Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-29 / 5. szám

Thursday, January 29 lyoy Á világ szocialista mozgalma Amíg Európában és Amerikában a szervezett szocialista mozgalom csak­nem teljesen megszűnt, addig Ázsiában most van életrekelobsn (KÖNYVSZEMLE) Irta: GERÉB JÓZSEF Ha jól emlékszem az időre, úgy 1915, vagy 1916-ban barátaim egyike kisebb angolnyelvü könyvet nyomott a kezembe. “Azt hiszem, ez a könyv érdekelni fog”, mondotta. Egy fiatal egye­temi tanár irta. Pár hét múltán aztán megkérdezte: “Nos, ho- gyan'tetszett a könyv?” Miután én abban az idő­ben az “Előre” napilap belmunkatársa voltam, igy feleltem neki: “Nekem nagyon tetszett, sőt az Előrében már szemlét is írtam róla.” Aztán hozzátettem még: “De annyit mondhatok, hogy ha ez a fiatal egyetemi tanár továbbra is ilyen könyveket fog írni, akkor nem marad sokáig az egyetemi katedrán”. Nem kellett látnoki tehetség, hogy ezt “meg­jósoljam”. A könyv, amely a “Financing the Wage Earner’s Family” címet viselte, azt mutat­ta ki, hogy az akkori éhbérért dolgozó munkás képtelen volt eltartani a családját. Előre lehetett látni, hogy aki ilyen problémákat feszeget, azt nem tűrik meg az egyetemi katedrán. A könyv szerzője, előbb a Pennsylvania, majd az Ohio egyetem gazdasági tanszékének tanára, SCOTT NEAPING is tudhatta ezt, de azért a gazdasági kérdéseket továbbra is a szocialista felfogás alapián mérlegelte, igy hamarosan el­mozdították állásából. Nearing azonban “született” tanító, akitől ugyan el lehel venni a katedrát, de nem a tanít­ványokat. Az azóta elmúlt több mint négy évti­zed alatt előadásaival, kurzusaival, brossuráival, újságcikkeivel és számos könyvével a tanítványok ezreit érte el és noha a frakciós mozgalmakkal szemben megőrizte függetlenségét, az amerikai szocialista mozgalomban igen nagy népszerűség­re teil szert, akinek mondanivalója iránt érdeklő­dik a szocialista világ. Sokai utaznak Az utóbbi évekb.en Scott Nearing az ugyancsak tollforgató feleségével Helennel együtt igen sokat utazgat. Bejárták Európát, Afrikát, Ázsiát és Észak-Amerikát, — szóval az úgyneve­zett “szabad világot”; 1957—58 telét pedig rész­ben a Szovjetunióban, részben pedig a Kínai Nép- köztársaságban töltötték el. Helen és Scott Nearing gyakorlott JÓ megfi­gyelőknek, képzett s tehetséges Íróknak mutatják magukat abban a két könyvben, amelyekben uta­zásaikról beszámoltak. Az elsőnek a cinre: “So­cialists Around the World” (A világ szocialis­tái) , a másiknak pedig a “The Brave New World” (A bátor uj világ) nevet adták. (A “Social Sci­ence Institute, Harborside, Maine, kiadása.) Ezek a könyvek általában véve a kisebb terje­delmű munkák közé sorolhatók: az első csak 160, a második pedig 246 oldal, de mindazonáltal na­gyon sok és nagyon értékes információt nyúj­tanak az olvasóknak. Nearing egyik vezetője a “Monthly Re- .vieV kő rscr'r" nouló balszárnyi amerikai szocialistáknak. Miután ennek a komoly tekinté­lyes havi magazinnak az egész világon vannak hűséges olvasói, Nearingék utazásaik közben mindenütt akadtak olyan jóbarátokra, akik a he­lyi szocialista mozgalom állásáról INTELLIGENS KÉPET ADTAK NEKIK. Az ily információk rö­vid, de szabatos visszaadása teszi a Nearing há­zaspár könyveit nagyon értékessé. A szocialisták megoszlása Az ilyen természetű munkában meg kell ma­gyarázni, hogy kiket értünk a szocialista név alatt s azok milyen csoportokra oszlanak. Near­ingék meghatározása szerint általánosságban szólva szocialistáknak nevezzük azokat, akik A TERMÉSZETI KINCSEK ÉS A TERMELŐESZ­KÖZÖK KOLLEKTIV (közös) BIRTOKLÁSÁT ÉS HASZNÁLATÁT HIRDETIK. Azt állítják, hogy csak az ilyen (kollektiv) társadalomban le­het végetvetni annak, hogy egyik ember a má­siknak a munkájából éljen. Az orosz szocialisták egyik csoportja 1917-ben megragadva a kedvező alkalmat társadalmasitot- ta a természeti kincseket és a termelőeszközö­ket, majd azoknak megtartására diktátari hatal­mat vezetett be. A világ szocialistáinak egyik ré­sze helyeslőleg vette tudomásul ezt a dolgot; ezekből lettek a kommunisták. A szocialisták egy másik csoportja a várakozás álláspontjára helyez­kedett; a nagy többségük azonban az EGYÉNI SZABADSÁG MEGSÉRTÉSÉT, a szocialista moz­galom tekintélyének és méltóságának az aláásását látta a diktatúrában. Az első világháborút követő időszakban ezen szocialista csoportok számos európai országban megerősödtek, de sehol sem annyira; hogy a kor­mányt egyedül átvehették volha. Mindenütt csak másféle pártokkal egyesülve alakíthattak koalíci­ós kormányokat. Ezt azonban csak a szocialista cél feladásával tehették. Megegyeztek bizonyos méretű népjóléti reformokban (társadalmi bizto­sítás, stb.), de a termelőeszközök magántulaj­don jogát meghagyták és azért éles ellentétbe ke­rültek a kommunistájíkal. Idó'vel aztán ezek éle­sebb c'lenzői lettek a kollektiv termelés eszméjé­nek, mint a régi arKikenimu listák. Nearingék megállapítják, hogy nem lehet szo­cialista az (bármily nevet visel is), aki azon or­szágok ellen, ahol már bevezették a kollektiv ter­melést, harcot hirdet csak azért, mert ott nem ugv verették be a • ársadalmasitást, mint ő el­képzelte. A baloldali szocialista számbaveszi a tényeket, elismeri, hogy minden országnak vagv népnek joga van oly módon megvalósítani a kol­lektiv termelést, mint ott a viszonyok megkíván­ják. Ezért a baloldali szocialisták szimpátiával kisérik a szocialista országok fejlődését, noha fenntartják maguknak azt a iogot. hogy annak hiányosságaira is rámutassanak. Európában Ezen szabatos meghatározás után Nearingék sorba veszik azon országokat, amelyeket megláto­gattak és elmondják, hogv milyen álláspontot képviselnek ott a “hivatalos” szocialisták, — ahol éppen van olyan párt. Bizony az igy nyert kép nagyon elszomorító. Az angol birodalmat a második világháború és a gyarmati népek szabadságmozgalma szétszag­gatta; a további kisebb háborúk (Korea, Kenya, Ciprusz és Szuez) és az Egyesült Államok által ráerőszakolt fegyverkezés annyira eladósitotta, hogy most képtelen elavult ipari gépeit kicserél­ni. Márpedig az angol nép csak ipartermékek exportjával fizethet a behozott élelmiszerekért, amelyek nélkül nem élhet. Az angol szocialisták nagyon jól tudják, hogy az elavult gépekkel, ha azokat kisajátítanák is, nem tudnák felvenni a modern gépekkel felszerelt Nyugat-Mimet ország és Japánnal a versenyt. Azért a Labor Party programján apró-cseprő jóléti javaslaton kívül mást nem igen találunk. Hollandiában a szocialisták a Katolikus Párt­tal együttesen tartják a kormányt, amely éleseb­ben antikommunista, mint a tisztán polgári pár­tok kormányai. Belgiumban ugyanez a helyzet, csak éppen ott a szocialisták nem a katolikusok­kal, hanem a polgári Liberálista Párttal alkotnak koalíciót. Ez a kormány is a legerősebb támasza a szabad vállalkozás elvének, vagyis a termelő- eszközök magántulajdonának. Franciaországban is a szocialisták annyira óvakodtak a kommunis­táktól, hogy most anti-szocialista diktatúra alá kerültek. Nyugat-Németországban a két Német­ország egyesítése a legfontosabb probléma s mi­után az az általános nézet, hogy annak az oro­szok állják az útját, a szocialista párt oí is anti­kommunista, ami azt jelenti, hogy jelenleg fel­adták a szocializmus építését. Ázsiában Amíg a nyugateurópai országokban jelenleg a “hivatalos” szocialisták igy antiszocialisták let­tek, -Ázsiában a szocialista mozgalom igen nagy iramot kapott. Legjobban látható ez Indiában, ahol nagy tömegek várják sorsuk javulását a szocializmustól. Indiában a szocializmus építése Javaharlal Nehru vezetése alatt nem a forradalmi, hanem a békés fejlődés utján halad. Nehru vezetése alatt India egyszerre két forradalmi változáson megy át. Előbb a hercegek feudális uralmát kellett megszüntetni, de mielőtt ez teljesen befejezést nyert volna, már kezdetét vette a szocializmust épitő" első (Kévés Terv. Mikorra ezzel is készen lesznek, India, feudális és burzsoá os- .ályai egy­aránt a lomtárba kerülnek. Ilv rövid szemle keretében lehetetlen vissza­adni csak picinyke részét is annak a sok informá­ciónak, ^mit a két könyv tartalmaz. Ezért itt még csak azt említem meg, hogy a: “Brave New World” cimü műben a Szovjetunióban, de külö­nösen a Kínai Népköztársaságban látott bámu­latos haladásnak a leírását kapjuk. Alkalomad­tán módot ejtünk arra, hogy a két könyvből egyes szerfelett érdekes részeket ismertessünk. üysoKds szsrensse A tenger hulláma különös játékának köszön­heti életét Francis Chremp, az amerikai John j vn^s nevű tehérhaió főtisztje. Két héttel ez­előtt Bermuda közelében utazva, erős szélvihar érte utói őket. A fedélzeten levő rakományt segí­tett lekötözni, amikor egy erős hullám lesöpörte a vízbe. A vihar a hajót is megtáncoltatta s igy történhetett, hogy a következő hullám a megbil­leni hajóra visszadobta a 57 éves tengerészt, aki — nem tudott uszm. Az ijedtségen kivid egy pár 711-v^riZc, ínrándadás érte s nár ram’g mankó se­gítségével dolgozott és gondolt vissza fantaszti­kus élményére. Megsgpitk' az cimáézs Az Electric Auto-Lite Company és a munká­sait képviselő United Auto Workers Union között létrejött az uj munkaszerződés, amit a 17 sztráj­koló üzem közül 13 már elfogadott. Egyes üze­meknek helyi követelései vannak, amelyek még nincsenek elintézve és ezért ezen üzemek mun­kásai tovább sztrájkolnak. Az általános munkaszerződés 3 évre szól. Óra­béremelést, nyugdíj járulékot, egészségügyi és munkanélküli biztosítási juttatás emelését fog­lalja magában. Toledoban a munkások november 18-án léptek sztrájkba. Ez december 1-én kiterjedt más váro­sokban levő üzemekre. A toledoi üzemben a nő­munkások minimális órabérét 1.88 és a férfiakét 2.08 dollárban állapították meg. Egy fsiáés réf&aiesye 3,000 gyermek hal meg évente rákos megbete- gtu^rf .tu es ezeknek egy százaléka, azaz 30 gyer­mek, a prebarobbantások eredményeként lecsapó­dó •■'RrtaVfiv kisugárzástól betegedik meg. Ezt mondta Dr. Ja^k Sc^nbor1- -- A "'"■’a ’’’ ■("fii Laboratory fővegyésze Chicagóban, % Committee for Sáne Nucltai . JJfc totf elca^ Mában " Ezen véleményét azon tanulmánya alapján fej­tette ki, amely részben egy angliai jelentést az X-sugár hatásáról a gyermekekre,'egy kormány- jelentést a próbarobbantásokból eredő kisugárzá­sokról és egy orvosi jelentést arról, hogy evente 3,030 10 /ven aluli gyermek hal m-«* r’T'os meg­betegedésben, összegezett és ezekből tudományos következtetést vont le. Schubert‘magáévá teszi azt a má tok á’tal is' hangoztatott felfogást, hogy rádiókisugárzás rá­kot okoz, bármilyen kis mennyiségben éri az em­bert. Egy milisé Mellár kártérítés A Michigan állami felsőbíróság 11.500 Ford- munkás részére kártérítési jogosultságot Ítélt meg a Ford Co.-val szemben. A kártérítési köve­telés abból származott, hogy 1953-ban Ford a Detroit és környékbeli üzemeiben ezeket a mun­kásokat elküldte a munkából, állítólag azért, mert Dayton, O.-ban levő üzemében sztrájkoltak a munkások. Az autómunkások, az UAW tagjai. 3 hétig vol­tak munkanélkül .és beperelték For dot, hogv a munkanélküli biztosítás és a keresetük között fennálló különbözetet téritse meg számukra. A követelések heti 25 dollártól 105 dollárig tened- tek. A megítélt kártérítés körülbelül l.CO^ÁOO dollárt tesz ki. Michigan a kilencedik állam, ahol a rmmká-Y fizetésmegtéritésre jogosultak, ha más állom.’ un folyó sztrájk miatt elbocsátják őket a munkából. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizetői t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom