Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-07 / 32. szám
Thursday, August 7, 1958 AMERIKA] MAGYAR SZÓ Ä A tudomány világából A SZIVKOSZORUÉR- TKÖMBoZIS Az elmúlt év egyik nyári hajnalán fáradt tekintetű, 42 éves szülész orvos lépett ki a klinika szülőszobájából. Csaknem két évtized átvirrasztott éjszakáinak emléke villant át agyán. Szájában érezte a félig, negyedig elszívott cigaretták keserűségét. A szülőanyáért és gyermekéért érzett éjszakai szorongás a felszálló hajnali köddel készült agyából elillanni. Az anya békésen szundított a csecsemőjével, s a szülész is készült a jól megérdemelt nyugovóra. Alig lépte át az ügyeletes szoba küszöbét, -amikor addig sohasem érzett, elviselhetetlen fájdalom markolt szivetá- jába. Kezével odakapott, arca hamuszürkére fakult, és vastag, hideg csöppekben pergett róla a verejték. Fájdalmas nyögéssel roskadt ágyára. Felriadt ügyeletes társának halkan odaszólt: “Hozz egy ampulla morfint, mert koszoruér- trombózipom van!” A gyors injekció enyhítette az iszonyú fájdalmat, de arcszinén és verejtékezésén mitsem változtatott. A percek alatt mozgósított ügyeletes belgyógyász tanársegéd nem tehetett mást, mint helyben hagyta szülész kollégájának öndiagnózisát. A megejtett vizsgálatok a koszorúér elzárkózásának jellemző tüneteit mutatták: alig mérhető vérnyomás, rendkívül szapora, nehezen tapintható pulzus, hőemelkedés, fokozott vérsejt- süllyedés és nagyobb fehérvérsejtszám. Elektro- kardiogrammal pontosan sikerült megállapítani — a szívizmon belül — az elzáródás helyét. Csaknem egy hétig válságos volt az orvos állapota. A következő öt hét teljes ágynyugalma után fölkelt. Tartósabb pihenés, kikapcsolódás előzte még meg munkábaállását. Ma újra dolgozik csak éppen éjszakai ügy eletet nem lát többé el. Mi történt az orvos szivében az emlékezetes nyári hajnalon? A régi idők leírásainak szivszél- hüdése, a koszorúér elzáródásának válságos és ijesztő folyamata zajlott le szívizmában. A “JAMA” cimü amerikai orvosi hetilap hetenként megjelenő orvosi emlékezései alapján az agyvérzés, a rák és a közlekedési balesetek után az orvosok halál okai között csaknem a “legelőkelőbb” helyet a koszorúér trombózisa következtében beállott szivhalál foglalja el. Mi voltaképpen a koszorúér-trombózis? Ha a szivet tápláló koszorúér bármi okból elzárul, megszűnik vagy csökken a mögötte levő szívizom oxigénellátása. Következményeképp idegi reflexes és helyi elektromos elváltozások döntik el a beteg további sorsát. A szívizmot csakúgy, mint váz- izomzatunkat, sürü érhálózat szövi át. Ellentétben a vázizomzattal, az emberek egy részének szivizomerei végső elágaz,ódásukban nincsenek egymással egyáltalán összeköttetésben. Éppen ezért, ha az ág valahol elzáródik, a mögötte levő szívizom csak az esetek egy részében kaphat vért a környező szomszédos érterületről. A szív úgynevezett végartériáinak elzáródása oxigénhiány miatt többnyire a szívizom pusztulásához vezet. Az izom helyét a gyógyulás során elfoglaló hegszövetbe a környező ép izomszövetből nőnek" uj erek. Egészen a legutóbbi időkig rejtély volt, hogy miért hal meg szívrohamban az emberek egy része, s miként marad életben a másik része. A kérdést Claude Beck clevelandi professzornak és munkatársainak több mint egy évtizedes kutatómunkája oldotta meg. Ha kutyának a szivén előzetes feltárás után a szivburkot megnyitjuk, s a koszorúér egy kisebb ágát elzárjuk, ugyanaz a folyamat játszódik le, mint az emberben. Az elzárt szívizom résznek a helye és nagysága szerint elektromos potenciálkülönbség lép fel az elzárt és a vérrel ellátott terület között. Ha a mért különbség elér egy bizonyos nagyságot a szivkam- rákban, “kamra remegés”-t (fibrillációt) idéz elő, s ez a szívösszehúzódást lehetetlenné teszi. Az agy vérellátásának hiánya miatt a kísérleti állaton — akárcsak az emberen — beáll a klinikai halál. Kutyán segíthet a kellő időben alkalmazott szivmasszázs, s az elektromos defibrillátor készülék újra megindíthatja a szívműködést. Ha az agyvértelenség nem tartott tovább 6 percnél, a kutyák újjáélednek. A további kísérletek során 1000-nél több kutyán előmütétet hajtottak végre. Feltárták a szivburkot, a külső lemezt kimetszették, a belsőt pedig vagy hintőporral szórták be, vagy fenollal ecsetelték. Mindkét izgató anyag azt eredményezte, hogy a szivet körülvevő zsírszövet erei sűrűn behatoltak a szívizomba. Ha az ekként operált állatokon hónapok múlva valamelyik koszorúér- ágat elzárták, nem következett be hirtelen szivhalál. A benőtt uj erek megszüntették a .kutva- sziv ereinek végartériás jellegét. Az egymás közötti összeköttetés megóvta az elzárt szívizmot a teljes vértelenségtől. Ugyanazon nagyságrendű érnek az elzárása az előmütéten át nem esett kutyákon kamrai fibrilláció miatt hirtelen szivha- lált, az előoperáltakon pedig csak átmeneti reflexelváltozásokat idézett elő. Mi a koszorúér-trombózis oka? Ritka eseteket nem tekintve, ahol az érfal reumás, gyulladásos rögei fiatal korban zárják el a koszorúereket, a megbetegedés 40 éves koron túl rendszerint érelmeszesedés következménye. Az érfal három rétegből áll: belhárt.vából, simaizomból és fedöhár- tyából. A középső és a belső réteg között végbemenő elzsirosodás mészlerakódást eredményez, Az érfal vészit rugalmasságából,, belső mérete megszükül, helyenként az ér belhártyája elhal, leválik, vérváladék rakódik rá és a véráram sodrába kerül. Nagysága szerint ott tömi el a mögötte levő érterületet, ahol megakad. Férfiak jóval gyakrabban betegszenek meg benne, mint nők. Az érelmeszesedés oka a szinte már beláthatatlan kutatási'eredmények ellenére még mindig tisztázatlan. Kétségtelen, hogy alkati — örökletes tényezőkön kivül (ha izmos, zömök, kövérebb, atléta tipusu az ember) a táplálkozásnak, a szervezet lipoidkoleszterin háztartásának zavara játszik döntő szerepet. A megbetegedett ember életében az elzáródás pillanata a sorsdöntő. Ha a beteg a végartériás csoportba tartozik, vagy ha az elzárt terület nagy, a beteg szivéhez kap, kamraremegés következtében vérkeringése megáll, s az agy vértelen- sége miatt holtan esik össze. A gyakoribb és szerencsésebb esetben, ha az elzáródás kicsi, vagy ha az erek egymás közötti összeköttetése megvan, nem állítja meg a szivet, hanem reflektori- kusan vérnyomásesést, verejtékezést, szaknyelven sokkot vált ki. Miképp gyógyítható a koszorúér trombózisa? Főként sebész orvosoknak, akiknek_ betegét műtőben érte hirtelen a halálos sokk, kivételesen sikerült — az állatkísérletekből levont tanulságok alapján — életet menteniük. A lélekjelenlétét megőrző sebész orvos feltárja a mellkast, a szivet kezei közé fogja és masszírozza. Még előnyösebb helyzetben van, ha a szívsebészetben használt elektromos defibrillátor van a keze ügyében. A feltárt szivén ezzel megszüntetheti a kamra remegését. A szivkoszoruér-elzáródás következményeinek különböző súlyossága szerint az orvos vagy nor- adrenalint, vagy strofantint vagy csupán morfint, illetve hasonló értékű fájdalomcsillapítót ad. Legfontosabb a teljes testi és lelki nyugalom. Ma már minden koszorúér-elzáródáskor rendszeresen adnak véralvadásgátlókat: heparint, vagy pelentant. Szövettani vizsgálatok és klinikai tapasztalatok alapján 6 hét az a minimális idő, ami szükséges az elhalt szövet heges szervüléséhez. Megelőzhető-e a koszorúér elzáródása? Mai ismereteink alapján — minthogy az érelmeszesedésnek sem biztos okát, sem hathatós gyógymódját nem ismerjük — a koszorúér trombózisát sem tudjuk biztonsággal kivédeni. A leirt állatkísérletek alapján egyre gyakrabban végeznek (nütéteket a szív vérellátásának megváltoztatására és javítására. Ezektől lenne várható a hirtelen szivhalál jelentős csökkenése. Persze, egészséges ember, aki kis valósziniiséggel a koszorúér- trombózis várományosa, nemigen vállalkozik rá, hogy felnyittassa a mellkasát, s engedje, hogy lehántsák külső szivburkát pusztán megelőzés céljából. Beck professzor 5000 kutyakisérlete után már 000 emberen végzett ilyen műtétet. A műtét halálozási arányszáma rendkívül csekély nem nagyobb, mint a gyomorfekély operációnál. Eredményei igen biztatóak. Főképpen súlyos mellkasi fájdalomban szenvedőket (angina pék-, toris), vagy már egy Ízben koszorúér elzáródásban átesett betegeket operált. Figyelemre méltó eredményt tapasztaltak amerikai kutatók a hetenként kétszer adott Hepa- rin-injekcióktól. A nemi hormonok, a különféle lipoidoldó fermentek, a magas vérnyomás eredményes gyógykezelése, az életmód ésszerű rendezése, a helyes táplálkozás mind-megannyi biztató tényező, amely a koszorúér-trombózisok számát csökkenti. Dr, Szendéi Ádám belklinikái adjunktus ELEKTROMOS VEZETÉK SZKILLA ÉS KHARÜBDISZ KÖZÖTT • * Háromezer évvel ezelőtt a trójai háborúból hazafelé tartó Odüsszeusz hajója majdnem szétzu- zódott a Messinai-szorosban, amikor Szkilla és Kharübdisz között áthaladt. A görög ókor emlékeit őrző tengerszoros korunkban egy nagyszabású műszaki munka színhelye. Ott, a szicíliai Szkilla földnyelv és az olasz félsziget Calabria nevű tartományának tengerpartján kiugró Kharübdisz szikla között építették meg a világ egyik legnagyobb oszlopközü elektromos távvezetékét. A szicíliai part homokzátonyá miatt a villanyáramot nem vezethették a tengerfenék alatt lerakott kábeleken, sőt magára a tengerfenékre sem fektethettek kábeleket, mert már amugyis sok kábelvezeték húzódik ott. Időnként a viz is olyan erős sodrású, hogy amiatt ugyancsak kockázatos vállalkozás lett volna lebocsátani a kábeleket. Igv hát a szabadvezeték mellett döntöttek. Ennek azonban a legnagyobb “belógás” helyén is legalább 70 méterrel a tenger színe fölött kell húzódnia, hogy a legnagyobb tengerjáró hajók is áthaladhassanak alatta. A vezetéket tartó két oszlopot ennek megfelelően 200 méter magasra építették, mégpedig calabriai parton a 159 méterrel a tengerszint fölé emelkedő sziklára, a szicíliai parton pedig a mindössze 4.30 méterre kiemelkedő partra. A két oszlop távolsága 3646 méter! Az oszlopoknak mintegy 9 tonna súlyú vezetéket kell tartaniuk, olyan vidéken, ahol gyakori a földrengés, és a viharos szelek sebessége eléri óránként a 150 kilométert is. A villanyáramot vezető kábel 26.8 milliméter vastag, és 139 drótszálat foglal magában. Ebből 19 aluminiumdrót, amelyeknek mindegyikét 6—6 acéldrót veszi körül, s a vezeték szilárdságát még toyábbi 6 acéldróttal is biztosították. Az oszlopok és a vezeték teherbírásának fokozására a kábelt a tartóoszlop mögött.— a calabriai parton 651, a szicíliai parton 630 méternyire — hengerekkel, vas és vasbeton szerkezettel, továbbá ellensúllyal rögzítették. így a vezeték teljes hossza megközelíti az 5 kilométert. A kábelt két vezetőkábel segítségével s vontatóhajóval húzták át a tengerszoroson, miután az előző napokban minden lehetséges módon — elsősorban a rádió és a szikratávíró óránként közölt híradásaival — felszólították a hajósokat, hogy a jelzett időben kerüljék el a környéket. Mégis majdnem súlyos baleset történt. Amikor az egyik veze.tőkábel még néhány méterrel a viz színe alatt lebegett, egyszercsak rémült kiáltás hallatszott: “Tartályhajó közeledik!” Hiába szólították fel rádión a veszélyes gyorsasággal közeledő hajót, hogy forduljon vissza, hiába adott le riasztólövéseket az egyik őrhajó, a tartályhajó folytatta útját, és a katasztrófa már-már elkerülhetetlennek látszott. A következő percekben a hajó orra elkapta a kábelt, és magával hurcolta. Szerencsére csak valami 300 métert vonszolta; azután a kábel — máig is érthetetlen módon — átcsúszott a hajó alatt, és kiszabadult. A szerencsétlenséget elkerülték, a kábel sérüléseinek kijavítása azonban jó néhány hétbe telt. A tartályhajó felelőtlen vezetőit persze bíróság előtt felelősségre vbnták. A nagyszerű műszaki vállalkozást sikeresen befejezték. A Messinai-szoros tengervize fölött most 150.000 volt feszültségű távvezeték visz villanyáramot Szicíliába, s a vezeték alkalmas arra, hogy később 220,000 voltos feszültséget is elviseljen. .. -
