Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-05 / 10. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 5, 1939 ^ w'v'w ^ T ^ ^ y ^ ^ t ▼ ■»■’^r ■r «r «r ▼ ▼ ▼ w ^ ^r"«r' t1 w-w ▼ t t v t t r ^ I Munkásmozgalom a szakszervezettel, hanem a városon kívül levő szervezetlen üzemekben végeztetik el termelésü­ket. A felvonulás egyben tiltakozott a gyárosok gengszter módszerei ellen is, amellyel Sol Green unió-szervezőt, a saját otthona előtt, Tenaflv, N. J.-ben megtámadták és véresre verték. Mr. Green kórházi kezelésre szorult. Csökkent az AFL-CIO össztagságának száma Az AFL-CIO végrehajtó bizottsága gyűlésén Portorikóban, jelentést tett jelenlegi taglétszá­máról. A jelentésből kitűnik, hogy bár az utolsó 3 évben 1,000,000 szervezetlen munkást szervez­tek meg, a rossz gazdasági körülmények és az automáció következtében a taglétszám mégis ala­csonyabb, mint 3 évvel ezelőtt volt. Amikor az AFL és a CIO 1955 dec. 5-én egye­sültek, össztagságuk 15 millió volt. Jelenleg 13,­100,000 a tagsági dijat fizetők száma. A taglétszám csökkenésének másik oka az, hogy az AFL-CIO vezetőség kizárta az 1,500,000 taggal rendelkező Teamsters Uniont és másik két szakszervezetet. Ezeknek tagságából visszaszer­zett 100,000-et. A legtöbb tagot a United Steelworkers of Ame­rica vesztette el. Ezek egyenként több mint 250 ezer tagot vesztettek a munkanélküliség és auto­máció következtében. Visszaszerzésükre nincs sok remény mivel a helyzet az, hogy ezen iDarokban a termelés az elbocsátott munkások nélkül is a ha­nyatlás előtti magaslatra emelkedett. A jelentés kiemeli, hogy az Egyesült Államok­ban 43 millió munkás dolgozik olyan iparokban, amelyek megszervezhetőnek tekinthetők, de ezek­nek csak 39 százaléka tartozik szakszervezetekbe. A legnagyobb lehetőséget a 14 millió “fehérgallé­ros” (hivatalnok) és a 6,000,000 “kékgalléros”, azaz gyári munkások megszervezésében látja. Az utóbbi csoport a déli államok szervezetlen ipari munkásságából kerülhetne ki. Hoffa Portorikóban szervez Közben James Hoffa, aki a Teamsterek vezető­ségével Miami Beachen tartja negyedévi közgyű­lését, kijelentette, hogy szervezési kampányt in­dított Portorikóban, ahol 10,000 szállító-, árurak' téri- és más munkást akar beszervezni saját szer­vezetének kötelékébe. Kész messzemenő anyagi áldozatokat hozni azért, hogy terve sikerüljön. Meanv elitélte Hoffa terveit és az AFL-CIO ke­retén belül indított szervezési kampányt, hogy a sziget munkásait Hoffa uniója helyett az AFL- CIO-hoz tartozó szakszervezetbe szervezze. Hoffa újabb tervei kiterjednek a repülőtársa­ságok raktármunkásaira is. E héten jelentős győzelmet aratott az International Association of Machinist, AFL-CIO-hoz tartozó szakszervezeten, amennyiben a Pan American World Airways rak­tármunkásainak hovátartozása felett megtartott szavazáson a munkások 2:1 arányban Hoffa mel­lett szavaztak. Hoffa úgy akarja intézni a kampányt, hogy a repülőgépeken szállított minden teherárut Team- tagok kezeljenek, kezdve attól, hogy a te­herautókra kerülnek, addig, mig berakják a re­pülőgépre. Ezt a kampányt az tette szükségessé, hogy egyre nő a repülőgépeken történő teherszál­lítás. Előreláthatólag Hoffa e téren komoly összeüt­közésbe kerül az AFL-CIO-hoz tartozó szakszer­vezetekkel. Sem bér, sem áremelés - Eisenhower Mult heti sajtókonferenciáján Eisenhower azt a tanácsot adta az acélmunkásoknak az ez év jú­niusában esedékes uj bérszerződéssel kapcsolat­ban, hogy fékezzék béremelési terveiket, hogy ez­zel az acél árának újabb emelését is korlátozzák. Mindezt az elnök az infláció emelkedésének meg- gátlása céljából ajánlotta. Amint beszéde közben bevallotta, hogy “én nem vagyok közgazdász”, Eisenhower valóban a dilet­táns benyomását keltette. Tudatosan, vagv tudat alatt, az acélbárók profit-szekerét tolta. ők ugyanis uralva a piacot, — akkor emelik az árakat, amikor akarják, amint már egypárszor megtették, anélkül, hogy a munkásoknak fizetés- emelést adtak volna. Ellenállnak minden vizsgá­latnak, amely bebizonvitaná, lingv hatalmas pro­fit marad osztályrészük akkor is. ha adnának «n- jrvobh fizetést az acél munka soknak. Az inf1'eké­ért nem a munkások, hanem a wánnsok fele. Jr'-rai- pnnen a?ért mert ok k'<~in+rr.UV'- „r. o­ka* magasan tartják azokat a piac leszűkülése, mellett is. ■ Buformunkások fizsiésemelésl kapnak Lexington, N. C.-ban hét bútorgyár bejelentet­te, hogy 4,000 munkásának fizetésemelést fog adni. A fizetésemelés arányát a gyárak nem em­lítették meg, csupán azt, hogy minden eddiginél nagyobb és hogy évente 500,000 dollárt fog ki­tenni. Hasonló hajlandóságot mutatott egy nyol­cadik gyár is. Elvárják, hogy ez a bejelentés az egész bútor­iparban béremelési hullámot fog előidézni. A bu- tormunkás minimális órabére North Carolinában 1.05 dollár. Ez érthetőbbé teszi a munkáltatók nagylelkűségét, ami a rövid hirben kidomboro­dik. A szakszervezet meg sincs említve. €,000 0G9 japn Etünk is 24 érás szí rá jk ja A japán szakszervezetek az egész munkásságra kiterjedő munkabéremelésre indítottak kampányt, amely 24 órás általános sztrájkkal kezdődött. 4 millió munkás hagyta abba a munkát. A gyárak­ban munkásg.vtiléseket tartottak követeléseik is­mertetésére és célkitűzésűk sikerrevitele érdeké­ben. Gyermekmunkát akarnak bevezetni Albanyban, New York állam székhelyén, az ál­lami törvényhozók komolyan foglalkoznak azzal a törvényjavaslattal, mely szentesítené a gyer­mekmunkát a mezőgazdaságban. Hasonló javasla­tot tavaly elfogadtak már, de Harriman kormány­zó megvétózta. Ernest I. Hatfield, republikánus Poughkeepsie- ből, a javaslat szerzője. Azt akarja, hogy 12 éven felüli gyerekek szabad idejükben, négy órát dol­gozzanak a mezőgazdaságban. “Evvel megmene­külnek a bajbajutástól, megtanulják értékelni a dollárt és élvezni fogják azt a kielégülést, amit egy kis kolrrolv, de nem nagyon kimerítő munka okoz.” A javaslatot a képviselőházban elfogadták. Amikor a szenátusban sor került rá, Joseph Za- retzki, newyorki képviselő ellene beszélt. Harold Hanover, az állami AFL-CIO elnöke kérte, hogy igyekezzen a javaslatot megbuktatni. A szavazás­nál 28 szenátor ellene és 27 mellette szavazott. 30 szavazatra volt szükség az elfogadásához. Szabad a sztrájktörés A kongresszusban benyújtott számos “munkás” törvényjavaslat között meghúzódik egy, amely kötelezné a szakszervezeteket, hogy amikor vala­melyik gyárban sztrájkba viszik a munkásokat, ne állják útját azoknak, akik a gyárban a sztrájk alatt is dolgozni akarnak. Graham Barden, demokrata képviselő North Carolina-ból, a képviselöház Munka Bizottságá­nak az elnöke, adta be a törvényjavaslatot a töb­bi munkásellenes és fajgyűlölő képviselőtársaival való előzetes megbeszélések alapján. A szenátus­ban az ős-munkásgyülölő McClellan szenátor ké­szül hasonló javaslatot benyújtani. A Barden-javaslat szerint a szakszervezetek­nek az alapszabályaiba kell foglalniok azt, hogy egy sztrájk megszavazásakor a kisebbség, amely* a sztrájk ellen szavazott, nem kötelezhető arra, hogy alávesse magát a többség < akaratának. Vagyis, nem köteles a sztrájkban résztvenni. Ennek alapján a kisebbség, amely mindenütt megtalálható, együttműködhet a munkáltatóval a sztrájk megtörésére. A Barden-javaslat ezenkívül meggátolná a szakszervezetet, hogy pénztárából politikai akció­kat segitsen. Továbbá feljogosítana minden tagot arra, hogy panaszait a bíróságra vigye. Ez a szakszervezet bomlasztását célozza. Tiltakoznak a noiruha készítők New Yorkban a nőiruha készítők szakszerveze­te .3.000, munkással tüntetett azok ellen, az írté­in eV ellen, amelyek az egy évvel ezeiőrt lefolyta­tott sztrájk óta sem hajlandók egyezséget kö'tni A “Ford Facts” egy hirdetést közöl, amely a Pittsburgh Pressben csütörtökön, 1916 május 4­én jelent meg. A hirdetést a pittsburghi Munkál­tatók Szövetsége adta le ezzel a fejeimmel: “Mit jelent a 8 órás munkanap” és a következőket tar­talmazza : — A 8 órás munakanap nem praktikus.......... — Nem gazdaságos. — Nem szolgálja a legjobb érdekeit sem a munkásoknak, sem a munkáltatónak. — Nem lehet sikeresen alkalmazni az üzemek­ben. — Maguk a munkások többet akarnak dolgoz­ni, mint 8 órát. — El fogja kergetni az iparokat Pittsburghból és tönkreteszi a város ipari központként szerzett tekintélyét. — Ha bevezetik itt, hátrányára lesz Pitts- burghnak, a többi amerikai gyárosokkal való ver­senyében. — Ha bevezetik az Egyesült Államokban, meg­akadályozza a sikeres versengést a külföldi ipa­rokkal. — Sokmillió dollár külön terhet fog a nép vál- laira rakni. Hatórás munkanapra van szükség A közlöny megjegyzi, hogy 43 évvel később ha­sonló kifogásokat emelnek a munkáltatók a rövi- debb munkaidő ellen, holott az utóbbi 10 év alatt 50 százalékkal emelkedett a munkások egyénen­kénti termelőképessége. Az állandóvá vált nagy­arányú munkanélküliség enyhítésére sok ajánlat kelt lábra, de “egyik sem ér semmit, ha a ‘hat­órás munkanap, fizetéslevágás nélkül, nem megy keresztül. Ha egvharmaddal levágnák a munka­időt, a termelés akkor is ugyanaz maradna.” “Szégyen, hogy Amerikában, a világ Ieggazda- p-a' h országában. megengedik. hogy a legdrágább érték, az emberi munkaerő, tétlen maradjon és rothadjon. Az 1930-as legsötétebb esztendőkben a munkások harcoltak a munkanélküliség enyhí­téséért, New Deal törvényhozókat választottak meg, akik segítettek a nehézségeket leküzdeni. Azért volt az, hogy a munkások, akik addig ‘hi­degek’ voltak a szakszervezetekkel szemben, szí­vesen csatlakoztak hozzánk. “A hatórás munkanap újból segítene a szer­vezetlenek megszervezésében.” SzfájkoSók harcban a rendőrökkel Pittsburghban a rendőrök megtámadták az Allis-Chalmers kapuja előtt piketelő munkáso­kat, amikor azok nem akartak átengedni egy te­herkocsi szerelvényt. 26 sztrájkolót letartóztat­tak. Allis-Chalmers autórészeket készítő vállalat 8 üzemében február 2-ika óta 13,600 munkás sztráj­kol ; a United Auto Workers tagjai. A pittsburghi üzem előtt kb. 100 munkás piketelt. Egy 50 tagú rendőr osztag is ki volt oda rendelve. Amikor a tehervonat a gyárudvarra akart tolatni, a sztráj­kolok útját állták. Akkor támadták meg őket a rendőrök és a sztrájkolok ökölharcra keltek velük. A város más részeiből rendőrök siettek a hely­színre. A munkásokat földre tiporták, 26-ot közü­lük a rendőrkocsiba gyömöszöltek és igv lehető­vé tettek a tehervonatnak, hogy a gyár udvarába haitsnn. A letartóztatott munkások ellen a “rendetlen magaviselet” vádját emelték és 10 dollár óvadék lefizetése után kiengedték őket. AZ ELMÚLT ÉVBEN volt a munkában lévő vasúti alkalmazottak száma a legalacsonyabb 1897 óta. Pár hónap alatt 12,000 vasiFi dolgozó lett munkanélküli. Az előző évvel szemben 163.000 »-mherrel kevesebb a vasutasok száma. Ez a tény jó fokmérője a gazdasági pangásnak, de politiku­saink még mindig alt mondiák, how várjunk, nemsokára, plé.rijjk a pangás “fenekét” és azután már minden lobhra fog fordulni, ők könnyen vár­hatnak, mert nekik- igy is- jó. ..............................<» « - W........... .......... OT V-ASSá A MAGYAR PZóT? «EBEZZFN MÉG BOY nf VASAT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom