Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-19 / 8. szám
Thursday, February 19, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 ÍAAjdborrrváuu/ és tachnikoi AVER ÉS AZ ATOMSVSÁRZÁS Az egymással egyesült atomok különböző molekulákat képeznek. A cukor például szénből, hidrogénből és oxigénből áll. De hát még sok más anyag is ugyancsak szén-, hidrogén- és oxigénatomokból tevődik össze, holott tulajdonságaik eltérőek! Az eltérések abból adódnak, hogy atomjaik más-más módon egyesülnek. A fizikában a legutóbbi fél évszázad folyamán elért nagyszerű fölfedezések nyomán lehetségessé vált e probléma sikeres tanulmányozása. A vegyészek manapság már sok százezer különböző anyag pontos atom- és molekuláris szerkezetét ismerik. Azok az anyagok, amelyeknek * molekuláris szerkezetét eddig meghatározták, alapjában véve egyszerűek. Például a penicillin molekulája 42 atomból tevődik össze. A penicillin-molekula teljes molekuláris szerkezete néhány év óta ismeretes:- Mindegyik atom helyét meghatározták, és azóta ismerjük az összefüggést is a penicillin kémiai szerkezete és néhány sajátsága között. De hogyan áll a dolog az emberrel? Milyen az emberi szervezet molekuláris szerkezete? Ennek tüzetesebb vizsgálata nem könnyű dolog, a vegyészek mégis hozzáfogtak. Az emberi szervezet ezernyi eltérő tipusu egyszerű molekulából és ezernyi különböző tipusu, szerfölött bonyolult molekulából áll. Például a vér vörös színét az egyik proteinnak, a hemoglobinnak a jelenléte magyarázza. A vörösvértestekben a hemoglobinmolekulák milliárdjai vannak bezárva. Ezek négy vasatomot tartalmaznak. A vasatomok és szomszédos atomtársaik adják a hemoglobin vörös színét. Ebben a molekulában még sok más atom is van, nevezetesen: szén-, hidrogén-, oxigén- és nitrogénatom. A hemoglobin-molekula összesen mintegy 10,000 atomot tartalmaz. Ezért a hemoglobin-molekula olyannyira bonyolult, hogy molekuláris szerkezetének meghatározása rendkívül nehéz. Jóllehet a hemoglobin molekuláris szerkezetét jnég nem ismerjük,»mégis tudunk róla néhány érdekességet mondani. Van egy fajta vérszegénység, a sarlósejtes vérszegénység betegsége. Ez a főleg négereket sújtó vérszegénység a szülőkről átöröklődik a gyermekekre, és miként kiderült, a rendellenes hemoglobin-molekulák okozzák. Ezt a pasadénai laboratóriumunkban fedeztük föl, idestova nyolc évvel ezelőtt. Akkoriban még egyetlen egy betegség okát sem vezették vissza a molekuláris szerkezetre. A sarlósejtes vérszegénység olyan betegség, amelynek során az erit- rociták, vagyis a vörösvértestek alakja megváltozik. A vörösvértestek meghosszabbodnak, meggyógyulnak vagy olykor sarló alakban meggörbülnek. Ezt a betegséget negyven évvel ezelőtt fedezték fel. Már akkoriban észrevették, hogy a vörösvértestek alakja csakis a vénákban változik meg, ahol a hemoglobin oxigénben szegény. Ennek láttán arra következtettek, hogy a betegség fellépése a hemoglobin jellegével kapcsolatos. Harvey Itono, laboratóriumunk fiatal kutatója tüzetesebben vizsgálni kezdte e betegséget. Kimutatta, hogy az effajta vérszegénységben szenvedő betegek vörösvértesteinek hemoglobinja nem hasonlít az egészséges vörösvértestek hemoglobinjára. A beteg ember hemoglobinjának molekulái hosszú pálcikákban tapadnak össze, azután egyesülnek egymással, és kristályokat képeznek. A kristályok idővel megnyúlnak, sőt hosz- szabbá válnak, mint maga a vörösvértest, következésképp a vörösvértest alakja megváltozik. A lép gyorsabban bontja szét a megváltozott vörös- vértesteket, mint aminő ütemben a*szervezet termeli. és ennek következményeképp az ember vér' szegénységben meghal. Itono egyszerű kísérletet végzett. Egy kevés hemoglobint sóoldatot tartalmazó, vályú alakú edényke közepére helyezett. Az edény két végére elektródokat kapcsolt. Valahányszor az edénybe normális hemoglobint helyeztek, ez mindannyiszor az elektromos erőtér hatására a pozitív töltésű elektród felé mozgott, bizonyságául annak, hogy a molekulák negativ töltésüek. Hanem mihelyt beteg ember hemoglobiniát helyezték' az edénybe, ez a hemoglobin az ellenkező irányban — a negativ töltésű elektród felé — kezdett mozogni. így hát ezek a hemoglobin-molekulák pozitív töltésüek voltak. A kétfajta hemoglobin elek tromos töltése közti különbség körülbelül három elektronegységnyi. A kísérlet félreérthetetlenül kimutatta, hogy az ilyen betegek szervezete rendellenes hemoglobint termel, ez pedig a szülőktől örökölt génektől függ. A gének az öröklöttséget meghatározó molekulák. Minden egyes újszülött néhány ezer gént örököl szüleitől. Jóllehet a folyamatot nem tudjuk pontosan követni, annyit azért tudunk, hogy a gének valamilyen módon különféle molekulákat képeznek, s ez határozza meg, hogy milyen gyermek születik. Ha a beteg gyermek apjának vagy anyjának a vérét helyezik a készülékbe, a vér hemoglobinja két részre oszlik. Az egyik része a normális hemoglobin irányában mozog, a másik a rendellenes hemoglobin irányában. Hogyan lehetséges ez? Az apában és az anyában kétfajta hemoglobin termelődik, s vértesteikben egyenlő részben van a kétfajta hemoglobin. Ilyenkor mindegyiküknek van egy normális génje, s ez termeli a normális hemoglobint, és van egy abnormális génje, amely persze a rendellenes hemoglobint állítja elő. Amikor két ilyen ember összeházásodik, az átöröklés törvényei szerint születendő gyermekeiknek egynegyed része mindkét szülőjétől egy-egy normális gént örököl. Ezeknek vére teljesen egészséges lesz. A gyermekek fele az egyik szülőtől egy abnormális gént, mig a másiktól egy normálisát kap. Ezek a gyerekek is egészségesek lesznek, mert a normális gén hatása elnyomja a káros partner hatásának érvényesülését. De mégsem teljesen, mert az ilyen egyénnek a vérében néhány százaléknyi sarlós vörösvérsejt is van. Örökléstani ismereteink alapján a rendellenességet kiváltó géneket hordozó egyének helyesen teszik, ha lemondanak utódok nemzéséről, mert gyermekeik'egynegyed része két káros hatású gént örökölve, súlyos vérszegénységgel születik. Idővel pasadénai laboratóriumunkban fölfedeztük a rendellenes hemoglobin néhány más fajtáját is, mégpedig azokat, amelyek egyéb megbete- gitésen kívül az öröklődő hemolitikus (vérsejt- oldó) vérszegénység különböző típusaival kapcsolatosak. ■ Mi magyarázza, hogy nem egészséges génü, rendellenes hemoglobin-molekulák termelődnek ? Erre a következő választ adhatjuk: a gén-molekula meghatározott szerkezetű nukleinsav-mo- lekula. És ha normális, akkor normális hemoglobin-molekulákat tud létrehozni. De ha ez a gén, ez a nukleinsav-molekula sérült, akkor nem töltheti be ezt a funkciót. Lehetséges például, hogy tízezer évvel ezelőtt egy kozmikus sugáradag, hatalmas térségen keresztülhatolva, valamelyik egykori emberős szervezetében az egyik nukleinsav-molekulába ütközött, és ezt megváltoztatta. Majd pedig annyira megkárosította ezt a nukleinsáv-mulekulát, hogy ez normális helyett valamilyen rendellenes hemoglobin-molekulát termelt. A sugárzás által kiváltott mutáció indította el ezt a folyamatot. Húsz év óta ismerjük az atommagok természetét. A kutatók rájöttek arra, hogyan - szabadítsák fel az atommag belsejében rejlő roppant energiakészleteket. Csakhogy ez a nagyszerű felfedezés utat, módot nyitott atombombák, hidrogénbombák, nukleáris fegyverek gyártására is. így hát az atombomba-robbanás egyik eredményeképp mesterséges radioaktiv atomok képződnek, például a stroncium-90, cézium-137. Ezgk fölkerülve a légkör magasabb részébe, hovatovább elterjednek az egész Föld fölött, s a felszínre hullva óvhatatlanul behatolnak az emberek szervezetébe. Amikor az efféle radioaktiv atomok némelyike emberi szervezetbe hatol, az atomban radioaktiv bomlás következhet be, mégpedig kisugárzással. Ezt a sugarat úgy képzelhetjük el, mint parányi lövedéket. Ha egy közönséges acállövedék keresztülhatol az emberi testen, kiszakíthatja valamelyik szerv egy részét, megsértheti ezt a szervet, de az is előfordul, hogy valamilyen, a szervezetben közömbösebb szövetrészen tör át, és a lövedéktől eltalált ember életben "marad. Ily módon a radioaktiv atomok termelte parányi “lövedéEGY TOUR .TftVfí ÉPÍTŐJE! A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, mm kék” is eltalálhatják és beteggé roncsolhatják a sejt egyik létfohtosságu molekuláját. Megtörténhet, hogy a “lövedék” nem találja el a molekulát, és az embert nem éri károsodás. De ha történetesen a sugárzás-“lövedék” nukleinsav- molekulát, gént talál el, akkor az ember — ha szaporodásra egyáltalán képes — a megsérült molekulát átadhatja utódjának, s az utód ebben az esetben nem lesz teljes értékű gyermek. Vagy meghal, vagy betegségét esetleg továbbadhatja unokájának, esetleg még későbbi ivadékának. Ily módon előbb-utóbb súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermekek sora jön a világra. A következményeket ugyan kevéssé becsülhetjük meg közvetlenül, mégsem szabad lebecsülnünk. Mennyire súlyosak ezek ? Hány ember károsodik a radioaktivitástól, ama radioaktív atomoktól, amelyek az utóbbi tizenöt év folyamán végrehajtott kísérletek során keletkeztek? Hány ember? A Californiai Technológiai Főiskolán működő Lewis professzor alaposan tanulmányozta mindazokat az adatokat, amelyek az ember szervezetében fehérvérűséget, azaz leukémiát idézhetnek elő sugárzás révén. A leukémia voltaképpen a vérrák egyik fajtája. Lewis professzor adatainak tanúsága szerint a radioaktív, sugárzásnak —• röntgen vagy kozmikus sugaraknak — kitett ember meghalhat leukémiában. . így például mindazok, akik a hirosimai és a nagaszaki robbantást túlélték, bizonyos sugár- dózist kaptak, azaz meghatározták, mekkora a sugárdózisuk. Minden évben sokan halnak meg közülük leukémiában. Sajnos, nem túlozunk, amikor azt állítjuk, hogy a bombakisérletek következményeképp néhány éven belül 15,000 emberrel több hal meg fehérvérűségben. A sugárzásnak egy másik hatása is megfigyelhető. A mesterséges sugárzás a gének bármelyikét megsértheti. Ezért a következő években a súlyosan fogyatékos gyermekek száma a már végrehajtott atombomba-kísérletek eredményeként valószínűleg növekedni fog. Egyes genetikusok (örökléstani kutatók) becslése szerint a kísérletek jelenlegi száma mellett várható, hogy az egész világon évente 5000 olyan nem teljes értékű gyermek születik, akik egyéb körülménvek között, ha nem hajtották volna yégre a bombakisérleteket, nem fogyatékos, hanem normális gyermekek lennének. Más kutatók szerint az atombombakisérletek okozta sugárzás megközelítőén annyira közveszélyes az emberiségre, mint a röntgensugarak. Azt tartom, hogy az emberiség természetét meghatározó nukleinsav-molekulákat — a géneket — sújtó eddigi károsodás méretei is nagyon elégségesek ahhoz, hogy elrettentsék az emberiséget egy uj világháborútól, az atomháborútól. Dr. Linus Pauling Nobeldijas, a Californiai Technológiai Főiskola professzora Tisztelt Szerkesztőség! A naptár nagyon jó, értékes, sok öröm olvasni. Élvezettel olvastuk a “Keresem az igazságot” —• én is szeretném megtalálni. De sokat lehet belőle tanulni! Kérek áldást mindnyájuk részére, azok részére is, akik támogatják jó tanítóinkat. Mellékelek 6 dollárt a naptárért és kérem, hogy küldjék el egy földimnek is. Helen Jánossy A Legujabbkori Történeti Muzeum a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára 1959 márc. 21-re ElLIIKI^LLlTáSI KISÜT Ez alkalomból a muzeum kéri mindazokat, akiknek a Magyar Tanácsköztársaság történetével kapcsolatos Írásos vagy tárgyi emlékeik vannak, a Tanácsköztársaság valamelyik jelentős eseményében résztvettek, a Vörös Hadseregben harcoltak, anyagaikat vagy visszaemlékezéseikéi juttassák a múzeumhoz, vagy erről értesítést küldjenek Legujabbkori Történeti Muzeum Budapest, V., József nádor tér 7. vagy a Magyar Szó kiadóhivatalához
