Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-04 / 23. szám
Thursday, June 4, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 A BŐSÉGES GABONATERMÉS ÉS A DRÁGA KENYÉR iz adófizetők pénzén nem az éhes szájakat, hanem a nagy farmerek és tárolók éhes pénzzsákjait tömi a kormány A kongresszus lázasan igyekszik uj törvényt >zni a gabonatermelés korlátozására és a farerek anyagi támogatására, mivel Benson mező- zdasági államtitkárnak nyilvánosságra kell hoz- .a a kormány vetési programját. A farmblokk cal támogatott törvényjavaslatról még a N. Y. •mes is azt mondja, hogy a fennálló törvénynél elfogadhatatlanabb. A jelen törvény 55 millió akerre korlátozza a ■bonatermelést és 75 százalékos árkiegyenli- st ad a farmernek a nyílt piacon el nem adott ibonájára, vagyis felhatalmazza a kormányt, )gv vásárolja a terményfelesleget az érvényben vő piaci ár 75 százalékáért. Ezt a törvényt a . világháborúban hozták azzal a céllal, hogy ab- m a szükséghelyzetben a farmereket a termesük növesztésére serkentsék. Bár a szükség- ilyzet rég megszűnt és a farmerek uj gépek és j termelési módszerek mellett olyan hatalmas •rménymennyiséget állítanak elő, hogy jelentős ■szét sem a hazai, sem a világpiacon nem tud- ik felhasználni, követelik, hogy a kormány foly- issa pénzbeli segítségével a gabonaárak alátá- asztását. A kormány a felesleg felvásárlásával i a termésterület korlátozásával a gabona piaci rát erősiti. Mindkét eljárásnál az adófizetők sok- ülió dollárjait juttatja gazdag farmerek és irmkorporációk pénztárába. Ilyen kifizetések évmillió dollárig is felmennek egyes esetekben, z összes farmerek egynegyed része kapja a ki- zetések 80 százalékát. A képviselőház mezőgazdasági bizottsága által iváhagyott tervezet két választást ad a farmerek. Az egyik leredukálná a tennéstertiletet 25 'ázalékkal, — kb. 41 millió akerra — és felemel- é az árkiegyenlitési százalékot 90-re. A másik íljesen megszüntetné a termésterület korlátozást és az árkiegyenlitést 50 százalékra csökkente- é. A fai'mer'befolyás az utóbbi ajánlatot hatá- ozottan visszautasítaná. Az első változat azt a helyzetet teremtené meg, ogy egy bushel búzát, melynek kitei’melése a épesitett farmernek 60 centjébe kerül, a kor- íány $1.90-ért vásái'olná meg. nemzeti gazdálkodás tehertétele Közben a kormány kezén levő terményfelesleg gy uj iparágat teremtett meg, amely kiterjed a linden évben növekvő gabonafelesleg elraktáro- ására, szállítására, jókarbantai'tására és ellen- rzésére. Ezeki'e a műveletekre eddig évente egy- illió, azaz egyezermillió dollái't költött a Mező- azdasági Hivatal, ami saját költségvetésének gyhatodát képezi és külön ügynökség, a Commodity Credit Corporation kezeli. A velejáró nunkálatok elvégzésére kb. 6,300 munkást al- :almaz. Gabonán kívül a kormány más felvásárolt ter- nényfelesleget is elraktároz. Ez gyapot, szemes irok, árpa, í’izs, szójabab, vaj, gyanta, zab, tej- )or, liszt, tui'ó, száraz bab, kendermag, rozs, dara, erpentin, dohány, gyapotolaj, földi mogyoró és ung-olaj felvásárlásából áll. Elraktározási'a a koi’mány 1949-ben öt privát égtől 238,000 tai’tályt vásái'olt meg 234 millió tollár éi’tékben. Ezen tartályokat ma 144 millió- •a értékelik. A tartályok 987 millió bushel űrtartalma hamar negtelt. Erre a koi’mány a háborúból fennma- adt és veszteglő Liberty-hajókat vette haszná- atba e céli'a. Hosszú sorokban lehet ezeket látni a Judson, a Columbia és a James folyókon. Ezen ^25 hajóban csak 20 millió bushel gabona fér el. Emikor ezek megteltek, akkor a kormány privát tárolókhoz foi'dult. Az idei termésfelesleg felvásái'lása után négy- lillió bushel gabona lesz privát tárolóknál elhe- vezve. A tái’olók használati dija vagyis béx’lete fejében 1959-ben a koi'mány 650 millió dollárt fizet a tulajdonosoknak és 1960-ban ez az összeg igyesek szei'int 1 billió dollárra fog felmenni. A következő számadatok a Congressional Re- :ord-ban jelentek meg az Agi’icultui*al Department áprilisban megtett jelentése alapján: Az elmúlt évben 15 cég 2,000,000 dolláron felüli összeget kapott a kormánytól tei'mén.vfelesleg tárolásáért. 22 cég egymillió dolláron felül, másik 24 cég 500,000 és egymillió dollár közti összeget kollektált egyenként. A 15 cégnek a 2 millió dolláron felüli csoportba való beosztása nyilván azzal a szándékkal tör- ént, hogy enyhítse azt a hatást, amit a 15-nek íz egyenkénti felsorolása okozhat. A cégek neveinek felsorolása nélkül elég megemliteni, hogy az egyik közülük Topeka, Kansasban 14,787,434.60 dollárt kapott búza és kukorica tárolásáért. Ez lényegesen felül van a 2 millión. De a többi sem kiskutya. Egy Minneapolis-i cég 13,226,340.57 dollárt, ugyanott egy másik 6,240,198.50 dollárt kollektált. Oklahomában egy cég 6,452,587 dollárt, egy newyorki cég 5,833,- 689.55 dollárt, Texasban az egyik 5,514,064 dollárt, egy tennessee-i cég gyapot tárolásért 4,447,- 038.65 dollárt kapott. Ez a hét cég a 15-ből. A töb bi nyolcat nem érdemes felsorolni, azok 4 millión alul kollektáltak, csak 5 olyan van, amelyek 2 és 3 millió dollár közti összeget sepertek be. Kormánygazdálkodás ez? Nyilvánvaló, hogy az, de nem a nép javára. “Free enterprise?” Csak annyiból, hogy a nagykereskedelem, a monopólium “szabadon” garázdálkodik a nép kenyerével és pénzével, amiben a koi'mány készségesen köz- í'emüködik. 1" i Ezek a raktárcégek ugyanakkor az ország legnagyobb tei'ménykei'eskedői. Amellett, hogy a kormánynak a raktározásért magasabb dijat számítanak, mint farmereknek, szívesen terjeszkednek, egyre több elevátort és tartályt építenek, mert ^minden évben növekszik a í'aktározásra kerülő terményfelesleg a kormány kezén. Nem tartózkodnak attól sem, hogy a gondjaik- í'a bízott koi'mány tulaj donnái kereskedelmet űzzenek, vagyis eladják. Az utolsó öt évben 13 ily privát raktárnok került börtönbe, mert nem tudta előállítani a kormány búzáját. Farm-tisztviselők áprilisban kijelentették, hogy egy Florence, Ill.-i raktárcég ellen 1 millió dolláros kártérítési pert nyújtanak be. A cég* Coultas Brothers Grain Co., 650,000 bushel búzával nem tudott elszámolni. A terményfelesleg szállítási költségeire a kormány sokat költ. Ez évben ez a kiadás 207 millió dollárt tett ki, 1960-ra előreláthatólag 210 millióra fog felmenni. A készletnek kb. 10%-a mindig utón van. Vagy a raktárból a hajóra külföldi szállítás céljából, vagy egyik raktárból a másikba, amikor az uj felvásárlásoknak kell helyet csinálni. Ám a gabonának nem jó, ha sokáig egy helyen áll. Belemegy a zsizsik. Ezt állandóan ellenőrizni kell. A saját raktáraiban a kormány állandó felügyelő személyzetet tart, amely a raktárakat is rendben tartja. A hőváltozás hatással van a gabonára és a felső réteget állandóan óvni kell a nedvességtől alakuló kérgesedéstől, hogy a gabonát a levegő átjárhassa, különben felmelegszik és megromlik. Ez a szolgálat maga 50 millió dollárba került az idén, jövőre 70 millióra számítanak. A James folyón Virgniában 96 hajó rakományát egy 20 tagból álló személyzet ellenőrzi. Keresik, hogy nem ment-e bele a féreg, ellenőrzik a hőmérsékletet, nem lvukadt-e ki a fedőlap, stb. Ezt minden hónapban meg kell ismételni és egy hónapig tart, mig átnéznek minden hajót. Akkor kezdhetik elölről. A Hudson és a Columbia folyón nincs annyi raktárhajó, hogy állandóan foglalkoztassa az ellenőrző személyzetet, azért ide-oda hajókázik a két hajóraktár-telep megvizsgálására. A hajótartályokat moly-pusztitó vegyszerekkel fecskendezik. Óvni kell a nedvességtől. Villannyal hajtott ventillátorokkal hütik a tartályok alját. Mefinyi felesleges munka, mennyi felesleges kiadás. Nagyon jellemző a kapitalista gazdasági háztartás tervszerütlenségére, fecsérlésére. Menynyivel jobb helyet találhatna ez a temérdek “felesleges” élelmiszer a nagyvilág sokmillió éhes embere gyomrában. Nem lehet egészséges gazdálkodásnak nevezni azt, amelynek állandóan mankót kell a hóna alá nyomni, hogy megállhasson. Az adófizetők sok millió dollárját a kormány a gazdag farmerek és vállalkozók még gazdagabbá tételére használja, ami a mezőgazdaságot — mint egységet nem segíti. A piaci árakat mesterségesen magasan tartja ugyan és a fogyasztó, amikor drága áron veszi meg a kenyeret, húst, főzeléket, gyümölcsöt, másodszor fizet rá a beteg mezőgazdaságra. A termelés tovább fog nőni, nemcsak a nagyfarmerek profitharácsolása vagy a termelőmódszerek fejlődése következményeként és mert természetellenes dolog parlagon hevertetni jó termőföldeket, hanem más irányú fejlődések következményeként is. Pl. nagy élelmiszerláncolatok vertikális terjeszkedése az élelmezési állattenyésztés, főzelék és gyümölcstermelés felé irányul, maguk akarnak gondoskodni árukészlet szükségletükről. A washingtoni kormány hajlamos arra, hogy kivonja magát a jelen farmpolitikája felelőssége alól, de a farmérdekeltségek megnövekedett ereje és befolyása a kongresszus tagjai között és más politikai szempontok ezt lehetetlenné teszik. Legújabban a csirke- és tojásfarmerek fordultak szubvencióért a kormányhoz. Bensőn államtitkár ijedten hárította el az újabb felelősséget, de a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke, Harold D. Cooley (Dem. N. C.) megtámadta ezért. A csirkefarmereket fenyegető gazdasági összeomlás veszélyét tárta fel, ami az alacsony csirke- és tojásárak következménye lesz. Hol is vannak azok a leszállított csirkeárak? kérdik a háziasszonyok. A tojás minden tavasz- szal olcsóbb valamivel — a nagy tojószezon idején — de már e héten 2 és 4 centtel emelkedett egy tucat tojás ára. “Socical Security” nyugdíj külföldre költözés esetén 1 A Társadalombiztosító Hivatal nem kérdezi senkitől, hogy amerikai polgár-e vagy sem. Az igények elbírálásánál nem tesz különbséget polgár és külföldi között, ha a kérvényező az Egyesült Államokban tartózkodik. Ha azonban külföldre költözik, a nem-polgár elveszti nyugdiját már rövid hat hónap alatt. Ez általános szabály alól több kivétel van, melyek közt a következők a legfontosabbak: Az idegen állampolgár nem veszti el social security nyugdiját hat-hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén sem ha 1. már 1959 decemberében is nyugdíj illette meg; vagy ha 2. előzőleg több mint tiz éven át lakott az Egyesült Államokban; vagy ha 3. olyan külföldi állam polgára, amelynek kölcsönösségi szerződése van Amerikával, kikötve azt, hogy egymás polgárait egyforma elbírálásban részesítik. Ilyen országok: Görögország, Hollandia, Írország, Izrael, Japán, Nyugat-Németor- szág, Nicaragua és Olaszország. Ennek a nyolc országnak polgárai megkapják az amerikai nyugdijat, bármilyen sokáig tartózkodnak is külföldön. 4. Ha olyan állam polgára, amelynek társadalombiztosító rendszere amerikai polgárnak külföldi tartózkodás esetén is korlátlan ideig folyósít nyugdijat. Ilyen ország csak három van: Ausztria, Nagybritannia és Jugoszlávia. A külföldi születésű, honosított amerikai polgár azonban ne felejtse el, hogy amerikai polgárságát elveszítheti, ha hosszabb ideig él Amerikától távol. Ez esetben “idegen polgár”-!á válik ő is, akinek nyugdija veszélybe jut. Az a honosított polgár ugyanis, aki akár nem / töltötte be 60-ik életévét, mikor külföldre költözik, akár még nincsen 25 éve annak, hogy polgár- papírt kapott, — kevés kivétellel — elveszti amerikai polgárjogát, mihelyt 3 évet töltött eredeti hazájában vagy abban az országban, ahol született ; vagy 5 éven át az Egyesült Államok területén kívül tartózkodott. Külön szabályok állanak fenn Magyarország, Albánia, Chehszlovákia, Észak-Korea, Kelet-Né- metország, Kinai Népköztársaság, Szovjetunió és Romániára. Annak, aki ez országok egyikében tartózkodik, — akár polgár, akár nem, visszatartják a nyugdiját. Csak ha visszatér az Egyesült Államokba, veheti fel a felgyülemlett illetményeket. A társadalombiztosítást a kongresszus 1935- ben, a Roosevelt-korszak alatt iktatta törvénybe. American Council NÁCIK NEW JERSEYBEN. — Wayne, N. J. jelentéktelen kis városka, egészen közel New Yorkhoz. A városka high-schooljának 16 tanulója szervezetet alapított “Nazi Regime of America’' néven. Többek között 6 inches bombákat készítettek és egy egész arzenálra való fegyverraktárt talált a rendőrség az ifjú hitleristák rejtekhelyén. Az ügyet átadták az FBI-nak. A helyi rendőrség, állítólag felsőbb utasításra, nagy titokban tartja az ügyet. Frank Harris, Wayne rendőrfőnöke kijelentette, hogy nem tud mást, mint amit az újságokban olvasott. Dr. John J. Martin, az iskola igazgatója szerint a 16 közül csak 6 diák vett részt a szervezkedésben. Érdekes, hogy mennyi energiát pazarolnak a hatóságok arra, hogy titokban tartsanak egy ilyen gazságot. Vajon szégyellik-e, hogy ilyesmi itt megtörténhet, vagy pedig rokonszenveznek az elbolonditott fiatal bűnözőkkel és titokban tapsolnak is nekik.
