Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-19 / 12. szám

AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday, March 19, 1959 14 vűájqszemCe FtAKO SÍREMLÉKE AZ ELESETTEK VÖLGYÉBEN VALLE DE LOS CAIDOS — az Elesettek Völ­gye; igy hívják azt a völgyet, amely Madridtól 50 kilométernyire északnyugatra terül el. Az el­esettek: a spanyol polgárháború egymillió áldo­zata. Az egymillió halottra emlékeztető völgyben építette fel Francisco Franco Bahamonde gene­ralisszimusz, “a spanyol birodalom vezére, a fegyveres erők főparancsnoka, a Falange vezető­je” még életében a maga sírját. Az egyiptomi fá­raók — mint ismeretes — már trónralépésük pillanatában megkezdték piramis-sirjuk építését, minden évben csinosították, bővitették, hogy ne maradjanak le elődeik mögött. Francisco Franco síremléke nem vall szégyent, ha a piramisokkal hasonlítjuk össze, hiszen a dicsőség sok mindenre kötelezi azt a férfiút, aki az Arriba cimü fasiszta lap szerint ‘‘mérhetetlenül nagyobb erkölcsi ja­vakkal rendelkezik, mint- akár Augusztus csá­szár akár V. Károly, akár Napóleon!” Épül a sir Franco fáraó röviddel hatalomrajutása után megkezdte a sir építését. Külön utat kellett épí­teni a völgyhöz, 800,000 tonna sziklát kellett rob­bantani. Először egy hatalmas benedekrendi ko­lostor épült fel, ahonnan naponta imák ezrei szállnak az ég felé a generalisszimusz lelkiüdvé­ért. Azután hatalmas, több mint 300 láb hosz- szu kriptát vágtak a sziklába, s jónéhány templo­mot és múzeumot megkopasztva, teletömték a spanyol reneszánsz és barokk műkincseivel. A kripta fölött, a szikla csúcsán 150 méter magas kereszt emelkedik, a belsejében lift működik, s Francisco Franco szabad óráit olykor a kereszt csúcsán tölti elmélkedéssel. Nagyszerű kilátása nyílik az Elesettek Völgyére ! Az építkezés eddig több mint tizenkétmillió dollárba került. A kormány azt állítja, hogy ez í z összeg az utolsó pesetáig önkéntes adományok­tól gyűlt össze, de az amerikai lapok világgá kür­tölik, hogv a madridi, sevillai, saragosai üzletek­ben megjelenő kormánymegbízottak kurtán-fur- csán intézik el az “önkéntes” gyűjtést: — Vagy fizet, vagy becsukja a boltot! A tizenkétmillió dollár azonban még nem a •végső összeg. Francisco Franco mindig elégedet­len valamivel: vagy a 60,000 dolláros főkaput kell kicserélni, vagy a csillárokat kell leszerelni, vagy ej szobrokat kell valamelyik szentélybe állítani. Az Elesettek Völgyétől tiz kilométernyire van az a halálkanyar, ahol évente tucatnyi motoros és autós pusztul el. A kormány azóta Ígéri egy alagút építését, amióta megkezdte az építkezést az Elesettek Völgyében. Megígérte, de sajnos, nincs rá pénz... És miközben a “nagy mü” épül. . . Csaknem húsz esztendeje épül a sir. Mint Fran­ca Spanyolországa. Nagy idő egy ország életében, Spanyolországban is sok minden megváltozott. A bérek például ma alacsonyabbak, mint húsz évvel ezelőtt, az egy főre eső évi jövedelem Portugália és Törökország után a legalacsonyabb egész Eu- rápá an: magyar pénzre átszámítva 2,700 fo­rint. Magyarországon öt lakosra jut egy rádió, Spanyolországban húsz lakosra, a spanyolok har­mada:! mi bust, fele annyi cukrot esznek, mint a mag; árok. Az ember azonban nemcsak kenyérrel él, szelle­mi táplálékra is szüksége van. Azon az ünnepsé­gen, am« lyet tavasszal Franco hatat arajutásá­nak évfordulóján rendeztek, ünnepélyesen elát- kozt k í Jean-Jaques Rousseau IV; »da filo- zófu “a kommunizmus előír at” A sa­líjna ryetemről emigrálnia ke’ Severo Ocho jól gusnak, mert az Opus De: ü fana­tikus klerikális szervezet “istentelen i minősí­tette 'kutatásait. Oá ugrálhatott, mert csak-a -riet ku­tatta, :aj azoknak, akik a spanyol nor és elmar ág okait kutatják! Hús • 6000 halálos tét hoztak a politikai pere ben, s az elunt eseményei arra vallanak, hogy ez a •koré : n: aligha mára.! meg sok,; tartóz­tatták a Pax Romana nevű vallási szervezethez tí.rtozó orvosokat, egyetemi tanárokat és ügyvé­deket is, és természetesen a biscayai és saragosai munkásvezéreket, s ezekben a napokban hangza­nak el az újabb és újabb ítéletek. Mire e sorok megjelennek, alighanem kattant már a bilincs a béremelésért tüntető sevillai hajógyári és repü­lőgépgyári munkások vezetőinek csuklóján. De a biscayai és saragosai munkásvezérekkel együtt letartóztattak neves arisztokratákat és bankigazgatókat is. Franco talán lesújt a gazda­gokra? Szó sincs róla: ezek nem a fehérjét, s nem Lsesz Az utóbbi hetekben megszaporodtak az olyas­fajta hírek, amelyek Laosz s a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság határain történt incidensek­ről számolnak be. Laoszi részről nemcsak száraz­földön, hanem a levegőben is sorozatosan megsér­tik a vietnami határokat, de Vientianeban, Laosz fővárosában sem a tiltakozásokat, sem azokat a javaslatokat nem hajlandók meghallani, amelyek a határvidék rendezése végett tárgyalásokat in­dítványoznak. Ez a “süketség” arra mutat, hogy a provokációk ma szerves részei a laoszi kormány külpolitikájának, amely pedig nemrég még a semlegességről és a szomszédság ápolásáról volt ismeretes. A laoszi külpolitika fordulatának vi­szont egy csendben végrehajtott belpolitikai jobbra át adja meg a magyarázatát. Az események háttere Laoszban annakidején sikerült a gyakorlatban megvalósítani az indokinai háborúnak véget vető genfi határozatokat. 1957 végén létrejött az or­szág közigazatási és politikai egysége. Patet Lao fegyveres erői, amelyek a franciák ellen harcol­tak, beolvadtak a laoszi királyi hadseregbe, a Patet Lao által megszállt két tartomány a királyi közigazgatás hatáskörébe került, a Patet Lao pedig Neo Lao Hakszai; néven átalakult politikai párttá, amely nemcsak legalitást, hanem két tár­cát is kapott a kormányban. A baloldali áramlat, amely az ország semlegességének legfőbb hordo­zója volt, az 1958 májusában tartott parlamenti választásokon valósággal elsöpörte a konzervatív és jobboldali pártokat, 21 mandátumért folyt a harc (a képviselők számát a népképviselet elvé­nek teljesebb érvényesítése céljából 39-ről 59-re emelték, a huszonegyedik hely pedig haláleset következtében üresedet'; meg), s a baloldali erők­nek 13 mandátumot sikerült megszerezniük. Megalakították az úgynevezett Nemzeti Érde­keket Védelmező Bizottságot, amelynek kifejezett célja az volt, hogy megmérkőzzék a kommuniz­mussal. Mikor Szuvanna Fúrna a választások után benyújtotta kormánya lemondását, az újonnan alakult szervezet, amelyhez a konzervatív, jobb­oldali pártoknak igen sok képviselője csatlakozott vagy legalább lélekben hozzáhuzott, kierőszakol­ta, hogy az uj kormányból kihagyják a Neo Lao Hakszat képviselőit. Számtanikon é uj kabinetje, amelyet a nemzetgyűlés 1958 augusztus 18-án 27:21 arányban iktatott be, már erősen jobbol­dali beállítottságú volt. Kataj Don Szashorit, aki elismerten a baloldal elleni kereszthadjárat ve­zetője, a miniszterelnökhelyettesi tárca mellé megkapta a belügyi és a honvédelmi tárcát is. A nyugati ideológia behatol Ez a kormány már lépten-nyomon kifejezésre juttatta, hogy az ország vitorláját teljesen nyu­gati szél irányába kívánja fordítani. Leértékelte a nemzeti valutát és tüntetőleg beleegyezett ab­ba, hogy Chiang Kai-shek konzulátust nyisson a fővárosban. Csakhogy annak a szerepnek az eljátszásában, amelyet a nyugat stratégiai Laosznak kiosztott. Volt egy nagyon nagy akadály. Igaz, hogy a genfi határozatot sárba tiporva kisemmizték a Neo Lao Hakszatot, de a párt képviselői bent ül­tek a képviselőházban és nagy befolyással ren­delkeztek a lakosság körében. A teljes fordulat­nak elengedhetetlen feltétele volt, hogv a balol­dali erőket elszigeteljék. A tennivalók egr részét a nyugati prona g a n d a gépezet vállalta magára. A tőkés sajtóban cólzatos híresztelések jelentek meg arról, hogv T .aoszt puccs és katonai dikta­a nyomor okait, hanem vagyonuk átmentésének módozatait kutatták, ők, a rendszer elsőszámú haszonélvezői, csekély 300 millió dollár értékű pesetát csempésztek ki Svájcba, ott dollárt vásá­roltak érte, s a pénzt letétbe helyezték a patinás zürichi és berlini bankok trezorjaiban. Ez érthe­tő is. Végtére, mit lehet tudni, meddig tart az Augustus császárnál is nagyobb erkölcsi javakkal rendelkező férfiú országlása? Boldog, aki a börtönben él . . . — Aki a börtönben él, annak van legalább mit ennie! De mit csináljon az, aki a börtönön kívül él?... A legújabb hirek szerint negyvenre növekedett a Franco kriptáját diszitő szobrok száma. Tovább szépül az egymillió halottról elnevezett völgy ékessége, amely az örökkévalóságnak épült, akár a piramisok. És mit számit az örökkévalóság fé­nyében harmincmillió élő? M. K. túra fenyegeti egyes lapok az államcsíny pontos dátumát is tudni vélték. Ezzel párhuzamosan megindultak a provokációk Vietnam ellen, s a hazai és külföldi reakciós sajtó azt a benyomást igyekezett kelteni, mintha nem Laosz, hanem a Vietnami Demokratikus Köztársaság követné el a provokációkat. Ilyen előkészítés után Szanna­nikoné miniszterelnök azzal állt a parlament elé, hogy a képviselők adjanak rendkívüli felhatalma­zást neki, mert csak igy védheti meg a demokrá­ciát az országban. A parlament január 14-én megadta a kért rend­kívüli felhatalmazást a miniszterelnöknek. Szan­nanikoné újjászervezhette kabinetjét, amelyben a miniszterek fele már a Nemzeti Érdekeket Vé­delmező Bizottság embere — közöttük két magas- rangú katonatiszt is van. A rendkiviili felhatal­mazás egy évre szól, erre az időre a parlament el- napoolta üléseit, a kormány teljes cselekvési sza­badságot kapott, ^ Thaiföld, Pakisztán és Laosz Az egész eljárás kísértetiesen emlékeztet arra a receptre, amelyet Thaiföldön és Pakisztánban alkalmaztak a belső haladó erők elszigetelésére. De sokkal többről is szó van annál, minthogy Laoszban kirekesztették a politikai életből a bal­oldali erőket. A jobbratolódás hatása máris érző­dik a külpolitikán: a semlegesség puszta szólam­má silányult, az ország — reakciós vezetői jó­voltából — a SEATO tiszteletbeli tagjává válto­zott. Ezáltal az imperialisták előtt megnyílt egy hátsó kapu, amelyen keresztül megközelíthetik Kinát és átkarolhatják Vietnamot is. A laoszi hídfőállást máris igyekeznek kiszélesí­teni. Laosz, Thaiföld s Dél-Vietnam hármas nyo­mása nehezedik Kambodzsára, mely nem hajlan- dk behódolni az imperializmusnak és gondosan őrzi semleges státusát. A Vietnam elleni határ­provokációk, amelyeket a Kambodzsára gyako­rolt nyomás egészit ki, arra mutatnak, hogy az imperializmus nem adja fel támadó terveit Ázsia - délkeleti nyúlványa ellen. AMILYEN AZ IDŐJÁRÁS? Vannak, akik sze­retik az ilyen mondásokat bizonyos ügyekkel ösz- szeköttetésben emlegetni. A UPI hírügynökség moszkvai keltezéssel jelenti, hogy amikor az an­gol miniszterelnök február 21-én 10 napi látoga­tásra oda érkezett, gyönyörű napos és kellemes idő volt. Hirtelen hideg lett és havazni kezdett, amikor Kruscsevvel való tárgyalása közben né­zeteltérések támadtak közöttük. De közben enge­dékenyebbek lettek és azon a napon, amikor Mac­millan elutazott, ismét szép idő volt és egyetlen felhő sem látszott az égen. • RÁDIÓ- és televíziós készülék kiállít nyílt , múlt héten az Újpesti Állami Áruházban. Az Orion, a Telefongyár és a Vadászi öltén; gyár képviselői a helysemen technikai m:; fel­világosítással szolgálnak az érdeklődői; . Az árusítással egybekötő*t kiállítás célja, iogy kö­zelebbről megismertessék a nagyközi n séget a választékkal, ugyanakkor pedig a ipar és a ke­reskedelem is tájékozódjék az igények felől. «i BURMÁRÓL jelentik, hogy az ottani kéoviselő- ház javaslatot fogadott el, mely szerint, úgy a fér­fiak, mint a nők részére kötelező lesz a katonai szolgálat. RÖVIDEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom