Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-25 / 26. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 25, 1959 írva: BÓDOG ANDRÁS Megjött a szénázás ideje és osztozkodunk a szomszéddal a munkában. Helyi és országos politikusaink elővakarhatják a 18. század angol gazdaságpolitikai iskola legporosabb zugából nézeteiket, melyeknek az amerikai farmerre való alkalmazása úgy szól, hogy a farmer ilyen meg olyan nagy független egyéniség és önálló vállalkozó, a kapitalista társadalom támasza és talpköve. Hát a talpkőböl annyi igaz, hogy olcsón kell árulnia a terményt s drágán kell megvennie a gépet; az ilyen agrárollóból pedig kijön a profit, csakhogy nem neki, hacsak ezerholdakra nem megy a birtoka és éhbéres mexikói munkások nem segítenek bele. Egyébként azonban csak az a helyzet, hogy ha többet dolgozik, vehet magának pár gépet, ezzel pedig kényszerűségből még többet kell dolgoznia, hogy fizethesse a részleteket. Ezenfelül a független egyéniségnek úgyszólván mindenhez segítség kell, ha nincs gép azért, ha pedig van, éppenséggel ezért. A földművelés többemberes munka, akár igy, akár úgy. Igv vagyunk a szénaszürettel is. Le kell vágni, megforgatni, rendekbe huzni, amikor már száraz, bebálázni, behordani és felrakni a szénapadlásra. Mindez még. hozzá sietős munka, mert jöhet az eső. Nem tudom, hogy másfelé az országban hogyan van, de mifelénk az a szabály, hogy szárazság előtte, aszály utána, de amikor az ember a szénát levágta, megjön az eső. Lehetőleg többes számban. Mondjuk még friss és zöld a levágott fii. Rájön az istenáldás, a lucerna kicsit megsötétedik, a lóhere nagyon megsötétedik, de ez még hagyján. Megforgatjuk és ahogy megszikkadt, rájön a második eső. Ez már komolyabb hiba, mert nemcsak elsötétedik a széna, de jócskán ki is lugozódik belőle a java táplálék. Még egy eső, vagy kettő az újólag megszikkadt szénára s a széna majdnem akár ne is volna. Hát azért kell nézni az eget, spekulálni, a szomszédokkal tárgyalni, nem annyira, hogy lesz-e eső, mert az lesz, hanem hogy futó eső lesz-e, vagy hetes esők, vágjuk-e, vagy várjunk egy kicsit. AHoGfAN ÉW IAtOm írja: ehn Kihallgatások, vizsgálatok A Magyar Szó február 26 és április 2 között ■“Akikről mindenki megfeledkezett” cimmel, a mezőgazdasági munkások helyzetéről cikksorozatot közölt. A cikkek rámutattak arra, hogy a mezőgazdasági munkások úgyszólván éhbérért kénytelenek dolgozni. Kiskorú gyermekeiket is munkába kell állítani, hogy a létminimumot megkeressék. Ennek következménye az, hogy ezek a gyermekek iskolázás nélkül nőnek fel és ami még szomorúbb: hogy 1950 és 1957 között több, mint ezer 16 éven aluli gyermek szenvedett súlyos sérüléseket mezőgazdasági munkálatok közben. Sok ezer olyan sérülésről, amelyet “könnyebb” sérülésként könyvelnek el, nem is szól a krónika. A mezőgazdaságban dolgozó vándor-munkások életének van egy olyan kockázata, amelynek enyhítéséről már sok szó esett, számos “kihallgatás” történt, ismételten “vizsgálatokat” helyeztek foganatba, de a kockázat ma éppen olyan súlyos, mint volt a kihallgatások, a vizsgálatok és a sok beszéd előtt. Ez a kockázat a felelőtlenség, a könnyelműség, amellyel ezeknek a dolgozóknak a szállítása történik. Olvasóink bizonyára emlékeznek a cikksorozat ama részletére, amelyről eredetileg “Bilincsbe- verten máglyahalál” cimmel közölt cikket a Magyar Szó. California államban, minden oldalról leláncolt ócska teherautóban szállítottak munkahelyükre mexikói vándor-munkásokat, akiknek szökését akarták igy megakadályozni. Az autó útközben kigyulladt, a gáztartály felrobbant és 12 ember valóságos máglyahalált szenvedett. Mint mindig, ezúttal is “szigorú vizsgálatot” rendeltek el az illetékes hatóságok. A californiai szerencsétlenség napjainkban megismétlődött a szomszédos Arizona államban. Phoenix közelében 48 mezőgazdasági munkást zsúfoltak be teherautóba és hajnalban elindultak az alig 23 mérföldnyire fekvő munkahelyre. Útközben a teherautó nekirohant egy fának, felrobPersze várni se lehet sokat vele, ha itt az ideje, mert beöregszik a széna, akkor elvesztjük a réven, amit nyertünk a vámon. Még egy pillantás megy fel a felhős égre, azután kezdődik a vágás azon reményben, hogy nem lesz eső, vagy csak egy kis zápor még elég korán a zöld vágásra, ami nem tesz nagyobb kárt a szénában. Sajnos legtöbbször nincs ilyen szerencsénk és a széna második és harmadik zuhanyt is kap. Ez pedig igy történik majdnem minden évben és ezért van az, hogy környékünk farmerjeit kommunistáknak nevezték el. Sietek kinyilatkoztatni, hogy nem általam, hanem egy úri magyar hölgy által, aki pár éve érkezett az óhazából. Kinézése és viselkedése után ítélve nem gondoltam volna róla, hogy földművelési szakértő, de beszédjéből kiderült, hogy érti ezt a dolgot is. Ez annál is természetesebb, mert a férje valamikor bankár volt Budapesten, a nyarat pedig balatoni villájukban töltötték, amikor nem utaztak külföldre és ha ilyen népek nem értenek a földműveléshez, akkor vajon kicsoda? Az illetékes hölgy mindjárt bevezetésül tudtomra adta, hogy amióta a bankárságnak befel- hőzött Magyarországon, azóta minden az ebek harmincadjára került. Még a földművelés is. Nem tudnak termelni. “Azelőtt tudtak, most meg nem?” kérdeztem. A parasztok elfelejtettek mindent?” “Nem, de az egykori nagybirtokok most szö- vetkezési kezelésben vannak és a kommunista földszövetkezetek vezetői nagyon buták. Például akkor vágják a szénát, amikor jön az eső és a széna ott romlik meg a mezőn”. Minthogy néha nagyon ártatlan lélek vagyok, próbáltam megmagyarázni, hogy nem olyan köny nyü kiszámolni az embernek, hogy lesz-e eső és bizony előfordul gyakran, hogy megázik és meg is romlik a széna, ha túlsók esőt kap. De ezzel csak olajat öntöttem a tűzre. “A parasztok tudják!” — jelentette ki a hölgy makacsul. “Mit tudnak a parasztok?” — kérdeztem. “A parasztok tudják az esőt. Tudják, hogy lesz- e eső, vagy sem és aszerint vágják le a szénát”. bánt és a lángokban 16 ember veszítette életét, Mig a többi 32 sérülések árán menekült a szerencsétlenségből. Azonnal kiderült, hogy mi volt a katasztrófa közvetlen oka: az autó vezetője elaludt és az égő teherautóból való menekülést lelassította az a körülmény, hogy ablaknyilás sehol nem volt azon a részen, ahol 48 munkást heringek módjára zsúfoltak össze, az egyetlen kijárást pedig a munkások szerény cókmókjaival torlaszolták el. Mint várható volt, megkezdődtek az újabb “kihallgatások”. Maga a munkaügyi miniszter is kénytelen volt tudomást szerezni a botrányos szerencsétlenségről és “szigorú vizsgálatot” rendelt el. Ne felejtsük el, hogy ez a munkaügyi miniszter azonos azzal a Mr. Mitchell-el, aki tavaly ÚJBÓL kijelentette, hogy MEGKEZDTE a mezőgazdasági munkások helyzetének TANULMÁNYOZÁSÁT, de előre kijelentette, hogy azzal csak valamikor a jövő év végén lesz kész. Nyilvánvaló, hogy SZÁMÁRA a dolog nem volt sürgős! A felrobbant teherautóban halálra égett vándor farmmunkások özvegyei és árván maradt gyermekei kárpótlásul a kenyérkereső elvesztéséért és vigasztalásul a férjek és apák szomorú elmúlásáért, kihallgatásokat és vizsgálatokat kapnak, de nagyon kétséges, hogy kapnak-e anyagi kárpótlást. Mert hiszen maga Mr. L. M. Lopez, a Püspökök Bizottságának Katolikus Tanácsa (Catholic Council of Bishops’ Committee) alelnö- kének nyilatkozata szerint: “Szomorú, hogy amig a termelők nagy szubvenciókat kapnak a kormánytól, addig a vándor-munkásokat éhbérrel fizetik és velük szemben senki nem érez felelősséget .. .” Amikor a déli államokban milliókat fosztanak meg polgárjogaik gyakorlásától, az igazságügy- minisztérium vizsgálatot rendel el. Amikor egyetemi tanárok, kutató munkát végző specialisták s atomtudósok, nemzetünk kiváló egyéniségeivel összhangban, hivatalos köreinket a légkör atomrobbantásokkal való mérgezésének súlyos veszedelmére figyelmeztetik, az illetékes hatóságok kihallgatásokát tartanak és újabb vizs gálatot rendelnek el. Amikor szakértők ismételten rámutatnak ar“A szövetkezeti emberek talán nem parasztok? Hát ők miért nem tudják?” A hölgy habozás nélkül válaszolta: “Az önálló parasztokat gondolom. Azoknak sose ázik el a szénájuk, mert tudják, mikor kell vágni. A földszövetkezetiek sose tudják, buta kommunisták és a sok széna ott rohad el az esőben”. Erre azután kénytelen, kelletlen el kellett árulnom az egykori bankárné hölgynek, hogy ezek szerint a mi tájékunkon minden farmer kommunista lehet, ha tudják, ha nem, mert bizony egyik se ismeri a nagy titkot, hogy lesz-e eső és egyik évről a másikra legtöbbször megázik a szénájuk egyszer, vagy többször. Ez a kis beszélgetés idestova két-három esztendeje történt. Akkoriban szénavágás idején volt az is, persze eső jött reá megint, igy éppen alkalmas volt, hogy elmeséljem valamelyik hátsó szomszédnak a hölgy történetét az önálló magyar parasztokról, akiknek sosem ázik el a szénájuk. A szomszéd jót nevetett a dolgon. Én idővel el is felejtettem az egész esetet. A héten ott szénáztunk közel az úthoz és megállt pár szóra velünk egy farmer a hetedik határból. Mint már szokás, kérdezte, hogy milyen a széna, azután váratlanul ezt mondta: “Én is tegnap kezdtem el a vágást Talán nem leszünk kommunisták az idén!” S nevetett. Néztünk rá, mint borjú az uj kapura, nem értettük a dolgot. Erre megmagyarázta: “Tudnivaló, hogy csak a kommunistáknak ázik el a szénájuk!” S azon nyomban elmesélte nekünk a hölgy történetét, amely szerint a paraszt tudja az esőt, ha nem kommunista az illető. Most már nekem is derengett valami. Megkérdeztem tőle, hol hallotta a történetet? Kitűnt, hogy a hátsó szomszédtól, akinek elmondtam. A mese körbejárta az egész határt és visszakerült hozzánk, hogy minket is megtréfáljon. Közben a hölgy nemzetisége “török” lett, vagy “valami más kommunista országból való”, de a történet lényege nem változott és szájról-szájra adva az egész környék mulatságává vált a szénavágás idején. “Önálló farmerek vagyunk”, jegyezte meg a szomszéd kis idő múlva,“de úgy nézem, estére csak megkapjuk az esőt”. Úgy is lett. Fél éjjel zuhogott, reggelre kisü- töt a nap. Azóta is szárad. Csak most ne jöjjön rá egy második eső az “önálló” farmerek szénájára. ra, hogy nagyvárosaink lakosságának egészségét egyre jobban veszélyezteti az évről-évre sűrűsödő “smog”, a polgármesterek és állami kormányzók ÚJBÓL MEGKEZDIK az évek óta folyamatban levő kihallgatásokat és vizsgálatokat. Amikor felelőtlen haramiák a rendőrközegek ellenállása nélkül börtönből rabolják el és lincselik meg szerencsétlen áldozatukat, az FBI kihallgat, kivizsgál, pontosan megállapítja, hogy kik voltak a gyilkosok és utána — vádemelés nélkül visszavonul nyugodni babérjaira. .. Texasban 19 emberélet pusztul el szállítás közben. N. Carolina államban 20 farmmunkás veszíti életét teherautó szerencsétlenségben. Califor- niában 12, Arizonában 16 vándormunkás szenved máglyahalált: nem kell izgulni, minden rendben lesz, megkezdődtek a “kihallgatások”, elrendelték a “vizsgálatot”. Amig a kihallgatások és vizsgálatok csendesen folynak, elnökünk a farmján üdül, vagy Georgiában golfozik; szenátoraink és képviselőink nyári vakációra csomagolnak; a Pentagon tábornokai és admirálisai Nyugat-Németország nukleáris fegyverekkel való gyorsabb ellátását szorgalmazzák és ezalatt Mexikóban, poros kis falvak nyomorúságos viskóiban özvegyek és árvák siratják az elevenen elégett férjeket és apákat. Kihallgatások és vizsgálatok meddő ismétlése árán meddig lehet ezt büntetlenül csinálni? A jó politikus LOS ANGELES. — A szülővárosát (Whittier, Cal.) meglátogató Richard Nixon alenök az újságírókkal beszélgetve a baseball játékra terelte a szót. Az újságírók megkérdezték, hogy ő melyik játékcsoportért (team) drukkol. Nixon, mintha várta volna a kérdést, gyorsan válaszolt: % “Az okos politika megköveteli az elővigyáza- tot. Amikor itt (Los Angelesben) vagyok, a Dodger teamért lelkesedek. San Franciscóban a “Giant” a kedvencem. Persze Washingtonban a “Senator” teamért drukkolok. Szóval a jó politikus a körülményeknek mégfe>- lelően változtatja a színeit, az elveit és a lelkesedését is. . ' Ki tudja az esőt?
