Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 3. szám

Thursday, January 15, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A KUBAI MUNKÁSSÁG ÉS A GYŐZTES FORRADALOM A Batista-kormány vérengzései növelték a munkások szervezkedését és harcát a szabadságért A több, mint két évig tartó kubai polgárháború folyamán hírszolgálataink csak minimális felvi­lágosítást nyújtottak Batista és követői emberte­len brutalitásairól és arról, hogy ennek következ­tében Kuba népe — kis csoport kiváltságos ki­vételével — száz százalékban támogatta Castró- ék harcát a diktátor kibuktatására. Lazaro Pena, közkedvelt kubai szakszervezeti vezető és a Világ Szakszervezeti Szövetség titká­ra, a Szövetség hivatalos közlönyének decemberi számában megjelent cikkében ismerteti a Batista- kormány gyilkos uralmát a nép felett. Pena elő­ször is megvilágítja a kubai munkásosztály sze- ' repét a Fidel Castro által vezetett “julius 26” forradalmi harcban. A Batista-diktatura hata­lomra jutása után először a szakszervezetekre vetette rá magát. Nem oszlatta fel őket, hanem a tagság által megválasztott szakszervezeti veze­tők nagy részét bebörtönözte és helyettük “meg­bízható” vezetőket hitetett be a szakszervezetek­be. A Kubában működő amerikai cégek örömmel támogatták Batista szakszervezeti politikáját, sőt vállalták azt is, hogy levonják a munkások béréből a tagsági dijat és ők fizették ki azt az uj szakszervezeti “vezetőknek”. A munkások hely­zete állandóan rosszabb lett és ha a tagság közül valaki tiltakozott, azt a “szakszervezeti vezető­ség” minden ceremónia nélkül Batista börtöné­be juttatta, ahonnan kevesen kerültek ki. így gyilkolta le a Batista-kormány Jose Maria Perezt, az autóbusz, szakszervezet vezetőjét, Fran­cisco Rosales és Faustino Calcines cukor ipari és dohánygyári munkások vezetőit. Militáns szak- szervezeti tagok, valamint vezetők a börtönök­ben pusztultak el. Egy részük azonban illegali­tásba ment és fontos szerepet játszott Fidel Castro partizán hadseregében. Tudott dolog az, hogy az amerikai kormány, az úgynevezett billió dolláros amerikai befektetések megvédésé céljából nyíltan támogatta a Batista- kormányt. Támogatta pénzzel, fegyverrel és kato­nai szakértőkkel. Amerikai katonatisztek tanítot­ták Batista katonáit a Sherman-tankok kezelésé­re, napalm-tüzszórók használatára és bombázó repülőgépek vezetésére. Csak miután Fidel Castro partizánjai erősödtek és Batistáékat egyik vere­ség érte a másik után, szűnt meg a nyílt támoga­tás és az amerikai fegyverek az egész világ által gyűlölt Trujillo dominikai diktátoron keresztül jutottak Batistához. A munkások szervezetei Lazaro Pena cikkében beszámol a szakszerve­zeti tagság direkt akcióiról. Miután a Batista ál­tal kinevezett vezetőségben nem lehetett bízni, a munkások a gyárakban és üzemekben, különösen a cukoriparban, “Egységes Akció Bizottság”-okat szerveztek, ugyancsak megalakították a Munká­sok Országos Védelmi Bizottságát. Ezek az uj szervezetek szoros kapcsolatban voltak más, ha- » sonló védelmi csoportokkal. Ezek a csoportok" a kubai nép különböző rétegeit képviselték. Egy­ségfront alapon támogatták az 1940-es alkot­mány visszaállítását, a demokráciát, a szabad vá­lasztásokat, a Batista-diktatura megszüntetését és a politikai foglyok kiszabadítását. Pena cik­kének alapján könnyű megérteni a kubai nép nagy győzelmét. Ugyancsak könnyű megérteni a kubai nép haragját azokkal szemben, akik bár­milyen formában támogatták Batista gyilkos kor­mányát. Sokan nem értik meg a statáriális bíró­ságok gyors ítélkezését az elfogott Batista hóhé­rok ellen. Sajnos az amerikai lapok kubai tudósitói nem hozták nyilvánosságra (legalábbis nem teljesen) a Batista-rendőrség hóhérmunkáját. Pl. 1958 aug. elején hat fiatalembert végeztek ki a rend­őrök. A holttesteket kitették Havana egyik főut­cájára. Egy teljes napig tartották őket ott ezzel a felírással: “Szolgáljon ez tanulságul”. Augusz­tus 25-én, Santiago de Cuba börtönében meggyil­koltak két politikai foglyot. Aznap délután má­sik három kubait egy parkban gyilkolt le a rend­őrség. Sorozatos vérengzések Szept. 7—14-ig vallásos ünnepi hét van Kubá­ban. Batistáék egy politikai ünnepélyt akartak rendezni a vallás égisze alatf Havanában. A város lakossága nem volt hajlandó kooperálni, — ered­mény 24 halott. Szeptember 10-én Niguero köz­ségben, Oriente kerületben, a rendőrök négy föld- telen parasztot petróleummal leöntöttek és élve elégettek. Két héttel később, ugyanabban a falu­ban 24 lövést hallottak, másnap reggel 24 forra­dalmár holttestét találták az utcán. Oldalakat lehetne Írni ártatlan gyermekek lé­gy ilkolásáról, nők megbecstelenitéséröl és a kín­zások legfurfangosabb módszereiről. Csak termé­szetes, hogy a győzedelmes forradalom megbün­teti a bűnösöket. Mit mond Castro Amerikai újságírók január 11-én meginterju- olták Fidel Castrot Havanában és az interjút televízión közvetítették az Egyesült Államokba. Az újságírók, megszokott leleményességükkel, kérdésekkel ostromolták Castrot. Többek között megkérdezték, hogy miért végezték ki Batista tisztjeit? Castro azt válaszolta, hogy az, aki 20 vagy 30 ártatlan embert megölt, annak nincs jo­ga az élethez. Castro minden zavar nélkül meg­magyarázta az újságíróknak, hogy a kubai nép nem felejti el azokat, akik Batistát támogatták. Az amerikai nagykövet, Mr. Smith szoros barát­ságban volt Batistával és természetes, hogy a kubai nép nem jó szemmel néz az ilyen diploma­tára (a State Department már visszarendelte Mr. Smith-et). * Dr. Eisenhower változást ajánl dél-amerikai külpolitikánkban Dr. Milton Eisenhower, akit Nixon kudarccal végződött látogatása után a kormány a délameri­kai országok sérelmei tanulmányozására küldött, írott jelentésben tette meg észrevételeit és aján­latait. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozólag némi átszervezést ajánlott, melynek fő irányvo­nala az amerikai magántőke előnyösebb elhelyezé­se a délamerikai piacokon. Ezt a délamerikai or­szágok gazdasági vérkeringésének egyik főszük­ségleteként állította be és ennek elérésére azt ajánlotta, hogy az illető államok adóengedménye­ket és kedvezőbb munkáskörülményeket kell, hogy a felajánljanak az amerikai tőkéseknek. Dr. Eisenhower ajánlatai egyáltalán nem száll­tak szembe az imperializmus hagyományos tör­vényeivel* inkább a behatolás és elnyomás meg­erősítését szolgálják. Ennek álcázására mélyre­ható önkritikát használt. Bevallotta ugyanis, hogy az amerikai kormány a múltban túlságo­san melegen ölelte keblére a diktátorokat. Ezt tovább nem szabad csinálni, rázogatta az ujját öcsi — figyelembevéve, hogy most már csak há­rom igazi diktátor van Dél-Amerikában. — A diktátoroknak elég lesz a formális kézszoritás is, tartsuk az “abrazos”-t (ölelést) a demokratikus vezetőknek. Vajon meddig lehet még a dél-amerikai népe­ket ölelgetéssel fojtogatni? Nem árt a televízió a gyermekeknek Az angol Nuffield-alapitvány, amely elsősor­ban neveléssel kapcsolatos kutatási munkával foglalkozik, négyezer angol gyermek és szüleik válaszaiból leszűrt tapasztalatokat dolgozza fel könyvben, arról a témáról, árt-e a televízió a gyermekeknek. Megállapították, hogy bár a meg­kérdezett gyermekek átlagban hetenként 12.5 órát töltenek a televízió nézésével, iskolai teljesít­ményük nem rosszabbodik, szemük nem romlik és nem hagyják abba a jó könyvek olvasását sem, ezzel szemben kevesebb ponyvát olvasnak, mint azelőtt. Nem bizonyosodott be, hogy a tele­vízió lustaságot, álmatlanságot, vagy a koncen­trációs készség csökkenését okozná. FÖLDGÁZ A HOLDBAN Nikolai Kozyrev professzor, szovjet tudós, aki tavaly azt állította, hogy az addig holtnak hitt Holdon vulkánikus kitöréseket észlelt, további ta­nulmányozás után most annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy számos holdnyiláson keresztül természetes gáz tör elő a Hold belsejé­ből. ____________________________________________ Az újságírók tudni akarták, hogy miért lega­lizálták a kommunista pártot Kubában. Castro azt válaszolta, hogy egy igazi demokráciának nincs félnivalója a kommunista párttól. A forradalom Batista ellen azért folyt, mert Batista lábbal ti­porta Kuba alkotmányát. A forradalom elsöpörte Batistát, visszaállította az 1940-es alkotmányt és ennek az alkotmánynak az alapján a kubai kommunista pártnak éppen olyan joga van létez­ni, mint bármilyen más politikai pártnak. A kubai forradalom győzelmesen végződött. Bátista és cinkosai elmenekültek, de egyrészíik börtönben várja jól megérdemelt büntetését. Azt is megmagyarázna Castro, hogy a győzelem csak egy része a harcnak. Gazdasági és politikai prob­lémák várnak megoldásra. Az egységes harcban különböző erők és érdekeltségek vettek részt. Mi­után a hai'cnak vége van, a politikai és gazdasági problémák megoldása nem olyan egységes, mint maga a harc volt. A kubai munkásosztály és sze­gény parasztság volt első áldozata a Batista-ter- rornak. ők szenvedtek legtöbbet és természetes, hogy az ő követeléseik a legfontosabbak. Ezek a követelések magukban foglalják a mun­kásosztály szabad szervezkedési jogát, a munka­bérek és munkaviszonyok javítását, a földnél­küliek földhöz juttatását, a szabad választáso­kat és az amerikai monopolisták uralmának kor­látozását Kubában. Fidel Castro nyilatkozatai úgy a sajtón, mint a rádió-televizión keresztül a nép jogait és a forradalomba vetett bizalmát hozta előtérbe és hogy az ideiglenes kormány a nép érdekeit képviseli. A nyilatkozatok gyakorlatba való átvitele erő­síteni fogja a kubai demokráciát s végre jobb na­pok elé nézhet a sokat szenvedett kubai nép. Éhségsztrájkot kezdtek Angliában, az amerikai rakétalövegek beveze­tése ellen tiltakozó és letartóztatott 37 tüntető közül kettőt börtönbe vittek, akik azonnal éhség- sztrájkot kezdtek. A többinek két hét meggondo- lási időt adtak, hogy legalább egy évre szüntes­sék be tiltakozásukat. Az Ígéretet mindannyian megtagadták. Még 23 ellen —14 férfi és kilenc nő — adtak ki letartóztatási parancsot, akikről valószínűnek tartják, hogy csatlakozni fognak az első két éhségsztrájkólóhoz. A kampányt a “Di­rekt Akció a Nukleáris Háború Elleni Bizottság” Ghandi szellemében vezeti. Tétlenért betörő Kearny, N. J.-ben, a 276 Kearny Ave. alatti Ben Franklin áruházban, vasárnap délután egy magányos férfit pillantottak meg a kirakaton ke­resztül a járókelők. Hívták a rendőrséget, akik viszont a tulajdonosért telefonáltak, aki kinyitot­ta az ajtót. Hosszas keresés után rátaláltak a be­törőre, aki a lift sülyesztőjében bujt el. Ez Hol­lós József 42 éves ujamerikás volt, aki bőségesen fel volt szerelve betörőszerszámokkal. A páncél- szekrény, amit ki akart rabolni, történetesen üres volt. Hollós október óta munkanélkül van, a fele­ségétől hat hónapja különváltan él és Irvington- ban lakik egy unokatestvérénél. Letartóztatása után a Bevándorlási Hivatal is kihallgatta Hollóst azzal a célzattal, hogy deportálási eljárást indít­son ellene. XW.HK.8 X X.X.XX.X SS SÄ* 8 X 8 X ÜK X X X X X g X X X XX XX X. X X XX Némely ember annyira fél a haláltól, hogy sohasem kezd el élni. (Henry van Dyke) Amerikai Magyar Szó Subscription in U. S. and Canada for one year $7.*‘ for six months $4.00. Foreign Countries for one yei $10.00, for six months $5.00. Published every week by Hungarian Word, Inc, 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Előfizetési árak: New York városában, az USA-ba és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Mind« más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.C Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397 «^^.84

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom