Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-07 / 19. szám
TUUMSSEE, H.OMDA POPLAXÜIUE, llSSiSSIPP! A fehér felsőbbrendűség: hirdetőinek, a kétféle igazság osztogatóinak kissé nehéz lesz' napirendre térni és elnézéssel lenni a négy floridai fehérbőrű fiatalember gyalázatos bűncselekményével szemben, amit azok egy 19 éves néger egyetemi diákleány ellen elkövettek. A minden emberi mivoltukból kivetkőzött alakok fegyverrel támadtak az egyetemi táncmulatságból autóban hazatérő társaságra, elrabolták a fiatal leányt, összekötözték, száját betömték és úgy hurcolták az erdőbe, ahol brutálisan megbecstelenitették. A rendőr, aki a kocsit üldözőbe vette, összekötözve találta a kocsi fenekén fetrengő hisztérikus fiatal nőt. A fehér alakokat, akik közül az egyik 16 éves, a többi 18, 20 és 24 éves, letartóztatta. Tettüket bevallották. Tallahassee néger lakosságát és az egyetem tanulóit csak vezetőinek csititó szavai tartották vissza attól, hogy tömegesen vonuljanak a börtön elé, ahol a letartóztatott fehéreket fogva tartják. Az egyetem, amely Florida egyetlen néger egyeteme (a tanítás még mindig a szegregálás alap- j ján folyik Florida államban) hatalmas tiltakozó gyűlést, “passzív tüntetést az igazságért” tartott. Az igazgató templomi énekekkel vezette le a felgyülemlett haragot. Ez a követelés igen jelentőségteljes, mivel Florida törvénye halálbüntetést rendel erőszakos megbecstelenítők ré- részére. Ezt a törvényt számtalan esetben alkalmazták néger vádlottakkal szembefp tekintet nélkül arra, hogy bebizonyosodott a vád vagy sem. Lilliomfshér esküdtszék itélke- ' zett mindig felettük, fya sikerült elkerülniük a lincselést. So- I hasem volt még azonban eset arra, hogy hasonló váddal illetett fehér férfit Floridában vagy másutt megbüntettek volna. ✓ “Hogy szeretné, ha négerrel házasodna össze a fia vagy a lánya?” — dörgi a fajgyűlölő, fasiszta eszméket hirdető reakciós, aki ezzel akarja a négerek egyenlő .jogai ellen felsorakoztatni a félrevezetett fehéreket. Magának pedig fenntartja a jogot, hogv büntetlenül visszaéljen az alárendelt helyzetbe kényszeritett néger nép tagjaival. Az amerikai nép tisztességérzete és a néger nép öntudata követelni fogja, hogy Floridában az igazság erős keze sújtson a bűnözőkre és tudtára adja a fajgyűlölet terjesztőinek, hogy napjuk leáldozóban van. i 1 A Tallahassee-egyetemen másnap is szünetelt a tanítás. A tanulók nem jelentek meg a tantermekben, hanem ehelyett az egyetem területén gyülekeztek és várták az igazságszolgáltatás intézkedését. A csendes tüntetésnek megvolt a hatása. A kerületi ügyész elrendelte a nagyesküdtszék azonnali ülését, amit eredetileg junius 1-re tűzött ki, hogy kezdjék meg a vizsgálatot és kihallgatást az ügyben. \ , ★ Tíz nappal azután, hogy álarcos banda véresre verte és elrabolta M. Charles Parker 23 éves néger munkást a Pop- larville, Miss, börtöncellából, megtalálták az áldozat holttestét a Pearl folyóban. Azonosságát ujjlenyomattal állapították meg. Parkért azzal a váddal tartották börtönben, hogy erőszakot követett el egy fehér asszonyon. Az asszony a szembesítésnél 25 felsorakoztatott néger férfi közül Parkerre mutatott rá, bár azt mondta, hogy a hangja nem olyan, mint állítólagos támadójáé volt. A déli igazságszolgáltatás, ami a szövetségi kormány teljes felelőssége alá tartozik, most a világ itélőszéke előtt tartozik bebizonyítani, hogy a szinesbőrii és fehérbőrű polgárait egyenlő elbírálásban szándékozik részesíteni. Ez elkerülhetetlen ahhoz, hogy az országunk évszázados szégyenfoltját, a kisebbségek igazságtalan üldözését minél előbb száműzzük nemzetünk életéből. WW»W»WMtWW\HWWWMWWWWVWWWW»m< Harmincöt jogtudós tiltakozott A Columbia, Harvard, For- nell, Pennsylvania és Yale egyetem jogi szakosztályának dékánjai és tanárai sürgönyt küldtek Eastland szenátorhoz, a Senate Judiciary Committee vezetőjéhez, amelyben tiltakoznak a bizottság által tervbevett hat törvényjavaslat ellen, amelyekkel a belügyi biztonsági törvényeket akarja megszigorítani. Egyben a Felsőbiróság határozatait döntené meg olyan kérdésekben, mint az útlevél kötelező kiadása mindenkinek, a Smith-törvény érvénye az állami bíróságokra, a szövetségi alkalmazottak ellenőrzése, stb. “Véleményünk szerint egyik törvényjavaslat sem erősiti a demokráciát...” mondja a sürgöny. “Ellenkezőleg, valamennyi gyengíti azokat az értékeket, amelyeket egy szabad társadalom legjobban tisztel.” , .-. Harmincbillió dollárt kér Castro Fidel Castro, Kuba miniszter- elnöke az Amerikai Államok Szervezete gyűlésén azt mondot- ! ta, hogy a dél-amerikai álla- ; moknak a következő 10 évben 130 billió dollár segélyre lesz j szükségük gazdaságuk fejlesz- i lésére. Az Egyesült Államok csak igy biztosíthatja a demokratikus kormányok fennállását Az Egyesült Államok még nem 1 nyilatkozott e kérdésben. május 11-iki k A nyugati és keleti külügyminiszterek Párizsban és Varsóban véglegesítették álláspontjukat. — Mindkét részről bizonyos engedékenység észlelhető Hétfőn, május 11-én ülnek össze Genfben a nagyhatalmak külügyminiszterei a berlini kérdés megbeszélésére. Amióta Kruscsev «ßzovjet miniszterelnök megtette aján latát múlt novemberben, hogy a katonai erők kivonásával tegyék Nyugat-Berlint szabad, várossá, számos levélváltás, látogatás, találkozás és konferencia történt az álláspontok kikristályositására. Múlt héten a nyugati hatalmak külügyminiszterei Párizsban találkoztak, Varsóban pedig a Varsói Egyezmény tagállamai és Népi Kina képviselője jöttek össze. Ez volt országunk uj külügyminisztere, Christian A. Harter első hivatalos szereplése nemzetközi kérdések intézésében. Bár a jelentések szerint Her- ter jó benyomást tett mindenkire, s bár a párizsi gyűlés két nappal előbb ért véget, mint tervezték, a kiadott egységes nyilatkozat ellenére a szakértők kételkednek, hogy a nyugati hatalmak létrehozták volna az annyira kívánt egységet, amellyel a május 11-iki konferencián fellépni szeretnének. , Anglia kevésbé merev ál- ! láspont ja bizonyos engedé- 1 kenységre kényszeritette a nyugatnémet, francia és az amerikai ellenállást a berlini kérdés körül. Párizsban elfő- ' gadhatónak találták, hogy a két Németország valamilyen laza kapcsolatot létesítsen egymással; hogy egy közös «német bizottság létesüljön, a ‘szabad választás’ előkészi- j tésére, amelyben a nyugatnémetek legyenek ugyan túlsúlyban, de a keletnémetek | meggátolhassák a nekik nem \ megfelelő javaslatok elfoga- j dúsát. A jelentősége ennek az, hogy a választás kérdése | :tt már másodrendű követe- i léssé alakult, holott eddig elvolt az első, elengedhetetlen ' feltétel. ! Egy fegvver nélküli európai ! zóna felállítása és megfelelő ellenőrzése, a kelet vagy nyugat támadása elleni biztosítás kérdése a német egyesítés előmozdítása érdek ében, szintén részét képezte a párizsi konferenciának. Úgyszintén Berlin státusának megőrzése, mig az egyesitett Németország fővárosává válhat ismét. A varsói összejövetelről kiadott nyilatkozat a következő pontokat tartalmazta: 1. Berlin váljék szabad várossá és az Egyesült Nemzetek és a nagyhatalmak garantálják szabad összeköttetését mindenkivel. 2. Kössék meg a békeszerződést egyelőre külön a két német oríszágrész- szel. 3. Berlin és a német békeszerződés megkötése legyen független a német egység és az európai biztonság kérdésétől. “A nemzetközi feszültség enyhítésének lehetősége terén határozott javulás észlelhető”, mondta a varsói nyilatkozat. KUDARCBA FŰLT PANAMA MEGSZÁLLÁSA Panama Köztársaság egy kis elszánt csoportja, összesen 87 ember, talán felbátorodva a kubai forradalom sikerén — amelyben állítólag résztvettek — megszállotta Nombre de Diós (Isten neve) falut a karibiai partvidéken azal a céllal, hogy az országot felszabadítják. Mivel Kuba irányából jöttek, félhiva- losan Kubát gyanúsították azzal, hogy más országokban forradalmat szit. Castro ^tagadta, hogy tudomása lett volna róla. Az Amerikai Országok Szer vezete rendkívüli gyűlésre jött össze Washingtonban, hogy a panamai kormánynak a kért segítséget megadja. Az Egyesült Államok fegyvert, hadihajót és repülőt ígért a megszállás leverésére. A megszállók közben letették a fegyvert és megadták magukat. Az általános vélemény az, hogy a megszállók olyan hazafiak, akik támogatják a Panama csatornának a panamai kormány általi átvételét, amint azt Egyiptom tette a ■ Szuezi Csatornával 1956-ban. v\wvv\\\\»w\v\\ww\v*\wvv\vvwvv*w*\vvvvv»»\v»v*w*v*v*vvv MICHIGAN ÁLLAM A TÖNK SZÉLÉN Michigan állami alkalma- ottai a legutóbbi fizetésna- on üres kézzel mentek haza. fiürült az állam kasszája, em volt* fizetés. Ez még nem jelenti azt, ogy az állam fizetésképte- ;n. Az üres kassza a demok- ata kormányzó és a republi- ánus honatyák közt fennálló olitikai érdekharc következ- íénye, amely már évek óta olyik. A repupblikánus álla- ii képviselők és szenátorok, kik többségben voltak a tör ényhozásban, gátolják a kor- lányzó javaslatát a kereseti dó módosítására, mely a na- ■yobb keresetűeket terhelné, ’helyett a fogyasztási adót karják, amely az alacso- lyabb keresetű tömegeket jutaná. A harc most az 50 millió dolláros veteránalap elzálogosítása körül folyik, mely ideiglenesen enyhítené a helyzetet. | Tulsulyban az amerikai fegyver | Angliát egyre jobban nyugtalanítja az a tény, hogy a NATO- államok fegyverzete tulnyo- ) móan “Made in USA” jelzésű ek- | bői áll. A tiltakozó hangok gaz- i dasági tényezőkből indulnak ki, mivel az angol fegyvergyártás termékeit az amerikai leszorítja az európai piacról. MONTGOMERY MOSZKVÁBAN L í Lord Montgomery nyugalmazott angol generális tervezett moszkvai utazása előre nyugtalanította a nyugati hatalmakat, mert szókimondónak ismerik és féltek, hogy kijelentéseivel ártani fog a nyugati külpolitikának. Félelmüket még tetézte az a televízió leadás, amiben azt , mondta, hogy az Egyesült | Államok ‘lecsúszott’, mert beteg emberekre van bízva a vezetése. Később sajnálatát fejezte ki és bocsánatot kért, ha valakit megbántott. Három napos látogatása alatt kétszer fogadta Kruscsev, beszélt szpvjet katonai vezetőkr kel is, de a sajtónak tett nyilatkozatában csak arra szorítkozott, hogy most tisztábban látja a szóbanforgó kérdéseket és a szovjet vezetők kitűnő tehetségét. MRS. JOHN K. WEISS és öt gyermeke, 234,000 dollár kártérítést kap a Capitol Airline-tól, az egy évvel ezelőtt történt katasztrófa következtében, amely- , ben Mr. John K. Weiss életét j vesztette. Kívüle még 44 áldo- i zata volt a szerencsétlenségnek. Incidensek az indiaipakisztáni határon L. Menőn indiai külügyminiszterhelyettes az indiai néni kamarában kijelentette: 1958 december 8-tól ez év áprih's 20-ig az indiai—pakisztáni határon 229 incidens volt, ezek során 7 polgári szemét- életét vesztette, 42 polgárí személy megsebesült, 3 6-ot pedig elhurcoltak. Indiát több mint 7’,000 rúpia anyagi kár is érte.
