Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-11 / 24. szám
Thursday, June 11, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 XtoMc a swikesxtökö,z , , ^VVV\ VWV\VVVVWVV\ WWVVVWW' Az ebben a rovatban kifejtett neze- | Olvasóink tek nem szükségszerűen azonosak | hozzászólnak a szerkesztőség álláspontjával | a közügyekhez j Hozzászólások EHH cikkéhez Tisztelt Szerkesztőség! Egy kicsit, (vagy talán nagyon is) hosszúra nyúlt a Dr. Székely és metódusa közlemény a lapunkban, de engedjék meg, hogy mégis írjak egy pár sort ezzel kapcsolatban. EHN külmunkatárs cikkeit mindig elolvasom, legtöbbször igazán nagy élvezettel, de a legutóbbi, a növényevést feldicsérő sorozattal egyáltalán nem értek egyet, nem magáért a növényevésért, hanem hogy abból kultuszt űzzünk, annak mindenható gyógyító erőt tulajdonítsunk. Sajnos a munkások közül sok esett áldozatul mindenféle ál-tudománynak, mert egészsége megtartására, vagy visszanyerésére nem volt képes megszerezni az anyagiakat. Az öntudatos munkás különösen jó talaj volt az ilyesmire, mert olvasott s a betii hatalma nagy. így vált soknál begyökeresedett szokássá egyes divatos újdonság (fad). Sőt egy ismert psychiatrist szerint azok, akik erősen vallásos nevelésben nőttek fel, és idővel a vallást meggyőződésből elhagyták, könnyen hívei lesznek valamilyen fad-nek. Hogy ebben van-e valami igaz, nem tudom. Én csak azt tudom, hogy az osztálytudatos ember nemcsak egyszerűen elhagyta a hallást, hanem a tudomány — valamilyen “fad”, — hive lett. A tudomány első lépcsője pedig a kutatás, a folytonos előrehaladó kutatás, ami magával hozza, hogy a még tegnap jónak gondoltat ma újabbal kiegészítsük, vagy azt ujjal egészen kicseréljük. A tudomány egyetemes, mindent érint, és bizony még a fazékba is belenéz, mi fő a fedő alatt. Pl. itt az Egyesült Államokban nagyszámú tudós kutatva a szivbetegségek okozóját, felfedezte, hogy az állati zsir (nem a sovány hús) fogvasz tása emeli a vérben az u. n. cholesterol-t, ami ha nem tud oldódni, lerakódik az erek falára és keménnyé teszi, vagy csomóba gvül és elakasztja a vérkeringést. Nosza megindult erre a növényzsir, margarine stb. használata, amig az újabb kutatás ki nem derítette, hogy a növényzsir szilárdítása azt éppoly ártalmassá tette, mint amilyen ártalmas az állati zsir. A további kísérletek során kiderült, hogy a halolaj és a még folyékony, természetes állapotban levő különböző növényi olajok (kukorica-olaj, napraforgó-olaj, olajbogyó stb.) az érelmeszesedésben szenvedők közül soknál megállította a cholesterol emelkedését, sőt némelyiknél azt is feloldotta, ami már a vérben volt. Némelyiknél, de nem mindenkinél, mert hiszen nem vagyunk egyformák, nem lehet mindennel általánosítani. Egy másik betegséget, migrain fejfájást sovány hús diétával gyógyítanak, mindenféle zsiradék és keményítős étel kizárásával. így szól bele a tudományos kutatás még a főzésbe is. Egyik áltudománynak magam is “áldozata” voltam egy darabig. Azt hiszem, szerves kertészkedésnek hívják magyarul az organic gardening- et. Nagyon sok okosnak látszó dolgot összeírtak, hogy milyen egészségtelen a műtrágyával termelt zöldségféle és más hasonlót, hogy mindenki javítsa meg a kertje földjét ilyen-olyan módon, mégha belegebed is, csak műtrágyát ne használjon. No szerencse, hogy csak tenyérnyi föld állt rendelkezésemre, igy nem ment rá minden erőm, egészségem. Nem gellett sokat gondolkoznom afölött, hogy ha azt akarjuk, hogy városi lakosság, munkásság bőséges élelemhez jusson, akkor bizony tudománnyal kell termelni. így találkoztam a Micsurin nevével, aki helyreütötte mindazt, amit félre-tanultam a kertészettel. Ezt csak azért említem, hogyha esetleg okozna is a műtrágya valami kárt, amire semmi bizonyíték még nincs, hogy lehet azt összehasonlítani azzal, amit a nukleáris bombák “fall-out”-ja okoz. A fall-out nem szerepel sokat a lapokban, de anv- nvit tudunk már róla, hogy a növényzet mint táplálékot magábaszivja, a tehén a füvei megeszi, s az a tejbe kerül. így aztán nem tudjuk, hol van a legtöbb a radioaktiv méregből, a salátában, tejben, vagy a sztékben. Hagyjuk csak, egye ki mit szeret, a fő, hogy a béke érdekében dolgozzon és a bombázások abbahagyását követelje. Én már régen nem eszem húst, (csak csirkét, vagy halat,) de majdnem újra rászoktam, mikor annakidején megtudtam, hogy Hitler vegetáriánus volt. Még csak annyit, hogy a Szovjetunió hétéves tervével el akarja érni és túlhaladni az Egyesült Államok fejenkénti húsfogyasztását. Azt hiszem ott feleslegesnek találták volna a Székely feletti vitát. S. Vilma Tisztelt Szerkesztőség! Olvasva május 28-iki számukból E. H. Neuwald barátunk levelét (amelyben a konyhai-keverékek mérgezésétől akarja megóvni az olvasókat), az idő rövidsége és más alkalom híján, ezúton szeretném felhívni a Nők Világa szerkesztőjének figyelmét arra, hogy a los-angelesi konferenciának a Nők Világára vonatkozó részében (biztos vagyok, hogy ott lesz)) kérdezze meg Neuwald barátunkat, hogy feltétlenül szükséges-e a N. V. szerkesztőjének a halfajok közötti különbséget, azok zsírosságát és soványságát is ismerni? Szerény véleményem szerint a szerkesztőnek kötelessége a beküldött recepteket átolvasni, esetleges helyesírási hibákat kijavítani és átadni a szedőnek. Vagy avval is törődnie kell, hogy az emberek mitől híznak? Aki nem akar hízni, az nem fogja használni azt a receptet. Aki pedig szereti a jó zsíros dolgokat, az egye azt és hízzon el! Szerintem a szerkesztőnek pontosan kell vezetni — az egyleti, születés, esküvő, haláleseti — no meg a konyha rovatot. De hogy a szerkesztőnek törődnie kellene az olvasók szája ízlésével és külső terjedelmével is ...és mindent egyedül? ... Ugyan kérem...! S miután a szerkesztő nem csinálja a- recepteket csak a mások által beküldőiteket közli le miért nem küld Neuwald barátunk soványitó recepteket? A N. V. szerkesztője azokat is közölni fogja és biztos vagyok afelől is, hogy az olvasók éppen ugv fogják élvezni mint a többi cikkeit. (Velem együtt!) G. M. Akik a lapot nm felejtik el Tisztelt Szerkesztőség! Újból elmúlt egy év és annyival öregebb lettem. Ismét megtartottam a születésnapomat és a Magyar Szóról és a Nők Világáról sem feledkeztem meg. Látom, hogy a kvótánkat nem töltöttük be, talán ezzel betöltjük. Igen élveztem az “Ahogyan én látom” rovat folytatólagos közleményeit, s úgy találtam, hogy azok igen tanulságosak és egyúttal szórakoztatók. A Charlie Dgyokutáj hagyatéka cikket, valamint Kovács Erzsi huncutságait is nagyon szeretem, már régen Írhatott volna a lapban, mert az asszonyok is olvassák. Remélem, hogy Gencsi Margit is fog többször Írni, mert örömmel olvastam, hogy a javulás utján van. S hogy ne felejtsem el azt, hogy mennyit gondolok az E. H.-néről, aki már 2 uj előfizetőt is szerzett. Sajnos itt nálunk olyanra nincs lehetőség, hacsak nem jönne közénk uj vér. Nagyon jó a lapunk, én azt hiszem, hogy jobb nem is lehetne, csak tudna élni sokáig és gond nélkül. Fogadják szeretettel a kis ajándékot tőlem és a 22 asszonytól, akik lehetővé tették, hogy a születésnapi partim szépen sikerüljön. Kochlácsné • Szerk. Utólag sok boldog születésnapot kívánunk kedves Kochláchnénknak és köszönjük a szép hozzájárulást. SZERKESZTŐI ÜZENET: Ujamerikás, Cleveland. — Köszönjük figyelmességét, de az 1902- ben szereplő kalandornő történetével lapunkban helyszűke miatt jelenleg nem foglalkozhatunk. Ha volna józan hírszolgálat Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldöm a lapom megújítását és a naptár árát, sajnálom, hogy igy elhalasztottam, mert bizony a lap nagyon hiányozna, ha nem jönne. Nagyon nehéz sulival nehezedik az ember lelkére, ha az itteni újságokat olvassa, vagy a televízión nézi a híreket, hogy milyen jól vagyunk felszerelve a Szovjetunió elleni háborúra. Holott mennyivel józanabb volna, ha mindenfajta hír- szolgálat egy kis emberbaráti szeretetre tanítaná a népet, vagy talán az már egészen kiment a divatból a mi fogadott hazánkban? Talán akkor nem is volna annyi fiatal bűnöző, mert az újságok mindig tele vannak mindenféle fajta gyilkossággal és háborús uszítással, s ez a kettő együtt jár. Most még csak annyit, hogy a lapban mindent elolvasok és nagyon szeretem Rev. Gross írásait, a héten Márkv István cikkét az emberi intelligencia méréséről és természetesen Geréb József írásait is. Fogadják a legjobb kívánságaimat a lapkonferenciához és hálás köszönetünket küldjük. A. K., Canton öt haláleset a vasérc bányában Kéngáz ölt meg öt vasérc-bányászt Iron River, Mich.-ben, amikor a bányában egy falrekesz beomlott és elzárta a menekülés útját. 26 bányászt kimentettek, de közölük egy meghalt a kórházban, egy másik súlyos állapotban van ugyanott. David McDonald, az acélmunkás szakszervezet elnöke, sürgős intézkedést kért a Kongresszustól, hogy a szövetségi bányavédelmi törvény érvényességét terjesszék ki a vasérc-bányákra is. Ugyanezt kérte Michigan állam és más vasércet termelő területek törvényhozó testületétől is, ahol szénbányákra vonatkozó védelmi törvények vannak. A Curie-házaspár kéziratai radioaktiv anyagokkal szennyezettek A század elején a kutatók keveset törődtek a radioaktiv elemek sugárzásából eredő veszéllyel, s igy gyakorlatilag nem gondoskodtak saját védet műkről. Annak idején a Curie-házaspár 0.1 g rádiumot kiilönitett el. E munka közben készített feljegyzések megmaradtak és az elmúlt öt évtized ünnepélyes megemlékezései alkalmával több Ízben kiállításra kerültek. Ennek során senki nem gondolt arra, hogy ezek a ráium közelében készült jegyzetek ártó sugárzással szennyeződtek. F. Joliot-Curie 1956-ban megmérte néhány jegyzetlap radioaktivitását és megállapította, hogy a rádium alfa-sugaraitól származó aktivitást mutat, amely egyenlőtlenül oszlik meg a papíron. E feljegyzések a rádium atomsulyának meg határozására vonatkozó számításokat tartalmazzák, és eredményük 223.3-as érték. (A jelenlegi pontosabb érték 226 körül van.) A kéziratok néhány lapját a rádióaktiv sugárzásra érzékeny fényképező lemezre helyezték. Az előhívás után kiderült, hogy rajta a radioaktiv oldatok cseppjeinek apró nyomain kívül egy hüvelykujjnak a lenyomata maradt. A radioaktivitás ez esetben az egyik házastárs, valószínűleg Curie asszony ujjáról került a lapra. Róla egyébként is tudjuk, hogy ujjain a radioaktiv anyagokkal végzett munka nyomai voltak. NÉZZE A OKÉJÉT! Nagyon kérjük, hogy nézze meg a lap borítékján a neve felett található dátumot és ha ez 1959 6-nál (junius) korábbi, úgy az azt jelenti, hogy előfizetésével hátralékban van. Kérjük, hogy ut alábbi szelvény felhasználásával küldje be hátralékát, vagy előfizetését. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Megértettem felhívásukat és mellékelek lapom előfizetésére (hátralékára) $................-t Név: .............................................................. Cim: ................................................................
