Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-09-24 / 39. szám
AMERIKA MLASZUTÖR WASHINGTON.—A szenátusi külügyi bizottság lefegyverzési albizottságának elnöke figyelmeztette az országot, hogy a védelmi költségek leszállítása megrendítheti az ország gazdasági helyzetét. Ugyanakkor azzal vádolja a kormányt, hogy semmi érdeklődést nem mutat e probléma megoldása iránt. Hubert H. Humphrey, minnesotai demokrata szenátor, a szenátusi albizottság elnöke, úgy nyilatkozott, hogy kormányunk költségvetésének kétharmada a hadifelszerelések gyártására, vagy ahhoz tartozó kiadásokra irányul és szerinte a kongresszus kötelessége vizsgálatot inditani ez ügy^ ben, miután a kormány végrehajtó közegeit ugylátszik nei^i nagyon érdekli a kérdés. Humphrey megjegyzi, hogy a tőzs\ dén azonnal pánikszerű áresések vannak, mihelyt szó esik a hidegháború esetleges enyhüléséről. Két cégnek 100 millió dolláros vesztesége volt, mert két rendelést lemondott a védelmi minisztérium. Több milliós veszteség és 2,000 munkás munkanélküliségét jelentette csak e két,üzem lezárása. A fenti hir a N. Y. Times szept. 21-i számában jelent meg. Humphrey szenátor állításában nem kételkedünk. A kérdés azonban a«, hogy mi a megoldás? Egy pillanatra sem kételkedhetünk abban, hogy Amerika válaszúton áll. Még pedig az élet és halál válaszútján. Vol. Vili. No. 39. Thursday, September 24, 1959 NEW YORK, N. Y ..................................................................................................................mi ■«niiiriMininnimi» n nm mi....................inn........................... IPSZERELJÜNK LE” — mondja Kruscsev a UN-ben 1. Minden hadsereg feloszlatása. — 2. Minden fegyver és hadianyag megsemmisítése. — 3. Az atom- és rakétafegyverkészletek megsemmisítése. — 4. A baktéri ím- és vegyi-fegyverek elpuszti' lása. — 5. A külföldi katonai támaszpontok megszüntetése. — 6. A haditermelés beszüntetése. — 7. A katonai szolgálat és a katonai kiképzés megszüntetése. — 8. A hadügyminisztériumok és vezérkarok feloszlatása. — 9. Mindenfajta katonai kiadás megszüntetése. — 10. A háborús propaganda eltiltása. A világ népei fontos bejelentéseket vártak a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökétől. És a világ népei nem csalódtak. Kruscsev a szovjet kormány nevében történelmi horderejű javaslatot 'terjesztett a világszervezet fóruma elé. A program a leszerelés kérdésének radikális és egyetemes megoldását irányozza elő — teljes és átfogó világle- szerelési program formájában. Kruscsev zsúfolásig telt teremben nagy taps közepette egy és egynegyedórás nagy beszédében a többi között a következőket mondotta: — Lá- ogatásom, amelyet Eisenhower elnök ur meghívására teszek az Egyesült Államokban, időben egybeesik a UN-közgyülés ülésszaka munkájának megkezdésével. Engedjék meg, hogy mindenekelőtt őszinte köszönetét mondjak a közgyűlés képviselőinek és a főtitkárnak azért a lehetőségért, hogy beszédet mondhatok az Egyesült Nemzetek Szervezetének szónoki emelvényéről. Annál nagyobbra becsülöm ezt a megtiszteltetést, minthogy a Szovjetunió ma igen fontos javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé egy égető és a népeket közvetlenül »érintő problémáról — a leszerelésről. Nikita Kruscsev .szovjet miniszterelnök az Egyesült Nemzetek közgyűlésén hosszantartó beszédben kifejtette a Szovjetunió békejavaslatát pénteken délután. Általános és teljes leszerelést javasolt, hogy egyszer s mindenkorra elűzze a fenyegető háború veszélyét az emberiség feje felől. Megegyezést ajánl, hogy négy év alatt semmisítsék meg az atom és más fegyverkészleteket. Az összes fegyveres erők feloszlatását óhajtja. Bejelentette, hogy a Szovjetunió kész a megegyezésre a részleges leszerelési intézkedésekben is. Megvannak a szükséges feltételek a hidegháború teljes megszüntetéséhez, stb. Lapunk más részén ismertetjük Kruscsev beszédét, tehát most nem részletezzük, csupán elemezni óhajtjuk a helyzetet az amerikai nép szempontjából. Tény az, hogy vannak egyes iparágak, egész üzemek, amelyek a háborús termelés megszüntetése következtében tönkremennének. A kérdés azonban az, hogy mi az igazi érték társadalmunkban. Az ember, vagy a pénz? A folytonosan gyártott és felraktározott hadiszerek esztelen pazarlást jelentenek gazdasági szempontból is, mert egv-kettőre elavulnak és használhatatlanokká válnak a technikai újítások következtében. Az emberiségre semmi értéket sem képviselnek, hacsak háborút nem folytatunk. Szükségszerű hazánk részére e szörnyű pazarlás? Nem! Termelési képességeinket felhasználhatnánk arra, hogy ellássuk az emberiséget, elsősorban az éhező országokat, Indiát, Ázsia és Afrika többi országait stb. élelemmel és iparcikkekkel. Helyébe adnának nyersanyagokat hazánk részére, amit felhasználhatnánk népünk javára. Vannak, akik azt mondják, hogy nem törődnek másokkal; mit nyerhetne Amerika népe, ha megszűnne a háborús termelés? Rendkívül sokat. Elsősorban leszállíthatnák az adókat a nép részére, ami azonnal 20 százalékkal több vásárlóképességet jelentene azok részére, akik nem fektetik be tőkéjüket, hanem élelemre, ruházatra, háztartási cikkekre költenek, tehát azonnal forgalomba hoznák, ami fokozná a termelést. Több autót is vásárolhatnának, mert az is olcsóbb lenne az adók eltörlésével. Sokan ma is megborzadnak, ha a 30-as évek 16 milliós munkanélküli seregére gondolnak, mert úgy képzelik, ha nem lesz hadiipar, az ismét bekövetkezhet. Bizony ez lehetséges, de nem szükségszerű és teljesen a kormánytól függ. Mindenki tudja, hisz naponta hozzák a lapok, hogy milyen szörnyű helyzetben vannak iskoláink. Azonnal megkezdhetnénk 5,000 uj iskola építését, játszótereket gyermekeink részére, parkokat a városi lakók helyzetének javítására. Mit jelentene, ha tágas, szép iskolákban, jól fizetett tanitók vehetnék kezükbe gyermekeink sorsát? Mennyi problémát megoldanának. A jól irányított gyermekek nem válnak bűnözőkké. Ezrével építhetnénk az annyira szükséges uj lakóházakat, ami azt jelentené, hogy felszámolhatnánk a városok “slum”-negyedeit, a bűnözések, á lelki megfertőzések tanyáit. Nem volna olyan iparág, amelyre ne hatnának ki ezek az újítások. Konyhafelszerelések, fürdőszobák, stb. még az acéliparnak is több munkát jelentenének. Uj otthonokat, klubokat építhetnénk az öregedő lakosság részére, hogy ne kellene életüket nyomortanyákon tengetniük a kis nyugdíjból. Túlzsúfolt kórházaink helyébe szép, uj, korszerű épületeket állíthatnánk fel a legjobb felszerelésekkel. Az atomenergiát fűtésre, gyógyításra és ipari célokra használhatnánk. Uj utak százaival felszámolnánk a túlzsúfolt közlekedés problémáit. — Nem volt a történelemben még olyan nemzetközi szervezet, amelybe a népek oly sok reményt vehettek volna, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete. — Több mint tizennégy év telt el e nem- 7e<i-'oj «szervezet megteremtése óta. S azt a célt. amelyért alapították, még mindig nem sikerült elérni. A népeknek még mindig állandóan aggódniuk kell a béke sorsa, saját jövőjük miatt. Hogyan is mentesülhetnének ettől az aggodalomtól, ha hol a világ egyik, hol a világ másik térségében robbannak ki háborús konfliktusok és ömlik embervér. A világ fölött, amely még nem feledte el a második- világháború szörnyűségeit, újabb háborús veszély felhői sűrűsödnek, amely időnként viharos jelleget ölt. A népek elvárják . . . A nemzetközi feszültség nem tartha! örökké. Vagy eléri azt az izzási fokot, amikor már csak egy megoldás marad, a háború, vagy pedig az államok közös erőfeszitéssel idejekorán megszüntetik e feszültséget. A népek elvárják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete megsokszorozza erőfeszitéseit az (Folytatás a 2-ik oldalon) KERTER ÉS LLOYD FELSZÓLALÁSA A U.H.-BEK A UN megnyitásán két be- , (lett a helyzet magaslatára, felsorolni a koreai háborútól vzéd hangzott el, amelyektől | Terjedelmes b e s zédeikben, kezdve minden területi vi- — előadóik fontos poziciójá- ; bár egymástól némi eltérő szályt, amely azóta előfordult iái fogva és a Kruscsev-láto- megközelitéssel, megismétel- s amelyben az USA résztvett, Tatás hozta uj légkörben — ték azokat a politikai állás- decsak mint a jog és a sza- i figyelő emberiség szintén pontokat, amelyeket eddig el- badság lovagja. Támadását elvárta, hogy uj hangon kö- foglaltak és a világproblémák különösen a Kinai Népköztár- zelitsék meg a nemzetközi megoldására semmi uj aján- saságra összpontosította. A kérdéseket. De sem Christian latot nem tettek. Formóza-szorosi eseményekA. Herter, amerikai államtit- Herter előrebocsátva az ért a kettévált Korea, Viet- íár, sem Selwyn Lloyd angol Egyesült Államok békés szán- nam egyesítésének meggátlá- külügyminiszter nem emelke- dékait, szükségesnek talált sáért, a tibeti ügyért és a vv*vwvwv*wwvwwvwv*vwwwvvvvvv»vwvv»vvw\wvvwvw%vv* Hoszi belháboruért népi Kiricit totto felelőssé. A.z esem0- A gyilkoló szerszámokra pocsékolt pénz helyett életet nyeket kellő színezéssel adta adó jólétet hozhatnánk Amerika mindenegyes családja ré- elő, hogy hatásosabban tilta- szére. Társadalmunk létrehozta az ipari termelés olyan fo- kozhasson Kina UN tagjává kát, amely jólétet nyújthatna az ország minden polgára szá- tételének még a gondolata el- mára, olyant anaihez hasonló még nem volt a történelemben, len is- A Szovjetunió ajánla- Ebben kellene versenyezni Amerikának és a Szovjetuniónak, tát, hogy a laoszi ügyben kon- Ez nemes versenyt jelentene, melynek eredménye csak jó ha- ferenciát tartsanak az érde- tással lehetne az egész emberiségre. (Folytatás a 11-ik oldalon) Nagy Szüreti Mulatság New Yorkban! Vasárnap, szeptember 27~én, egész nap az INTERNATIONAL PARKBAN, 814 E. 225th Street, Bronx, N. Y., a Magyar Szó Lapbizottsága rendezésében. %Reggel szalonnasütés, délben finom bográcsgulyás, csirke, kolbász, hamburger. A legjobb sütemények, rétes. Kitűnő italok. # Nagyszerű program! Jó magyar zene! Szölö- lopás! £ Bazársátor és szép tárgyak. Door prize! § Belépődíj előreváltva 60 cent, az ajtónál 75 cent adóval. Esős idő esetén a Magyar Házban, 2141 Southern Blv. lesz megtartva. LEGYÜNK OTT MINDANNYIAN!
