Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 4. szám

i LAPUI ÉR8EII8EB Nagyfsn'osságu kérs'fiöá az oivasckhoz! Múlt heti lapszámunkban már bejelentettük, hogy az évi országos lapépitő kampány január 15-én kezdetét vette. Minden olvasónk bizonnyal egy pár gondolatot szentelt már annak, hogy milyen fontos problémája ez a lapunknak. Olvasóink nagy része, különösen a nagyobb magyar góc­pontokban, bizonyára azzal fejezte be errevonatkozó gondo­latait, hogy megvárja, mig a lapbizottság rendez valamit helyben a lapkampány érdekében, amelyre majd ő is el megy, — és azzal tovább lapozott a Magyar Szóban. Nekünk pedig, akik a lapnál a kampány sikerre vitelét szeretnénk biztosítani, az okoz nagy gondot, hogy miképpen tudatosíthatnánk minden olvasónk szivében azt az érzést, hogy lapunk jövó'je, lapunk megerősitése, lapunk fennmara­dása és terjesztése neki éppoly érdeke, mint a lapbizottsá­goknak és a Magyar Szó szerkesztőségének. Hogyan értet­hetnénk meg vele azt, hogy eredményt csak úgy érhetünk el, ha igy felmérve a kampány fontosságát, minden olvasónk gondolkodni fog azon, hogy mit tegyen lapunk építése érde­kében. A gyorssegély és az uj olvasók Múlt héten irtunk arról, hogy a kampány ideje alatt igyekezni kell összehozni 12,000 dollárt, az évi 20,000 dollár deficit túlnyomó részét. Ezt gyorssegélynek nevezzük, mert aránylagosan rövid idő alatt teremtjük elő, mig a még fenn­álló 8,000 dollár szükségletet az év hátralevő hónapjaiban küldik be olvasóink a kiadóhivatalba. A gyorssegély előte­remtésének módszereit a helyi lapbizottságok dolgozzák ki az eddig megszokott módon. Ajánlatos volna ugyan ehhez uj utat-módot is keresni és ha akad ilyen, tudassák lapunk­kal, hogy mások okulására közölhessük. Ember emberrel beszélgetve sokat tanulhat és egyben taníthat. A Magyar Szóval felszerelve különösen alkalmunk van uj dolgokat barátaink, ismerőseink figyelmébe ajánlani, vagy legalábbis az események újszerűbb megközelítését ve­lük ismertetni. Mert a Magyar Szó más ösvényen halad, mint a többi lapok. Uj utakon kivezetőt mutat a sok problé­ma súlya alatt tévelygő, megoldást kereső munkástestvére­inknek. Amerikában még sok magyarnyelvű munkás van, akik nem tudnak a Magyar Szó létezéséről, vagy ha tudnak, nem ismerik, nincs alkalmuk olvasni. Vannak olyanok is, akiknek kezéből a hidegháború szélvihara kiverte a haladó szellemű sajtót. A vihar csendesül és a régi olvasóknak ismét eszébe kell juttatni, hogy hol olvashatnak igaz szót. Egyszóval, ol­vasóink ne fukarkodjanak a Magyar Szóval. Juttassák olyan ismerőseik, szomszédaik, nnmkástársaik kezébe, akik a ma­gyar nyelvben, a magyar •kultúrában keresnek kielégülést. Másszóval, terjeszteni kell a lapot. Első vonalra helyez­tük azt a kötelességünket, amelyet magyar munkástestvére­inkkel szemben teljesítünk, amikor lapunkat kezükbe adjuk, a második vonalon akarjuk kimutatni azt a teljesítményt, amit ezzel lapunk építése terén elérünk. Minden lap csak úgy él és erősödik, ha minél többen olvassák. Küldjenek címeket Hogy ezt megtegyük, nem kell lapbizottságaink szervez­kedésére várni. Sok olvasónk nincs is érintkezésben lapbi­zottsággal. Jelenti ez azt, hogy ezért nem tehet valami lé­pést lapunk építése érdekében? Egyáltalán nem jelenti azt. Mert önállóan, attól a tudattól indítva, hogy társadalmi kö­telessége'mással jót tenni, mit ahogy másban is siet ember­társai segítségére, ha annak szüksége van rá, lapunk ter­jesztését, embertársai felvilágosítását éppoly kötelességé­nek fogja venni. Ha ezt nem tudja személyesen megtenni, megteheti an­nak a szelvénynek kivágásával és kitöltésével, amit lapunk utolsó oldalán közlünk azért, hogy ismerőseiknek nevét és címét beküldjék hozzánk, hogy a lapot az illetők részére megindíthassuk. Elküldhetünk egy pár példányszámot be­mutatónak vagy megrendelheti a lapot rövidebb időre, mig kedves ismerőse megszereti azt és maga fizet elő rá. Ennek a munkának elősegítésére uj előfizetők részére leszállítot­tuk az előfizetési dijat a kampány tartamára és pedig: 20 hétre ...................... $2.00 Félévre .............................. $3.00 Egy évre .......................... $5.00 Ne felejtsük el az ujságsztendeket. Mivel minden ma­gyarral nem léphetünk személyesen érintkezésbe, de sok magyar az ujságsztendeken szerzi be olvasnivalóját, el kell helyezni a Magyar Szót olyan sztendekre, amelyek magyar­lakta vidéken vannak, ahol magyarok láthatják és megvehe­tik a lapot. Ezeknek az újságárusoknak lehetővé akarjuk tenni, hogy a Magyar Szót árusíthassák és olvasóikkal meg­ismertessék. Ha úgy kívánják, mutatványszámokat küldhe­tünk nekik, ha olvasóink valamelyike beküldi címüket. Jelen cikkünkben csupán ezzel az egy nagyfontosságu kéréssel fordulunk kedves olvasóinkhoz, hogy igyekezzenek uj o’”' "ók és uj előfizetők szerzésével hozzájárulni lapunk épité 'vez és erősítéséhez. Ez biztos alapot ad ahhoz, hogy a haladás előrevitele érdekében kitűzött feladatunknak eleget tehessünk. A Magyar Szó a tartalmával és cikkeivel igyek­szik " siteir -'•»a háru1* mtmM*-• ’-»'*ven minden olva­sónk itta! ’"id'nn1' íz A'i- "'IVitűrésben. Em. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y.^ N. Y. Vol. VIII. No. 4. Thursday, January 22, 1959 NEW YORK, N. yT~ mm 17 iillms eimenri ss A gyakran ígért adóié‘'zállitásnc k nyoma sincs. — Számos meg­adóztatás vár a köznépre Eisenhower elnök beadta v kongresszushoz az 1959—60- as financiális évre szóló 77,- 030,000,000 dolláros költség- vetését. “E g y ensulyozott” k ö 11 s é g v etésnek nevezi, amennyiben 70 millió dollár fölösleget is kilátásba helyez azon esetre, ha a kongresszus takarékosan fog bánni a ki­adásokkal, ami az infláció el­kerülését is biztosítani fogja. Nyilván az infláció eltörlésé­re való célzattal foglalt bele a költségvetésbe olyan meg- adóztatási javaslatokat, ame­lyek kizárólagosan a köznépet fogják megterhelni, az autó- tulajdonosokat, a postaforga- | lom használóit, a repülőuta- | sokat, a szövetkezetek far­mer tagjait, stb. Általában ; mindent háztartásra újabb megterheltetés jut, amivel “egyensúlyozni” fogja a költ­ségvetést. Azok az adóemelé­sek, melyek társulatokat érin tenek, mint pl. a repülőkön használt gazolin adójának emelése “... beszámíthatók a | repülőtársaságok más kiadá­saival, a repülőjegyek árának ! kiszámításánál." I Honnan jön — Hova megy? A költségvetési iroda által el­készített kimutatás igy oszt­ja fel a költségvetés adó jöve­delem forrásait: 50% egyéni jövedelemadóból, 28% korpo­rációk jövedelmi adójából (amit végeredményben szin­tén a vásárlóközönség fizet meg), 11% fogyasztási adó­ból (ditto) és 8% vám és más bevételekből jön be. A kiadás pedig a követke­zőképpen van felosztva: 59% a nemzeti biztonságra: kato­nai kiadások, katonai segély (külföldnek), atomenergia és fegyverhalmozás, 10% kama­tok fizetésére, 8% mezőgaz­dasági szubvencióra, 7% ve­teránokkal szembeni kötele­zettségre és 16% vegyes ki­adásokra. Az utóbbiba tarto­zik a tudományos kutatások, az iskolázás, a közegészség- ügy, a munkanélküli és társa­dalmi biztosítás és más jóléti intézmények, bizonyos kor­mányügynökségek és szolgá­latok finanszírozása. Vagyis mindaz, ami a lakosság álta­lános jólétének és életszínvo­nalának emeléséhez járulna hozzá, vagy sürgős szükség­leteit fedezné, e csekély töre­Mikoyan befejezte látogatási! a U, S,-fcsn Mikoyan hazautazása ked­den délutánra, e lapszámunk lezárása utáni időszakra volt tervezve. Ittlétének utolsó napjai is látogatásokkal és fogadtatásokkal volt lefoglal­va. Meglátogatta Eisenhower elnököt, beszélt hosszan Dul­les államtitkárral, a State Departmenttel, Lewis Stra­uss kereskedelmi miniszter­rel, akik a kereskedelem ki­szélesítésére vonatkozó aján­latait visszautasították. Eb­ből Mikoyan azt a következ­tetést vonta le, hogy a “hi­degháborút” tovább is foly­tatni kívánják. Van Cliburn zongoramű­vész eljött a szovjet követség fogadtatására, ahol Mikoyan öleléssel és csókkal fogadta a fiatal művészt. Cliburn játé­kával szórakoztatta a megje­lenteket. Mikoyan még el sem uta­zott, már többoldalról uszító támadások érték fejüket vesz tett reakciósok részéről. Mi mégis abban a reményben kí­vánunk jó utat Mikoyannak, hogy a számos józan felfogás, amellyel találkozott az Egye­sült Államokban, fog érvé­nyesülni a békés jövőnk meg­teremtésében. M unkásvezetök “mintaképe” Amikor Walter Reuther, James B. Carey és más mun­kásvezetők ebédet rendeztek Washingtonban Mikoyan tisz­teletére, hevesen vitatkoztak vele Magyarországról és Ke- let-Berlinről. Azután arra fordult a szó, hogy milyen befolyása van az itteni mun­kásságnak a kormányban. Mikoyan felvetette, hogy az Egyesült Államokban nincsen munkáspárt. James B. Carey azzal vágott vissza, hogy a Szovjetunióban pedig nincsen kapitalista párt. Mikoyan azt is mondta, hogy érthetetlen előtte az, hogy a Szovjetunió elleni tá­madás sokkal erősebb az amerikai munkásvezetők ré­széről, mint az amerjkai ka­pitalisták részéről. Megint Carey tüntetett ’’osztálytuda­tosságával”, amikor ezt vág­ta vissza: “Mert mi jobban ismerünk benneteket.” A kisebbségek alkalmazásáért A Bronxban az NAACP kezde­ményezésére és más haladó szel­lemű szervezetek segítségével vezetett piketelés eredménnyel járt, ámenéiben a nagy áru­házak megígérték, hogy néger és portorikói munkásokat is al­kalmazni fognak. Legtovább a Sears-Roebuck állt ellen a szer­vezetek követeléseinek. Végre beleegyezett, hogy nemcsak a két bronxi üzletében, hanem más 400 üzletében is fog alkal­mazni szinesbőrü munkásokat. A munkások jelszava: “Ne vá­sárolj ott, ahol nem alkalmaz­nának”. ARGENTÍNÁBAN a munkásság általános sztráj­kot folytat azon elnöki ren­delkezések ellen, amelyek a mun kasok életszínvonalának letöré­sét célozzák, u. m. közszükség­leti cikkek áremelése, munkás- elbocsátások és a szakszerveze­tek jogainak megszorítása, úgy­szintén azon terv ellen, hogy az állam olajforirásait idegen cé­gek kezére juttassa. Frondizi elnök közben 12 napi látogatás­ra érkezett Amerikába, hogy kormány vezetőkkel tárgyaljon a két ország közti gazdasági ösz- szeköttetésekről. TILOS AZ ELKÜLÖNÍTÉS Virginiai állam főtörvényszéke 5:2 arányban hozott döntést a közös iskolatanitás megtámadá­sa és meggátlása ellen. Ugyan­akkor a szövetségi bíróság Nor­folk, Va.-ban alkotmányellenes­nek minősítette a közös iskolák lezárását. Almond kormányzó ezen eljárása 13,000 fehé gyer­mek Iskoláztatását tette lehe­tetlenné ez évben. A jelen költségvetés 3,900,­900.000 dollárral alacsonyabb :i tavalyinál. Ám a hadikiadá­sokra szánt összeg, 40,945,­900.000 dollár, 145 millió dol­lárral több mint a tavalyi. A megtakarítást olyan kiadá­soknál eszközölték, mint a farmerek segélyezése, mun­kanélküli biztosítás (az ex­tra 13 hét megszüntetése) és más ideiglenes kiadások meg­szüntetésénél. lékből kerülne ki. A demokraták a szenátus­ban és képviselőházban ter­mészetesen azonnal megtá­madták az elnöki költségve- :ést, mint k i v ihbtetlent. Egyensúlya nagyon gyenge ilapon áll; volt egyesek véle­ménye, mások meg kételked­nek abban, hogy a kongresz- szus bele fog egyezni a gazo­lin adók és a postaköltségek felemelésebe, New York és kerülete lapolvasóinak figyelmébe! Ismertetjük minden New Yorkban és környékén lakó lapolvasónkkal az Ügyvezető Bizottság határozatát, mely- szerint országos lapkampányunk sikerre vitele érdekében a Magyar Szó fenntartásáért, 1959 február 15-én, vasárnap délután 1 órakor a Bronxi Magyar Házban ünnepi ebéd lesz amelyre minden olvasónkat, kedves családját és tisztelt is­merőseit szeretettel meghívjuk. A jóizü ebéd ára 2.50 dollár lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom