Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-05 / 6. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 5 1959 : ÍW lAtO^ írja: ehn mtimm haszlf.gm L iiiii/ilß f íü A napokban felhívott egy ismerősöm felesége: tanácsra volt szüksége. A család elhatározta, hogyua^kis ház régen esedékes festését nem ha- lásztjá- -tovább. A kérdés az: milyen festéket használjanak ? ' Az Asszony szerint a fontos kérdés felett már hetek óta folyik a vita. A családfő olaj-festéket akar. Az idősebb fiú gummi-alapra épített festékre esküszik. A fiatalabb fiú Galvatex hive. Az asszony, akinek Dramex és Bondex festéket ajánlottak, őszintén bevallotta, hogy a sok hirdetés olvasásába és hallgatásába már beleszédültek, de határozni nem tudnak, mert mindegyik a sajátját hirdeti a legjobbnak, a legtartósabbnak. Gondoltak már Luminal, Congo, Kemtone és Brolyte Synflex festékre is, sőt már majdnem megvették a Synlith Rubber Vinyl festéket, de lemondtak róla, mert egy másik hirdetés szerint csak az Ampruf Synthetic festéket érdemes megvenni. A sok hirdetésbe beleszédült család most már tőlem szerette volna hallani a végső szót: melyik festéket használják? Tapasztalatból tudom, hogy ilyen helyzetekben kockázatos tanácsot adni, azért gyors elhatározással ajánlottam, hogy bízzák magukat az ő bölcs döntésére. Egy percig sem kétlem, hogy széditésre a legalkalmasabb mód hirdetéseket olvasni vagy hirdetésekre hallgatni. A szédités ott kezdődik, hogy ma már prózában és egyszerű beszéddel semmit nem ajánlanak. A modern hirdetési módszer az ének és ott tartunk, hogy minden cigarettának, fogkrémnek, autónak, szappannak, sörnek és borotva-krémnek saját zenéje van. A széditési kísérlet azonban itt nem ér véget, itt csak kezdődik. Lássuk, hogy a Madison avenuei bölcsek milyen alapon ajánlják portékáikat: Fogkrém: Valamikor elég volt, ha fogkrémet az ize, illata vagy az ára kedvéért vásároltunk. ,A tartalmát nem kutattuk, hanem rábíztuk a gyártó becsületére. Ma ez nem elég. Ma tudnunk kell, hogy egy fokrémben “Iriüm” van és ezért kell 'megvennünk. Egy másikat azért, mert “stannous fluoride’’ tartalmánál fogva a “legjobb.” Viszont . van'ggy harmadik, amelyik azért a “legjobb,” mert “anti-enzyme WD-9 (Sodium Lauryl Sulphate)” van benne. De mindezt lepipálja a negyedik, mert ez calcium carbonate, sodium bicarbonate, sodium chloride, sodium sulfate, potassium sulfate, magnesium carbonate és formalin tartalmával dicsekszik. Cigaretta: Azt a fajtát, amelyben 20 ezer szűrő van, ma már nem érdemes vásárolni, mert olyan is kapható, amelyikben 400 ezer szűrő van, vagy egy másik fajta, amibe a szűrőket keresztbe helyezték. Van azután olyan cigaretta, amely a “gondolkozó emberek” cigarettája és olyan is, amelyiknek “becsületes” ize van. Cola-Malok: Nehezen megkeresett és keservesen ,összespórolt pénzünket ugv óvhatjuk és az egész család boldogságát úgy biztosíthatjuk, ha kartonszámra vesszük NAGY üvegekben, nem pedig egyenkint kis üvegekben. Még jobb, ha megtanuljuk és naponta többször elszavaljuk a verset: Egész család boldogsága: Nagy üveggel — karton-számra! Villany-borotva: Valamikor régen az volt a “legjobb”, amelyikkel őszibarackot és hajkefét lehetett borotválni. Ezek divatját múlt, értéktelen borotvák, mert ma az a “legjobb”, amelyikkel kaktusz-tüskéket és smirgli papirt is lehet borotválni. A szakáll csak másodrangu fontosságú. örökiró toll: A “legjobb” tollal régente viz alatt lehetett írni, ha valaki történetesen- ott akarta a levelezését elintézni. Ma a “legjobb” tollal olyan papírra Írhatunk, amelyet előzőleg és direkt erre a célra vajjal kentünk be. Ez a mód alkalmas zsíros viccek másolására is. Automobil: Mindegyik a legjobb és a legszebb ezért egy magazint hirdető rádióbemondó nem ajánlott egy bizonyos gyártmányt, de a hallgatók lelkére kötötte, hogy autót csak közvetlenül tornádó után vásároljanak, mert az árak akkor a legalacsonyabbak. Szerencsések s irigylésre méltók tehát azok a vásárlók, akik tornádó-sujtotta Zsidó közösségek Indiában Indiában több zsidó közösség él elkülönítve már több száz éve (A szerkesztő megjegyzése: Az alábbi érdekes adatokat tartalmazó tudósítást az Associated Press P. K. Padmanabhan nevű indiai tudósítója küldte az amerikai lapoknak.) MATTANCHERI, India. — Azt az utast, aki véletlenül ebbe a tengerparti városba kerül, nagy meglepetés éri, mert itt, a Keleten, olyan zsidó közösségben találja magát, mintha azt Európából szállították volna ide. Ennek a zsidó közösségnek a története 1600 évre nyúlik vissza. India délnyugati részében, a gyönyörű Cochin öböl közelében fekvő Mattancheri meglepő látványt nyújt azzal, hogy élesen különbözik a környező városoktól. A keskeny, poros utcáju, büzlő nyitott csatornája és túlzsúfolt lakásokkal telitett indiai város helyett itt tiszta, kövezett utcákra talál az ember, mintha az egész várost csak most hozták volna ide Hollandiából. A széles üzleti utcában az üzletek cimtáblái zsidó neveket mutatnak. A boulevard végén áll az igen szép zsinagóga, közelségében pedig néhány szép, szinte csalogató vendéglő, amelyekben “kóser” ételeket szolgálnak ki. Fekete zsidók Mattancherinek van egy szegényebb városrésze is. Ott is zsidók laknak, de sokkal sötétebb szinüek és ezért a környéken a “Fekete Zsidók” . néven emlitik őket. Ezek már nem különülnek annyira a bennszülöttektől, mint a “Fehér Zsidók”. A “Fekete Zsidók” leginkább csak napszámosok és paraszti földművelők. Jórészük a kikötőkben mint dokk-munkás dolgozik: rakják a hajók- re a bors és más fűszer terheket. A két közösség különböző zsinagógát használ, a szinkülönbség annyira elválasztja őket, hogy nagyon ritkán érintkeznek. A felszabadulás után a “South Indian Jewish Association” megpróbálta összehozni őket, de nem sikerült. A szin megkülönböztetés még mindig nagyon erős. A színek elkülönülésének eredete nem ismeretes. Vannak, akik azt mondják, hogy a Fekete Zsidókat csak később téritették meg a Fehérek, viszont vannak olyanok, akik amellett kardoskodnak, hogy a Fekete Zsidók az eredeti bevándorlók. Más zsidó közösségek A Mattancheri két zsidó közösségben körülbelül 12,000 zsidó él. Indiában azonban ezeken kívül még laknak más zsidók is, habár a lakosság nagy számához arányitva nem sokan. Ezeknek a számát 18,000-re becsülik, akik csak Bombay és Calcutta városokban alkotnak nagyobb közösségeket. A Bombay-i zsidók “Beni Israel” néven emlitik magukat s azt állítják, hogy ők a leszármazottjai a zsidók elveszett 10 törzsének. Alátámasztják ezt az állítást azzal, hogy ők nem ünnepük a “Purim” ünnepet, nem ismerik az “Eszter történetét”, mert ők még 722-ben (a mai időszámítás előtt) hagyták el Palesztina földjét, mikor az északi zsidó államot az assziriaiak elfoglalták. A “Purim” ünnep viszont annak az örömiin- nepe, hogy az 586-ban (B. C.) kezdődő babilóniai fogságban Eszter királynő közbenjárására a gonosz Hámánnak nem sikerült kiirtani a zsidókat, így Ők nem tudnák semmit a 136 évvel későbbi gonosz Háníánróf. akit a zsidók egészen a Hitler vidéken élnek és “olcsón” jutnak uj autóhoz. Folytathatnám a modern hirdetés más módjainak a leírását, de ennyi is elég annak a bizonyítására, hogy a Madison avenuei főmogulok vagy hülyéknek tartják a vásárló közönséget, vagy mindent elkövetnek, hogy elszéditsék azokat, akik véletlenül még józanok maradtak. Napról-napra látjuk annak a bizonyítékát, hogy az olvasók és a hallgatók millióit sikerült elszé- diteni, mert mi mással tudnók megmagyarázni a mai élet egyes jelenségeit. . . Még egy éve sincs, hogy a csinosságra és Ízléses megjelenésre oly sokat adó nők hagyták magukat drága pénzen formátlan zsákruhákba bujtatni. Itt Californiá- ban, ahol a télről csak mint távoli tüneményről beszélünk és olvasunk, sikerült a szép-nemnek olyan fejkendő-kalapokat eladni, amelyekkel a nyári hőségben is úgy lekötötték a fülüket, mintha az Északi Sarkot készülnének meglátogatni. A fülig eladósodott családok milliói talán nem is tudják, hogy a nagy havi részleteket most azért nyögik, mert nem józan eszükre hallgattak, hanem szépen hangzó hirdetéseknek dűltek be. A múltban is hittem, ma is vallom, hogy az emberek bolonditását nem lehet a végtelenségig csinálni. Az évről-évre meghosszabbított, egyre erősebb motorral ellátott, egyre több krómmal felcicomázott autókat is addig sózták a közönség nyakába, amíg kiütött a vásárlók forradalma és ma már évről-évre több külföldi, importált kis automobilt vásárolnak a belföldi autógyárak nagv megrökönyödésére. Hiszem és vallom, hogy a hirdetések szövegezői sem tudják a végtelenségig szédíteni a vásárló közönséget és eljön az idő, amikor ez a jó, türelmes amerikai nép a legszebb ének ellenére sem lesz hajlandó többé drága pénzen megvásárolni és szó nélkül bevenni a bóditó maszlagot. HELYREIGAZÍTÁS “Krebiozen” cimü cikksorozatunk befejező közleményének egyik mondatából kimaradt a “nem” szecska. A mondat helyesen igv hangzik: ...Ezek voltak a “feladott” esetek és ennek ellenére csupán 30 százaléknál nem mutatkozott eredmény. Dr. Ivy tanulmánya szerint ugyanis a betegek 70 százalékánál a Krebiozen használata után javulás mutatkozott. felléptéig mint az antiszemitizmus megtestesitő- jét említették. A Beni-Israel zsidók leginkább kereskedők és kézművesek, de van közöttük számos orvos, ügyvéd, stb. is. Ezek is távol tartják magukat a hinduktól és a vegyes házasság igen ritka. De máskülönben a környező “marathi” nép nyelvét beszélik és qgy is öltözködnek. Az asszonyok a “sári” ruhát mai'athi módra viselik. Későbbi emigránsok Calcuttában a zsidóság a “Sephardic” zsidó csoportból került ki, akik valószínűleg a 18. és a 19. században kerültek Indiába, amikor a spanyol inkvizíció elől meneküllek. A Senhardm zsidóság a legkisebb számú zsidó csoport Indiában és egyben legkevésbé integrált. A legtöbbje nem beszéli az indiai nyelvet, nem követi az indiai szokásokat s csak egymás között, nagyon izoláltan élnek. Indiában általában véve nehéz zsidó közösségekről beszélni, mert a különböző csoportok a beolvadás más és más fokához jutottak! Az 1947-es felszabadulás után sokan kivándoroltak Izraelbe, de jcrészük hamarosan visszajött. Indiában a zsidók és a környezetük közötti társadalmi ellentétek nem envhültek és a Sephardic zsidók közül sokan Európába vándorolnak. Azonban a Bombay meg a Mattancheri zsidók valószínűleg közelebb kerülnek a szomszédaikhoz. G. ‘ J. ERÉLYES MAMA. — Kanada északi részében egy kisváros 57 éves lakójának a törvény előtt kellett felelnie, mert részegen vezette autóját. A biró éppen ki akarta mondani az ítéletet, amikor a vádlottnak a tárgyalóteremben levő. közel 80 éves édesanyja odakiáltott, hogy mellőzze a büntetést: “Majd én otthon úgyis jól elnáspángolom azt a taknyost”. *VANNAK MÉG FELEDÉKENY EMBEREK. — A londoni Fortune Színház nemrégiben közhírré tette, hogy megfelelő igazolás ellenében a jogos tulajdonos átveheti azt a felső fogsort, amelyet nemrégiben a bal 1-es páholyban találtak. Mattancheri városnak ez a része jóval gazdagabbnak látszik, mint a többi; lakóinak színe világosabb az indiaiaknál s nem indiai, hanem európai ruhát hordanak. Ezeket itt a “Fehér Zsidók” néven emlitik. Okmányok bizonyítják, hogy ezeknek az elődei még a negyedik században jöttek ide. Ez a Kerala nevű tengerpart vidéke volt a tradicionális kikötője a Palesztinából jövő kereskedelmi hajóknak. Ugvlátszik, hogy Cochin akkori maharadzsája (hercege) felepitette ide a zsidókat a palesztinai kereskedelem fokozására. Később a lakosság elkülönült a színek szerint.
