Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-04 / 23. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 4, 1959 *★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★ f M agyarország | JÁK SÁNDOR MAGYARORSZÁGI RIPORTJAI EGY NAGYRABECSÜLT MAGYAR INTÉZMÉNY A Magyarok Világszövetsége a közelmúltban újra választotta elnökségét. Az elnöki tisztségre Szakasits Árpád képviselőt, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökét, alelnökké: Harus- tyák József képviselőt, a SZOT egyik vezetőjét és Szabó Pál képviselőt, a neves írót, főtitkárrá Beöthy Ottó volt egyetemi könyvtár-igazgatót választották meg. A széleskörű elnökség sorában ott látjuk a magyar tudományos világ kiválóságait, a művészeti élet reprezentánsait, az egyházak képviselőit és helyet foglalnak benne azok a hazájukba visszatért magyarok, akik jól ismerik a külföldön élő magyarok problémáit. A vezetőség sorában többek között helyet foglal: Abelovszky József és Balog József, akik mindketten főtitkári tisztséget töltöttek be a Magyarok Világszövetségénél, Bognár József egyetemi tanár, Erdei Ferenc katolikus dékán, Fodor József irő, Gombás Pál akadémikus, Gyetvai János szerkesztő, Jávor Pál színész, Kisfaludi Srobl Zsigmond szobrászművész, Kodály Zoltán zeneszerző, Rónai Mihály András iró, Sós Endre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke, Szamoskövi István református püspök és mások. Bár a Magyarok Világszövetségének tevékenységét általában ismerik ja külföldön élő magyarok, az uj elnökség megválasztása kapcsán mégis szükségesnek véltük, hogy működéséről Beöthy Ottó főtitkárral beszélgessünk. —- A Magyarok Világszövetsége társadalmi szerv — kezdte mondanivalóját a főtitkár —, és ez pontosan meghatározza ennek a társadalmi egyesülésnek lényegét, munkaterületét. A mi törekvésünk nem más, mint minden szülőföldjétől elkerült magyarnak ügyes-bajos dolgaiban segítségére lenni, ha hozzánk fordul. Minden olyan vonatkozásban igyekszünk rendelkezésükre állni, amely egy társadalmi szerv munkájához tartozik. Nem kérdezzük, hogy milyen politikai nézetet vall, milyen meggyőződésű az, aki problémájának megoldásához kér segítséget tőlünk; egy a fontos: olyan becsületes szándékú legyen, mint amilyet a szülőföld elvárhat tőle. • — Tudjuk jól, hogy a külföldön élő sok százezer magyarság igen különböző emberekből áll. Vannak, akik a régi világ parasztnyomora, ipari dolgozóinak munkanélkülisége, tehát a nehéz élet elől menekülve kerestek uj hazát. Vannak, akik 1956 október viharában talajt veszítve ámokfutó- ként szaladtak neki a világnak. Vannak, akiket a kalandvágy fütött, akiknek idegzete felmondta a szolgálatot és azért hagyták el otthonaikat, akik úgy gondolták, hogy nyugaton találják meg a paradicsomot; mi mindezeknek és hasonlóknak olyan készséggel igyekszünk segítségére lenni, mint azoknak, akiket valamikor a nyomor látha- tatlan korbácsa űzött el szülőföldjükről. Beöthy főtitkárt megkérdezzük, hogy gyakorlatilag miben áll ez a segítség. A Magyarok Világszövetsége társadalmi szerv, nem hivatal. Azt hiszem helyes ha ennek még jobb megvilágítására egy-két példát mondok. Ha valaki saját akaratából vissza kíván térni szülő- földiére. nekünk ehhez semmiféle engedélyt nincs módunkban beszerezni, de készséggel közöljük a kérdezővel, hogy mely illetékes helyre és milyen módon kell fordulnia ebben az ügyben és miképpen kérheti az amnesztiát. Egy másik példa. Számos külföldinek örökösödési problémája van. Mi ebben természetesen nem tudunk eljárni, de megfelelő tanáccsal szolgálunk ahhoz, hogy a törvényes előírás alapján mit kell tennie. Gondolom, ez a két példa eleget mond. A Magyarok Vi'ágszövetségéhez naoonta garma- Uaszámra érkezik levél. Nincs a világnak olyan ta.,a. vagy olyan országa, ahol ne élnének magyarok, akik kéréssel vagy valamilyen ügyben ne fordulnának a Szövetséghez, A legutóbbi napok leveléből emelünk ki néhányat : Egy chicagói mar var arra kér felvilágosítást, hogy tudna egy kisebb oltárteritőt kapni Magyarországról, mert annak a templomnak szeretné ajándékozni, ahová istentiszteletre jár. Válaszként megírták neki, hogy forduljon az Artexhez, amely az “Eklézsia .ktsz.” által készített kegyszerek exportálásával foglalkozik. Egy Kispestről disszidált fiatalember azt kérte, hogy Írjanak őszintén édesanyja egészségi állapotáról. A Világszövetség egyik tisztviselője felkereste az idősebb asszonyt, akit a szakszervezet reumatikus megbetegedéssel a Lukács fürdőbe utalt és állapota lényegesen javult: Minderről részletesen értesítették az aggódó gyereket. Egy férjben, aki kedvesével együtt szökött ki 1956-ban, ugylátszik feltámadt a lelkiismeret és a Világszövetségtől érdeklődött felesége és gyereke sorsáról. Ez esetben nemcsak azt írták meg, hogy az asszony egy cukorka üzletben helyezkedett el, hanem tolmácsolták azt a kijelentését, hogy hajlandó elfelejteni, amit a férje vétett ellene és gyermekük ellen. Az érdeklődő levelek között vannak olyanok is, amelyeken az ember maga sem tudja, hogy bosz- szankodjon vagy nevessen. Egy Los Angelesből látogatóba hazatérő afelől érdeklődik, hogy milyen élelmiszert hozzon magával. Megkérdem Beöthy főtitkártól, hogy erre mit válaszoltak. —Ez a jóhiszemű “amerikás magyar” — mondja a főtitkár — alig tehet arról, hogy a pro- panganda áldozata lett. Megírtuk a valót (sajnos itthon többet eszünk, mint ahogyan egészséges lenne) és arra kértük, hogy ittlétekor keressen A budapesti Pannónia filmgyárban vagyunk. A klasszikus stílusban épített gyár itt v$n a budai hegyek alján, illatos hársfák, széleskoronáju gesztenyefákkal körülvéve. A film művészeit a természet szépsége is alkotásokra inspirálja. Itt készülnek a magyar rajz és bábfilmek, itt dolgozik Macskássy Gyula, aki 25 évvel ezelőtt egyik megteremtője volt a magyar rajzfilmgyártásnak. Vele együtt működnek az első rajzfilmkészitők és az uj generáció tagjai, összesen huszonötén. Látogatásunk idején éppen a “Telhetetlen méhecske” cimü rajzfilm befejező munkálatait végzik. A mese forgatókönyvét rendezője Macskássy 'Gyula irta: A kedves hirtória a tavaszi virágzás idején kezdődik, amikor a téli álmukat alvó méhecskéket az őrök harsonája ébreszti fel. A méhecskék kirepülnek a színes virágú rétre, gyűjtik a mézet. A kaptárban forgalmi rendőr irányítja a közlekedést, a laboratóriumban megvizsgálják a méz minőségét, mindenki tevékenykedik. De a telhetetlen méhecske mindig külön utakon repül, majd megismerkedik a darázzsal, aki rábeszéli, hogy a mézet az ő fészkébe hordja. A telhetetlen méhecske abban a hiszem ben, hogy igy majd csak ő fogja élvezni munkája gyümölcsét, csak magának gyűjti a télirevalót. Eljön az ősz, a méhecskék pihenőre térnek a megtelt kaptárba, de a telhetetlen méhecske nem tart velük, az ő méze ott van a darázs fészkében. De a darázs nem engedi be, beáll a zord idő, a telhetetlen méhecske éhesen és fázósan a földre hull. Az utolsó pillanatban megmentik és visszaviszik a kaptárba, ahol újra életre támad. Macskássy Gyula dolgozószobájában folynak a befejező rajzok megbeszélései. Körülnézek. A falakon egymás mellett sorakoznak az elismerések dokumentumai: az 1954. évi edinburghi rajzfilmfesztivál emléke mellett a montevideói, a varsói, a canni s többi dijakról kiállított oklevelek. Albumok. Kinyitom a “Két ökröcske” (Two Little Magic Oxen rajzfilm albumát, a magyar rajzfilmgyártás ezideig talán ezzel a 780 méteres rajzfilmmel érte el a legnagyobb nemzetközi sikert. Az izzig-vérig magyar népmese tárgyú film multiplan (öt siku) módszerrel készült az 1956-57. években. A modern rajzfilmstilus film effektiv hatásai magkapóak, ötletei, trükkjei igen ügyesek. A mesében egy szegény favágó legény jót tesz az öreg varázslóval, aki hálából két apró, csoda erejű ökröcskével megajándékozza. A ke- gvetlen földesur el akarja venni tőle az ökröcs- kéket, de miután nem adja, elképzelhetetlenül nehéz feladatok elvégzését parancsolja rá. Egész erdőt kell egy nap alatt kitermelni, a földesur udfel bennünket, ha bármilyen ételt nem talál bőségesen, amihez kedve tartja. Bizonyos, hogy ily okból nem jön el hozzánk panasszal. A levelek között akadnak persze olyanok is, -amelyek irói rágalmak hiszékeny áldozatai lettek, vagy ok nélkül aggódnak, ha barátaik késve válaszolnak. — Ha bárki felől névszerint érdeklődnek — mondja a főtitkár —, mi készséggel megadjuk a felvilágosítást, megkeressük a címét és közöljük, hogy egészséges-e, hogy megy sora. Munkánkban mindenkor szigorú tárgyilagosság vezet. Mi tudjuk jól, hogy van, aki jól boldogul kint, van aki nehezen keresi kenyerét. Tudjuk, hogy ott kint nem minden a legrosszabb és idehaza nem minden a legjobb. Az objektivitásunk, a humanitásból fakadó segíteni akarásunk irányítja munkánkat. Egyik legfontosabb célunk az is, hogy a szülőföldről a valóságnak megfelelő képet nyújtsunk. — Ebből a célból jelentetjük meg például lapunkat a Magyar Híreket. Úgy vélem, hogy a képekkel bőven illusztrált lap egyetlen példánya is Ízelítőt ad működésűnkről, tárgyilagosságunkról. — Mi nem kérünk a külföldre került magyaroktól semmi mást, csak bizalmat, annak egyszerű megértését, hogy minden becsületes embernek igyekszünk segítségére lenni. • Szerk. megjegyzése: Olvasóink már több alkalommal érdeklődtek a Magyar Hírek c. kéthetenként megjelenő nagyra becsült lap után. Ez a lap, ami miatt a postahivatal — szerintünk jogtalanul — nyilatkozatot irat alá a címzettel, mielőtt azt kézbesíti. Természetesen nagyon sokan, ismerve a régi vörösfaló hajszát, inkább hagyják elveszni előfizetésüket, mintsem, hogy aláírják az értesítést. így megfosztják magukat egy jó lap olvasásától. varára behordani, végeláthatatlan gabonatengert kell naplementéig learatni és igy tovább. A két bors ökröcske olyan erős, hogy a legény minden parancsot teljesít. Az egyik jelenetben például az ökröcskék szarvukkal visszatolják a napot, hogy a munkájukat az est beállta előtt befejezzék. Végülis a kegyetlen földesur pokolba.kerül. A rajzfilm elkészítésében Macskássy legjobb munkatársai Csermák Tibor, Szabó Szabolcs, Da- gai Attila, Mádai Grete vettek elsősorban részt. Zenéjét Ránky György, Kossuth-dijas zeneszerző komponálta. A magyarok, akárcsak szerte a világon uj útját keresik a rajzfilmeknek. A klasszikus rajzfilmek helyébe most a modern stilus került előtérbe. Ilyen módszerrel készült 1957 évben “Az okos leány” (The Clever Girl) friss humorral teli rajzfilm. Meséje: Az öreg király fia beleszeret egy szegény leányba, akinek hetedhét országra szól az okossága. A király azzal a feltétellel egyezik a fia házasságába, ha az okos leány megfelel arra a három kérdésre, amelyet az udvari csillagvizsgáló mester fundál ki. A királyfi üveghegyen és sok akadályon keresztül maga viszi el a szegény leányhoz, aki minden kérdésre megadja a választ. Ezek a válaszok alkalmasak arra, hogy a gyerekeket takarékosságra neveljék. Hasonlóképpen modern stílusban dolgozták fel Aesopus meséjét “Az egér és az oroszlán”-t. Az oroszlán megkegyelmez a kis egérnek, az egérke hálából megmenti az állatok királyának életét, így szól a mese. A közismert mesét azonban tovább szövik Macskássy Gyula rajzai. Elmondják, hogy azért sikerült a kis egérnek átrágni az oroszlánt befogó hálót, mert állandóan ápolja fogait. A záró képen a kis oroszlánok, az egérkével együtt fogkefével mossák fogaikat. Ez év első felében készült el Móricz Zsigmond- nak, a külföldön is jel ismert elhunyt magyar írónak gyermekek számára irt két versét feldolgozó raizfilm. Egyiknek cime “Török és a tehenek” (The Turk and the Cows) a másik “Kismalac és a farkasok” (The Little Pig and the Wolves). Különösen ez utóbbi igen szórakoztató. “A kismalac békésen éldegél házacskájában. Egy álnok farkas addig ügyeskedik, amig bejut a házba, de a malacka addig ügyeskedik amig alaposan leforrázza. A pórul járt farkas egész falkával tér vissza. A kismalac egy fára menekül. A farkasok egymás hátán állva már már el is érik, de a malacka látva, hogy a kopasz farkas van legalul, lekiált: “Forró vizet a kopasznak”. A kopasz farkas ijedtében világgá fut, a többi lezuhan és nyakát szegi. A 200 méteres igen szórakoztató fiiA MAGYAR RAJZFILMGYÁRTÁS A SIKER UTJÁN
