Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-26 / 9. szám

AZ AFL-CIO SIS .Hl GYŰLÉSE A munkanélküliség, korrupció, a munkásel­lenes törvények foglalkoztatják a szakszervezeti vezetőket Az AFL-CIO Végrehajtó Bizottsága jelenleg Portorikó- ban tartja téli összejövetelét. Még teljes jelentés nem érke­zett a tanácskozásokról vagy az elfogadott határozati ja­vaslatokról. Naponta, a gyűlések után, Meany elnök és Reu­ther alelnök tájékoztatja a sajtót a lefolyt tárgyalásról. így napvilágra került, hogy a gyűléseken éles viták folynak bi­zonyos szervezeti kérdések körül. Nyilvánvaló az a tény, hogy a 16 millió tagot szám­láló szakszervezeti vezetők egységesek abban, hogy a mun­kanélküliség egyike a legfontosabb problémáknak. Reuther szerint, az ötmillió nyilvántartott munkanélkülin kívül van legalább másfélmillió munkanélküli, akik már kiszedték a munkanélküli biztosítási járulékaikat és most adományok­ból tengődnek. Reuther, az autómunkások elnöke, mindenki­nél jobban tudatában van a munkanélküliségnek, t. i. ez a hatalmas szakszervezet félmillió tagot vesztett az utóbbi két évben, azaz a tagsága egyharmadát. Érthető tehát Reuther nek az az ajánlata, amit Lansing, Mich.-ben tett meg, hogy a szakszervezetek egy országos munkanélküli demonstrációt rendezzenek Washingtonban és igy dramatizálják az ország fővárosában a kormány felelősségét a munkanélküliség kér­désében. Eisenhower hozzászól- Reuther megismételte ezt az ajánlatot a portorikói gyű­lésen. Amikor ez Eisenhower elnök tudomására jutott, az elnök cinikusan azt mondta, hogy ő nem hiszi, hogy abból a szép, meleg tengerparti városból eljönnének a munkásvezé- rek a hideg Washingtonba. Sem Reuther, sem Meany nem maradtak adósok a válasszal. Reuther a következőket vála­szolta: “Elnök ur, én egy percet sem töltöttem a tengerpar­ton amióta itt vagyok, sőt nem voltam az Elnök úrral és gaz­dag barátaival a golf pályán, sem kacsa vadászaton.” Meany hasonló értelemben hozta tudomására az elnöknek, hogy il­letlen dolog az elnök részéről viccet csinálni 5 vagy 6 millió amerikai munkanélküli nyomorságából. A gyűlés részletesen tárgyalta Eisenhower “Labor- Management Reform Bill”-jét, amit Goldwater szenátor nyújtott be a szenátusban és a “Kennedy-Erwin Bill”-t. An­nak dacára, hogy a Kennedy-javaslat valamivel ártatlanab­bá hangzik, mint az Eisenhower-javaslat, valójában mind­két javaslat a szakszervezetek ellen irányul és azok a mun­kásvezérek, akik kezdetben támogatták a Kennedy-javasla­tot, kezdik belátni, hogy egyik sem méltó a szakszervezetek támogatására. A korrupció problémája A szakszervezeti korrupcióval kapcsolatban érdekes fej­lemények jöttek napvilágra Portorikóban. Maurice A. Hut­cheson, az asztalos munkások elnöke és az AFL-CIO végre hajtó bizottságának egyik oszlopos tagja, ismét nem jelent meg a gyűlésen. Ahelyett egy levelet küldött, amit Mr. Mea­ny felolvasott. A levélben Mr. Hutcheson kijelenti, hogy ő nem követett el semmi bűnt, amely a szakszervezetek etikai ^szabályait sértené. Az ő letartóztatása és az ellene emelt vá­dak az ő privát üzleti ügyeire vonatkoznak. Más szóval, mondja Mr. Hutcheson, a végrehajtó bizottságnak semmi köze a dologhoz... Meg kell említeni, hogy nemhivatalosan Mr. Hutcheson tudomására adta a szakszervezeti vezetőknek, hogyha őt ki­zárják, vagy felfüggesztik, akkor nemcsak az asztalosok, hanem más épitőmunkás szakszervezetek szintén ki fognak vonulni az AFL-CIO-ból. Ez a nemhivatalos fenyegetés Hut­cheson részéről megtette a hatást. Mr. Meany, aki minden gondolkodás nélkül kizárta a Teamstereket, a sütőmunkáso­kat, a rakparti munkások és a mosoda munkások szakszer­vezeteit, azt ajánlotta, hogy napolják .el az asztalosok kérdé­sét és azt majd a szeptemberi orsz. konvenció fogja megtár­gyalni. Curran, Reuther, Carey és mások, akik tagjai az úgy­nevezett Ellenőrző Bizottságnak, természetesen furcsa hely­zetbe kerültek. Ha Hutchesont nem zárják ki, akkor a team- sterek és a többiek kizárása is jogtalan. Viszont azt nem lehet kifogásul felhozni, hogy Hutcheson megfenyegette a végrehajtó bizottságot. Annyi bizonyos, hogy ebben a kér­désben a vezetőség nem egységes. Hol a hiba? A tévedés, amit a szakszervezeti vezetők elkövettek, nem az asztalosok kérdésénél kezdődik. Ez csak folytatása a sorozatos hibáknak és tévedéseknek. A legnagyobb ballépést akk<w követték el. amikor a McClellan-bizottságot elfogad­ták, sőt támogatták ezt a szenátusi bizottságot. Ahelyett, hogv ők maguk erélyesen léptek volna fel a korrupt vezetők ellen ps eltávolítottak volna egy-néhányat, vagy mindazokat, akikről tudták, hogy korruptak, ehelyett részben a szenátusi bizottságokra bizták, részben abban keresték a megoldást, hogv bür.ös vezetőikkel együtt az ártatlan tagságot is kizár­ták az AFL-CIO-ból. Elsősorban, a McClellan-bizottságnak a célja nem a kor­rupció megszüntetése volt, hanem a szakszervezetek gyen­gítése törvényekkel való ellenőrzése. Másodsorban, kAr­(Folvtatás a 16. oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. T, Vol. VIII. No. 9. Thursday, February 26, 1959 ______NEW YORK, N. Y. fTlNT tip 1 Macmillan Moszkvában Megegyezésről még nem jelentet ek, de a barátságos beszélgeté­sek a nemzetközi kapcsolatok enyhülését jelenthetik. j Anglia miniszterelnöke, Ha- 1 rold Macmillan Moszkvában a legmelegebb fogadtatásban ! részesült. Látogatása baráti légáörben folyik. Gyakori és hosszas beszélgetéseket foly­tatott már Nikita Kruscsev- vel, a Szovjetunió miniszter- elnökével. A berlini kérdés, Németország jövője, Európa biztonsága és a leszerelés kér­dése körül folytak a megbe­szélések. “A beszélgetés nyílt és köz­vetlen légkörben folyik”, je­lentette egy résztvevő. Úgy Macmillan, mint Kurscsev őszintén tárták fel saját meg látásukat az elintézésre váró fontos kérdésekről. Keresik i azokat a pontokat, amelyek­ben a megegyezés a legköny- nyebben elérhető. Semyonovskoye-ban, a kor­mányvezetők Moszkvához kö­zel levő vidéki házakban, a két kormányvezető és kisére-, tiik, kisebb megszakításokkal nyolc óra hosszat folytattak megbeszéléseket. Másnap a Kremlinben foly­tatták a tárgyalásokat. Az angol-szovjet kulturális kap­csolatok részleteinek megbe­szélésére Macmillan megbíz­ta R. WTC. Murray, angol ál­lamtitkár helyettest, akit fel­jogosított arra is, hogy vég­leges egyezményt kössön a szovjet megbízottal e kérdés­ben. Vacsora az angol követségen Az angol követség a diplo­maták részére vacsorát ren­dezett és másnap a tárgyaló felek az angolok vidéki házá­ban folytatták munkájukat. A vacsorán Macmillan át­adta ajándékait, mint azt Kruscsev tette, amikor Lon­donban járt. elégítik. . . Nagy csapás vol­na, ha mi ketten, magas po­zícióinkban, nem tennénk meg minden tőlünk telhetőt” ... ön hozzájárult a genfi szellem megteremtéséhez is”, mondotta. 1955-ben Macmil­lan angol külügyminiszter volt. vwwwwwwvwwwwwwwvw SZABADSÁG CIPRUSBAN A függetlenített Ciprusban megnyíltak a koncentrációs tá­borok kapui és a nép örömmá­morban üdvözölte a kiszabadult politikai foglyokat. A Ciprust luggetlonitő egyezmény nem mindenkit elégít ki. A görögök Görögországhoz akarták csatol­ni a törökök a sziget kettéosztá­sát követelték. CASTRO A TELEVÍZIÓN Fidel Castro, Kuba miniszter-1 elnöke nyíltan beszélt a “Meet the Press” programon áfyól, hogy az Egyesült Államok több mint 50 éve beleavatkozik Ku­ba és a többi délamerikai álla­mok belügjyeibe és mindig a ha­za és nép árulói érdekében. Most is azzal fenyegetőzik, hogy beszünteti a cukor vásárlást, ha olyasmi történik Kubában, ami az USA-nak nem tetszik. “Bár­kinek eladunk cukrot, aki vásá­rolni akar”, mondotta Castro. A Dominikai Köztársaságot a félgömb legnagyobb veszélyének tartja és védelmet ajánlott fel minden diktatúra előli mene­kültnek. Macmillan Moszkva szem­lélése közben ellátogatott a Moszkva Egyetemre. A diá­kok ott lelkes tapssal fogad­ták és Macmillan háromszor tett eleget a diákok kérésé­nek, hogy beszéljen. Az angol kultúra és életmód megisme­résére kérte hallgatóit. EISENHOWER MEXIKÓBAN Eisenhower mult héten meglá­togatta Mexikó uj elnökét, Lo­pez Mateos-t. Acapulco-ban ta­lálkoztak és barátságosán elbe­szélgettek arról, hogy Mexikó ellenzi az Egyesült Államok kor­látozását a zink és ólom beho­zatalára, továbbá egy közös gát építéséről a Rio Grande-n, mely a két ország határán folyik. Az építendő gát mindkét országot szolgálná árvizek szabályozásá­ra, öntözésre és energiával való ellátásra. Kifütyülték Rockefellert New Yorkban, a Coliseum ker­ti kiállítását látogató több mint 5,000 főnyi közönség spontán tüntetést rendezett Rockefeller, az uj adó-kormányzó ellen, aki a kiállítás megnyitására és né­hány kimagasló vendég üdvöz­lésére iött el. Rockefeller vá­lasztás előtti népszerűségét el­vesztette, amióta uj adókkal akarja megterhelni a népet. A fütyülés, boo-olás és közbeszó­lás oly erős volt, hogy a kor­mányzó nem volt képes beszédét elmondani. WVWWWWWWW%\W»WV\WWWVWVWVWWWVWW>W»^VW»W\V1 LAPKAMPÁNY Tíz uj előfizetőt ígér Pittsburgh és könyéke! Bethlehem majdnem betölti a Lehigh Völgy-i kvótát! Felköszöntőjében Macmil­lan megemlékezett arról hogy éppen Szovjet Hadsereg és Tengerészet Napja van és ez a II. világháborúban közösen elért “dicsőséges győzelme­ket” juttatja eszébe, egyben elszomorítja az a tudat, hogy az akkori kapcsolatok lerom­lottak. “A jelen világhelyze­tet szemlélve, arra gondolok, hogy nincs-e most is ahhoz hasonló közös érdekünk? Ez a közös érdek a béke. Vala­hogy, minden nehézség és gátlás ellenére, egyesüljünk a békéért!” őszinte elismeréssel beszélt a Szovjetuniónak “a történe­lemben páratlan” fejlődésé­ről. Kruscsev is mondott felkö­szöntőt, amelyben méltányol­ta Macmillan nyíltságát. Ez reményt nyújt arra, hogy “megoldást lehessen találni, amelyek mindkét oldalt ki­Pittsburgh és környékén a lapbarátok megtartották ke­rületi gyűlésüket egy mckees- porti munkástársunk házá­ban. Képviselve volt Du- quesne, Homestead, McKees­port, Irwin és Pittsburgh. A szépszámú közönség nagy fi­gyelemmel hallgatta meg a Magyar Szó ügyvezető bizott­ságának a konferencia óta küldött jegyzőkönyveit. A Magyar Szó anyagi támogatá­sa, a lap terjesztése, azaz uj előfizetők szerzése volt a gyű­lés tárgya. Lelkiismeretesen tárgyalták meg az ügyeket. Vita is volt azon, hogy a he­lyi körülményeknek megfele­lően dolgozzunk. A gyűlés a következő határozatokat fo­gadta el: 10 uj előfizetőt szerzünk a kampány alatt, ebből három már biztosítva van! Kerületi kvótánkat 100 dol­lárban állapítottuk meg. Eb­ből mellékelünk 40 dollárt. Egyben felkérjük azokat a lapbarátokat is, akik nem le­hettek jelen gyűlésünkön, ! hogy adományaikat küldjék | be a laphoz kerületi kvótánk­ra, hogy igy biztosítsuk, hogy azt 100 százalékra betölthes- sük. Tervbe vettük, hogy a kampány alatt, mihelyt az idő megengedi, szalonnasütéses kirándulást csinálunk, egy­részt előfizetők szerzésére, másrészt az anyagi siker biz­tosítására. Duqu esne és Homestead külön Ígéretet tett, hogy a közeljövőben be­küldi az uj előfizetést és az anyagi támogatást is, amit a gyűlésen nem tudtak meg­tenni. A gyűlésen résztvevők mindegyike megígérte, hogy mindent elkövet a Magyar Szó terjesztése és támogatása érdekében. Tudósitó (Folytatás a 14-ik oldalon)’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom