Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-23 / 17. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 23, 1959 MEGINDÍTJUK A KONVENCIÓÉ VITÁT Lapunk országos lapkonferenciája julius 4-én ■lesz Los Angelesben. Az alábbi cikkel megindít­juk a konvenciós vitát és kérjük olvasóinkat, hogy rövid levelekben szóljanak hozzá az őket érdeklő kérdésekhez. Lapunk a “Magyar Szó’’ — az olvasók összes­ségének tulajdona és azért annak elvi irányát, célkitűzéseit az évenként tartott országos kon­venciók szabják meg. Sajnos, hogy a múlt évi konvenció óta eltelt időszak legégetőbb problé­mája még mindig a BÉKE BIZTOSÍTÁSA ma­radt ; még mindig a háború borzalmas réme tart­ja félelemben a világ népét. Azért lapunkat a múlt konvenció utasításának megfelelőleg első­sorban is A BÉKE SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTOT­TUK. Tettük azt már csak azért is, mert teljes tuda­tában vagyunk annak, hogy a háború meredekén tartó politikában olyan csuszamlás állhat be, amely a civilizáció végpusztulásához vezethet, így a béke kérdése az emberiségre vonatkozó­lag a LENNI, VAGY NEM-LENNI problémájá­vá vált, amelynél minden BÁTOR SZÓT ki kell mondani, mert a kis csoportok százezreinek ösz- szessége szolgáltatja azt a nagy erőt, amely meg­állítja világvesztő útjukban a háborús uszitókat. A béke fenntartásának érdekében tehát állan­dóan követeltük, hogy a különböző hatalmak közt felmerült ellentéteket ne a harcmezőkön, hanem a tanácskozó asztal mellett intézzék el. Ezért támogattuk mindig úgy a külügyminiszte­rek tanácskozását, mint az államfők annyira fon­tosnak mondott CSUCSTALÁLKOZÁSÁT. Ugv tartjuk, hogy az ily tanácskozások elősegítenék a fegyverkezési verseny megállítását, vagy leg­alább is a csökkentését, azért támogattuk az ily- irányu mozgalmakat, bárhonnan is indultak ki azok. Háborús uszítás Időről-időre rámutattunk, hogy a militarista vezetők és egyes politikusok kardcsörtető beszé­dei mily nagymértékben fokozzák a háborús han­gulatot, miért is igyekeztünk kimutatni, hogy a háborús uszítás kiknek gazdasági érdekeit szol­gálja. Lapunk ily irányvonala szabja meg azt is, hogy a berlini válság megoldását is csak a tanácskozó asztal mellett tartjuk kivihetőnek, azért itt is elitéljük a kardcsörtető és az atom- meg hidro­génbombákkal való fenyegetést. Időről-időre rámutattunk a hidrogénbomba- kisérletekből származó nagy veszedelemre, mi­ért is teljes erőnkből támogatjuk az ily kísérletek beszüntetését. A béke és a haladás megköveteli a gyarmati népek felszabadítását, miért is azt sürgetjük, hogy az amerikai külpolitika ne állja útját ennek a világmozgalomnak az elmaradt országok akké- pen való segítésével, hogy a külföldre küldött billiókkal csak a népeiket elnyomóé és kizsákmá­nyoló kiváltságosokat segítik. M unkásmozgalom Lapunk és annak elődei mindig magukévá tet­ték az amerikai munkásmozgalom problémáit és célkitűzéseit. Az amerikai munkásság, amely a szakszervezetekben tömörül, ma a legnagyobb félrevezetés áldozata. A szakszervezeti vezetők legnagyobb része inkább arra törekszik, hogy sa­játmagának jómódot és biztos megélhetést bizto- sitson, minthogy a munkásság érdekeit és szer­vezését előmozdítsa. Az uralkodó osztály azon­ban nincs megelégedve, hogy ilyen vezetők kezé­ben vannak a szakszervezetek és állandóan arra törekszik, hogy újabb és újabb törvényekkel, kongresszusi vizsgálatokkal és más meghurco- lásokkal korlátozza a munkásság mozgalmát. Lapunk célkitűzése, hogy mindig leleplezze a hamis munkásvezetőket, s ugyanakkor minden erővel arra törekszik, hogy felszólaljon a szak- szervezeti tagság érdekeiért és jogainak megvé­déséért. Belpolitika A belpolitika terén legfontosabbnak tartjuk azt, hogy az ország gazdasági életében a háborús iparokat a békebeli áruk gyártásával, iskolák, kórházak, munkáslakások, utak építésével s min­denféle békés célú munkákkal helyettesítsék, mert jól tudjuk, hogy a háborús iparok végre mégis csak a nagy világkatasztrófához vezet­őnek.: Az amerikai magyarság nagyrésze bevándorolt munkás, akik minden alkalommal ki vannak té­ve a megfélemlítésnek és a másodrendű polgár­sággal járó megaláztatásoknak. Ezért lapunk mindig támogatta a külföldi születésűek védelmi bizottságát, amely szervezet a bevándoroltak jo­gait támogatja és előmozdítja. De a nép jólétéhez szükségesnek tartjuk a de­mokratikus polgárjogok teljes érvényesülését is. Hirdetjük, hogy a faji megkülönböztetés minden módjának véget kell vetni. Követeljük a szövet­ségi kormánytól, hogy erélyesebben szerezzen 'érvényt-a Legfelsőbb Bíróság azon döntéseinek, amelyekben az iskolák integrálását eli’endelte, valamint vessen véget a különböző bizottságok “boszorkányüldöző” tevékenységeinek is, ame­lyek végeredményben mind a háborús uszítást szolgálják. A szabadságjogok biztosítására meg kell sem­misíteni, vagy legalább is módosítani kell a Smith-, a Taft-Hartley- és a Walter-McCarran szabadságtipró törvényeket. Rámutattunk arra is, hogy amig a honatyák túlzó hazafias jelszavakat hangoztatnak a köz­figyelem elterelésére, addig igyekeznek magán- tulajdonba átjátszani az ország természeti kin­cseit, a sok billió dollár költséggel kiépített atom­energiát, egészen addig, hogy szolgálatokat nem nyújtó családtagjaikat a fizető listára helyezik. Lapunk irányvonala tehát a HÁBORÚS FÉ­LELEMTŐL, Á SZEGÉNYSÉGTŐL, A TUDAT­LANSÁGGAL párosult bigoitságtól való szabad­ság szolgálata. A szabadság kiterjesztése minden Kaliforniai laphlzoftság kerületi konferenciája A Kaliforniai Lapbizottság április 11-én egész­napos kerületi sajtó konferenciát tartott a los- angelesi Munkás Otthonban. A megjelentek a a délkaliforniai lapolvasókat képviselték. Az Országos Ügy vezetőséghez beküldött jegy­zőkönyv szerint a Magyar Szó kiértékelése, (hír­anyag, cikkek, munkáslevelek), terjesztésének problémája és a julius 4—5-én Los Angelesben tartandó országos lapkonferencia előkészítése,‘ valamint a Nők Világa és a Tény volt a konfe­rencia napirendje. A felszólalások számos ajánlatot tettek a lap nívójának javítására, tartalmának bővítésére. A munkáslevelek képezik a Magyar Szó egyik leg­értékesebb erejét, melyhez Los Angelesnek is gyakrabban kellene hozzájárulnia. Megbeszélték a különböző módszereket a lap terjesztésére, uj előfizetők szerzése. A konfe­rencia úgy találta, hogy erre vannak lehetősé­gek. Már pedig 9 uj előfizetőt küldtek be, de ha többen vennének részt a munkában, egy kis erő­feszítéssel szép eredményeket érhetnek el. Meg kell próbálni a régi olvasókat visszaszerezni. Há­zi agitációt, ahol lehet kettesben; házi partyk megtartását, ahová elvihetik uj'ismerőseiket; le­velek kiküldését ajánlották, továbbá vidéki lap­bizottságok megszervezését. De főleg nagyobb odaadást és kitartást a munka elvégzéséhez. Elhatározták, hogy a lap terjesztésének mun­kájába bevonják San Franciscót és vidékét is. Az országos lapkonferencia előkészítésére bi­zottságot választott a konferencia, losangelesi és elsinorei munkástársak részvételével, akik ké­szítsék el és küldjék be a laphóz az országos kon­ferenciának szánt indítványokat és ajánlatokat. Beszámolás történt az idegenvédelem munká­járól. amelynek keretében egy losangelesi dele­gáció petíciót nyújt be április 17-én a UN-hez, a mexikói származásúak sérelmei és védelme ügyé­ben. A konferencia ajánlja, hogy a Magyar Szó a petíció átadásánál képviselve legyen. A Kaliforniai * Kerületi Lapkonferencia jegy­zőkönyvével és ajánlataival a Magyar Szó ügy­vezető bizottsága legközelebbi gyűlésén részlete­sen foglalkozni fog. Telt ház a bronxi előadáson Az elmúlt hét szombatján igazi kacagóest szín­helye volt a bronxi Magyar Ház. A Magyar Tár­saskör tartotta szinielőadását, kitűnő program­mal egybekötve. A közönség zsúfolásig megtöl­tötte a nagytermet és örömmel állapíthatjuk meg, hogy elejétől végig a legnagyobb megelége­déssel élvezte a programot. Róth Ernő, a Magyar Társaskör elnöke tartot­ta a megnyitót, röviden ismertetve a Társaskör aktivitásait és felkérve a jelenlevőket, hogy ha népre, a szegénység, a nélkülözés megszüntetése szerte a világon, hiszen azt a mai technikai tudás már lehetővé tette. Ennek egyik előfeltétele a népek közötti barátságos érintkezés, a kultur- és sport-csoportok kicserélése, az utazás szabadsága, stb. A lap tartalma Igyekeztünk az itt felsorolt problémákat vezér­cikkeinkben, hírmagyarázatokban, a külmunka- társak komoly, máskor meg szatirikus Írásaiban szolgálni. Hetenként felhívjuk olvasóink figyel­mét a munkásosztályt érdeklő, de a tőkéssajtó­ban csak nagyon eldugva található eseményekre. Szimpátiával kisérjük a népi köztársaságokban végbemenő eseményeket, amelyekről részben az európai újságok híreiből, részben pedig a magyar- országi tudósítóink jelentései révén számolunk be. Végül az “Olvasók Írják” rovatunkban helyet adunk az olvasók leveleinek még akkor is, ha az ott adott vélemények nem egyeznek a mi állás­pontunkkal. Jól tudjuk, hogy minden igyekezetünk ellenére is lapunk még sok kívánni valót hagy maga után. De azért nyugodt lelkiismerettel mondjuk, hogy legnagyobb részben eleget tettünk a múlt kon­venció utasításának. Reméljük, hogy a hiányos­ságokat pótolhatjuk, hogy komoly vita után eset­leg újabb újításokat vezethetünk be. Természetes, hogy lapunk fenntartására és to­vábbfejlesztésére, anyagi megerősitésére és a lap terjesztésére szükségünk van. Itt azonban már elmaradhatatlan az OLVASÓTÁBORUNK KO­OPERÁCIÓJA. még nem tagjai a Társaskörnek, váljanak tagok­ká és segítsék ennek a lelkes kis csoportnak a munkáját. Majd átadta a szót Kovács Erzsinek, aki hozzáértéssel és szellemesen vezette le a prog­ramot. Nagy Pál fiatal magyarszármazu népdalénekes szórakoztatta ezután a közönséget különböző nemzetiségi dalokkal. Majd Markovits Ilus és Petrányi János a “Panasziroda” c. jelenetben ad­tak kitűnő alakítást. Kovács Erzsi és Csorba Pál szép magyar duetett “énekelt”, majd Kovács Er­zsi “dalolt” néhány szép magyar nótát,^ a közön­ség állandó kacagása közepette. ODIiA • • A “Frakk” c. komédiát a közönség szintén vé­gigkacagta és Bendl Helén, Weinstock Rózsi, Dattler Bözsi, Prockl Rózsi, Weiss Eddy, Csorba Pál, Reich Arthur kitűnő alakítását a közönség hálás tapsokkal jutalmazta. A rendezés és súgás nehéz munkájáért Róth Ernőt illeti az elismerés. Dattler Bözsi néhány szép József Attila verset szavalt. Weinstock Lajos ismertette május elseje ün­nepének jelentőségét és történetét, felszólítva a jelenlévőket, hogy vegyenek részt a május else­jei ünnepségen május 2-án a Union Square-en. Utolsó számként a “City Folks” nevű népdal- énekes-csoport szerepelt néhány amerikai és iz­raeli népdallal, a közönség nagy tetszése mellett. Mindent egybevetve, emlékezetes este volt ápri­lis 18-a a Magyar Házban és köszönet illeti a Ma­gyar Társaskört, valamint a műkedvelő csopor­tot, hogy ilyen élvezetes estében részesítették a newyorki magyarságot. Reméljük, hogy a közel­jövőben ismét rendeznek hasonló összejövetelt és szinielőadást.. A közönség megelégedett és elra­gadtatást kifejező megjegyzéseiből arra a követ­keztetésre juthatunk, hogy ha gyakrabban tarta­nak ilyen összejöveteleket, azokra is szivesen el­jönnek, mert New Yorkban igazán kevés hely van, ahol magyarok ilyen jól mulathatnak és ott­honosan érezhetik magukat. Tudósitó Jáklvliisága'nk a Szabó házaspárnak I,apunk szerkesztősége és kiadóhivatala is csatlakozni kivan azoknak a táborához, akik a Trenton, N. J.-ben élő Szabó Jánost és kedves feleségét jókívánságaikkal üdvözlik házasságuk 50-ik évfordulója alkalmából. A Szabó házaspár jóban, rosszban mindig ki­tartottak a' haladó szellemű amerikai magyarság sajtója és szervezetei mellett; Szabó János a múltban évekig és most ismét kezeli lapunk ügyeit Trentonban és környékén, s nincs magyar Amerikának olyan vidéke, ahol az ő nevüket ne ismernék ás tisztelettel ne emlegetnék. Kívánjuk, hogy még sokáig éljenek boldogság­ban, egészségben családjuk, munkástársaik és a haladószellemii amerikai magyarság legnagyobb öröméi e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom