Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-05 / 6. szám
H$B!H81ER “MUNKÁS” Tnnra Eisenhower elnök január 28-án ismét üzenetet küldött a kongresszushoz. Ebben egy 20 pontos törvényjavaslatra tesz ajánlatot, mely pontokban a szakszervezetek jogait és kötelességeit akarja megszabni. Mivel az elnök személyesen nem nyújthat be törvényjavaslatot, hatásköre csak az ajánlatra terjed ki. A szokás az, hogy egy vagy több szenátor magáévá teszi az elnöki ajánlatot és saját neve alatt nyújtja be, mint törvényjavaslatot. Ebben az esetben a munkáselle- nességéről jól ismert republikánus szenátor Arizonából, Barry Goldwater irta a nevét az elnök által ajánlott “mun- kás”-törvényjavaslat aiá. j Nem szükséges kihangsúlyozni, hogy a szenátusban a szervezett munkásságnak nincs nagyobb ellensége, mint Mr. Goldwater. Az ő nevével ellátott törvényjavaslat, a munkásságnak semmi jót nem ígér. Eisenhower sem bizonyította be eddig, hogy a munkásosztályt kedves barátai közé sorozza. Mindennek dacára Eisenhower is, Goldwater is úgy állítják be a dolgot, hogy ez a 20 pontos törvényjavaslat a munkásság érdekeit szolgálja. Üzenetében Eisenhower kijelenti, hogy ez a javaslat “megvédi a szakszervezeti tagok jogait, szabadságát és biztosítja a szabad és titkos választójogukat a tisztviselőik megválasztására.” Továbbá “elősegíti az igazi és felelősség- teljes kollektiv egyezkedést.” Úgy hangzik ez a levél, mintha ebben a 20 pontban az amerikai munkásság egy uj Magna Carta-t kapna. Ennek dacára az AFL-CIO vezetősége nem osztja Eisenhower lelkesedését. A szakszei’vezetek rank- and-file tagsága mindent gyanúval fogad, ami a republikánusok konyhájában készül, különösen, ha azt Goldwater neve díszíti. Mi van a javaslatban? Szükséges, hogy a javaslat néhány pontját közelebbről megvizsgáljuk. 1. Minden szakszervezetnek teljes jelentést kell adnia a Munkaügyi Minisztériumnak pénzügyi helyzetéről. Ez a jelentés köztulajdont képez és mindenkinek jogában áll azt felülvizsgálni. Természetesen a bószoknak is. (Ez az információ különösen sztrájkidőben igen jól jönne a munkálta tónak.) 2. Minden szakszervezet helyezze letétbe a Munkaügyi Minisztériumnál alapszabályait, gyűlések idejét, választások lefolyását és működésűkre vonatkozó minden más információt. Természetesen ezek az információk is a nyilvánosság rendelkezésére állanának. 3. Minden szakszervezet vezessen jegyzőkönyvet működéséről, amit úgy a kormány, mint a tagság bármikor felülvizsgálhat. 4. A szakszervezet, tisztviselői és megbízottai, valamint a velük szerződésben levő munkáltatók kötelesek pénzügyi kimutatást vezetni olyan ügyekről, amelyekben mindkét fél érdekelve van. Az 5., 6. és 7. pontok pénzügyi és más kérdésekkel foglalkoznak-, szintén hivatalos bejelentés célzatával és hogy a nyilvánosság rendelkezésére legyenek bocsátva. A 8. pont a munkaügyi minisztert bizza meg a törvény foganatosításával. Felhatalmazza arra, hogy bármikor vizsgálatot indíthat bármely szakszervezet ellen, beidézhet tanukat, birósági eljárást indithat, rendeleteket és utasításokat adhat . A 9. pont a törvény megszegői részére büntetőtörvényeket követel. A továbbiakban a javaslat szabályozná a bojkottot és a piketelést. Tény, hogy az elnököt nem lehet részrehajlással vádolni. Ezt a 17-ik pontban bizonyítja be, amelyben azt ajánlja, hogy a Taft-Hartley-törvény azon pontját, amely a unió tisztviselőket minden évben egy nyilatkozat aláírására kötelezi, miszerint nem tagjai a kommunista pártnak, ezentúl terjesszék ki a munkáltatókra is. Vagyis á General Motors, a Ford Co. és a többi nagyüzemek, gyárak vezetői vala- (Folytatás a 16-ik oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the F.O. of N. Y., N. Y. Vol. VIII. No. 6. Thursday, February 5, 1959 NEW YORK, N. Y. Jönnek as nj adók New York megkezdte, a többi állam követni fogja A fraaeia és olasz szakszervezetek felhívása A két legnagyobb francia és olasz szakszervezeti szövetség, a CGT és a CGIL közös felhívást, intézett az úgynevezett nyugat-európai “közös piac” paktum hat tagállamának valamennyi szakszervezeti szövetségéhez. A Benoit Frachon és Agos- tino Novella szakszervezeti főtitkárok által aláirt levél a “közös piac” országai valamennyi szakszervezetének kö zös találkozóját javasolja, hogy létrehozhassák a munkáltatókkal szemben a szak- szervezetek közös akcióját a következő kérdésekben: 1) A bérek védelme és emelése; 2) a foglalkoztatottság védelme és növelése; 3) a szociális vivmányok védelme; 4) a szakszervezeti t e v ékenység összehangolása nem zetközi közös akciók érdekében. A CGT és CGIL közös levele hangsúlyozza: minden késedelem, amely a szakszervezetek összefogásában megnyilatkozik, kedvezőtlen hatást gyakorol a “közös piac” hat országának dolgozó tömegeire. PÉKSZTRÁJK A sütemény, kenyér és zsemle sütödék 9,200 munkása sztrájkol New Yorkban. Három péklokál folytaj; tárgyalást a munkáltatók képviselőivel magasabb bérért s rövidebb munkahétért New York állam kormányzója, Nelson Rockefeller végre kijött a nagyágyúval, amellyel megválasztása óta ijeszti az adófizetőket. Nem kevesebb, mint 277 millió dollárt akar uj adókban beszedni ebben az évben. Az állam tavalyi költségvetését 240 millió dollárral emelte. Az uj adók jellegzetessége az, hogy túlnyomóan a dolgozók újabb megterheltetésévei fogják azt előteremteni. A kereseti adó emelése 137 millió dollárt fog fedezni, mig az üzleti adó csupán 700,000 dollárt. Nagy tételek még a fogyasztási adó, melynek emelése 51,700,000 dollárt és a cigaretta adóemelés, ami 48 millió dollárt fog eredményezni. Mindkét tétel a kisembert nyúzza. Ez maga több,, mint 236 millió dollár, a többi 41 millió dollár kb. 12 más kivetésből kerül elő. Változás lesz a kereset adómentes összegében is. Eddig a magányos adófizető első 1.000 dollár keresete volt adómentes, házaspárnál 2,500 dollár volt adómentes s azonkívül minden gyermek után még 400 dollár. Most a család minden tagja után 600 dollár válik adómentessé. Igv működik a demokrác" . Az uj kivetések szerint egy 3.000 dollár keresettel rendelkező egy gyermekes család ezentúl 22.40 dollár állami adót fog fizetni az eddigi 1.80 helyett. Nemrégen megállapították, hogy New York államban 45 olyan egyén van, akinek megadóztatható jövedelme évi egymillió dolláron felül van. A 45 egyén átlagos évi jövedelme 2,346,000 dollár volt. Az uj törvény szerint az ebbe a csoportba tartozó egygyermekes család is csak 20.60 dollárral több kereseti adót fog fizetni. New York államot más államok is követni fogják. A munkások, akik nehéz harcokkal pár centes béremelést , küzdöttek ki, még ennél is többtől lesznek megfosztva, hogy az államok felemelt ki- | adásait fedezzék. Az adók felemelése kevés ellenállásra talált eddig. N. Y. államban a demokrata kisebbség tessék-lássék ellenzéket fejt ki. Rockefeller 20 szak- szervezeti vezetőt vendégelt meg a kormányzói palotában, akik kezes bárányokként távoztak. New York városi tanácsé- | ban vita folyik arról, hogy a 1 lóversenyek megadóztatásá- | val vagy a fogyasztási adó : felemelésével egészítsék ki a I városi költségvetés hiányait. A jelek szerint a városatyák a fogyasztási adót favorizálják. Mit szólna az amerikai munkás, ha megtudná, hogy a Szovjetunió hétéves terve a szovjet nép életszinvonalá- ! nak emelésével egyidőben az adófizetés teljes eltörlését he lyezte kilátásba? De honnan tudná? A szabad sajtó egyelőre nem tartotta érdemesnek foglalkozni Kruscsev jelentésének ezen részével. tMHUVHHtWHWUW MMMWVMWmOM VIRGÍNIA ISKOLAIBAN ÚJBA TANÍTANAK Arlingtonban és Norfolk- ban megnyitották a szeptember óta zárvatartott középiskolákat és a tanítás megindult integrált alapon. Legutóbb a szövetségi és az állami legfelsőbb bíróságok által hozott döntések megtiltották a fehér és néger tanulók közös tanítását megakadályozni szándékozó állami intézkedéseket Virginiában. A fellebbezhetetlen döntések következtébep Norfolkon és Arlingtonban meg kellett nyitni a lezárt iskolákat. Norfolkon egyelőre 17 néger taWashington visszautasította a magyar jegyzékei nuló jelentkezett 6 iskolában, ahova 5370 fehér tanuló iratkozott be. Arlingtonban négy néger tanuló iratkozott be a középiskolába. A tanítás az első nap zavartalanul folyt. Igaz, hogy rendőrosztagok voltak az iskolák elé rendelve esetleges tüntetések meggátlására. Újságírók és fényképészek is tömegesen voltak jelen. A néger gyermekek kiséret nélkül jelentek meg az osztályokban, ahol fehér osztálytársaik egyszerű kíváncsisággal figyelték őket. A magyar külügyminisztérium január 27-én jegyzéket [ nyújtott át az Egyesült Álla- I mok budapesti képviseletének, amelyben a két ország | közötti viszony normalizálását ajánlotta fel. A jegyzék vádolta az amerikai követséget, hogy a magyar kormány megdöntésére irányuló szabotáló és kémkedő működést fejt ki. A State Department a magyar jegyzéket elfogadhatatlannak minősítette és visszautasította. A magyar kormány állítólag kijelentette, hogy korlátozni fogja az amerikai követség ténykedéseit Magyarországon. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK 21. KONGRESSZUSA Az életszínvonal emelése, a béke és együttélés a célkitűzés A Szovjetunió Kommunista Pártjának 21-ik kongresz- szusa január 27-én 1269 megválasztott delegátus és 70 ország kommunista és munkáspárti vendégküldöttjének jelenlétében nyílt meg a Kreml üléstermében. A felszólalásokat hat nyelven hallgathatták meg az oroszul nem beszélő külföldi vendégek és újságírók. Az egész világ által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson a Szovjetunió hét-éves népgazdaságfejlesztési tervének irányelveit vitatták meg. Kruscsev, a kommunista párt főtitkára közel hét órás beszédben ismertette a lefektetett terveket. Először az 1958-as év eredményeit sorolta fel. Az ipari termelés az 1913-ashoz viszonyítva 36- szorosára, a termelőeszközök termelése 83-szorosára, a gép gyártó és fémfeldolgozó ipar termelése 240-szeresére emelkedett, A központi bizottság plénuma óta országszerte behatóan megvitatták a szovjet népgazdaság 1959—1965. évi fejlesztésének tervét. Több mint 968,000 vitagyülést tartottak az üzemekben, az építkezéseken, a kolhozokban és szov- hozokban, a tudományos és tanintézetekben, a hadsereg és hajóhad alakulataiban, az állami hivatalokban. A gyűléseknek több mint 70 millió részvevője volt, 4,672,000 felszólalás történt. A pártszervekhez, szerkesztőségekhez, rádióhoz és televízióhoz 650. ezer levél és cikk érkezett javaslatokkal és észrevételekkel, amelyekből 300,000-et nyilvánosságra is hoztak. A hétéves terv célja a szovjet dolgozók életszinvonalá(Folytatás a 2-ik oldalon)
