Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-28 / 22. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ThursHav. Mav ?8, 1959 A Ganz Daru- és Kazángyárban exportra készülnek az uj tipusu öt tonna teherbírású, 30 méter gémki­nyúlású, forgóoszlopos, kikötői portáldaruk A kiállítás szinességéhez tartoznak az elma­radhatatlan: halászcsárdák, borozók, de sokan a krémkávét főző espressogépeket állják körül, v. a turmix italokat szörpölnetik. • Órákig nézelődhet az ember egy-egy pavilon­ban, még sem látott mindent. Hosszú oldalakat Ír­hatnék le, mégsem lenne teljes a beszámoló a Bu­dapesti Ipari Vásárról, amely összképében, han­gulatában a nyugalmat, a békét, az építő munka szépségét árasztja szerte. És ezt érzik a látogatók százezrei. Ják Sándor fiPIT SE A MAGYAR SZÓI , SZEREZZEN EGY UJ OLVASÓT A pécsi uj hőerőmű építkezésén megkezdték az erőmű gépeinek szerelését. Képünkön: a szénőrlő beállításán dolgoznak Az idei kiállítás tanuságtétel és tapasztalatcse­re á magyar ipar számára — mondotta a Buda­pesti Ipari Vásár előestéjén tartott sajtófogadá­son Gyáros László, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke. A sajtófogadáson tartott tájékoztatójában egyébként méltatta Budapest, mint vásárrendező város múltját, azt a tényt, hogy Lipcse és Pá­rizs után nálunk tartottak először nemzetközi -árubemutatót 1906-ban, majd a felszabadulás utá­ni. évek vásárairól emlékezett meg, amelyek után .az idei ipari vásár jelentős seregszemléje ipa­runknak. Á sajtófogadás után séta következett a vásár területén. Híven a vásári előesték hagyományai- hbz, még minden a feje tetején áll, de a szakem­berek szerint ez a legmeggyőzőbb biztosíték ar­ra, hogy holnap reggelre minden a talpára kerül­jön, s a minden eddiginél szebb ipari vásár ka­puit a reggel 9 órai hivatalos megnyitás után 1 órakor átléphessék a vásár házigazdái, a buda­pestiek is. • A Budapesti Ipari Vásár területén működő in­formációs iroda előtt valóságos bábeli nyelvzavar ra figyelek fel. Persze ez csak amolyan túlzó megjelölés, -hiszen az iroda munkatársai pon­tosan tudjak, hogy melyik kérdezőnek milyen kérdésére kell válaszolniok. Tiz nyelven adnak itt információt: az orosz nyelv keveredik az angollal, a német a románéval és igy tovább. Milyen jó hallgatni ezt a sokféle nyelvet, az emberek itt mind meg akarják értetni magukat és meg akar­ják érteni a másikat. Úgy gondolom, hogy a béke szempontjából is hasznos, hogy a budapesti ipari kiállitáson tizen­hét külföldi állam mutatja be iparának termékeit. A béke szellemében versenyeznek itt. • “Kis Brüsszelének nevezik ezt a kiállítást el­sősorban azért, mert kiállították mindazokat a magyar ipari termékeket is, amelyek Brüsszel­ben kitüntetést kaptak és világsikert arattak. De Magyarország megújhodásának csak a kez­detén van. Mint Gyáros László, a Tájékoztatási Hivatal elnöke mondotta: “Az idei kiállítás — bár méreteiben igen jelentős — csak nyitánya a jövőben megrendezésre kerülő budapesti árumin­ta bemutatóknak.” • A nyugati kiállítók között az osztrák pavilon a legváltozatosabb. Itt 35 nagy cég állítja ki gyártmányait. A kiállítás alkalmat adott arra, hogy osztrák kereskedelmi emberek ismerkedje­nek meg közvetlen a magyar iparral és kereske­delemmel. A budapesti osztrák követség kereske- delmbi attaséja közölte, hogy a Budapesti Ipari Vásár meggyőződésük szerint alkalmat ad a ma­gyar-osztrák kereskedelmi kapcsolatok elmélyíté­sének. Ausztria húsz évi megszakítás után vesz részt ismét a budapesti ipari vásáron. vvwv\wvv*wvwvw*vw%wwwwww*wvw\v%vwv*v* Már az első nap komoly üzletkötések születtek a nyugati cégek és a szocialista országok vállala­tai között. • Nagyon érdekesek és hasznosak a baráti ta­lálkozók, a tapasztalatcsere látogatások. Először a csehszlovák, szovjet, angol pavilonoknál került erre sor. De egymásután keresik fel a szakembe­rek a többi nemzetek kiállításait is, hogy ismer­kedjenek, tanuljanak és átadják maguk tapasz­talatait is. Különösen nagy az érdeklődés a magyar talál­mányok és újításokat bemutató külön pavilon iránt. Itt kivitelezésben láthatók a tiz évvel ez­előtt megszületett újítási mozgalom legértéke­sebb eredményei. Csak egy példát émlitek a sok közül. A magyar mérőgyártást még 1889-ben in­dította el Bláthy Ottó Titusz, a világhírű magyar feltaláló, aki a világon az első indukciós fogyasz­tásmérőt megszerkesztette. Nos ezen a kiállitá­son látható, hogyan fejlesztették tovább évről- évre ezt a nagyszerű magyar találmányt a ma­gyar szakemberek. • Hétköznapokon félszázezer, szombat-vasárnap százezernél is többen keresik fel a kiállítást; lá­togatók javarésze vidéki, akik “eljöttek a vásár­ba körülnézni”. Igen sok a falusi, tanyai ember köztük. A Magyar. Szó olvasóinak bizonyára magától- értetődő háztartásuk gépesítése, amit az ameri­kai technikai fejlődés tett lehetővé. De vissza kell emlékezniük az elmaradt magyar falura, az utta- lan utakra, a sötét falvakra, az egészségtelen há­zikókra és akkor tudják értékelni mit jelent az, hogy egyszerű falusi parasztok fürdőszoba be­rendezést, frigidairet, egyéb háztartási gépeket vásárolnak, noha ezek még nem olcsók. • A nehézipari gyártmányok: szerszámgépek, stb. elsősorban a szakembereket érdeklik, a köny- nyüipar már a széles közönséget is. Ez az iparág most először teljes egészében jelent meg az ipari vásáron és mintegy 150 könnyűipari vállalat mu­tatja be termékeit. Nagy az érdeklődés a Népi Iparművészeti és Háziipari Szövetkezetek pavilonjában. Pompás iparművészeti tárgyak láthatók itt. Sok uj művé­szi kivitelű cikk született meg erre a kiállításra. Nincs olyan külföldi vásárló, aki ide nem láto­gatna el. A vásár befejezte után a külföldi kiállí­tókat és a külföldi újságírókat elviszik Kalocsára, ahol bemutatják nekik, hogyan működik az ipar- művészeti ház. • A vásár időtartama alatt az autóbuszok egész 'sora viszi a város bemutatására a látogatókat, de ha valakinek kedve van, repülőgépről is megnéz­heti a fővárost. És úgy látszik sok látogatónak van erre kedve, mert a sétarepülőgépek egész nap a város felett keringenek. A színházak, variették műsorukat is a vásár­hoz alkalmazkodóan állították össze. A vásár tartama alatt pz évad legsikeresebb színmüveit mutatják be és az egyszeri falusi emberek ma már beülnek a Nemzeti Színházba, sőt az Ope­rába is. Az épülő Pécsi Hőerőmű számára az IPARTERV két tervezője, Zathureczky Árpád és Homonna Tamás teljesen njszerü hütőtoronykonstrukciót szerkesztett. Az uj hűtőtorony szellemesen és gazdaságosan egye­síti magában az épület és a technológiai szerkezet követelményeit. A Pécsi Hőerőmű üzemeléséhez hat ilyen hűtőtornyot építettek. Az uj konstrukcióval, mintegy 7 millió forint értékű anyagot és munkát takarítottak meg. Jellemző továbbá, hogy az uj vas­betonkonstrukció olcsóbb, tartósabb, üzembiztosabb, mint a régi fából készült hűtőtorony volt és a viz hőmérséklete 10—15 C fokkal a régi hőmérsékleti érték alatt xan. — Az uj konstrukció prototípusa az Ajkai Erőműben 1958 júniusa óta üzemben van és mindenben igazolta a hozzá fűzött műszaki várakozásokat Épül a Budakeszi úti uj korszerű filmlaboratóri­um, amely 50 milliós költséggel 1961-re készül el Húsz korszerű Ikarus-autóbusz enyhíti a Nagy­körút forgalmának zsúfoltságát. A kényelmes, nagy befogadóképességű kocsik jól beváltak ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★ I Magyarország j megnyílt a budapesti ipari vásár

Next

/
Oldalképek
Tartalom