Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-03-05 / 10. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 5, 1939 ^ w'v'w ^ T ^ ^ y ^ ^ t ▼ ■»■’^r ■r «r «r ▼ ▼ ▼ w ^ ^r"«r' t1 w-w ▼ t t v t t r ^ I Munkásmozgalom a szakszervezettel, hanem a városon kívül levő szervezetlen üzemekben végeztetik el termelésüket. A felvonulás egyben tiltakozott a gyárosok gengszter módszerei ellen is, amellyel Sol Green unió-szervezőt, a saját otthona előtt, Tenaflv, N. J.-ben megtámadták és véresre verték. Mr. Green kórházi kezelésre szorult. Csökkent az AFL-CIO össztagságának száma Az AFL-CIO végrehajtó bizottsága gyűlésén Portorikóban, jelentést tett jelenlegi taglétszámáról. A jelentésből kitűnik, hogy bár az utolsó 3 évben 1,000,000 szervezetlen munkást szerveztek meg, a rossz gazdasági körülmények és az automáció következtében a taglétszám mégis alacsonyabb, mint 3 évvel ezelőtt volt. Amikor az AFL és a CIO 1955 dec. 5-én egyesültek, össztagságuk 15 millió volt. Jelenleg 13,100,000 a tagsági dijat fizetők száma. A taglétszám csökkenésének másik oka az, hogy az AFL-CIO vezetőség kizárta az 1,500,000 taggal rendelkező Teamsters Uniont és másik két szakszervezetet. Ezeknek tagságából visszaszerzett 100,000-et. A legtöbb tagot a United Steelworkers of America vesztette el. Ezek egyenként több mint 250 ezer tagot vesztettek a munkanélküliség és automáció következtében. Visszaszerzésükre nincs sok remény mivel a helyzet az, hogy ezen iDarokban a termelés az elbocsátott munkások nélkül is a hanyatlás előtti magaslatra emelkedett. A jelentés kiemeli, hogy az Egyesült Államokban 43 millió munkás dolgozik olyan iparokban, amelyek megszervezhetőnek tekinthetők, de ezeknek csak 39 százaléka tartozik szakszervezetekbe. A legnagyobb lehetőséget a 14 millió “fehérgalléros” (hivatalnok) és a 6,000,000 “kékgalléros”, azaz gyári munkások megszervezésében látja. Az utóbbi csoport a déli államok szervezetlen ipari munkásságából kerülhetne ki. Hoffa Portorikóban szervez Közben James Hoffa, aki a Teamsterek vezetőségével Miami Beachen tartja negyedévi közgyűlését, kijelentette, hogy szervezési kampányt indított Portorikóban, ahol 10,000 szállító-, árurak' téri- és más munkást akar beszervezni saját szervezetének kötelékébe. Kész messzemenő anyagi áldozatokat hozni azért, hogy terve sikerüljön. Meanv elitélte Hoffa terveit és az AFL-CIO keretén belül indított szervezési kampányt, hogy a sziget munkásait Hoffa uniója helyett az AFL- CIO-hoz tartozó szakszervezetbe szervezze. Hoffa újabb tervei kiterjednek a repülőtársaságok raktármunkásaira is. E héten jelentős győzelmet aratott az International Association of Machinist, AFL-CIO-hoz tartozó szakszervezeten, amennyiben a Pan American World Airways raktármunkásainak hovátartozása felett megtartott szavazáson a munkások 2:1 arányban Hoffa mellett szavaztak. Hoffa úgy akarja intézni a kampányt, hogy a repülőgépeken szállított minden teherárut Team- tagok kezeljenek, kezdve attól, hogy a teherautókra kerülnek, addig, mig berakják a repülőgépre. Ezt a kampányt az tette szükségessé, hogy egyre nő a repülőgépeken történő teherszállítás. Előreláthatólag Hoffa e téren komoly összeütközésbe kerül az AFL-CIO-hoz tartozó szakszervezetekkel. Sem bér, sem áremelés - Eisenhower Mult heti sajtókonferenciáján Eisenhower azt a tanácsot adta az acélmunkásoknak az ez év júniusában esedékes uj bérszerződéssel kapcsolatban, hogy fékezzék béremelési terveiket, hogy ezzel az acél árának újabb emelését is korlátozzák. Mindezt az elnök az infláció emelkedésének meg- gátlása céljából ajánlotta. Amint beszéde közben bevallotta, hogy “én nem vagyok közgazdász”, Eisenhower valóban a dilettáns benyomását keltette. Tudatosan, vagv tudat alatt, az acélbárók profit-szekerét tolta. ők ugyanis uralva a piacot, — akkor emelik az árakat, amikor akarják, amint már egypárszor megtették, anélkül, hogy a munkásoknak fizetés- emelést adtak volna. Ellenállnak minden vizsgálatnak, amely bebizonvitaná, lingv hatalmas profit marad osztályrészük akkor is. ha adnának «n- jrvobh fizetést az acél munka soknak. Az inf1'ekéért nem a munkások, hanem a wánnsok fele. Jr'-rai- pnnen a?ért mert ok k'<~in+rr.UV'- „r. oka* magasan tartják azokat a piac leszűkülése, mellett is. ■ Buformunkások fizsiésemelésl kapnak Lexington, N. C.-ban hét bútorgyár bejelentette, hogy 4,000 munkásának fizetésemelést fog adni. A fizetésemelés arányát a gyárak nem említették meg, csupán azt, hogy minden eddiginél nagyobb és hogy évente 500,000 dollárt fog kitenni. Hasonló hajlandóságot mutatott egy nyolcadik gyár is. Elvárják, hogy ez a bejelentés az egész bútoriparban béremelési hullámot fog előidézni. A bu- tormunkás minimális órabére North Carolinában 1.05 dollár. Ez érthetőbbé teszi a munkáltatók nagylelkűségét, ami a rövid hirben kidomborodik. A szakszervezet meg sincs említve. €,000 0G9 japn Etünk is 24 érás szí rá jk ja A japán szakszervezetek az egész munkásságra kiterjedő munkabéremelésre indítottak kampányt, amely 24 órás általános sztrájkkal kezdődött. 4 millió munkás hagyta abba a munkát. A gyárakban munkásg.vtiléseket tartottak követeléseik ismertetésére és célkitűzésűk sikerrevitele érdekében. Gyermekmunkát akarnak bevezetni Albanyban, New York állam székhelyén, az állami törvényhozók komolyan foglalkoznak azzal a törvényjavaslattal, mely szentesítené a gyermekmunkát a mezőgazdaságban. Hasonló javaslatot tavaly elfogadtak már, de Harriman kormányzó megvétózta. Ernest I. Hatfield, republikánus Poughkeepsie- ből, a javaslat szerzője. Azt akarja, hogy 12 éven felüli gyerekek szabad idejükben, négy órát dolgozzanak a mezőgazdaságban. “Evvel megmenekülnek a bajbajutástól, megtanulják értékelni a dollárt és élvezni fogják azt a kielégülést, amit egy kis kolrrolv, de nem nagyon kimerítő munka okoz.” A javaslatot a képviselőházban elfogadták. Amikor a szenátusban sor került rá, Joseph Za- retzki, newyorki képviselő ellene beszélt. Harold Hanover, az állami AFL-CIO elnöke kérte, hogy igyekezzen a javaslatot megbuktatni. A szavazásnál 28 szenátor ellene és 27 mellette szavazott. 30 szavazatra volt szükség az elfogadásához. Szabad a sztrájktörés A kongresszusban benyújtott számos “munkás” törvényjavaslat között meghúzódik egy, amely kötelezné a szakszervezeteket, hogy amikor valamelyik gyárban sztrájkba viszik a munkásokat, ne állják útját azoknak, akik a gyárban a sztrájk alatt is dolgozni akarnak. Graham Barden, demokrata képviselő North Carolina-ból, a képviselöház Munka Bizottságának az elnöke, adta be a törvényjavaslatot a többi munkásellenes és fajgyűlölő képviselőtársaival való előzetes megbeszélések alapján. A szenátusban az ős-munkásgyülölő McClellan szenátor készül hasonló javaslatot benyújtani. A Barden-javaslat szerint a szakszervezeteknek az alapszabályaiba kell foglalniok azt, hogy egy sztrájk megszavazásakor a kisebbség, amely* a sztrájk ellen szavazott, nem kötelezhető arra, hogy alávesse magát a többség < akaratának. Vagyis, nem köteles a sztrájkban résztvenni. Ennek alapján a kisebbség, amely mindenütt megtalálható, együttműködhet a munkáltatóval a sztrájk megtörésére. A Barden-javaslat ezenkívül meggátolná a szakszervezetet, hogy pénztárából politikai akciókat segitsen. Továbbá feljogosítana minden tagot arra, hogy panaszait a bíróságra vigye. Ez a szakszervezet bomlasztását célozza. Tiltakoznak a noiruha készítők New Yorkban a nőiruha készítők szakszervezete .3.000, munkással tüntetett azok ellen, az írtéin eV ellen, amelyek az egy évvel ezeiőrt lefolytatott sztrájk óta sem hajlandók egyezséget kö'tni A “Ford Facts” egy hirdetést közöl, amely a Pittsburgh Pressben csütörtökön, 1916 május 4én jelent meg. A hirdetést a pittsburghi Munkáltatók Szövetsége adta le ezzel a fejeimmel: “Mit jelent a 8 órás munkanap” és a következőket tartalmazza : — A 8 órás munakanap nem praktikus.......... — Nem gazdaságos. — Nem szolgálja a legjobb érdekeit sem a munkásoknak, sem a munkáltatónak. — Nem lehet sikeresen alkalmazni az üzemekben. — Maguk a munkások többet akarnak dolgozni, mint 8 órát. — El fogja kergetni az iparokat Pittsburghból és tönkreteszi a város ipari központként szerzett tekintélyét. — Ha bevezetik itt, hátrányára lesz Pitts- burghnak, a többi amerikai gyárosokkal való versenyében. — Ha bevezetik az Egyesült Államokban, megakadályozza a sikeres versengést a külföldi iparokkal. — Sokmillió dollár külön terhet fog a nép vál- laira rakni. Hatórás munkanapra van szükség A közlöny megjegyzi, hogy 43 évvel később hasonló kifogásokat emelnek a munkáltatók a rövi- debb munkaidő ellen, holott az utóbbi 10 év alatt 50 százalékkal emelkedett a munkások egyénenkénti termelőképessége. Az állandóvá vált nagyarányú munkanélküliség enyhítésére sok ajánlat kelt lábra, de “egyik sem ér semmit, ha a ‘hatórás munkanap, fizetéslevágás nélkül, nem megy keresztül. Ha egvharmaddal levágnák a munkaidőt, a termelés akkor is ugyanaz maradna.” “Szégyen, hogy Amerikában, a világ Ieggazda- p-a' h országában. megengedik. hogy a legdrágább érték, az emberi munkaerő, tétlen maradjon és rothadjon. Az 1930-as legsötétebb esztendőkben a munkások harcoltak a munkanélküliség enyhítéséért, New Deal törvényhozókat választottak meg, akik segítettek a nehézségeket leküzdeni. Azért volt az, hogy a munkások, akik addig ‘hidegek’ voltak a szakszervezetekkel szemben, szívesen csatlakoztak hozzánk. “A hatórás munkanap újból segítene a szervezetlenek megszervezésében.” SzfájkoSók harcban a rendőrökkel Pittsburghban a rendőrök megtámadták az Allis-Chalmers kapuja előtt piketelő munkásokat, amikor azok nem akartak átengedni egy teherkocsi szerelvényt. 26 sztrájkolót letartóztattak. Allis-Chalmers autórészeket készítő vállalat 8 üzemében február 2-ika óta 13,600 munkás sztrájkol ; a United Auto Workers tagjai. A pittsburghi üzem előtt kb. 100 munkás piketelt. Egy 50 tagú rendőr osztag is ki volt oda rendelve. Amikor a tehervonat a gyárudvarra akart tolatni, a sztrájkolok útját állták. Akkor támadták meg őket a rendőrök és a sztrájkolok ökölharcra keltek velük. A város más részeiből rendőrök siettek a helyszínre. A munkásokat földre tiporták, 26-ot közülük a rendőrkocsiba gyömöszöltek és igv lehetővé tettek a tehervonatnak, hogy a gyár udvarába haitsnn. A letartóztatott munkások ellen a “rendetlen magaviselet” vádját emelték és 10 dollár óvadék lefizetése után kiengedték őket. AZ ELMÚLT ÉVBEN volt a munkában lévő vasúti alkalmazottak száma a legalacsonyabb 1897 óta. Pár hónap alatt 12,000 vasiFi dolgozó lett munkanélküli. Az előző évvel szemben 163.000 »-mherrel kevesebb a vasutasok száma. Ez a tény jó fokmérője a gazdasági pangásnak, de politikusaink még mindig alt mondiák, how várjunk, nemsokára, plé.rijjk a pangás “fenekét” és azután már minden lobhra fog fordulni, ők könnyen várhatnak, mert nekik- igy is- jó. ..............................<» « - W........... .......... OT V-ASSá A MAGYAR PZóT? «EBEZZFN MÉG BOY nf VASAT!
