Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-23 / 17. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZe Thursday, April 23, 1959 ^ w w< ^ ^ ww *»—y TT? t yy rí1 qr ** '*> ^»'^r ,y'’■r"■■r■ «r1 «r y ■«»■"1 , Munkásmozgalom tfrfci A 4> A A 4i.AAA^A,AA,AAAAA , A ,^. «fr. A ^ A A, A DETROITI MUNKANÉLKÜLIEK ÚTJA WASHINGTONBA — Detroiti tudósítónktól — A vasúti váróteremben nagy volt a sürgés-forgás. A delegátusok egymást keresték, hogy ismerősökkel utazhassanak. Az újságok ügynökei is ott voltak. Hallgatóztak, mit beszél a munkanélküliek tömege; nézegettek, ki hogyan van öltözve ; fényképeket csináltak. Két női és két férfi riporter a delegátusok társaságában tette meg az utat Washingtonba és vissza, feljegyezték amit láttak és hallottak tőlük. A “Detroit Times” riportere megszólított a sorban egy jólöltözött nőt, akit a mellette álló férfidelegátus megdorgált, mert úgy kicsipte magát. “Nem megyünk mi Augusta, Georgiába golfozni, kenyérkérdés visz minket Washingtonba”, mondotta. Más delegátusok is megszólták, amikor az asszony azt kiabálta, hogy ő nem éhes és úgy öltözködik, ahogy akar. A gytilésteremben is a sajtó asztalánál láttam barátkozni. Az újságírók fel is használták ezt a jelenetet arra, hogy a munkanélküliek általános “jólöltö- zöttségéről” írjanak jelentéseikbe#. Nem említették meg a férfit, aki 7 gyermek apja, rokkant veterán; a társa szintén háborús rokkant, csak 35 évesek, de nincs semmijük. Ezek nem keresték az újságírók barátságát, nem ittak, hanem a többi ezrekkel együtt gondokba merülve ültek csendes beszélgetésben. Megérkeztünk Washingtonba vezetőséggel megtartandó értekezleten jelenteni fogja, hogy a munkások ezért a követelésért készek sztrájkot hívni. A veszélyes munkán dolgozó munkások részére az unió ingyenes vérvizsgálatot követel. Felhívja a “hot test” munkásokat és a “fuel tank” munkásokat, hogy vér-, illetve ólommérgezés elleni vizsgálatra jelentkezzenek a committeeman-nél. • A 600-as lokál felajánlja segítségét bárkinek, aki városi segélyre jogosult. Útbaigazítást ad annak is, aki nem tagja a lokálnak. Ezt figyelmébe ajánljuk a magyar ujamerikásoknak, akik- szintén jogosak városi segélyre, ha rá vannak szorulva. R. P. NEWYORKI MUNKAVISZONYOK ÉS SÉREK — Befejező közlemény — A tiiipar New York legfontosabb iparágát képezi. A női-, gyermek-, férfiruha- és szőrme divat központja. Alig van munkáscsalád New Yorkban, amelynek egy, vagy több tagja ne a Űriparban volna alkalmazva. Az utolsó 10 évben a tüipari munkások életszínvonala állandóan csökkent. Különösen a női ruha munkások, az International Ladies Garment Union tagjai kapják a legalacsonyabb béreket a tüipari munkások között. Az 1920-as és ’30-as években e szervezet vezetősége osztályharcos alapon képviselte e munkásságot. Hatalmas bérharcok közepette nőtt és erősödött a szakszervezet. A ’30-as évek utáni vezetőség sokkal több időt szentelt a kommunisták elleni harcra, mint a tagság érdekeire és a munkaszerződés pontjainak betartására. Ennek következtében a munkáltatók nagyobb teret kaptak a darabszámos munkások bérének megállapításában. A szervezet elvesztette régi, harcos jellegét. A kereset nagyon alacsony, a tagság elégedetlen. heti extra biztositásra. így oldja meg egy milliomos kormányzó a newyorki munkanélküliek problémáját. Szakszervezetek New Yorkban Összesen 2,100,000 szervezett munkás van New York államban, vagyis a dolgozók 30 százaléka tartozik szakszervezetbe. Pld. a ‘Uehérgallé- ros” dolgozók nagyon kis százaléka van szervezve, a nehéziparok dolgozóinak 66 százaléka tartozik szakszervezetekbe. A szervezett munkások közül az építőipari munkások órabére a legmagasabb. A jelen gazdasági válságban a munkanélküliség aránylag alacsonyabb volt az építő iparban, mint a többi iparokban. Az elmúlt évben az átlagos béremelések 7 és 9 százalék között váltakoztak a különböző iparokban New York államban. De a legtöbb esetben ez a béremelés nem a munkások munkabérét gyarapította, mert nagyrésze a “welfare fund”-ra ment, a társadalmi biztosítások javítására. W. L. Amikor fáradtan Washingtonba érkeztünk, Walter P. Reuther várt bennünket az állomáson. Drámai jelenet volt, amikor vezetőnk, Paul Boa- tin, Reuther kezébe nyújtott egy csomó újságot, amelyekben a veteránok tragikus helyzetével foglalkozó cikkek voltak és kérte, hogy beszédében foglalkozzon ezzel az üggyel. Reuther ezt meg is tette. A delegátusokkal együtt jöttek — saját költségeiken — rokonok, akik felhasználták az alkalmat, hogy együtt utazzanak országunk fővárosába, ahová ebben az évszakban a cseresznyefák virágzása mindig nagy turista tömeget vonz. Ezeket a vakációzókat mutogatták a televízión, mint a delegáció tagjait. Egy kis trükk a sok közül. A detroiti sajtó nem sokat jelentett a washingtoni konferencia menetéről vagy eredményéről. Egy-egy kis hir itt-ott. Azt, hogy milyen fáradtan érkeztünk meg 15 órás utazás után. Az AFL- CIO reménykedik, hogy a konferencián a munka- nélküliek nyomoráról elhangzott jelentések után a kongresszus cselekedni fog a helyzet enyhítésére. A polgármester segélyt kér a kongresszustól építkezésre, hogy munkát teremtsen a munkanélküliek számára. • HELYI HÍREK; Grand Rapidsen 1,000 munkást hívtak be dolgozni az üzembe. A tavasz az építkezést fellendítette és a földmunkások helyzetén is segit egy kicsit. • A‘ Detroit-Windsor alagút viteldiját fel akarják emelni. Hasonló kísérlet 9 hónappal ezelőtt is volt, de a közlekedési megbízott visszautasította a kérelmet. • • Detroit egészségügyi hivatala jelenti, hogy január óta 1,278 egyént harapott meg kutya vagy más állat. Kérte, hogy a harapós állatot ne öljék meg, mert könnyebb az élő állatról megállapítani, hogy beteg-e vagy sem és szüksége van-e a megharapott egyénnek orvosi kezelésre. Minden esetet be kell jelenteni a rendőrségen a szükséges intézkedések megtétele végett. Költöztetni akarják a Ford-gyárat A Dearborn Engine Plant munkásait az a veszély fenyegeti, hogy 50 év után a Ford Motor Company az uj Ford 6 hengeres motort Lima, O.-ban akarja csináltatni. Detroitban megvan az üzem és a teljes felszerelés az uj motor termeléséhez és a 2-ik háború óta elbocsátott Fórd-mun- kások ezrei várják, hogy visszahívják őket dolgozni. A 600-as lokál vezetősége és Paul Boatin, a Dearborn Engine Plant osztály-elnöke a FordA tüipari szakma más változásokon is keresztülment. Valamikor zsidó és olasz munkások voltak nagy többségben alkalmazva ezekben a szakmákban. Jelenleg — különösen a gyermek- és nőiruha és fehérnemű szakmában — nagyszámban kerültek be néger és portorikói munkások. A munkáltatók a szakszervezeti vezetők passzivitására támaszkodva, a néger és portorikói munkásoknak alacsonyabb béreket fizetnek és ezáltal leszorítják az összes munkások keresetét az iparban. Az egész tüipari szakma szenved. A munkanélküliség egyre magasabb méreteket ölt és az úgynevezett munkaszezon ideje állandóan csökken. A munkaszerződésben felemelt bérek dacára, a munkások évi keresete sokkal alacsonyabb; mint azelőtt volt. Az egyetlen megoldás a munkások egysége. A fehér munkásoknak össze kell fogni a néger és portorikói munkásokkal és kényszeríteni a szak- szervezeti vezetőséget, hogy rendezzék a darabszámos munkások fizetését' és szüntessék meg az egyenlőtlenséget az órabéreknél. (Jelenleg ugyanazon munkáért egyik üzemben 2 dollár órabért fizetnek, mig a másik üzemben csak 1 dollárt, vagy $1.25-t adnak. Mindkét üzem szervezve van.) Munkanélküliség és munkanélküli biztosítás 1958 júniusában 249,000 munkás, vagyis New York város dolgozóinak 8 és fél százaléka munkanélküli biztosításon élt. (Azok a munkások, akik munkanélküli biztositásra nem voltak jogosak, nincsenek számon tartva.) Ugyanakkor New York állam többi részében a munkanélküliek száma 219,000 volt, vagyis 11 százaléka az összes dolgozóknak. Ez év április 1-én lejárt az úgynevezett 13 heti rendkívüli biztosítás, amit a törvényes 26 héten felül fizettek a munkanélkülieknek. Eisenhower elnök nem volt hajlandó megújítani.a 13 hetet, de a helyzet komolyságára való tekintettel a kongresszus megszavazta és az elnök aláírta a további 13 hétre való meghosszabbítást, amely junius 30-án jár le. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden munkanélküli megkapja a 13 heti extra segélyt. Mivel ez nem kötelező, a legtöbb állam nem vette igénybe a kormány által felajánlott kölcsönt. New York állam elfogadta, de Mr. Rockefeller gondoskodott róla, hogy a legtöbb munkanélküli ne kapjon belőle. Csak azoknak utaliák ki, akiknek a 26 heti biztosítás még márciusban vagy előbb lejárt és megkezdték az extra kiutalás igénylését. Azok folytatólagosan kapták a munkanélküli biztosítást, amig a 13.hét lejár. Azok a munkanélküliek, akiknek a 26 hét április 1-e után jár le, nem jogosok a 13 Bírósági eljárást és kivizsgálást kár a szakszervize! A Textile Workers Union felszólitotta az igazságügyminisztériumot, hogy indítson eljárást két szövőgyár ellen Henderson, North Caroliüábán, á Byrnes-törvénv megsértéséért. Ez a törvény tiltja sztrájktörőknek más államból való behozatalát. A szakszervezet a gyártulajdonosokat “zsarnoki és amerikaiatlan eljárásokkal” vádolja. A szóbanforgó két gyár, a Harriet és a Henderson Gyapot Szövődé, melyeknek 12,000 munkása négy hónap óta sztrájkol, mert a gyárosok a munkaszerződésben 14 éve fennálló munkaviszonyokat akartak megszüntetni. A gyárosok más államokban helyeztek el hirdetéseket és küldtek ügynököket sztrájktörők toborzására, akiket arra is felhasználtak, hogy a békés piketelésbe belekössenek. A sztrájktörők puskával, pisztollyal és revolverrel voltak ellátva és fegyvereiket erőszakos összecsapások provoká- lására használták fel. Mindezen eljárások megsértik a 22 éve érvényben levő Byrnes-törvényt. A helyi hatóságok sohasem intézkedtek a gyárvezetőség részéről történt törvényszegés megakadályozására. Az utóbbi időben több szakszervezeti szervezőt brutálisan elvertek a délen. A szövőmunkások szakszervezete felszólitotta a képviselőház munka albizottságát, hogy indítson vizsgálatot Boyd E. Payton, a TWU alelnöke, Sol Greene, a Ladies Garment Workers és Robert Beame a harisnya munkások szervezője ellen elkövetett brutalitás ügyében. North Carolina kormányzója, Luther Hodges közbelépett, hogy a hendersoni sztrájkban meginduljon az egyezkedés a gyárosok és szakszervezet között. Horn & Hardart-nál utat tört a szakszervezet New Yorkban a Horn & Hardart étkezde láncolatnál majd egy félszázad óta folyik a kísérlet a munkások megszervezésére, eddig sikertelenül. De most a Teamsters Union megtörte az ellenállást és megszervezte a társulatnál dolgozó teherkocsi hajtókát és rakodókat. A munkások szavazással döntöttek a szakszervezethez való csatlakozás felett. 96 szavazott mellette és 71 ellene. A céget Godfrey P. Schmidt képviselte, aki ugyanakkor tagja annak a három tagú megfigyelő bizottságnak (monitor), amelyet a bíróság nevetett ki. hogy- a -Teamster Union ügyvezetését ellenőrizze. . • - - - - - í a ■ ■ ■ ■ ■ i ■ K r k r k b v n r e^ t< r it D k< át rt n n. D o Ví lö és be cs Ai ka Ft fű C? re lei m. na vii zil ré. mi ba zil cs: re: ró: irá Ste kit ga: trí téí rnt gy li mt mé gy vái vaj ily< leglen ezt Örs őrt J bai bel szé jó der tűi be az mi' tár a fc
