Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-02 / 14. szám

Thursday, April 2, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 ^ ■w ■w' ^ ▼ t v -y w w » v v f1 v y r v «r"" Munkásmozgalom AZ ELKÖK ÉS A KÖZELGŐ ACÉLSZTRÁJK “A kormány fenntartotta azt az álláspontját, hogy nem avatkc'zik be a (szakszervezetek és munkáltatók közötti) kollektiv tárgyalások me­netébe de. . De ez a második eset, hogy Eisenhower a heti sajtókonferenciáján foglalkozott az acélmunká­sok közelgő munkaszerződés-felujitásával, amely alkalommal a szakszervezet munkabér és mun­kaviszonyok javítására irányuló követelésekkel fog előállni. Az acélbánók már bejelentették, hogy erről szó sem lehet, amire persze az acél­munkások sztrájkkal lesznek kénytelenek felelni. Tehát az elnök — önszántából, vagy az acél­bárók kérésére—már kétszer emelt szót az ügy­ben és utalt arra, hogy az infláció emelésének el­kerülése érdekében a tárgyalásoknak úgy kell le- folyniok, hogy azok ne okozzák az acél árának emelését. Hogy a semlegesség látszatát fenntart­sa, az elnök nem mondta ki, — de ezt elkerülhe­tetlenül mindenki úgy értelmezi — hogy az acél­munkások ne kérjenek munkabéremelést és jobb viszonyokat. ŐSZINTE BESZÉD Mialatt Eisenhower ilyen óvatosan kerülgette a kérdést, a Kongresszus Gazdasági Bizottsága előtt beszélt Marriner S, Eccles, Salt Lake City-i bankár, a Federal Reserve Board volt elnöke és kertelés nélkül azt a határozott véleményét nyil­vánította, hogy az inflációt csak úgy lehet meg­állítani, ha rácsapunk a “monopolisztikus” szak- szervezetekre. ő úgy tudja, hogy az acélmun­kások szakszervezete 1 billió dolláros követelést fog benyújtani az acélgyárosokhoz. Ha ezt meg­adják neki, akkor a ragadós példa a többi ipa- í okban 52 billió dollárra fogja emelni a termelés Iowa ailassi mimkissilenes törvénye Állami tői rény tiltja lowaban a szervezett “closed-shop” üzemeket és hogy a szakszervezeti tagsági dijat a munkáltató vonja le a munkás fi­zetéséből. Ugyanakkor törvény engedélyezi olyan levonások eszközlését, amelyek a magánipart és a nagyfarmereket segítik. Ilyen pl. az 1 centes vajadó, amit május 1 és junius 30-ka között minden font vajtermék árá­ból levonnak és az összeget a tejtermelő ipar fej­lesztésére fordítja az állami Tejtermelő Hivatal. Egy másik törvény megengedi, hogy a földadó hivatal segélyezzen egyes farm szövetkezeteket. Persze ezt a befizetett ingatlan adóból végzik. Az utóbbi években Iowa állam legalább 125,000 dollárt költött különböző mezőgazdasági, kerté­szeti és állatállományi egyesületek megsegélye- zésére. Most Iowa husállattenyésztői követelik, hogy az allam hasonló megadóztatással tegyen szert pénzalapra az ő megsegítésükre. Iowa' kormányzója,Herschel C. Loveless arra szólította fel az állami törvényhozást, hogy von­ja vissza az elfogadott “right-to work” törvényt. nagy a msssikanélkiliség A vasu?asokEiá! Ez év februárjában csupán 2,534 munkást hív­tak vissza dolgozni a vasutakhoz, és az alkal­mazott munkások száma még mindig 51,900-al kevesebb, mint 1958 februárjában és 183,000-el kevesebb, mint 1957 februárjában volt. Tehát a munkásállomány színvonala a vasutaknál az, ami az 1890-es években volt, mondja a “Labor”, a vasúti szakszervezetek közlönye. A közlöny elitélőleg említi Eisenhower elnök ellenállását a munkanélküli biztosítás egy évvel való meghosszabbítására. Ehelyett 3 hónapos meghosszabbítást szavazott meg a kongresszus, azt is olyan formában, hogy az államok felelős­ségére bízta annak kivitelezését. Az uj törvény 17 államra vonatkozik. Egyes államokban a mun­kanélküli biztosítás heti összege nagyon alacsony. Az az általános helyzet, hogy az automáció se­gített az ipari termelést jelentős arányban emel­költségeit. Ez bkozza az inflációt, mondja Mr. Eccles. Az sem az elnököt, sem a bankár urat nem iz­gatja, hogy a közgazdászok már őszintén beszél­nek arról, hogy az infláció, mely hagyományos törvények alapján csökken egy gazdasági ha­nyatlás alatt, most azért növekedik, mert a mo­nopóliumok maguk között megállapodva emelik az árakat. Úgy, hogy a munkások, amikor bér­emelést követelnek, valóban csak leromlott élet- színvonalukat próbálják rendbehozni. Számos törvényhozó, köztük Kefauver, a sze­nátus trösztellenes bizottságának elnöke, megvá­dolta úgy az acél-,mint az automobil ipart azzal, hogy a piac felvevőképességére való tekintet nél­kül “adminisztrálják” gyártmányaik árát. a rögzített munkanélküliség A recesszió s az ipari pangás mélypontja óta az . acéliparban is emelkedett a termelés. Uj gépek­kel és uj munkamódszerekkel az előbbi csúcs­pontra emelkedett már, de a munkanélküliek nagy tömege még mindig megvan. 100,000-el ke­vesebb munkásra van szüksége az acéliparnak a teljes termeléshez. Ezen a tarthatatlan helyzeten akar a szakszervezet segíteni olyan munkaviszo­nyok elfogadtatásával, melyek lehetővé teszik a munkanélküliek alkalmazását is. Bizony az elnök átlépte a kormány illemszabá­lyait. Ugyanezt tette Lewis Strauss kereskedel­mi miniszter kormánytag, aki Philip D. Reed-el, a General Electric főtisztviselőjével együtt arra szólította fel az ipari vezetőket, hogy az infláció elleni harc érdekében álljanak ellen a munkásság “jogtalan” bérköveteléseinek. ni, anélkül, hogy a munkájukat vesztett munká- . sokat visszavennék a gyárakba, fennáll a vas­utaknál is. Tavaly óta állandóan emelkedett a vasúti teherszállítás, mig februárban 180,000 ko­csival volt több az előző évnél. A foglalkoztatott munkások száma azonban az összes vasutaknál 51,900-al kevesebb, mint a tavaly februárban volt. A vasúti munkásoknak külön munkanélküli biztosítási rendszerük van, amelyre az uj kong­resszusi rendelkezés nem vonatkozik. megkritizálja a munkaügy] □inisiisr! George Meany, az AFL-CIO központi elnöke, megvádolta az adminisztrációt, hogy a legalacso­nyabb keresetű munkások életszínvonalának prob lémáját “az asztal alá söpri”. Ezt a kijelentést avval kapcsolatban tette, hogy James P. Mitchell, munkaügyi miniszter a kongresszus előtt ellenez­te az 1 dolláros minimális órabérnek $1.25-re va­ló felemelését. Mitchell támogatta azt, hogy az órabér-törvény hatását terjesszék ki “néhány millió” több munkásra, de azt állította, hogy az órabér felemelése a kisfizetésű iparokban nehéz­ségeket fog létrehozni, felemeli az árucikkek ára­it és munkavesztéssel fog járni. Az AFL-CIO támogatja a kongresszus előtt le­vő törvényjavaslatot, amelv a minimális órabért 1.25 dollárra emelné és ennek a törvénynek a végrehajtó erejét újabb iS millió munkásra ter­jesztené ki, akiket most minden törvényes véde­lem nélkül kizsákmányolnak. Az AFL-CIO álláspontja az, hogy a minimális órabér felemelése a vásárló erőt is felemelné és — Mitchell feltevésével ellentétben — több mun­kalehetőséget teremtene. A vallás álarcában támadja - a munkásmozgalmat Egy reakciós mozgalom működik Kaliforniá­ban, amely a protestáns lelkészek között akarja elhinteni a szakszervezet-ellenes méreg magvait a vállás és a hazafiasság burkában. “Faith and Freedom” (Hit és szabadság) a neve annak a köz­lönynek, amely uj igazgatója, Rev. Edward W. Greenfield vezetésével, tetszetős külső for­mában, hozzáértő művészi kivitelben jelenik meg és bárkinek ingyen továbbítják. Greenfield ismeretes előbbi Írásairól, amelyek­ben a “right-to-work” törvényeket támogatta In­diana államban, ahol a gépészmunkások sztrájk­ját is segítette egy Ízben letörni. Szakszervezet-ellenes kitöréseit a protestáns lelkészek egy nagy rétege “elfogult vakság”-nak tartja. Egy ilyen tartalmú tiltakozó levélre Green field a következő kitételekkel válaszolt közlönyé­ben : “A szabad vállalkozás és az üzleti intézmények, amelyek a szabgd vállalkozást képviselik, a ma­guk valójában a jót jelképezik, egyes üzletembe­rek sajnálatos magaviseleté dacára.” “Ép az ellenkezője igaz a mai szervezett mun­kássággal kapcsolatban, az egyes munkásvezetők, dicséretreméltó magaviseleté és keresztény jelle­me dacára”. Greenfield szerint a szakszervezetek “a maguk valójában” a rosszat jelképezik. A “Faith and Freedom” nemcsak cikkeiben és vezércikkeiben terjeszti a munkásellenes szelle­met, hanem kiadott egy kis füzetet is, amelynek ezt a címet adta: A megfélemlített társadalom; A szakszervezetek ereje, erőszakoskodása és ki­váltságossága ! Egyik jellemző idézet a füzetből: “Amerikát nem egy fasiszta diktatúra fenyegeti ‘jobbról’, hanem egy szocialista-munkás diktatúra ‘balról*.’’ A tiltakozók közé tartozik Clair M. Cook, a Religion and Labor Foundation végrehajtó igaz­gatója, aki heti rovatában félrevezetésnek, rossz­indulatú hazugságnak nevezi Greenfield pro­pagandáját és azt követeli a fennálló vallásos, szervektől és folyóiratoktól, hogy a munkásmoz­galom igazi jelentőségéről, eredményeiről és cél­kitűzéseiről közöljenek felvilágosító közleménye­ket és leplezzék le a “munka monopóliumáról” terjesztett hírverést. A tudatlanságban farfsIS aüierskai nép (Folytatás a 3-ik oldalról) A kultúrálatlan amerikai néptömeget szenzáci­ós headline-okkal elégítik ki, amelyek nemcsak az igazságot, de még a cikk tartalmát sem tükrö­zik vissza. A hivatalos politika szólamait újság, rádió, televízió, szószék a szélsőséges nacionaliz­musba öltöztetve adják be a népnek. Ha meg is jelennek cikkek, vagy televízióadások, amelyek behatóbban foglalkoznak fontos kérdésekkel, a gondolkodáshoz nem szokott nép nem olvassa és nem figyel azokra kellő figyelemmel. “Majd a po­litikusok elintézik”, az a klissé, amit tudatosan beléjük oltanak. “Majd megoldják ezt a krízist is, mint a többit”. A kormány és az ország ere­jébe vetett hitük megvakitja őket az atomháború veszélyével szemben — nem is tudják elképzelni) hogy az Egyesült Államokra is eshet bombatalá­lat. Európáért aggódnak. Senkit sem könnyebb félrevezetni, mint egy tu­datlan embert. A N. Y. Times cikke nem igyek­szik áttörni ezen a mesterségesen felállított kor­láton.. Gondosan elkerülte olyan népréteg kikérde­zését, amely élesen ellenzi a dullesi politikánkat. Mert van olyan. És ha valahol találkoztak vele a véleménykutatók, az a jelentésből gondosan ki­maradt. A CSILLAGOK OSZTÁLYOZÁSA fényességük (magnitúdó) szerint Hipparchus ókori görög csillagásztól ered, akinek születési és halálának az évét nem ismerik, de valószínűleg a mai idő­számítás elct'ii 160 és 125. évek között élt. mm HE3 a em^ÉJÉT! Nagyon kérjük, hogy nézze meg a lap boríték­ján a neve felett található dátumot és ha ez 1959 4-né* (április) korábbi, úgy az azt jelenti, hogy előfizetésével hátralékban van. Kérjük, hogy az alábbi szelvény felhasználásával küldje be hátra­lékát, vagy előfizetését. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Megértettem felhívásukat és mellékelek la­pom előfizetésére (hátralékára) $ .................-t Név: .......................................................,............. Cím: ....;■........................................................... c . .. ., -3 ‘ .......................................................................................................................................................... ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom