Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-23 / 17. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 23, 1959 l Magyarország | Láttam Uj-Magyarországot Január elején a Queen Mary hajón négy és fél nap alatt ringatott benünket az Atlanti-óceán a francia partokig. Cherbourgban kötöttünk ki. Másik 4 és fél óra után a párizsi St. Lazare-állo- másra érkeztünk. Nem is volt időnk szétnézni a francia fővárosban, mert azonnal taxin mentünk a másik állomásra, hogy onnan az Orient Expressen tovább utazhassunk, egyenesen Budapestig, 25 órai utazás után Győrött szálltunk ki. Otthon voltunk. Rövid másfél óra és Pápát, szülővárosomat üdvözölhettem. Hét bőrönddel utaztunk feleségemmel együtt. Hegyeshalom határállomásnál jöttek a vámőrök. Réndkivül udvariasan viselkedtek. “Nyisson ki egy csomagot, ha akar” — mondták. Semmihez nem nyúltak hozzá. Csupán fényképezőgépünket és .transistor rádiónkat jegyezték be útlevelünkbe. . Olyan udvariasságot tapasztaltunk, amit el sem tudtunk volna képzelni azok után a rémhírek után, amiket állandóan hallottunk Magyarországról. A kalauzok vitték haza csomagjainkat Kis vicinális vonat megy Pápára. Ez az utolsó állomás. Éjjel érkeztünk és semmiféle jármű nem állt rendelkezésünkre a kis városban. A kalauzok, akik idáig a vonaton dolgoztak, hazamenés előtt tragacsot hoztak ki a raktárból és azon vitték haza csomagjainkat. Magá Pápa városa hasonló a régihez, csak bizony jól megnőtt, mióta 1926-ban utoljára láttam. Pápán mindenki dolgozik. Az üzletek tömve árucikkekkel és mindenki szabadon vásárolhat, amihez kedve- és pénze van. Az élelmiszer árak átlagosan nagyon olcsók, de ruhanemű még min- - dig elég drága. Pár napi ottlétünk után is hiába kérdeztem rokonaimtól, barátaimtól, hogy mutassanak már nekem egy oroszt, nem találtak. Végre később mégis sikerült egyet látni, aki feleségével és gyermekével sétált Pápán. Nem vagyok templom járó rendes körülmények között, de érdekelt, hogy mi otthon a helyzet, így tehát Virágvasárnap két templomba is, elmenteni. Tömve volt mindkettő, csak úgy, mint régen. A különbség annyi csupán, hogy most magyar nyelven miséznek latin helyett és igy mindenki megérti. Az öregek ellátása Ellátogattam a pápai öregek otthonába. Hihetetlen tisztaság és rend honolt mindenütt. Naponta háromszori bőséges étkezés, szabad kimenet bárhová, bármikor. Nehéz volt részükre egy dolgot megszokni és pedig azt, hogy legalább hetenként egyszer kénytelenek megfürödni. A gyermekek Magyarországon A pápai Általános Iskolai Napközi Otthonokról fényképet is hoztam magammal. Öt-hatszáz gyermek étkezik itt naponta. Reggel héttől este munka utánig tanítónők felügyelete alatt vannak. Az ebéd levesből, főzelékből, húsból és tésztából áll. Annyit esznek a gyermekek, amennyit akarnak. Én is ettem a gyermekekkel, de bár ugyanazt kaptam, mint ők, képtelen voltam mind elfogyasztani, olyan nagy adagot adtak. (Pesten, a Gellért-szállodában 55 forintért nem kaptam olyan jó ételt, mint a gyermekek napközi otthonában.) A szülők viszont naponta egy gyermekért két forintot, kettőért - négy, de annál többért már csak egy-egy forint napidat fizetnek minden gyermek után. Kivétel nincs, akár a doktor, akár a napszámos gyermekeiről va nszó. Megérkezéskor még mindig jelentkezni kell a rendőrségnél 48 órán belül, de az ott-tartózkodási engedélyt a járásbíróság adja meg. A helyi jelentkezés után szabad az ember, oda mehet, ahová jól esik az ország bármely részébe, minden további jelentkezés nélkül. Fágypénz a munkanélkülieknek A tél hidege miatt a szabadban dolgozó munkások, mint például az ácsok, kőművesek, napszámosok, stb. nem tudnak dolgozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy éhezniük kell. Fizetésük 75 százalékát, mint “fagypénzt” kapják mindaddig, amíg megenyhül az idő és visszamehetnek munkahelyeikre. Vajon mi, régen kivándoroltak, kaptunk hasonlót Ferenc Jóska országában, vagy Horthy kormányzó korszakában? Most igazán vendégszerető a magyar . . . Bármerre jártunk, terített asztal, igazi meleg vendégszeretet várt bennünket. Olyan süteményeket ettünk, hogy mióta eljöttem Magyarországról, nem tudom elfelejteni, mert hasonló jókat sohasem ettem ; malacpecsenyéket még hozzá péknél sültet, már pedig ezek mind munkás és parasztemberek, akikről, beszélek. Meg azt is akarták, hogy élő malacot hozzak el magammal. A borok, a finom, jó magyar borok ott vannak mindenki asztalán, ha akarja, elég olcsó áron. A Gellért-szálló elég drága, de azért ez nem jelenti azt, hogy Pesten általában hasonló a drágaság. Az élelmiszer árak ott is olcsók. A gyári munkások a gyári kantinokban étkezhetnek, három, négy forintért, bőségesen. A vendéglőkben most hozzák be az átlagos tiz forintos ebédet. Persze vannak drága helyek is. A villamos-utazás jóformán ingyenes. Igaz, hogy zsúfoltak is a villamosok. A magyar munkás helyzete rendkívül javult a mi időnk óta. Persze ez nem jelenti azt, hogy most már minden száz százalékos. Még nincsen ott olyan életszínvonal, mint Amerikában a' jól szervezett szakmunkások részére, amig dolgoznak. Viszont ott nem létezik munkanélküliség és nincsen olyan nyomor, mint amit például a déli és mezőgazdasági munkások itt a bőség hazájában olyan jól ismernek. E beszámolóban csupán egy kis ízelítőt óhajtok adni olvasóinknak, de később részletekre is ki fogok térni, mert érdemes egyes dolgokkal külön is foglalkozni. Célom mindössze az, hogy az igazságot Írjam meg szülőhazámról, annál is inkább, mert mielőtt hazamentem szinte féltem; hiszen még a legjobb barátaim is, (legalább is annak hittem őket)-úgy ijtsztgettek, hogy többet sohasem fognak látni, mert Magyarországon talán még ki is végeznek, vagy legalább is börtönbe tesznek. Az igazság az, hogy én magam is elég gyakran kritizáltam Magyarországot, mert nem akartam elhinni, hogy mindaz, amit szülőhazánkról az itteni sajtó lehozott, hazugság volna. Most azonban higyjék el, már tisztán látok. . . Horváth István lóm HŰEK A HEVES MEGYEI Boldog községben ebben az évben 400 holdon termesztik a már országos hírű boldogi paprikát. A SZARVASI HOLT-KÖRÖS egyik hét kilométer hosszú ágát vasbeton zárózsilippel halastóvá építették át. • A HUNGAROFRUCT vállalat megkezdte a tárgyalásokat a tavaszi exportcikkek szállításáról és felkészült rá, hogy a málnát és az epret az idén is repülőgéppel küldje az északi országokba. • A NÉPKÖZTÁRSASÁG Elnöki Tanácsa kormánykitüntetéseket adományozott kimagasló munkát végzett dolgozóknak. A Munka Érdemrend kitüntetést kapta Novák Kálmán nyugdíjas, a munkásmozgalom régi harcosa. Tizenegyen részesültek a Szocialista Munkáért Érdemérem, ti- zenketten a Munka Érdemérem kitüntetésben. MEGINDÍTOTTÁK az első gépsort Közép-Eu- rópa legkorszerűbb betonelem gyárában a Lábat- lani 4. sz. Épületelemgyárban. ir 8.6 millió forint értékű csapágyat szállít Kínának, terven felül, 6 százalékkal szárnyalja túl 1960. évi exporttervét az idén a Diósdi Csapágygyár. Négyszáza? csigán isj hlzi ápolónő A VIII. és XX. kerületben alig egy évvel ezelőtt bevezették a házi betegápolónő-szolgálatot. A betegápolónők azóta mintfegy százezer esetben látogattak meg otthonukban fekvő, de kórházi ápolásra nem szoruló betegeket. A házi betegápolónők szaktudásának tökéletesítésére féléves tanfolyamot szerveztek. Az Egészségügyi Minisztérium és a fővárosi tanács felhívására országszerte összesen négvszáznyolcvanan jelentkeztek házi betegápolónői szolgálatra. A falusi házi be- tegánolónoket főleg termelőszövetkezetekbe irá» nyitják. y §¥€imilllié fasssmsiél §\l®\mk E hónapnak különös jelentőséget ad az a körülmény’ hogy az előző évekkel-szemben az idén sokkal több facsemete és suháng áll rendelkezésre. A községi tanácsok, legeltetési bizottságok az erdőgazdaságokkal összefogva 30 millió különféle facsemetét és egy és fél millió sithángot ültetnek e(. A vízügyi igazgatóságok dolgozói a csatornák, vízfolyások mentén kereken 400 ezer, mig az ut- és vasutfenntartc szervek ennél valamivel kevesebb facsemetét, suhángot ültetnek. Az állami gazdaságok éves faültetési terve 15 millió nyárfa gyökeres dugvány, suháng, sorfa s egyéb facsemete, amely mennyiségnek 75—80 százaléka a tavaszi telepítéseknél kerCl a földbe. A most indult fásítási hónapnak az ad nagyobb jelentőséget, hogy a múlt évi tapasztalatok alapján az ország KISZ-szei vezetei és az Úttörő Szövetség fiataljai az Országos' Erdészeti Főigazgatósággal szorosan együttműködve, elő- zet-sen kidolgozott tervek szerint kapcsolódnak bele a tavaszi fásításokba. Az ózdi strandfürdő. Építésztervezők: Skoda Lajos és Gulyás Kálmán (LAKÓTERV). Gépésztervezők: Both Attila és Ménis Lajos (LAKÓTERV)
