Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-25 / 26. szám

A LANMFHEKU FEU8STÄL Már nem sok idő választ el bennünket a Magyar Szó szokásos évi sajtókonferenciájától, amelyet július 4- és 5-én tartunk meg Los Angelesben. Talán a szokaílan időpont (évekig Labor Day weekendjén tartottuk) a konferencia he­lyének távolsága, meg az a tényező is, hogy valóságos nép- vándorlás indult meg a tavasszal Magyarország felé és ol­vasóink közül is sokan egy kiérdemelt és régen vágyott ha­zai látogatáson vannak most, azt eredményezte, hogy szám­belileg ez a konferencia nem lesz olyan sikeres, mint volt 1956-ban. De munkájában, lelkesedésében és eredményében ennek a konferenciának sem szabad lemaradnia az eddigi és különösen az 1956-os los-angelesi konferencia mögött. Nem is fog. Elvégre a Magyar Szó hivatása és feladat­köre nem változott, olvasóinak táborában pedig csak nőtt a felismerése annak, hogy milyen szerepet tölt be a progresz- sziv magyarság szószólója és útmutatója: a Magyar Szó. Ennek a felismerésnek megvilágításában fo,gja a konferen- ; cia megtárgyalni a jövő év munkáját, amelyben a lap mun­katársai és olvasótábora vállvetve, közösen dolgoznak majd a lap fenntartása, megerősítése és terjesztése érdekében. Lapunk a munkásság, a progresszív magyarság lapja és mindig a világbéke megteremtésének és az emberi jólét és boldogság fejlesztésének érdekében működik. Olvasói az­ért támogatják, mert felfogásuk és érdekeik kifejezésre találnak lapunk hasábjain. Fogadott hazánkban, szülőföl­dünkön és a nagyvilágban történő események az igazsághoz híien tükröződnek vissza lapunk Írásaiban. Olvasóink becsü­letes véleménye is szabadon helyet talál lapunk munkásleve­lező oldalán. Az amerikai magyarszármazásu munkásság- 1 nak tehát megvan minden oka arra, hogy a Magyar Szót is­merje el saját lapjaként, mintahogy azt 56 éve meg is teszi. 1 A sajtókonferencia delegátusai sok mindent meg fognak tárgyalni. Milyen fejlődést tanúsítottak az elmúlt évben a haladás és a béke erői? Nemzetközileg és országosan? Mi­lyen feladat vár rájuk és evvel kapcsolatban milyen feladat vár lapunkra? Mivel járulhatnak olvasóink a feladatok el­végzéséhez? Szeretnénk utalni N. Doran kedves olvasónk e lapszá­munk 6-ik oldalán megjelent cikkére: “A Los Angelesi Ma­gyar Szó Konferenciához”. Cikkében Doran munkástárs la­punk fennmaradásának egyik legfontosabb szükségletére — uj olvasók szerzésére — fekteti a fősulyt és az eredményes cselekvés szempontjából igen egészséges — és szerintünk megvalósítható — ajánlatot tesz. Az ajánlat nemcsak la­punknak, hanem nyugdíjazott, foglalkozás nélkül maradt, de még egészséges és lelkesen odaadó olvasóinak is előnyére fog válni. Az ő kezükbe szeretné letenni és az ő megérté­sükre bízni lapunk terjesztését, különösen az ujamerikás magyarok között, mert van ráérő idejük. Úgy a delegátusok, mint többi olvasóink részére is megszívlelendő ajánlat ez. Nem lehet napirendre térni az ujamerikás magyarok kérdésében más szempontból sem. Nagyrészük teljesen ki van szolgáltatva a munkáltatók kizsákmányolásának, any- nyira, hogy sztrájktörésre is őket használják fel. Legutóbb a newyorki kórházi munkások sztrájkja alatt néger és por- torikói sztrájkoló munkások ellen használtak ki őket. Az emberiség söpredékének szerepét szánták nekik az emberi­ség kizsákmányolok A mi feladatunk segíteni rajtuk, össze­tartással, felvilágosítással és szervezkedéssel és alkalmat adni arra, hogy letöröljék a szégyenfoltot a magyar névről és ők is becsületes tagjai lehessenek a munkásosztálynak. Ezt a feladatot minden amerikai magyarlakta helyen ter­jeszteni kell. A Magyar Szó elmaradhatatlan .segítő eszköz ebben a munkában. A Magyar Szót terjeszteni kell az uj- amerikások között. A sajtókonferencia delegátusainak hozzájárulásai és ha­tározatai adják meg a jövő év teendőinek irányvonalát, hogy közös erővel tovább dolgozhassunk lapunk megerősíté­séért és az emberiség békés és jobb jövőjéért. Munkásdelegáció a törvényhozói kihallgatáson Vol. VIII. No. 26. Thursday, June 25, 1959 NEW YORK, N. Y. A megszakított külügyminiszteri tanácskozás Három hét a konferencia átértékelésére. — Nincs változás a német probléma alap-megközelítésében. — Kruscsev hivatkozik a jelen helyzet tarthatatlanságára Hat heti — részben formá­lis, részben zártkörű — ta­nácskozás után a négy nagy­hatalom k ü 1 ügyminiszterei három hétre felfüggesztették a genfi konferenciát, anélkül, hogy a felvetett kérdésekben megegyezésre jöttek volna. Mielőtt hazamentek, a kül­ügyminiszterek megújították ajánlataikat. Az amerikai, angol és francia közös nyilat­kozat leszögezte, hogy jelen haderejüket — 11,000 kato­nát — megtartják Nyugat- Berlinben és alkalomadtán csökkenteni fogják. Egyelőre csak a megszokott fegyve­rekkel látják el őket. Az ed­digi gátlástalan közlekedés Nyugat-Berlinbe és a két vá­rosrész között maradjon meg. —Ez egyenlő azzal, hogy ma­radjon minden változatlan. A Szovjetunió a közbeeső időszakra a haderők nagyobb- arányu csökkentését, a fel­forgató propaganda beszün­tetését, az atom- és rakéta­fegyverek távoltartását ajánl ja Nyugat-Berlinre vonatko­zóan. Nem ragaszkodik a kér­dés megoldására előzőén fel­ajánlott egy évi időtartam­hoz, mert nem ezt tartja fon­tos problémának. A .Szovjet­unió abból indul ki, hogy le­hetetlen tovább halasztani a német békeszerződést és a végtelenségig kitolni Berlin megszállását. A nyugati hatalmak a kon­ferencia alatt 2 és fél év időt jeleztek egy össznémet bizott­ság működésére a problémák megoldására. A Szovjetunió középutat keresve erre egy és fél évet ajánl elfogadásra. Ezen idő alatt a két Német­ország egyenlő számban ösz- szeállitott bizottsága tárgyak jón és próbáljon megegyezés­re jutni az egyesülés és a bé­keszerződés kérdésében. Ha ezen idő leteltével megegye­zés nem jön létre, a külügy­miniszterek vegyék fel újból a kérdést az akkori viszonyok alapján. A 4 nagyhatalom ne­vezzen ki közös bizottságot az ideiglenes megállapodás fel­tételeinek ellenőrzésére. A nyugati külügyminiszte­rek közös nyilatkozatban úgy értelmezték a szovjet ajánla­tot, mint amely megfosztaná őke , Nyugat-Berlin megszál­lásának jogától és a város­rész lakói szabadságának meg védésére vállalt felelősségük feladására kény szeritené őket. A konferenciának júli­us 13-ig tartó felfüggesztésé­ben alkalmat látnak arra, hogy a nagyhatalmak egymás ajánlatait tanulmányozhas­sák. Kruscsev beszéde A Német Demokratikus Köztársaság látogatóban levő kormányvezetőinek tiszteleté­| re rendezett vacsorán Krus­csev beszédében a fenti kérdé- ! sekkel foglalkozott. Kijelen- i tette, hogy a nyugat tévesen értelmezte ‘ultimátunT-nak a szovjet ajánlatokat. A határ­idő megállapítását azért tart- |ja szükségesnek, hogy Ade- 1 nauernek ne legyen alkalma állandóan megzavarni a bé- i kés intenciókat és az egység­re törekvést. Adenauer leg­utóbbi eljárása (ragaszkodni ! a kancellársághoz) is azt cé­lozta, hogy a nemzetközi fej­leményeket ő diktálhassa. A német militarizmus az ő ve­zetésével napról-napra jobban fenyegeti a békét. Kruscsev kijelentette, hogy a genfi konferencia eredmény telensége csak még fontosab­bá veszi a csúcskonferencia megtartását. De nem azon az alapon, ahogyan egyesek ma­gyarázzák: hogy az csak a Szovjetuniónak fontos s hogy ezért minden árat kész meg­fizetni. Vagy, hogy csak úgy lesz konferencia, ha a Szov­jetunió belenyugszik Nyugat- Berlin megszállásának örök­kévalóságba és eláll a né­met békeszerződés megköté­sétől. Minek ilyen esetben a csúcskonferencia? — kérdi Kruscsev. Kifejtette azt a meggyőző­dését, hogy a csúcskonferen­cia azért lesz megtartva, mert a helyzeV úgy kívánja. ELÍTÉLTÉK a négy floridai ifjút Sacramento-ban, Kalifornia állami székhelyén munkásde­legáció jelent meg a törvény­hozói kihallgatáson és élesen tiltakozott két törvényjavas­lat ellen. Az egyik (AB 590) a munkanélküli biztosítás felemelését ajánlja egyenlőt­len alapon, a másik (SB209) a szakszervezeti demokrácia biztosításának álarca alatt ál­lami ellenőrzés alá akarja kényszeríteni a szakszerveze­tek belső működését. A rakparti munkások szak- szervezete és a United Elec­trical Workers delegációja jelent meg Sacramentoban. összesen kb. 250-en. A dél­előtti órákban meglátogatták a kerületek képviselőit és dél­után a kihallgatáson vettek részt. A szóbanforgó munkanél­küli biztosításra vonatkozó törvényjavaslat 15 dollárral emelné a heti kifizetéseket, de csak egy magasabb kere­settel rendelkező munkáscso­port részére, mig a közép- és alacsonykeresetü munkásokat számba sem veszi. “Ez olyan mély tiltakozást váltott ki a munkásság körében, amilyent már régen nem láttam”, mon- : dotta felszólalásában Paul Periin, az ILWU 26-os lokál megbízottja. Az Assembly Industrial Re- j lations Committee a szakszer­vezetek ellenőrzésére vonat­kozó törvényjavaslat tárgya­lását elnapolta, amikor meg­tudta, hogy a California La­bor Federation, amely előbb támogatta a javaslatot, meg­Tallahassee, Floridában hét héttel a bünügy elkövetése után, a biró életfogytiglani büntetést mért ki négy fehér fiatalemberre egy néger egyetemi hallgatónő ellen el­követett bűnös erőszak ügyé­ben. W. May Walker biró az íté­let kimondása után úgy nyi­latkozott, hogy az ifjak sze­rencséseknek m o n dhatják magukat, hogy elkerülték a halálos Ítéletet: a villanyszé­ket, habár Floridában még soha fehér embert nem Ítél­tek halálra hasonló bűncse­lekményért. A négy közül valószínűleg csak egy fellebbezi meg az ítéletet. Ez a 23 éves telefon­vonalszerelő, Willion Collins- worth, aki nős, és két kis­gyermek apja. A másik há­rom: a 20 éves Patrick Scar­borough, aki a repülőknél szolgál, a 18 éves David E. Beagles, középiskolai tanuló és a 16 éves Ollie Stoutamire változtatta álláspontját és el­határozta, hogy ellenezni fog­ja elfogadását. beletörődött az Ítéletbe, ami Florida államban hasonló ügyekben általában tiz évi börtönt jelent, habár a négy fiatalember már hat hónapi börtön után kérheti szabad- lábrahelyezését. Ugyanakkor Marianna vá­rosban, 60 mérföldnyire Tal- lahassee-tól, egy 16 éves né­ger fiatalembert egy fehér­bőrű nagvama ellen el­követett bűnös erőszak vádja alapján — először Florida tör ténelméhen — halálbüntetés helyett életfogytiglani bör­tönre ítélték, de nem ajánlot­tak kegyelmet, mint ahogy azt a Tallahassee-i ügyben tették. Roy Wilkins, az NAACP titkára úgy nyilatkozott, hogy Walker biró ítélete “pél­dát mutató és remélhető, hogy azt más déli bírák is követni fogják”. A biró “iga­zolta azokat a déli fehéreket, ; akik hangoztatták, hogy a j déli igazságszolgáltatás ‘szin- vak’ és újból reményt adott j a négereknek, hogy még le­het igazságot kapni a délen.” Ugyanakkor felszólította Flo­rida kormányzóját, hogy 4 i néger életét mentse meg, kik fehér nők ellen elkövetett bű­nös erőszak vádjával halálos ítéletet kaptak. VÉGE A KÓRHÁZI SZTRÁJKNAK [ Az elmúlt hétfőn 1,100 new yorki kórházi alkalmazott el­fogadta a szakszervezet által is támogatott ajánlatot, mely véget vetett a 46-napos, el­keseredett sztrájknak. Habár az egyezmény szerint a hét kórház nem adott nyílt elis- j mérést a szakszervezetnek, de Leon J. Davis sztrájkveze­tő úgy látja, hogy ez rövide- ^ sen bekövetkezik. ! A piketvonalakat feloszlat­ták és a munkások már ked­den megkezdték a munkába való visszatérést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom