Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-08-20 / 34. szám

Thursday, August 20, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 Munkásmozgalom A Tart-Hartley-törvény a gyakorlatban 1955-ben az AFL és a CIO egyesülésekor köve­tendő elvként fektették le azt a szabályt, hogy szakszervezetek ne hatoljanak be egymás terü­letére (raiding) maguknak megszervezni más uniók tagjait. A National Labor Relations Board legutóbb olyan döntést hozott, amellyel megvon­ja az AFL-CIO-tól a jogot ilyen egységbontó el­járás megakadályozására. Los Angelesben, a Great Lakes Industries kád- mium és nikkel feldolgozó üzeme munkásait évek óta a Doll and Toy Workers Union képviselte. 1959 májusában a Metal Polishers Union agitált a munkások között, hogy csatlakozzanak hozzá. Az NLRB vezetésével lefolytatott választáson a munkások 53:0 szavazattal az utóbbi szakszer­vezet mellett sorakoztak fel. A Toy Workers pa­naszt emelt az AFL-CIO központnál, hogy ez be­hatolás volt az ő területére. A panasz jogosságát elismerve a központ felszólította a Metal Po­lisher Uniont, hogy kizárás terhe mellett adják vissza az üzem képviseletét az előbbi szakszerve­zetnek. Hogy ezt megtehesse, a Metal felkérte az NLRB-t, hogy érvénytelenítse a lefolytatott vá­lasztást. * Az NLRB ezt megtagadta a Taft-Hartley-tör- vényre hivatkozva, amely szabad választást biz­tosit a munkásoknak abban, hogy hova tartozza­nak. A munkások a Metal Polisher-re szavaztak, tehát oda tartoznak vagy sehova és punktum. Ez volt az NLRB döntése. Szakszervezeti béke? Az NLRB-t ez nem érdekli. Egy tévedés jóvátevése? Az NLRB nem tévedhet. Rakparti munkások a 6 órás munkanapért Az International Longshoremen’s Association munkaszerződésük lejáratának közeledtével át­adta uj munkaszerződési tervezetét a New York Shipping Association-nak. Az uj egyezmény főköveteléseként a hatórás munkanapot a jelenlegi 8 órás fizetéssel terjesz­tette be, hogy “az automáció áldásait kiterjesz- szék a rakpartokon dolgozó munkásokra is.” A 8 órás munkanapért a rakodó munkások 22.40 dol­lár fizetést kapnak. % A szakszervezet másik követelése az, hogy emeljék 125 dollárra a munkások havi nyugdiját a jelenlegi 65 dollárról. Továbbá több fizetett ün­nepnapot, nagyobb hozzájárulást a kórházi és be­tegellátási alaphoz és nagyobb jóléti kifizetést kér. A mostani munkaszerződés szeptember 30-án jár le. A munkaszerződés alapját képező szakaszok a keleti partvidék összes kikötőire Maintői Texasig érvényesek. A munkáltatók a szakszervezet terve­zetét tanulmány tárgyává tették. Az ércbányászok sztrájkba léptek A Mine, Mill and Smelter Workers 6,000 tagja és az acélszakszervezethez tartozó 2,300 munkás abbahagyta a munkát a Kennecott Copper Corp. négy nagy bányaüzemében a nyugati államokban, miután a munkáltatókkal folytatott tárgyalások az uj munkaszerződésre eredménytelenek marad­tak. Butte, Montanában az Anaconda Co. 5,600 bá­nyásza úgy érzi, hogy csatlakoznia kell a sztrájk­hoz, annál is inkább, mivel a munkáltatókkal fo­lyó egyezkedések itt is eredménytelenek. Arizonában a szakszervezet 3,600 tagja, a Magma Copper Co. munkásai szintén készen van­nak sztrájkolni, ha az egyezkedés utolsó kísérletei nem sikerülnék. A Mine, Mill 40,000 tagját érintő munkaszer­ződés junius 30-án járt le, de a határidőt meg­hosszabbították a tárgyalások folytatásának ide­jére. A szakszervezet kijelentette, hogy ha aug. 20-ig egyezkedés nem jön létre, akkor feljogosít­ja lokáljait arra, hogy sztrájkot kezdjenek. Akárcsak az acémunkásoknál, a munkáltatók itt is azzal gátolják a megyegyezést, hogy olyan “ügyvezetői jogokat” követelnek, amelyek meg- döntenék a munkások eddig kivívott munkaviszo­nyait és üzemi jogait. A bérjavitás kérdése má­sodrendűvé vált ez esetben. A szakszervezet védi a munkások jogait és a sztrájk alatt gondoskodni fog a sztrájkolok szükségleteiről. Törvényhozás farmmunkások * érdekében Uj szenátusi bizottság alakult, amely kihallga­tásokat *tart a vándor farmmunkások munkavi­szonyainak és életszínvonalának megjavítását célzó törvényhozás érdekében. Az 5 tagú bizott­ság elnöke Harrison A. Williams Jr. new-jerseyi demokrata szenátor. Pat McNamara szenátor (dem. Mich.) törvény- javaslatot nyújtott be, amely megszüntetné a gyermekmunkások alkalmazását a korporációk tulajdonát képező farmokon. Egy másik javasla­ta minimális órabért állapitana meg a farmmun­kások részére, a történelemben először. Az óra­bér 75 centnél kezdődne egv évvel a törvény élet­belépése után, 85 centre emelkedne a második és 1 dollárra a harmadik évben. Más benyújtott javaslatok köteleznék a farm­munkásokat elhelyező ügynökségeket regisztrál­ni. Ezzel a védtelen farmmunkások határtalan ki­zsákmányolását szándékoznak korlátozni. A tör­vényjavaslatokkal kapcsolatos kihallgatás aug. 7-én kezdődött. Állami alkalmazottak nem ígérnek Mielőtt a képviselőház foglalkozna azzal a tör­vényjavaslattal, amely az állami alkalmazottak egészségügyi ellátását tenné lehetővé, a bizottság elnöke, Tom Murray (Tenn. Dem.) képviselő Ígé­retet kért tőlük arra, hogy legalább három évig nem folyamodnak fizetés javításért. Miután a tör­vényjavaslat által nyújtandó előnyök megfelelnek a fizetésük 10—15 százalékának, “ha az alkalma­zottak egyes csoportjai emellett fizetésemelést szándékozik kérni a jövő évben, azt mondják meg most, mert abban az esetben ezt a törvény- javaslatot elejtjük”, mondotta Murray képviselő. Ám a levélkihordók, a postai hivatalnokok, a kormányalkalmazottak, a gépészek, a postai szál­lító munkások és a postai küldemények kezelői szakszervezeti megbízottai nem voltak hajlandók megígérni, hogy nem kérnek bérjavitást jövőre. “Természetes, hogy ha a megélhetés tovább fog drágulni, akkor az állami alkalmazottak részese­dést fognak kérni, fizetésemelés formájában”, mondotta Jerome Keating, a levélhordók alelnöke. A házbizottság többi tagjai ellentétbe kerültek Murray képviselővel, amennyiben ők úgy látják, hogy a szóbanforgó egészségügyi juttatás a fize­tésüknek csupán 1.1 százalékát teszi ki. Az ad­minisztráció azt ajánlja, hogy az egészségügyi ellátási alapra a kormány egyharmad és a kor­mányalkalmazott kétharmad járulékot fizessen. A szakszervezet 50—50 aránvu részesedést ajánl fel. 13 éve nem volt ily hatalmas profit 1946—47 óta, amikor a háborús profitra kive­tett adókat és az árak korlátozását megszüntet­ték, nem emelkedett a korporációk profitja olyan magasra, mint 1959 második negyedében, Írja a Wall Street Journal. Az előző év második negyedével szemben 75 százalékkal nagyobb nyereséget zsebeltek be az idén. De már az első negyedév is jól kezdődött, amikor 53 százalékkal emelkedett a profit az 1958-as első három hónapjához viszonyítva. Ev­vel arányosan emelkedett az osztalék a részvé­nyesek részére, akik még többet várnak a harma­dik negyedévben. A Journal a gazdasági fellendülésnek és az acélsztrájkot megelőző nagyarányú acélbevásár­lásnak tulajdonítja a példátlan profitemelkedést. Mellékesen hitelt adott érte az autómáció és tech­nikai fejlődés által megnövekedett termelőképes­ségnek is, ami kevesebb munkás alkalmazását, kevesebb bér kifizetését, de nagyobb áruterme­lést eredményezett. Az átlagos 75.6 százalékos nyereség túlnyomó részesei voltak az acélbárók 163.4 százalékos nye­reséggel a tavalyi felett és az autógyárosok 300.1 százalékos nyereségtöbblettel. Az építőanyag ipar 73.4 százalék, vegyipar 74.7, villany felszerelés 31.3, farmgépek 80.5, bánya és fémipar 123.2, vasúti felszerelés 102.6, gumiipar 64.5, gépipar 93.7 és vasutak 148.9 szá­zalékos nyereségtöbbletet jelentettek. Két szakszervezet együttműködése ; A szakszervezeti egység történetében uj sza­kaszt nyitott egy bejelentés, amely szerint az Auto Workers Union és Machinists Union meg­állapodtak abban, hogy közös egyezkedési terve­zetet fognak benyújtani a repülőgép és távlöveg gyárosoknak 1960-ban az uj munkaszerződésre. A tárgyalások ilyen egységes megközelítése igen fontos lépés. Ezzel a szakszervezetek elejét veszik annak a gyárosok által gyakran használt eljárásnak, hogy egy szakszervezetet kijátszanak a másik ellen, különösen ott, ahol egy gyár mun­kásai szakma szerint más-más unióhoz tartoznak. Az AFL és CIO egyesülésének ez egy határo­zottan előnyös következménye. Női-táska készitök uj egyezménye New Yorkban 124 női-táska készítő gyár 3 éves munkaegyezményt kötött a Pocketbook Workers Local 1-el 11,500 munkás részére. A munkások fizetésemelést, rövidebb munkaidőt, még két fize­tett ünnepnapot és jobb nyujdij juttatást kaptak. Philip Lubliner, a szakszervezet ügyvezetője sze­rint ez összesen óránként 27.5 cent többletet je­lent a munkásoknak. A szakszervezet és a munkáltatók között egyez mény jött létre arra, hogy közösen kezelnek egy pénzalapot az ipar előbbvitelére. A pénzalapot a szakszervezet által készített és a gyárosok által megvásárolt “union label” címkéért befolyt pénz képezi. Ugv képzelik, hogy megfelelő hirdetésekkel a gyártott cikkeknek nagyobb piacot és a munká­soknak több munkaalkalmat tudnak biztosítani. A szerződés egy különleges pontja megtiltja a munkáltatónak más cégnél vásárolni vagy külföl­di táskákat importálni, mindaddig, amig saját munkásai túlórázásra nem kényszerülnek. RÖVIDEN PATERSON, N. J.-ben, a 95 Crosley Ave. alatt lakó Robert Daniels kérte a bírót, hogy ejtse el a vádat, amelyet egy 19 éves leány és apja anyja ellen emelt. Azzal vádolta őket, hogy lakásáról, amelyhez kulcsa volt a leánynak, 3,200 dollárt el­loptak. “Tévedés volt az egész”, mondta. Patricia Carney, a szóban levő leány, rövidesen Daniels felesége lesz, és igy szülei apósa és anyósa lesz. • MRS. KOLAKOVSZKY, a “Super Market” ko­csijára ültette 3 éves kisfiát. Az előttük álló há­zaspár megjegyzi: “Engedjük azt a hölgyet előre menni a kisfiúval, mert biztosan nagyon siet. — Megszólal a kisfiú: “Nem hölgy az, az csak az én anyám!” JAPÁN héttagú küldöttséget menesztett USA- ba, hogy kiválasszanak egy lökhajtásos harci re­pülőt, mely gerincét képezné Japán hadirepülő flottájának. Az amerikai repülőgépgyárosok már bajba kaptak azon, hogy ki szállítsa Japán “ge­rincét”. • NAGYSZÁMÚ dél-amerikai tesz látogatást Kí­nában, ahol nagyon szívesen fogadják őket. Ebből azt következtetik újságjaink, hogy a kínaiak nagy propagandát fejtenek ki Dél-Amerikában. Értsük meg, a dél-amerikaiak mennek Kínába és nem kínaiak Amerikába. Igaz, hogy ennél már nagyobb bődületet is írtak. A bosszantó az, hogy csak ennyit tételeznek fel az amerikai nép gon­dolkozó képességéről. USA diplomatái éles hangon figyelmeztették Svngham Rheet, hogy azért volt a koreai háború, hogy a koreaiak szabadon rendelkezhessenek sor­suk felett és senkinek semmi köze ahhoz, hogy a Japánban levó koreaiak Észak- vagy Dél-Koreába akarnak-e hazamenni. • ÚGY A HADSEREG, mint a haditengerészet vezetősége figyelmeztette a nemzetvédelmi taná­csot, hogy ne költsenek annyit atomfegyverekre, hanem rendeljenek inkább gépfegyvereket és ágyukat, mert biztosak abban, hogy Oroszország soha sem fog atomháborút kezdeni és igy inkább a régimódi fegyverekre lesz szükség. Vajon ki ellen? Csak nem saját népünkre gondolnak azok az urak?... • A RÉGI EGYIPTOMIAK találták ki, hogy a nedves agyagból téglát lehet készíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom