Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-02 / 14. szám
AMKK1KA1 MAGYAR SZO Thursday, April 2, 1959 JB___ Meddig fog élni a lapunk? Tisztelt Szerkesztőség! A naptárral nagyon meg voltam elégedve, szép papíron, szép nyomásban adták ki. Remélem, hogy ezt nem fogják megszólni az olvasók, mint a tavalyi naptárt. Aki azzal nem volt megelégedve, az bizonyára nem tudta, hogy ez a naptár a munkások naptára, s nem a gazdagoké, s ezek a munkások nagyrészben nyugalomba vonult emberek, mint pl. én is. Sokszor elgondolom, hogy meddig is fog élni á mi lapunk, hiszen valahányszor belenézek, mindig látom, hogy már megint eltávozott egy par munkástársam az élők sorából és ezeknek a helyét nem igen tudjuk újakkal pótolni. Michigani olvasó A szerkesztő megjegyzése: Ha az olvasók igyekeznének egy egy olvasót megszerezni, akkor nem lenne probléma túlélni a reakciós sajtót. Keserű kenyérkérdés Tisztelt Szerkesztőség! Mint éjjeli munkás dolgozom egy restaurantban és mint érdekességet beküldőm a főnököm által nekem hagyott utasítást, hogy mások is lássák, hogyan bánnak el az ujamerikás munkásokkal. Eddig is végeztem ezeket a munkákat, a megdöbbentő benne csak az, hogy mindezeket éppen péntek éjjelre kívánta tőlem, amikor a legnagyobb a forgalom. Ilyenkor a krumpli-pucolás- tól és padló súrolástól kezdve a mosogatásig sok munkát is el kell végeznem, úgyhogy alig győzöm. Ekkora embertelenségtől annyira megundorodtam, hogy arra az elhatározásra jutottam, hogy otthagyom a munkát. Gondolom, hogy ő ezt direkt csinálja velem, elsősorban azért, mert gondolja, nem hagyom ott, hiszen sok a munkanélküli és nem tudok elég jól angolul, másodsorban ha ott hagyom, hát van még sok millió, akik között nyugodtan válogathat, s talál még olcsóbb munkaerőt. Neki mindenképpen haszna lesz belőle. íme az irás: Tony, mindig van valami elvégezni, vagy tisz- titanivaló és nine;; idő a lógásra! 1. Tisztítsd ki a női és férfi toilettet. a) Mosd le a falakat. b) A krómozott alkatrészeket fényezd ki. 2. A mosogató szappant, ami a folyosó végén van, tedd le a pincébe. 3. Ürítsd ki a liszttartót a kannákba, s tegyél bele másik, kenyérnek való lisztet. 4. Tisztítsd meg a süteményes állványt a konyhában. 5. Tisztítsd meg a tűzhely tetejét. •: Mindezeket el kell végezni. Láss á munkához. Bill, a főnök Üdvözlettel: Anti, ujamerikás : Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt megkaptam, amivel teljesen meg vagyok elégedve. Csak annyit mondhatok, hogy Hl 12 óta olvasom a mi sajtónkat, de még ilyen jó sohasem volt, mint mostanában. Lehet, hogy azért gondolom ezt, mert csak most érek rá igazán olvasni, mivel 7 éve nem dolgozom. J. V., clevelandi olvasó Tisztelt Szerkesztőség! A kalendáriummal nagyon meg vagyunk elégedve, nem mondjuk, hogy jobb, mint a többiek, vagy az elődjei, de éppen olyan jó, mint testvérei voltak. Én tudom, mert nekem még mindig megvannak a régi kalendáriumok és még mindig előveszem azokat is és olvasgatok belőjük. 72 éves vagyok már, s nekem nem virít a rózsa. Virág és neje, Ohio Jó tanácsok Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel olvastam lapjukban, hogy március 6 után minden olyan újságárusnál kapható lesz a Magyar Szó, ahol magyar újságokat árusítanak. Március 6 óta már két hét telt el. Én és más magyar munkástársaim is, hiába keressük a lapot a west-sidei újságárusoknál. Csak az “Amerikai Magyar Népszavát” (a nép szamarát) a newyorki másik magyar hetilapot “Az Ember ”-t és a jobboldali sajtószemeteket lehet megkapni. A Broadwayon a 42nd Streettől a 125th Streetig minden egyes újságárust megkérdeztem, ugyanezt megtettem a long-islandi Queens Pla- za-n is, de sehol nem akadtam a munkásujság nyomára. Változatlanul csak az East Sidei újságárusoknál kapható. A szerkesztőség Ígéretéből csupán az áremelkedés (20 cent lett egy példány) valósult meg. Nem jól van ez igy, mert amit meghirdetnek, azt pontosan tartsák is be! Kérem, hogy szíveskedjenek a lapban közölni, hogy New Yorkban és környékén melyik újságárusoknál kapható? Ez esetben tudni fogjuk, hogy hol keressük. Ha az árusító szándékosan eldugja, vagy mellőzi, úgy követelni fogjuk a lapot. Egyébként a lap javul és ezt örömmel regisztrálj uk,. A hazai és helyi sportrovatot örömmel iidvözlik az olvasók. A munkásmozgalmi rovat fejlesztésére is igen nagy szükség van! Tudnunk kell, hogy mit és hogyan csinálnak az amerikai szakszervezetek. A szakszervezeti lapokat angol nyelven még sok magyar munkás nem tudja elolvasni, illetve megérteni. De az otthoni szakszervezetek tevékenységéről is igényeljük a rendszeres táiékoztatást. Biztos vagyok abban, hogy az olvasók kívánságait és vágyait igyekezik a szerkesztőség teljesíteni. Ezért ezúton javaslom, hogy “Közérdekű tudnivalók” címen nyissanak egy uj rovatot. Ebben olyan dolgokat közöljenek, amelyeket az angolul nem tudó magyar munkások a gyakorlati életben hasznosíthatnak a maguk javára. Ilyen pl. az uj State Tax ügye. Nem elég megírni, hogy “Rockefeller győzött”, hanem egy alapos tájékoztatásban ismertetni kell, hogy kell-e az 1958-as évre adóvallomást kiállítani és Albanyba beküldeni? Avagy erre most nincs szükség? State és Federal Tax kérdéseiben egyaránt szükség lenne egy népszerűén megirt tájékoztatóra, hogy az angolul nem tudó magyar prolikat ne tudják becsapni, avagy ne legyenek saját tájékozatlanságuk áldozatai. A fentidézett cikkükből senki sem lett okosabb a State Tax ügyében. Sürgősen szükség van tehát (mert április 15 közeledik) egy részletes tájékoztatóra, hogy minden magyar munkás saját maga tisztában legyen a. teendőkkel, tudja, hogy mit és mikor vonhat le és hogyan kell kiállitani az adóivet. (Ked-e adóivet kiállítani 1968-ról a State Tax-re vonatkozólag. Mi és hogyan fogható le?) Ha az ilyen fontos kérdésekben önök szakszerű tájékoztatót nyújtanak az olvasóknak, úgy azok nem lesznek az élelmes adókitöltő ügynökök, vagy az adóhivatal áldozatai. Hálásak lesznek a munkáslapnak, mert secri- tett megoldani egy olyan fontos problémájukat, amely a zsebükre megy és érzékenyen érinti anyagi helyzetüket. Tehát nemcsak elvi síkon, hanem gyakorlati' szempontból is foglalkozni kell a közérdekű kérdésekkel. Az adóügyeken kívül még számos ilyen kérdés van! További jó munkát kívánva, maradtam Fekete László ujamerikás magyar munkás Hogyan történt az első temetés? Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Szó március 12-iki számában olvastam egy magyarországi levelet, melyet egy floridai olvasó küldött be a szerkesztőséghez. Én közeli rokonságban állok az Izsányi családdal, Takács István és Réger Ferenc temetésén én is ott voltam 1919 szeptemberében. Takács István igen jó ember volt, nem vétett volna még a légynek sem. Mestersége bognár volt, de mivel igen szegény volt, el szokott,menni az uradalmakra részes altatónak; több évig én is az voltam, s vele együtt dolgoztam, Takács István nem volt templomjáró, de hát többen is ilyenek voltunk. Ez volt az ő kisebbik “bűne”; a nagyobbik bűne az volt, hogy amikor május elsején a nők felvonultak az utcákon és proletárdalokat énekeltek, Takács István is közéjük állt, elkérte egy nőtől a vörös zászlót és velük együtt dalolt. Ezért kellett neki meghalnia. A Réger Ferenc “bűne” pedig az volt, hogy járatta a munkás lapot csomagosan, s három nagyobbacska fiával széjjelhordatta azokat a faluban. Én is láttam, amint két románajku bérgyilkos a lovának a farkához kötötte őt. Náluk volt a lista, hogy melyik községből kit vigyenek el és Siófok felé több helyen megálltak. A dédi főgépészt is elfogták, fegyverpucoló zsinórral megfojtották és beledobták az utmenti árokba, a községünktől egy kilométerre. De akire a legjobban fájt a foguk, azt nem tudták elfogni, mert elmenekült a kukoricásba, ez Gáspár Péter volt, bandagazda a részes aratóknál. Ha őt elcsípik, sehová sem vitték volna, hanem ott a faluban felakasztják. Ez a Gáspár azért volt bűnös az ő szemükben, mert bement sokszor a pusztára, kiválasztotta a legjobban hízott ökröt, melyet az uradalom eladásra hizlalt, valamint a jó kövér disznókat, levágatta őket és megtehette a részes aratóknak és annyit adatott mindenkinek, amennyit meg tudtak enni. Neki sikerült addig bujdosni, amig az Antant közbe nem lépett, de azért mégis hat hónapra ítélték. Csöndes temetése volt Takácsnak és Régernek, harang nem zúgott, senki sem búcsúztatta el őket, csak az özvegyük-és árváik zokogása hallatszott, s nem sok szem maradt szárazon. Mi össze- szoritott fogakkal és könnyes szemekkel hántoltuk el őket; de a fehérnépnek volt annyi bátorsága, hogy néhány imát mondjanak el sírjuknál. Két temető közé temettük őket. Nagyon is megérdemelték, hogy a munkás- és paraszt kormány felravatalozta őket és katonazene kíséretével vitték ^i őket a temetőbe, amint azt a hazai levélíró megírta. Az első temetésükön azonban nem sokan voltunk, mert bizony a nép igen meg volt félemlitve. v a Egy öreg kanadai farmer HZ ilEH MS FIATAL Tisztelt Szerkesztőség! Sajnáljuk, hogy kis késéssel küldjük be előfizetésünket, de meg volt az oka, a szükség hozta igy. Fogadott hazánk csak addig volt hozzánk hü, amig a milliókat megszerezték a gyárosok maguknak. Sajnos ez a valóság, mert .már vagy három éve nem dolgozom, mert becsukott a gyár. A nyugdíjra még fiatal vagyok, a munkára pedig öreg. Hát ezt is meg kellett élnünk. De nem tehe- tünt semmit, mert a piócák szívják a vérünket és hogy meddig tart ez, azt nem tudhatjuk. Talán az idő meghozza a változást, ha nem is nekünk, de a gyermekeinknek, egy jobb és boldogabb jövőt. Reméljük ezt, mert ha a remény nem volna, talán az emberiség is elpusztulna. Sajnos itt Detroitban a helyzet nagyon rossz. A naptárt nagyon szeretjük, sok tanulságos irás van benne és az újság is kifogástalan. Minden betűjét elolvassuk és alig várjuk minden héten, hogy megérkezzen az igazságot megíró Magyar Szónk. Kívánjuk, hogy még sokáig fenn tudják ezt a lapot tartani a nép javára. Igazi jóakaróik: Mr. és Mrs. Bangó Amerika Kangjjínak visszhangja Tisztelt Szerkesztőség! Sokféle és fajta hanggal ruházta fel a “szabadság istennője” Amerikát. Mi is követjük hivó szavát olykor-olykor, amikor a sok évek robotja köszvénvbántalmakkal jutalmazott meg az öregségünkben, kis megtakarított pénzünket gyógyfürdőkben kell elköltenünk fájdalmaink enyhülése reményében. Hogy a sors a forró ásványvizet miért éppen Hot Springs, Arkansasban, az ország leghirhedtebb államában buggyantotta forrásra, arra nincs magyarázat. Tehát élni-akarásunk Hot Snringsbe vitt. Mint magyarok, mi is érdeklődtünk és megtudtuk, hogy a városnak vagy féltucat magyar lakója van. Nyugdíjas munkásembernek vallja magát földink, akivel 24 órán belül szándékosan-véXe/xleJt a swtkisxtóköx # , HHUWHHHWWWHHW Az ebben a rovatban kifejtett neze- S Olvasóink l tek nem szükség szerűen azonosak f hozzászólnak a szerkesztőség álláspontjával * a közügyekhez \
