyeztek abban, hogy egyezkedési tárgyalásokat folytatnak. Az eredményt e kérdésben senki sem “ga- "ímtálhatia”. mert előrQ nem látható, mi lesz elfogadható i tárgyaló felek részére. Eisenhower elnök Kruscsev személyét dinamikusnak és lenyűgözőnek találta. “Rendkívüli személyiség”, aki nagy szerűen tud vitatkozni és érvelni. “Beszélgetésük célja a kelet-nyugat közötti jégkéreg egy részének felolvasztása volt. Ez még csupán a kezdet”. Eisenhower elnök szerint Kruscsev azt hiszi, hogy mindkét ország túlságosan sokat költ a fegyverkezésre. Kínáról annyit mondott elnökünk, hogy Krus'csev miniszterelnök barátságos gesztusként megígérte, hogy beszélni fog a kínai kormánykörökkel a fogvatartott 5 amerikai kiszabadítása érdekében. Amerika népének gratulált Eisenhower a Kruscsevvel szembeni viselkedéséért. A moszkvai vizit elhalasztására vonatkozólag azt mondotta, hogy annak oka rész- : ben mindkettőjük (Kruscse- ! vé is) elfoglaltsága a következő hetekben, részben pedig a zord idő közelgő beállása. | Ugyanakkor bevallotta, hogy neki, mint nagyapának is köze van a dologhoz, mert szeretné unokáit is elvinni a tavasszal Moszkvába. Eisenhower elnök sajtókon- ! ferenciájának rádióleadását a i Szovjetunió népe is hallgatta. ; 10 év óta ez az első eset, hogy Amerika igazi hangja eljutott a szovjet néphez, s senki sem akadályozta. Kruscsev Moszkvában MOSZKVA. — Kruscsev miniszterelnök hazaérkezett és azonnal jelentést tett a szovjet népnek. “Az a vélemé- ! nvem, hogy Eisenhower elnök valóban a hidegháború véget- vetését óhajtja.” Több, mint 10,000-en hallgatták beszédét, bár láthatóan fáradt volt a j hosszú úttól. Már a repülőtéren hatalmas éljenző tömeg fogadta. Motorkaravánja alig tudott haladni a lelkes tömegben. Beszédét rádión és TV-n közvetítették a szovjet néphez. Megjegyezte, hogy még vannak, akik ellenzik a megegyezést és barátságot a két ország között. Ezeket nyilvánosság előtt kell “széjjelverni. Hadd haragudjanak a hidegháború hívei, a világ 1 minden gondolkodó népe ellenezni fogja erőlködéseiket”. Jelentést tett arról, hogy miként fogadták Amerikában őszintén elmondta, hogy voltak ellenséges arcok, sőt kisebb tüntetések is egyes bevándorolt csoportok részéről, de az amerikai nép barátságosan fogadta és megmutat- j ta, hogy éppen úgy, mint a szovjet nép, békét és barátságot óhajt. Megjegyezte, j érkezése előtt autó ment végig a rendőrkordonon, figyel- j meztetve a washingtoniakat, nehogy barátságosan fogadják. Még hozzátette, hogy ezt csupán azért mondja. meg, hogy a szovjet nép tisztán lássa a történteket. Biztos abban, hogy Eisenhower elnöknek az ellenséges intézke- ( désről nem volt tudomása. | Imételten k i h a ngsulyozta, | hogy békét és barátságot akar mindkét nép. Beszédében köszönetét mondott a meglátogatott városok polgármestereinek, Henry Cabot Lodge-nak és mindazoknak, akikkel utazásai folyamán találkozott. Dicsérettel beszélt Amerikáról, de megjegyezte, hogy egyetlen vizit nem elég ahhoz, hogy meleg barátságot hozzon létre a két nemzet között. De erősen kell dolgozni annak érdekében. Célja a barátságos együttélés a két nemzet között és a világ ösz- szes népeivel. KRUSCSEV HINÍSZTEF ELNÖK HAZAUTAZOTT Eisenhower konferenciája az acélkérdésben WASHINGTON. — Eisenhower elnök konferenciát hivott ezen a héten az acélsztrájk kérdésében. Követelte, hogy az acélüzem vezetői és a szakszervezet is jelenjen j meg a tárgyaláson. Tartha- j tatlan állapotnak minősítette | a 71 nap óta álló sztrájkot és kormánybeavatkozással fényé getett, ha óem jutnak meg- 1 állapodásra. SZÖRNYŰ PUSZTÍTÁST vitt véghez a taifun Japánban. 1,322 halott és sokezer hontalan. BRAZÍLIÁBAN 73 egyént megölt az árviz. LONDON, PÁRIS, RÓMA és TOKIÓ örül Eisenhower és Kruscsev találkozásának. • A LOS ANGELESI DODGER megverte a milwaukee-i Brave-t 3:2-re. Vasárnap este 10 órakor! Nikita S. Kruscsev szovjet miniszterelnök történelmi Iá-; togatása végétért, amikor az ■ Andrews repülőtéren óriási repülőgépén elutazott. Minden jel arra mutat, hogy Kruscsev miniszterelnök és Eisenhow’er elnök között bizonyos fokú megértés jött létre arra nézve, hogy a hidegháború feszültségét eltüntessék. E pillanatban nem tudunk még tiszta képet nyújtani az elért eredményekről, de megállapíthatjuk, hogy a hidegháborúban olvadás állt be. Kruscsev miniszterelnököt Nixon alelnök kisérte ki a repülőtérre, ahol szívélyes búcsút vettek egymástól, miközben Kruscsevet éppen úgy mint érkezése idején, a diplomáciai protokolnak megfelelő teljes tisztelettel, 21 diszsor- tüz leadásával búcsúztatták el. A repülőtéren jelen volt Herter külügyminiszter és Na than F. Twining tábornok, az egyesült haderők parancsnoka. Kruscsev elutazása előtt két napon keresztül tárgyalásokat folytatott Eisenhower elnökkel Camp David-en. A tárgyalások után vasárnap kommünikét adtak ki, melynek lényege a következő: Kruscsev miniszterelnök és Eisenhower elnök nyílt eszmecserét folytatott Camp Dávidon. A tanácskozás egyes fázisain Herter amerikai és Gromyko szovjet külügyminiszter és mindkét ország néhány más tisztviselője is részt vett. Mindkét államfő megegyezett abban, hogy a találkozás r e n d k ivül hasznos volt, amennyiben megismerték egy más véleményét különböző fontos kérdésekről. Annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy ez jobb megértésre, igazságos és hosszantartó békére vezethet. A két vezető megegyezett abban is, hogy a lefegyverzés kérdése az egész világ legfontosabb kérdése. Mindkét kormány arra törekszik, hogy ezt a fendkivüli nagy problémát konstruktívan megoldja. Mindketten véleményt nyilvánítottak a német békeegyezmény 1é t rehozásával kapcsolatosan. A berlini kérdésben megegyeztek abban, hogy újra felveszik a kérdést, ha az ebben érdekeltek beleegyeznek és igyekeznek megoldani ezt a kérdést, a világbéke megszilárdítására. Beszéltek a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítéséről, a kölcsönös látogatások kiszélesítésének kérdéseiről. E tekintetben a közeljövőben biztos megegyezést várnak. A két államfő megegyezésre jutott abban, hogy minden fontos nemzetközi kérdést békés utón való tárgyalásokkal kell megoldani. Végül megegyeztek abban, hogy Eisenhower elnök Szovjetunióban leendő látogatását elhalasztják a tavaszig, hogy az elnök az unokáit is magával vihesse. A látogatás pontos idejét diplomáciai utón határozzák el. Amerika az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig Kruscsev szovjet miniszter- elnököt 13 napi látogatása az ország keleti partjától a nyugatiig vitte. Kruscsev volt az első szovjet kormányfő, aki ellátogatott az Egyesült Államokba. A TU-114-en érkezett, mely a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe. Leszállás nélkül tette meg a több, mint 5,000 mérföldes utat. Kétnapos látogatást tett New Yorkban, ahol a múlt heti lapunkban közölt hatalmas beszédét mondta az Egyesült Nemzetek előtt, a lefegyverzés kérdéséről. (Folytatás a 2-ik oldalon)
