Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-29 / 5. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 29 1959 | M agyarország f ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★'A KICSIKET ÉS NAGYOKAT EGYARÁNT SZÓRAKOZTATJA A BUDAPESTI ÁLLAM BÁBSZÍNHÁZ A sötét nézőtér közönségét a színpadi függöny­ből kisugárzó zöldfény pásztázza végig, majd fe­nyegetően kinyúlik egy revolver, dörren... igy kezdődik a budapesti Állami Bábszínház felnőt­tek számára rendezett előadása. A darab cime: “A szőke ciklon” zenés ponyvaregény paródia P. Hooward (Rejtő Jenő) regénye alapján irta: Tardos Péter... Ez a hosszú cim ne zökkentsen ki bennünket a hangulatból, mert máris felmegy a függöny... A szélhámosságaiért börtönbe kerülő Jim Hogan milliomos a rabkórházban haldoklik. A fogház lelkészének meggyónja bűneit, s vagyonát az egymillió dollár értékű brilliánst hűséges gépiró- nőjére: Ewelyn Westonra hagyta. Adams, a be­törő kihallgatja a végrendelkezést, leüti a lel­készt és annak ruhájában megszökik, hogy Ewe- lyntql elorozza jogos örökségét. Megindul a hajsza a briliánsért és ebbe Ewelyn, mint egy “szőke ciklon” belevonja Lord Banister tudóst, aki aka­ratán kiyül segít a szép leánynak, hogy örökségé­hez jusson. Párizson, egész Európán keresztül hajszoljak a brilliánst, eljutnak Marokkóba... Matrózkocsma, verekedés, sivatagon keresztül száguldó autók, puffogtatás, tigris, strucc, kro­kodil, idpg:enlégiós, Fatime, stb., stb., szóval min­den szereplő megvan, ami egy izgalmas kaland­hoz szükséges. A végén kiderül, hogy a brilliáns mindvégig Lord Banisternél volt, de amikor elő­került a strucc lenyelte; majd happy-end: a tu­dós feleségül veszi a “szőke ciklont”. A közön­ség, amely végig “izgulta” és nevette az előadást kitapsolja a bábuk láthatatlan alakitóit. így megy ez estéről-estére s a jelek szerint a Bábszínház igazgatósága elvetette a felnőtte­ket szórakoztató müsorgondját erre az idényre. Szerencsés ötlet volt, hogy a P. Hooward néven iró, kóráp qihunyt Rejtő Jenő izgalmas, derűs persiflazsáikől összeállított játékot bemutatta és továbbra biztosította a felnőttek érdeklődését, a gyermekek részére létrehozott Állami Bábszínház iránt. Természetesen az Állami Bábszínháznak a gyerrrtekök szórakoztatása a főfeladata. Nincs olyan *náp, amikor legalább egy előadást ne Ten- dezhénék a kicsinyek számára, ünnepnapokon pe- digUegálább kettőt. Ilyenkor a gyerekek hada kedves zajongással veszi birtokába a saját szín­házát, ahol Hófehérké, János vitéz, Terülj tás­kám',' Piroska és a farkas és sok más mesejáték­ban 'ftyÖhyörködhet. Ahhoz, hogy a Bábszínház a felnőtteket s gyere­keket mennyire meghódította, elegendő két adat. Az első idényben (1949—1950) a Bábszínház Bu­dapesten és vidéken rendezett előadásait 480,000- enu 1957/ 58-as szezonban egymillió néző látogatta meg. • Érdekesek és kedvesek a Bábszínház előadásai. Az ember ül a nézőtéren és azon tűnődik: Játék? Művészet? Artista mutatvány-e, vagy mindennek az összessége. Végeredményben mindegy, hogy ki minek minősiti, a nézők egyforma friss vidám­ságot éreznek. Még a legkeményebb arcvonáso­kat is puhává simítja a derűs mosoly, amelyet az emberi típusokat pompásan “alakitó” bábuk játé­ka, mondanivalója vált ki. A magyar bábjátékosok nagyszerűen kihasz­nálják a bábjátékban szunnyadó két lehetőséget. Egyjk^Iebetőség a mitikus szinház: a báb. mint sorsszepp karakter, stilizált emberi tirmus, fantá­zia niegelevenitője, a másik; a szatirikus szinház: a bábu, .mint karakirozott jellemtipus, az emberi és társadalmi fonákságok hőse. A magyar báb­játékosok mind a két lehetőséget alkalmazzák. • — Bár a bábjátékot Indiából még a kereszteshá- boru alatt hozták be Európába, arab közvetítéssel Magyarországon mégis csupán 200 éves múltra tekint vissza, s ,hosszú időn át, nem volt több vá­sári szórakozásnál. Igen érdekes, hogy .Magyar- országon a bábjátékot az 1848-as forradalmak idején kedvelte meg a nép, a főváros közönségét azonban ekkor nem érdekelte különösebben. A két világháború között Budapesten működő avant gárdista kis színházak előadásait csak egészen szükkörü társaság látogatta. 1945-ben — az or­szág felszabadulása után — szinte egyszerre bon­takozott ki a bábjáték mozgalom. A gyárakban az üzemi munkások alakítottak bábjátékos cso­portokat, ugyanekkor az irók, művészek látták meg, hogy népmesék, szatírák, népi balladák és sok irodalmi téma előadásaira a bábuk igen al­kalmasak. * 1 2 * 4 Pálinkás, a lovasberényi tanács elnöke, nagyon készséges ember. Alig hogy említem mi járatban vagyok, máris bemutatja Szabó Kálmán iskola- igazgatót, a helybeli népfrontbizottság titkárát, így aztán hárman üljük körül az asztalt, hogy meghányj uk-vessük a lovasberényi népfrontbi­zottság munkáját, terveit, problémáit. Pálinkás kezdi a beszélgetést: — Az utóbbi két évben rendkívüli, mértékben megnőtt az emberek politikai és társadalmi tevé­kenysége és az erre való hajlam. Hogy csak a mi községünknél maradjunk, számos példa igazolja ezt. Társadalmi munkát például Lovasberényben szinte lehetetlen volt az elmúlt időkben szervezni s a szavazás sem fejeződött be itt este nyolc óra előtt. Ma, a községfejlesztésre szánt 192 ezei", fo­rint mellé nvugodtan hozzászámíthatjuk a la­kosság társadalmi munkáját, s amire még példa nem volt: november 16-án nem sokkal három óra után az utolsó szavazócédula is az urnába hullott. S talán az sem mellékes, hogy a választási mun­kában a népfrontbízottságnak mintegy száznyolc­van aktivistája működött közre! — Ezt a megnövekedett és örvendetes érdeklő­dést hogyan, milyen eszközökkel igyekszik ébren tartani és tovább fejleszteni a népfrontbizottság? íme, Szabó Kálmán válasza: 1) Minden második hétfőn, az esti órákban, előadásokat tartunk a legfontosabb és legidősze­rűbb kérdésekről. így például megtárgyaljuk a párt agrárpolitikájának és művelődéspolitikájá­nak irányelveit, a népfrontmozgalom soron kö­vetkező feladatait, a tanácsi munka, a közigazga­tás számos problémáját és igv tovább. Nyolc, vagy tiz ilyen összejövetelt terveztünk s erre azokat hívjuk meg, akik a népfrontmunkában eddig leginkább kitűntek. 2) Ezzel párhuzamosan megindítottuk közsé­günkben az ezüstkalászos gazdatanfolyam máso­dik évfolyamát. Ötvenhárom gazda tanulja a leg­modernebb agrotechnikai eljárásokat, s bizonyos, hogy nem egyet már a tavaszon kamatoztatni fognak. 3. Rövidesen megkezdődnek dr. Strébely Jó­zsef körzeti orvos egészségügyi előadásai is. Az elmúlt évben “Anyák iskolája” címen már tar­tott húsz előadást s az idei ennek: a folytatása lesz, ahol számos közegészségügyi problémával is megismerkedhetnek majd a részvevők. 4) Ugyancsak a közeljövőben kezdődnek meg azok a kisgyülések is, amelyeken a községfejlesz­tési alap felhasználásáról döntenek a község la­kói Negyvenöt ilyen kisgyülést tartunk a falu­ban, s a népfrontbizottság azt javasolja majd, hogy folytassák a már megkezdett útépítési, il­letve javítási munkákat, hogy tatarozzák az is­kolát és tekintve hogy a községnek több rendkí­vül széles utcája van, kezdjék meg a parkosításu­kat. Nem folytatjuk tovább a felsorolást, hiszen a munkatervnek ez a négy pontja is látni engedi, hogy Lovasberény lakói felett nem szaladnak el eseménytelenül a téli. esték. És látni .engedi azt is, hogy a népfrontbizottság okosan állította ösz- sze munkatervét, helyesen választotta meg az elő­adásokat, mert ne feledjük: Lovasberény nagy község s noha zömmél mezőgazdasági dolgozók lakják, mintegy félszáz ipari, kisipari s jelentős Az ország különböző pontjain megalakult csa­poltok a Népművészeti Intézet bábosztályától kapják a művészi és technikai segítséget. Az In­tézet feladatává vált, hogy az egyre nagyobb számú bábszínházak értékes előadásokat nyújt­sanak. A budapesti Állami Bábszínház jelentős szere­pet játszik a népi bábjátékok" színvonalának eme­lésében és megfelelő művészi gárda kiképzésében. A Bábszínház művészei nemcsak a különböző kul- turszervezetek, üzemek budapesti bábszínházait patronálják, hanem a vidékieket is. Az Állami Bábszínháznak két állandó együttese van. Az egyik együttes a vidéki városokban rendez elő­adásokat, ugyanakkor foglalkoznak a bábjátéko­sok képzésével is. Ezenkívül a Népművészeti In­tézet ösztöndíjasait is az Állami Bábszínházban tanítják. A budapesti Állami Bábszínháznak tehát nem­csak a főváros kicsinyeit, nagyjait szórakoztatja, de jelentős része van abban, hogy a magyar báb­játék érdekes művészete derűs szórakozássá vált az egész országban. Ják Sándor számú értelmiségi dolgozó érdeklődésével is szá­molni kell. Ha olyan alapos lesz a terv végrehajtása is, mint amilyen a tervezés volt, akkor a lovasberé­nyi népfrontbizottság igen jó szolgálatot tesz a falu művelődése s felemelkedése ügyének. S. J. FESTI IDILL ■ Mindnyájan ismerjük a történet szinterét: Bu­dapest öt órakor, munka után. Mintha az egész város az utcán lenne. Lábnyi hely alig akad a jár­dákon, a villamosokról, autóbuszokról fürtökben lógnak az utasok, miközben mások a megállóhe­lyeken arra várnak, hogy majd fürtökben lóghas­sanak a villamosokról. Addig azonban zqr$, arccal és villogó szemmel méregetik egymást, vajon a másik nem helyezkedik jobban, közelebb a befu­tó kocsi ajtajához? Kirobbanó veszekedések el­következő percei feszülnek a levegőben, csak azt nem tudják még, hogy ki kezdi, kivel és miért? A kislány i,s a 12-es autóbuszra várt és a fiú­val egymás kezét fogva búcsúztak, közben lök- dösték őket, beléjük könyököltek, lábukra hágtak. — Nem fázol, szivem? — kezdte a fiú. — Melletted ?! Soha! — hangzott a válasz. — De a következőre felszállók, mert ha kések, anyu izgulni kezd. — Tudom, szivem. És bármilyen rossz lesz, ha elmentél, édesanyádat nem nyugtalaníthatod — igy a párja. Néhányan rájuk pillantottak. — Holnap már nem hagylak egyedül menni, el­kísérlek — folytatta a legény. Válaszul kézszoritást kapott. — Sajnos, közeledik a busz. — Sajnos! Még többen néztek rájuk. — Gondolsz rám, akkor is, ha elmentem? — Mindig téged látlak és velem vagy, ha kilo­méterek választanak el egymástól, akkor is. A rájuk szfegezŐdött tekintetek egyike-másika éllágyult. Talán saját ifjúságuk jutott eszükbe, vagy életük párja, akinek már rég nem adtak ha­sonló szép szót. Ismét a legény szólalt meg, szerelme haját ciró­gatva : ' . :.vw —'.Nagyon vigyázz a leszállásnál, a Nyugatinál is nagy a forgalom. . . Egy mindeddig veszekedő házaspár abbahagyta á civádást és egymásba karolt. , Kislány: — Holnap felhisz? A busz beérkezett, néhányan leszálltak, legu­rultak, ieestek, de a szokásos felszállási ostrom; helvett az utasok egymást segítették a hölgyek elől mentek, legelsőnek, persze, a kislány. A pe­ronról integetett és még lekiáltott: —Már reggel hívj, tudod a számot? , ... ' A szerelem olyan megszokott és örökkévaló,- mint az élet .Talán sablonos is, de hogy délután öt órakor az autóbuszon virágozzék, azt többen csak könnyes szemmel tudták nézni. Az-induló kocsiba a fiú felkiabált: — A számot a telefonkönyvben megtalálom, de mondd, mi is a. . . vezetékneved? Várai Emil TÉLI MUNKATERÜK LOVASBERÉNYBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom