Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-25 / 26. szám
A LANMFHEKU FEU8STÄL Már nem sok idő választ el bennünket a Magyar Szó szokásos évi sajtókonferenciájától, amelyet július 4- és 5-én tartunk meg Los Angelesben. Talán a szokaílan időpont (évekig Labor Day weekendjén tartottuk) a konferencia helyének távolsága, meg az a tényező is, hogy valóságos nép- vándorlás indult meg a tavasszal Magyarország felé és olvasóink közül is sokan egy kiérdemelt és régen vágyott hazai látogatáson vannak most, azt eredményezte, hogy számbelileg ez a konferencia nem lesz olyan sikeres, mint volt 1956-ban. De munkájában, lelkesedésében és eredményében ennek a konferenciának sem szabad lemaradnia az eddigi és különösen az 1956-os los-angelesi konferencia mögött. Nem is fog. Elvégre a Magyar Szó hivatása és feladatköre nem változott, olvasóinak táborában pedig csak nőtt a felismerése annak, hogy milyen szerepet tölt be a progresz- sziv magyarság szószólója és útmutatója: a Magyar Szó. Ennek a felismerésnek megvilágításában fo,gja a konferen- ; cia megtárgyalni a jövő év munkáját, amelyben a lap munkatársai és olvasótábora vállvetve, közösen dolgoznak majd a lap fenntartása, megerősítése és terjesztése érdekében. Lapunk a munkásság, a progresszív magyarság lapja és mindig a világbéke megteremtésének és az emberi jólét és boldogság fejlesztésének érdekében működik. Olvasói azért támogatják, mert felfogásuk és érdekeik kifejezésre találnak lapunk hasábjain. Fogadott hazánkban, szülőföldünkön és a nagyvilágban történő események az igazsághoz híien tükröződnek vissza lapunk Írásaiban. Olvasóink becsületes véleménye is szabadon helyet talál lapunk munkáslevelező oldalán. Az amerikai magyarszármazásu munkásság- 1 nak tehát megvan minden oka arra, hogy a Magyar Szót ismerje el saját lapjaként, mintahogy azt 56 éve meg is teszi. 1 A sajtókonferencia delegátusai sok mindent meg fognak tárgyalni. Milyen fejlődést tanúsítottak az elmúlt évben a haladás és a béke erői? Nemzetközileg és országosan? Milyen feladat vár rájuk és evvel kapcsolatban milyen feladat vár lapunkra? Mivel járulhatnak olvasóink a feladatok elvégzéséhez? Szeretnénk utalni N. Doran kedves olvasónk e lapszámunk 6-ik oldalán megjelent cikkére: “A Los Angelesi Magyar Szó Konferenciához”. Cikkében Doran munkástárs lapunk fennmaradásának egyik legfontosabb szükségletére — uj olvasók szerzésére — fekteti a fősulyt és az eredményes cselekvés szempontjából igen egészséges — és szerintünk megvalósítható — ajánlatot tesz. Az ajánlat nemcsak lapunknak, hanem nyugdíjazott, foglalkozás nélkül maradt, de még egészséges és lelkesen odaadó olvasóinak is előnyére fog válni. Az ő kezükbe szeretné letenni és az ő megértésükre bízni lapunk terjesztését, különösen az ujamerikás magyarok között, mert van ráérő idejük. Úgy a delegátusok, mint többi olvasóink részére is megszívlelendő ajánlat ez. Nem lehet napirendre térni az ujamerikás magyarok kérdésében más szempontból sem. Nagyrészük teljesen ki van szolgáltatva a munkáltatók kizsákmányolásának, any- nyira, hogy sztrájktörésre is őket használják fel. Legutóbb a newyorki kórházi munkások sztrájkja alatt néger és por- torikói sztrájkoló munkások ellen használtak ki őket. Az emberiség söpredékének szerepét szánták nekik az emberiség kizsákmányolok A mi feladatunk segíteni rajtuk, összetartással, felvilágosítással és szervezkedéssel és alkalmat adni arra, hogy letöröljék a szégyenfoltot a magyar névről és ők is becsületes tagjai lehessenek a munkásosztálynak. Ezt a feladatot minden amerikai magyarlakta helyen terjeszteni kell. A Magyar Szó elmaradhatatlan .segítő eszköz ebben a munkában. A Magyar Szót terjeszteni kell az uj- amerikások között. A sajtókonferencia delegátusainak hozzájárulásai és határozatai adják meg a jövő év teendőinek irányvonalát, hogy közös erővel tovább dolgozhassunk lapunk megerősítéséért és az emberiség békés és jobb jövőjéért. Munkásdelegáció a törvényhozói kihallgatáson Vol. VIII. No. 26. Thursday, June 25, 1959 NEW YORK, N. Y. A megszakított külügyminiszteri tanácskozás Három hét a konferencia átértékelésére. — Nincs változás a német probléma alap-megközelítésében. — Kruscsev hivatkozik a jelen helyzet tarthatatlanságára Hat heti — részben formális, részben zártkörű — tanácskozás után a négy nagyhatalom k ü 1 ügyminiszterei három hétre felfüggesztették a genfi konferenciát, anélkül, hogy a felvetett kérdésekben megegyezésre jöttek volna. Mielőtt hazamentek, a külügyminiszterek megújították ajánlataikat. Az amerikai, angol és francia közös nyilatkozat leszögezte, hogy jelen haderejüket — 11,000 katonát — megtartják Nyugat- Berlinben és alkalomadtán csökkenteni fogják. Egyelőre csak a megszokott fegyverekkel látják el őket. Az eddigi gátlástalan közlekedés Nyugat-Berlinbe és a két városrész között maradjon meg. —Ez egyenlő azzal, hogy maradjon minden változatlan. A Szovjetunió a közbeeső időszakra a haderők nagyobb- arányu csökkentését, a felforgató propaganda beszüntetését, az atom- és rakétafegyverek távoltartását ajánl ja Nyugat-Berlinre vonatkozóan. Nem ragaszkodik a kérdés megoldására előzőén felajánlott egy évi időtartamhoz, mert nem ezt tartja fontos problémának. A .Szovjetunió abból indul ki, hogy lehetetlen tovább halasztani a német békeszerződést és a végtelenségig kitolni Berlin megszállását. A nyugati hatalmak a konferencia alatt 2 és fél év időt jeleztek egy össznémet bizottság működésére a problémák megoldására. A Szovjetunió középutat keresve erre egy és fél évet ajánl elfogadásra. Ezen idő alatt a két Németország egyenlő számban ösz- szeállitott bizottsága tárgyak jón és próbáljon megegyezésre jutni az egyesülés és a békeszerződés kérdésében. Ha ezen idő leteltével megegyezés nem jön létre, a külügyminiszterek vegyék fel újból a kérdést az akkori viszonyok alapján. A 4 nagyhatalom nevezzen ki közös bizottságot az ideiglenes megállapodás feltételeinek ellenőrzésére. A nyugati külügyminiszterek közös nyilatkozatban úgy értelmezték a szovjet ajánlatot, mint amely megfosztaná őke , Nyugat-Berlin megszállásának jogától és a városrész lakói szabadságának meg védésére vállalt felelősségük feladására kény szeritené őket. A konferenciának július 13-ig tartó felfüggesztésében alkalmat látnak arra, hogy a nagyhatalmak egymás ajánlatait tanulmányozhassák. Kruscsev beszéde A Német Demokratikus Köztársaság látogatóban levő kormányvezetőinek tiszteleté| re rendezett vacsorán Kruscsev beszédében a fenti kérdé- ! sekkel foglalkozott. Kijelen- i tette, hogy a nyugat tévesen értelmezte ‘ultimátunT-nak a szovjet ajánlatokat. A határidő megállapítását azért tart- |ja szükségesnek, hogy Ade- 1 nauernek ne legyen alkalma állandóan megzavarni a bé- i kés intenciókat és az egységre törekvést. Adenauer legutóbbi eljárása (ragaszkodni ! a kancellársághoz) is azt célozta, hogy a nemzetközi fejleményeket ő diktálhassa. A német militarizmus az ő vezetésével napról-napra jobban fenyegeti a békét. Kruscsev kijelentette, hogy a genfi konferencia eredmény telensége csak még fontosabbá veszi a csúcskonferencia megtartását. De nem azon az alapon, ahogyan egyesek magyarázzák: hogy az csak a Szovjetuniónak fontos s hogy ezért minden árat kész megfizetni. Vagy, hogy csak úgy lesz konferencia, ha a Szovjetunió belenyugszik Nyugat- Berlin megszállásának örökkévalóságba és eláll a német békeszerződés megkötésétől. Minek ilyen esetben a csúcskonferencia? — kérdi Kruscsev. Kifejtette azt a meggyőződését, hogy a csúcskonferencia azért lesz megtartva, mert a helyzeV úgy kívánja. ELÍTÉLTÉK a négy floridai ifjút Sacramento-ban, Kalifornia állami székhelyén munkásdelegáció jelent meg a törvényhozói kihallgatáson és élesen tiltakozott két törvényjavaslat ellen. Az egyik (AB 590) a munkanélküli biztosítás felemelését ajánlja egyenlőtlen alapon, a másik (SB209) a szakszervezeti demokrácia biztosításának álarca alatt állami ellenőrzés alá akarja kényszeríteni a szakszervezetek belső működését. A rakparti munkások szak- szervezete és a United Electrical Workers delegációja jelent meg Sacramentoban. összesen kb. 250-en. A délelőtti órákban meglátogatták a kerületek képviselőit és délután a kihallgatáson vettek részt. A szóbanforgó munkanélküli biztosításra vonatkozó törvényjavaslat 15 dollárral emelné a heti kifizetéseket, de csak egy magasabb keresettel rendelkező munkáscsoport részére, mig a közép- és alacsonykeresetü munkásokat számba sem veszi. “Ez olyan mély tiltakozást váltott ki a munkásság körében, amilyent már régen nem láttam”, mon- : dotta felszólalásában Paul Periin, az ILWU 26-os lokál megbízottja. Az Assembly Industrial Re- j lations Committee a szakszervezetek ellenőrzésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását elnapolta, amikor megtudta, hogy a California Labor Federation, amely előbb támogatta a javaslatot, megTallahassee, Floridában hét héttel a bünügy elkövetése után, a biró életfogytiglani büntetést mért ki négy fehér fiatalemberre egy néger egyetemi hallgatónő ellen elkövetett bűnös erőszak ügyében. W. May Walker biró az ítélet kimondása után úgy nyilatkozott, hogy az ifjak szerencséseknek m o n dhatják magukat, hogy elkerülték a halálos Ítéletet: a villanyszéket, habár Floridában még soha fehér embert nem Ítéltek halálra hasonló bűncselekményért. A négy közül valószínűleg csak egy fellebbezi meg az ítéletet. Ez a 23 éves telefonvonalszerelő, Willion Collins- worth, aki nős, és két kisgyermek apja. A másik három: a 20 éves Patrick Scarborough, aki a repülőknél szolgál, a 18 éves David E. Beagles, középiskolai tanuló és a 16 éves Ollie Stoutamire változtatta álláspontját és elhatározta, hogy ellenezni fogja elfogadását. beletörődött az Ítéletbe, ami Florida államban hasonló ügyekben általában tiz évi börtönt jelent, habár a négy fiatalember már hat hónapi börtön után kérheti szabad- lábrahelyezését. Ugyanakkor Marianna városban, 60 mérföldnyire Tal- lahassee-tól, egy 16 éves néger fiatalembert egy fehérbőrű nagvama ellen elkövetett bűnös erőszak vádja alapján — először Florida tör ténelméhen — halálbüntetés helyett életfogytiglani börtönre ítélték, de nem ajánlottak kegyelmet, mint ahogy azt a Tallahassee-i ügyben tették. Roy Wilkins, az NAACP titkára úgy nyilatkozott, hogy Walker biró ítélete “példát mutató és remélhető, hogy azt más déli bírák is követni fogják”. A biró “igazolta azokat a déli fehéreket, ; akik hangoztatták, hogy a j déli igazságszolgáltatás ‘szin- vak’ és újból reményt adott j a négereknek, hogy még lehet igazságot kapni a délen.” Ugyanakkor felszólította Florida kormányzóját, hogy 4 i néger életét mentse meg, kik fehér nők ellen elkövetett bűnös erőszak vádjával halálos ítéletet kaptak. VÉGE A KÓRHÁZI SZTRÁJKNAK [ Az elmúlt hétfőn 1,100 new yorki kórházi alkalmazott elfogadta a szakszervezet által is támogatott ajánlatot, mely véget vetett a 46-napos, elkeseredett sztrájknak. Habár az egyezmény szerint a hét kórház nem adott nyílt elis- j mérést a szakszervezetnek, de Leon J. Davis sztrájkvezető úgy látja, hogy ez rövide- ^ sen bekövetkezik. ! A piketvonalakat feloszlatták és a munkások már kedden megkezdték a munkába való visszatérést.
