Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-02 / 27. szám

A MAGYAR SZÓ ÜGYVEZETŐ BIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉSE AZ L. A.-I LAPKONFERENCIÁN (Az alanti sorokban közöljük Rosner Sándor felszólalását a los-angelesi lapkonferencián) Tisztelt Delegátusok, tisztelt Vendégek! Engedjék meg, hogy a Magyar Szó Ügyvezető Bizott­sága nevében üdvözöljem önöket és önökön keresztül la­punk olvasótáborát, szervezeteink tagjait, bizottságainkat s minden magyarajku amerikait, aki a haladás hive. Engedjék meg, hogy rövidre fogott szavakkal elemez­zem azokat az irányelveket, melyek kormányozzák lapunk szerkesztőségét, lapunk ügyvezető bizottságát. Fogadott hazánk gazdasági helyzete pillanatnyilag ja­vulóban van. Legalább is ezt hangoztatja a polgári sajtó. Ezt azzal bizonyítják, hogy a munkanélküliek száma több, mint egymillióval csökkent az utolsó hónapokban és a ter­melés uj magaslatokat ért el. Ezek a szépen hangzó kijelentések azt a célt szolgálják, hogy mivel a gazdasági indexek felfelé szöknek, a nép felejt­se el a körülbelül 5 millió munkanélkülit, hogy a szén­bányákban pl. állandó krízis van, hogy az acéliparban rak- | tárra termelnek, mert sztrájk előtt áll az ipar, s hogy ami­kor ezeket az adatokat köztudomásra hozták, már csak egy két hónap választotta el az országot attól, hogy újabb száz­ezrek növeljék a munkanélküliek számát azon fiatalok kö­zül. akik most fejezik be tanulmányaikat. Ugyanakkor a megélhetés költsége egyáltalán nem csök­kent és az áruk felhalmozása a raktárakban tovább folyik. Azok a mezőgazdasági termékek, melyeket az állam nagy költséggel, sok billió dollárért felvásárolt a termelőktől, ott hevernek a raktárakban egerek s patkányok nagy örömére. A mezőgazdaság válsága tovább mélyül. Az amerikai tőke mindenhol keresi a befektetési alkalmat és úgy találja, hogy a külföldi befektetések sokkal jobban kifizetődnek, mint a j hazaiak, ahol a munkabérek magasabbak és a nyersanyag drágább. A külföldi töke-piac Ma pl. azt láthatjuk, hogy a General Motors a kis autó­kat Németországban gyártja, melyeknek behozatala kifize­tődő- üzlet. Ez és ehhez hasonló megnyilvánulások a bonyo­lult gazdasági helyzetet még kritikusabbá teszik. Az auto- máció szintén hozzájárul a munkanélküliség mélyítéséhez. A tőkés rendszer célja nem az, hogy magasabb életszínvo­nalat nyújtson a munkásságnak, hanem minél nagyobb pro­fit összeharácsolása. Ez mindennapi kiissének hangzik, de sajnos igy van és bizonvitékok is vannak rá bőven. Egy más szempontból is fontos, hogy a külföldi befek­tetésekről beszéljünk. Azokban az országokban, ahová az amerikai tőke behatol, ott megpróbálja uralni a helyzetet, tudva, hogy a szóbanforgó ország csak saját rendszerének feladásával tudja megoldani problémáit a termelés és elosz­tás terén. így a termelésnek azon részét, melyet nem tud hasznosítani, háborús anyagok gyártására használja. Az Egyesült Államok költségvetésének jó részét háborús célok­ra fordítja és jól tudjuk, hogy milyen nagy megadóztatás árán. A szakszervezetek Ezzel szemben az amerikai szakszervezeti mozgalom ré­széről egy-egy szervezet kivételével, semmilyen kritika nem hangzik el, sőt teljesen magukévá teszik a nagytőke külpoli- káját és annak gazdasági megnyilvánulásait. A szakszerve­zeti tagság pedig, az óriási propagandával szemben, nem látja tisztán a helyzetet, viszont saját bőrén érzi ennek a politikának a hatását, s egyes helyeken követeli, hogy a termelést itt, az országban végezzék, nem pedig külföldön. Pl. az autómunkások olyan követelésekkel lépnek fel, hogy a kis kocsikat itt gyártsák és ne külföldről importálják. Százával lehetne azokat a tényezőket felsorolni, ame­lyek rámutatnak arra, hogy miért nem tudják, vagy miért nem akarják a gazdasági problémákat megoldani. Ezeknek felsorolása azonban legalább is annyi időt venne igénybe, amennyit az egész jelentésre fordíthatok. így csak nagy vo­nalakban lehet ezzel a kérdéssel foglalkozni. De ezekből ki­indulva is láthatjuk, hogy mi adja meg az uralkodó osztály politikai vonalának jellegét és azt, hogy mindenáron foly­tatni akarják a hidegháborút. Könnyen megbocsátanak a német imperializmusnak, hajlandók még háborút is megkoc­káztatni a Szovjetunióval és ellenforradalmakat szítani a népi demokráciákban. Megalkusznak a legreakciósabb gyar­mati elnyomókkal és támogatják azokat. Megvesztegetéssel gazdasági nyomorral, fegyverrel, kölcsönökkel próbálják ezeket az országokat karmaik közé kaparintani. Itt-ott sike­rül is, de minden erőlködés ellenére a népek világszerte ki­harcolják szabadságukat. A német imperializmus már kétszer került háborúba az Egyesült Államokkal és kétszer kellett fegyverrel levernünk őket, de azért uralkodó osztályunk most mégis atomfegy­verekkel akarja ellátni és hajlandó háborúba is menni (Folytatás a 2-ik oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y., N. Y, V'ol. VIII. No. 27. Thursday, July 2, 1959 NEW YORK, N. Y. a KtllttSK PROVOKsCisS IMPTMTAU Makacsul visszautasítják a munkások követelését. — További tár­gyalások sem érdeklik őket. — A szakszervezet két hétre kitolta a sztrájkhatároz at kivitelezését Két hónapi tárgyalás után az acélipar 12 nagy társulata makacsul kitart amellett, hogy nem teljesiti az acél­munkások bérkövetelését. Mi­után a gyárosok hónapokig túlfeszített munkairammal si­ettették üzemeikben az acél- termelést, hatalmas készletet halmoztak fel, amely egv hu­zamosabb ideig tartó sztrájk esetén is fedezni fogja az or­szág acélszükségletét. így felvértezve, most elég erős­nek érzik magukat arra, hogy a munkaszerződés lejárta után ellenszegüljenek a szak- szervezet feltételeinek az uj munkaszerződés megkötésére. Azt ajánlották, hogy a mun­kások bizonytalan időre hosz- szabbitsák meg a lejárt szer­ződést és dolgozzanak a régi feltételek mellett. 500,000 acélmunkás van érdekelve. A szakszervezet bér- és jó­léti emelési követelése nem múlja felül a 20 centet órán­ként. Az acélbárók ezt azzal a kifogással utasítják vissza, hogy ennek teljesítése a’ acélárak emelését és további inflációt fog létrehozni. David McDonald, az acél­munkások elnöke leszögezte, hogy az acélipar az árak emelése nélkül is könnyen ad­hat béremelést és ezzel elke­rülheti az inflációt. Bizonyít­ja ezt az acéltrösztök hatal­masan emelkedett profitjával. Egyedül a U. S. Steel társu­lat ez évi első negyedévi pro­fitja 106,585,303 dollár volt a tavalyi ugyanazon időszak 62.426,679 dolláros profitjá­val szemben. McDonald Eisen hower elnököt egy bizottság kinevezésére kérte, amely megvizsgálná a bizonyítéko­kat és leszögezné a tényeket 1 a vitás kérdésben. Az elnök válaszában kifejtette, hogy ezt nem találja megfelelőnek az ország érdekében — már régebben bér- és áremelés el- j len foglalt állást — ellenben felszólította az ipar és a mun kások képviselőit, hogy foly­tassák a tárgyalásokat, amíg megegyezésre jutnak a szer­ződés feltételeit illetően. McDonald válaszképpen a sztrájk megkezdésének ide- 1 jét 14 nappal elhalasztotta azzal, hogy*ha megegyeznek, akkor a feltételek julius 1-ig ! visszamenőleg lesznek érvé­nyesek. Eredetileg kedden éj­félre volt kitűzve a sztrájk kezdete. I Az acélbárók az acélterme­lés csökkentését látják a kö­megnyílt a szovjet kiállítás Junius 30-án, kedden nyílt meg a Szovjetunió Tudomá­nyos, Technikai és Kulturális Kiállítása a newyorki Colise- umban (Columbus Circle és 59. utca). A megnyitás előtti sajtóbemutatóra lapunk szer­kesztősége is hivatalos volt. A kiállítással egyidőben két másik rendkívüli esemény színhelye lesz New York: a Madison Square Gardenben “Orosz Ünnepély” keretében fellép a hires Piatnitsky Kó­rus, a Leningrád és Bolshoi Balett tagjai, valamint az ulc- j rán, georgiai, örmény és üz- bek nemzeti balett; a Broad- I wayn pedig, a Mayfair Theat­reben 1943 óta először ismét szovjet filmet mutatnak be. Elmondhatjuk tehát, hogy a szovjet kultúra és tudo­mány képviselői valósággal megszállták New Yorkot e napokban. "Eléggé fáj ez ha­zánk reakciós politikusainak, de szolgáljon ezeknek meg­nyugtatásul, hogy julius 25- töl kezdődően az Egyesült Ál­lamok tart kiállítást Moszk­.v\vw»w»v»wvwwww»»»»»vw Eisenhower elnök a szovjet kiállításon A hivatalos megnyitás előtt Eisenhower elnök Washington­ból New Yorkba repült és egy órát töltött a Coliseumban a Szovjet Tudományos, Technoló­giai és Kulturális Kiállításon. Este Nixon alelnök és Frol R. Koslov, szovjet miniszterelnök­helyettes ünnepi beszéddel nyi­totta meg a kiállítást a nagy- I közönség számára. vában, ahol bemutatja ipará­nak és kultúrájának legjavát. így is van ez rendjén. Sze­rintünk sokkal jobb, ha atom­fegyverek, vagy más gyilkos háborús eszközök helyet); kul­túrával hatolunk be egymás területére, hogy abból a sok jóból és szépből, amit népe­ink előteremtettek, Ízelítőt adjunk egymásnak. A sajtóbemutatón megte­kintettük ennek a gyönyört) kiállításnak három emeletét i és bármennyire is felkészül­tünk a látnivalóra, mégis meg lepetéssel néztük a kiállításra kerülő csodálatos teljesítmé­nyeket. Még a haladószellemü ame­rikaiak között is sokan van­nak, akik — a hazug propa- ; ganda hatására — elhitték azt a mesét, hogy az Egye­sült Államokhoz viszonyítva a Szovjetunió aránylajj elma­radott ország. Amilor a Sputnik felment, akk r már kezdtek hinni a szovjet; tudo­mány fejlődésében és abban, hogy talán a tudomán j egyik vagy másik ágában ; Szov­jet képes volt utolér li ben­nünket. Ezen a kiállításon ífeonban letagadhatatlan tények bizo­nyítják, hogy mire k pes ez a szocialista ország, láthat­juk teljes üzemben a gyárak modelljeit, a repülőgéplek mo­delljét, mint pl. a h; jtalmas TU-114-et, amely eddi • a leg­nagyobb utasszállító repülő- ! gép a világon. Ott vdhnak a Sputnikok, a Lajka kutya kamrája, a legfinoma 'b gé- I (Folytatás a 16-ik ol 'álon) ÜDVÖZÖLJÜK A SAJTÓKONFERENCIA Los Angelesben e hét végén, julius 4—5-én az ország na­gyobb városaiból a Magyar Szó Országos Lapkonferenciá- j jára összegyűlt delegátusok­nak küldjük a szerkesztőség és kiadóhivatal legmelegebb1 üdvözletét. Az emberi haladás eme fá­radhatatlan harcosai újra i összejöttek, hogy a jövő évi DELEGÁTUSAIT munkaterv kollektiv kidolgo­zásával továbbra is megerő- sitsék azt az alapot, amely biztosítja a haladó szellem magyarnyelvű szószólójának, a Magyar Szó-nak akadályta­lan megjelenését. A béke és egyetértés ma­gyarnyelvű amerikai támoga­tói várakozással és bizalom­mal tekintenek e hét végén Los Angeles felé, mert az ott lefektetett munka irvnek mindnyájan aktiv rí zvevői lesznek a következő é folya­mán. Ezért egész olvasót} >orunk nevében jó munkát ki ánunk az Országos Lapkonferenciá­nak, hogy lapunk, a Magyar Szó még jobb, még szebb és még legelterjedtebb legyei* Magyar-Amerikában. , vetkező hónapokban és a fe­lelősséget a szakszervezetre akarják hárítani azzal, hogy kiprovokálják a sztrájkot. — Ugyanakkor nemcsak a szak- szervezetek erejét akarják aláásni, hanem a kis acélter­melőket is tönkre juttathat­ják és az ország acéliparát a szükebb körű monopólium ke­zébe helyeznék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom