Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-02 / 40. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 2, 1958 I Magyarország »★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★-fr*********** MUNKAERŐT KERESNEK A BUDAPESTI LAPOK APRÓHIRDETÉSEI Egy ország gazdasági helyzetét nem minden­kor tükrözik vissza a hivatalos jelentések, az új­ságok vezércikkei, a rádió magyarázatai. Gyak­ran sokkal inkább lehet következtetni például a megjelenő hirdetésekből a valóságra, mint bármi másból. Itt van mindjárt a munkanélküliség kér­dése, amely számos országot igen erősen foglal­koztat mostanában. Ha egy külföldi magyaror­szági jelentés alapján arról értesül, hogy ebben az országban nincs munkanélküli, nem hinné el. Viszont, ha elolvasná vagy lefordítaná bármely magyarországi napilap “Állás” rovatát, kénytelen volna meggyőződni arról, hogy alig akad olyan ipari foglalkozás, amelyben ne keresnének dol­gozókat. Vegyük elő például a budapesti Népszabadság 210. számát (azért ezt, mert amikor e sorokat irom, ez a legfrissebb szám) és olvassunk el né­hány apróhirdetést. Az alanti három hirdetés egymásután következik: É. M. 24. sz. Állami Építőipari Vállalat alkal­maz kellő szakmai gyakorlattal rendelkező kő­műveseket, ácsokat, állványozókat, épületlaka- ’ fosokat, villanyszerelőket, tetőfedőket, bádogo­sokat, parkettásokat, festőket és építőipari se­gédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Budapest, V., Arany János u. 34. fszt. Ács, kőműves, kövező, villanyhegesztő és csőszerelő szakmunkásokat budapesti és Bor­sod megyei munkahelyeinkre felveszünk. Szál­lást és üzemi étkeztetést biztositunk. Jelentke­zés: személyesen, vagy Írásban a Vizmüépitő Vállalat munkaügyi osztályán, Budapest, V'., Váci u. 36. Óbudai Hajógyár, Bp., III. kér. Hajógyár­sziget, felvételre keres jól képzett villanyhe­gesztőket, fej felett és függőleges munkára, 7—9.30 Ft órabérrel, teljesítménybérben, to­vábbá ács és esztergályos szakmunkásokat. Ezt követi a 25. számú Állami Építőipari Vál­lalat hirdetése, amelyben kubikusokat, segédmun­kásokat valamint ácsokat kérést. Azután köz­li, hogy napi kétszeri étkezést nyújt 3—3 fo­rintért. A napi két főétkezésért tehát még egy órát sem dolgoznak ezek a dolgozók és arra a szakszervezet ügyel, hogy az étkezés ízletes és tápláló legyen. Most újabb két hirdetést közlünk: Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár állandó munkára keres villanyhegesztő, esztergályos, horizontális marós és fényező szakmunkáso­kat. Jelentkezni lehet: Budapest, VIII., Aszta­los Sándor u. 9, munkaügyi osztály. Kőműveseket,kőfaragót, ácsokat, szobafestő­ket és férfi segédmunkásokat budapesti mun­kára alkalmazunk, szállást és étkezést bizto­situnk. Fővárosi Építő Vállalat, V., Bástya ut­ca 35. Figyelemreméltó az, hogy régen őszre az épít­kezés megszűnt, most pedig a vállalatok nem tud­nak elég építőipari munkást kapni, olyan nagy arányúnak Ígérkezik az őszi és a téli építkezés. Persze nemcsak fizikai munkásokat keresnek: főmérnököt, főkönyvelőt, műszaki tanárt, stb. Mindezek csak szemelvények az “állás” rovat­ból, amelyben csak egyetlen egy álláskereső mű­szaki ember ajánlkozik. De- vegyük elő a Népszavát, a szakszervezet lapját. Ebben tömegével is keresik az építkezé­sekhez a kőműveseket, ácsokat. Olyan hirdetések is vannak, hogy építkezésekhez nyugdíjas szak­munkásokat keresnek, havi 45 órai foglalkozta­tásra. Magyarországon ugyanis a hatvanadik életévét betöltő férfiak, ha a szakszervezeti tár­sadalombiztosító tiz évi munkaidőt igazol fizeté­sük, illetve keresetük ötven százalékát kapják ttyhgdykéfttMuEbben a korban még munkaképe­sek az -embepsk és a törvény lehetőséget ad arra, hogy hámoriként 48 órán át dolgozzanak. Nyug­díjasokat, csökkent munkaképességű dolgozókat keresnek más vállalatok is, igy az Angyalföldi Fémipari kisiparos-szövetkezet, a Faáru és Min- takészitő Vállalat, stb. Mindez bizonyítja, hogy az országban nemcsak munkanélküliség nincs, de számos szakmában erős a munkaerőhiány. Természetesen ez nemcsak az építőiparra vonatkozik. — Magyarországi riport — A magas talajvíz és az esőzések következtében keletkezett belvizek jelentős károkat okoznak az országnak. Magyarországon évente hétmillió ka- tasztrális holdnyi területet veszélyeztet a belvíz. Ez a megművelhető földterület több mint kéthar­mada. Bár a vízlevezető csatornák hossza meg­közelíti az országot behálózó burkolt utak hosz- szát, mégis kevés. A meglevő mintegy 27 ezer ki­lométer csatornahálózat csak három-négy hét alatt képes levezetni a felgyülemlett vizet, igy a mezőgazdasági, ipari területek elvizesedése éven­te 350 millió forint kárt okoz. Különösen a Han­ság vidékén és Hajdu-Bihar megyében jelentős a belvízveszély. A helyzetet csak nehezíti, hogy a meglevő csatornák és berendezések egy része el­iszaposodott. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belvíz­veszély elhárítására, a földeken felgyülemlett vi­zek gyorsabb elvezetésére, távlati fejlesztési ter­vet készített. Feladatul jelölte meg, hogy a je­lenlegi három-négy hét helyett a téli-tavaszi idő­ben két hétnél, nyáron pedig három napnál to­vább ne álljon viz a termőföldeken. Ehhez két­szeresére kell növelni a csatornák hosszát, és kö­rülbelül megháromszorozni a szivattyútelepek és berendezések kapacitását. A belvizrendezési mun­kák során mintegy 95 millió köbméter földmun­kát és 380 ezer köbméter betonmunkát kell elvé­gezni. A fejlesztési terv ideje alatt bővítik a Hanság, a Rábca, a Dongér, az Alsókösely, az Alsókadar és a Csornafoktő főcsatornáit, kiépí­tik a határmenti csatornahálózatot. Fejlesztik a belviz-elvezető rendszereket a vajdalaposi, ör- vénybádi, dobai, sarkadéri, karcagi, milléri és szárazéri területeken. Ezekből a hároméves terv v*\\vv**\>vwwvwvwvwavv»v\vwvwww*%vw\vv\\v\ Szíjéi ejyik legrégibb műemlékét, a IV. Béla király ide­jében épült várat restaurálják. A rendbehozatalra félmil­lió íorintoí fordítanak. Képünkön: A vár eleje, a Mária Te­rézia korabeli főkapuval. (MTI Foto; Tormái felv.) Esztergályost, maróst, fényezőt, gépkocsifénye­zőt, férfi szabót, villanyhegesztőt, villanyszere­lőt, kertészt és sokféle szakmunkás mellett a se­gédmunkásokat szószoros értelemben tömegesen keresik. Az adminisztratív munkaerők közül kü­lönösen a könyvelőket, kalkulátorokat, gyorsíró­kat keresnek. Gépkocsivezetőket vállalatok egész sora keres. A Népszava hirdetései közül mint ér­dekességét kiemeljük az alantit: FELVESZÜNK gyakorlott kézi üvegfestés­ben jártas bedolgozókat karácsonyfadísz fes­téshez. Jelentkezés: Fővárosi XI. Kézműipari Vállalat Üvegtechnikai részlege Budapest, XI, Bartók Béla ut 53 Mindezek a hirdetések egyetlen egy számban (szept. 13) jelentek meg. De valamennyi lap nap, mint nap hasábszámra közli a munkaalkalmakat és csak elvétve jelenik meg olyan hirdetés, amelyben valaki állást keres. Ják Sándor időszakában körülbelül kétmillió köbméter föld­munkát, 15 szivattyútelep felépítését és kilenc­millió köbméter iszap kotrását végzik el. Három év alatt a tiszalöki öntözőrendszer területén, a Szolnok megyei rizstelepeknél, Kiskunhalas kör­nyékén és a Kőrösök völgyében fejezik be a bel- viz-elvezetést. Az idén elsősorban Békés és Szolnok megye te­rületén építenek uj szivattyútelepet. Az üzembe helyezett nyolc szivattyúteleppel napi negyven- millió hektoliter viz átemelésével növekszik a te­lepek teljesítménye. Nagy munka folyik a Han­ságban. A Fertő-tótól a Rábcáig vezető, körül­belül 50 kilométeres főcsatorna bővítése még az idén elkészül, és hozzálátnak a környező terüle­tek csatornázásához. Ehhez nyújt jelentős segít­séget a KISZ-fiatalok kezdeményezése a Hanság lecsapolásában. A csatornázási munkák, a zsilipek, az átemelők, a szivattyútelepek építését főként állami költség- vetésből végzik, de nagy segítség a lakosság ön­kéntes támogatása is. Egyre több belvízelvezető társulat alakul. Alig egy év alatt — leginkább Szeged, Gyula és Székesfehérvár térségében — harminchét vízgazdálkodási társulat alakult, kö­rülbelül 120 ezer katasztrális hold terület víztele­nítésére. Az újabb társulatok létrehozása hozzá­járulhat ahhoz, hogy a három- és az azt követő tizenötéves fejlesztési tervek gyorsabban megva­lósulhassanak. Megalakult a Magyarországi Cigányok Országos Szövetsége Ünnepélyes keretek között iktatták be a Műve­lődésügyi Minisztériumban a cigányok országos szövetségének titkárát, László Máriát. A megbí­zólevél átadása után felkerestük az újdonsült szövetség első titkárát, hogy pár szót szóljon munkájáról és a szövetség feladatáról. — Európában és azt hiszem, az egész világon, nálunk született meg az egyetlen olyan szerv, amely hivatásul kapta, hogy az úgynevezett ci­gánykérdést felszámolja. Mintegy 150^220,000 cigány állampolgár él Magyarországon, a múlt bünef miatt rettenetes körülmények között; 90 százalékuk analfabéta, egészségügyi és morális körülményeik semmiféle igényt nem elégítenek ki. A szövetség feladata, hogy ezeket a prob­lémákat a megoldásig segítse. Célunk, hogy az évszázados válaszfalat, mely szakadékként me- redezik a falu és a faluvégi putrisorok között, ledöntsük. Munkánk első lépése, hogy felmérjük a magyarországi cigányok valóságos problémáit, hiszen még számukról sincs pontos adatunk. Úgy gondolom, hogy ez a program csak egy szocialis­ta országban lehet valóságos. Egyik célunk, hogy a többi nemzetiséghez hasonlóan létrehoz­zunk mi is cigányegyütteseket, életrehivjuk a cigányujságot és a népművelés minden eszközé­vel’ segítsük felemelkedni a magyar cigányságot. i'VWVWVVWW%VVVWWWVVVWWVWWWV%VWVVWWVW% HÉTSZÁZADSZOIÍ érleli gyümölcsét a kősze­gi szelíd gesztenyefa. A szájhagyomány szerint az Aranybulla kiadásának éveiben került a föld­be a kis facsemete. Százévekkel ezelőtt több száz kiló termett, ma már azonban csak mintegy 20 kiló gesztenye az egész termés. TERV A BELVÍZVESZÉLY Évente háromszázötvenmillió forintos kárt okozott a belvíz. köbméter földmunka három év alatt Kétmillió dk_______

Next

/
Oldalképek
Tartalom