Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-31 / 31. szám

Thursday, July 31, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Így él jogával a magyar zsidóság A közel tizmilliónyi lakosú Magyarországon 80,000 magyar zsidó él. Ebből Budapesten 60,000, a többi vidéken. Ez az aránytalanság azért ala­kult ki, mert a fasiszták először a vidék zsidósá­gát pusztították el, amire a főváros maradék zsi­dóságának kiirtására került volna a sor, a szov­jet csapatok Budapestet felszabadították. Ezen­kívül az 1956 évi októberi események során disz-- szidált tízezernyi zsidóság főleg a vidékiek sorá­ból került ki, hiszen az ellenforradalomban a nyi­las csőcselék a kisebb helyeken kezdte meg ter­rorakcióit. Az ellenforradalom utórezgésének ide­jén a legálisan kivándoroltak többsége ugyan­csak az idegileg, lelkileg megtépázott vidéki zsi­dóság volt. Mielőtt a magyar zsidók mai helyzetét ismer­tetnénk, idézünk a Magyar Népköztársaság Al­kotmánya VIII. fejezetéből, amely kimondja: 1) A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egvenlőek és egyenlő jogokat élveznek. 2) A polgárok bármilyen hátrányos megkülönbözte­tését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek sze­rint a törvény szigorúan bünteti. Minden törvény annyit ér, amennyit gyakor­latban végrehajtanak belőle. Ahhoz, hogy az 1949 évi Alkotmány szelleme a magyar zsidósággal kapcsolatban is érvényesüljön, széleskörű felvi­lágosító munkát kellett és kell végezni. Mert nem szabad elfelejteni, hogy az első világháború utáni időktől az antiszemitizmus mákonyának terjesztése hivatalos program volt, mivel a gaz­dasági bajok leleplezéséhez ezt célszerű propagan­dának vélték. Még Hitler fellépése előtt vezették be a magyarországi főiskolákon, egyetemeken a numerus clausust és évek során hozott rendelke­zések, faji törvények valósággal előkészítették a magyar zsidóság útját a borzalmas pusztulás felé. A háború befejezése után az életbenmaradt magyar zsidóság egyenrangú állampolgárként kapcsolódott az ország építésébe és találta meg az életben az útját. A felvilágosító munka, amely­nek egyik főfeladata az antiszemitizmus gyökeres felszámolása, különösen az elmúlt év óta, már nem ütközik az elfogultság falába, hanem az agyakba és szivekbe hatol. Például a magyar könyvkiadás most jelenteti meg a fasizmus ször­nyűségeit leleplező müveket; az ilyen irányú könyvek úgyszólván órák alatt fogynak el. Egy másik példa: az antiszemitizmusról a rádióban nem régen felvilágosító előadás hangzott el, ame­lyet mindenütt helyeslőén beszéltek meg. Magyarországon a vállásos zsidóság 133 temp­lomban, illetve imaházban (72 neolog, 61 orto­dox) tartja istentiszteleteit. A gyermekek hitok­tatását a főváros különböző kerületeiben és a vi­déken működő Talmud Tóra egyesület fiókjai végzik. A hitoktatás feletti felügyeletet a Val­láserkölcsi és Vallásismertetési Tanács gyakorol­ja. Dr. Mandel Miklós rabbi vezette tanácsköré­hez tartozik a vallási, illetve egyházi tárgyú ki­adványok megjelentetése is. A magyar zsidóság felekezeti, kulturális, szo­ciális ügyeivel, felmerülő problémáival a Magyar Izraeliták Országos Képviselete foglalkozik. — Ez a szerv tartja fent az alábbi intézményeket : Szeret etkórház és Betegotthon. Ebben a kór­házban azokat á betegeket gyógyítják, akik val­lási meggyőződésük folytán a rituális étkezéshez ragaszkodnak. A korszerűen felszerelt kórház kü­lönböző osztályain kiváló orvosok működnek, raj­tuk kívül egész sor konziliáris orvos áll rendelke­zésükre. A kórház egyik külön részét az úgyne­vezett elfekvő betegek részére rendezték be, te­hát olyanok részére, akik állandó ápolásra szo­rultak, az otthoni körülményeik azonban erre nem alkalmasak. Országos Rabbiképző Intézet. Itt tanulnak azok az érettségizett fiatalok, akik lelkészi hivatást juk, tartozó léha fiút. , A könyv elolvasása után nem tudjuk, mit is akar az iró kifejezni: vádolja, birálja-e osztályát, vagy feldicséri azt? Nem' más, mint osztálykép — és ez a legjellemzőbb Írói téma az 50-es eszten­dőkben. >_ Szeretnénk látni a Sputnik-utáni korszak első jó regényét, melyben ez a társadalom rádöbben arra, hogy nem mindenben vezet, legkevésbé ta­nításban és a tudósokkal való bánásmódban. Vár­juk, hogyan fogja kifejezni ezt a hangulatot egy tehetséges iró. Az igazi irodalom az élet tükre, még akkor is, ha hamisít, hazudozik, kertel és csal. Még ezek is hozzájárulnak a tükörképhez. kívánnak betölteni. Az oktatási idő-öt év, tehát amennyi a tudományegyetem bölcsészeti szakán. Magyar Izraeliták Országos Könyvtára. A 60 ezer kötetes könyvtár a Rabbiképző Intézetben van elhelyezve. A könyvtárban számos párját ritkító ősnyomtatványt és ezer évvel ezelőtti kéz­iratokat őriznek. Az állandóan bővülő könyvtár­ban megtalálhatók a modern héber irodalom re­mekei is. Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjte­mény. Ebben a múzeumban az egyházi műemlé­kek, ősi kegyszerek mellett ott láthatók a fasiz­mus szörnyű dokumentációi is. A muzeum tár­gyai jól mutatják be a magyar zsidóság útját. A múzeumot most rendezik át, amit állandó bő­vülése tesz szükségessé. A Magyar Izrealiták Országos Képviselete nemcsak a felsorolt intézmények fenntartásában merül ki, hanem a zsidóság életének megkönnyí­tésében és ez a szerv képviseli a zsidóságot a hi­vatalos fórumok, igy az Állami Egyházügyi Hi­vatalnál. A Budapesti Izraelita Hitközség az alanti in­tézményeket tartja fent: Alapítványi Fiuárvaház és Országos Leány- árvaház. Mindkét árvaházban félárva zsidó gye­rekek is otthont találnak. Lelkiismeretesen gon­doskodnak eltartásukról és vallásos szellemben való nevelésükről. Mint minden felekezetnek, igy a zsidóknak is van középiskolájuk, még pedig Fiú és Leánygim­názium. A két, iskola növendékei ugyanúgy ré­szesülnek ösztöndíjakban és más tanulmányi tá­mogatásban, mint az állami középiskolákban ta­nuló gyerekek. Az Izraelita Hitközség keretén belül működik a Szent Egylet (Chevra Kadischa), amely Buda­pesten három szeretetotthont tart fent a család­nélküli idősebb zsidók számára. Itt meg kell je­gyeznünk, hogy az állam, illetve a tanácsok vi­déken több olyan szeretetházat tartanak fent, ahol hitükhöz és vallási előírásaikhoz ragaszkodó idős zsidók élnek. A Szent Egylet konyháján naponta több, mint 2,000 öreg, munkaképtelen étkeztetéséről gondos­kodnak. Rendkívüli gondoskodás történik azokról, aki­ket a fasizmus tett tönkre; eltartó nélkül maradt öregekről, nyomorékokról, stb. Ezek nyugdíjsze­rű támogatást kapnak, ruhával, szükségszerinti gyógykezeléssel, gyógyszerrel, stb. látják el őket. A magyar zsidóság jelenlegi helyzetéről, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének és a Budapesti Izraelita Hitközségnek elnöke a követ­kezőket mondta: — A magyar zsidó egyház intézményei soha olyan erkölcsi és anyagi támogatást nem kaptak az államtól, mint az elmúlt évben és az idén. Ezt azért is kell hangsúlyoznom, mert a zsidó egyház anyagi helyzete igen rossz és ezen az állam — nem régen — rendkívüli támogatással is segített. Az állami támogatás teszi lehetővé a rabbiképző iskola, a két középiskola és a többi intézménye­ink, igy az Izraeliták Országos Irodájának fenn­tartását is. Az állam jelentősen hozzájárul rab­bijaink, pedagógusaink, kántoraink fizetésének kiegészítéséhez. — Az ellenforradalom során megsérült két bu­dapesti templomot többmilliós költséggel rendbe­hozatta az állam. A világhirü Dohány utcai temp­lom a jövő évben lesz százéves. A jubileumi ün­nepségre a templomot rendbehozzuk, a költségek­hez az állam félmillió forinttal járul hozzá. Az állami támogatás készségére és méretére jellem­ző, hogy Sopronban megkezdték egy nem régen felfedezett 15. századbeli zsidó templom feltárá­sát. A középkorból származó templom, az eddigi jelek szerint a feltárás után jól restaurálható és egyike lesz az ország legértékesebb műemlékei­nek. — Támogatást élvezünk ahhoz is, hogy a kö­zeljövőben öt zsidó tárgyú tudományos müvet jelentessünk meg. így kiadjuk: a Magyar Zsidó Okiratok V. kötetét, az előzőek a háború előtt jelentek meg; a magyar zsidó üldözések okmá­nyainak első kötetét; Magyar Zsidó Emlékköny­vet, amelyhez hasonló Magyarországon még nem jelent meg; végül a fasiszta üldözésekkel foglal­kozó müvek bibliográfiáját. — El kell mondanom, hogy a külföld zsidósá­gával, elsősorban a francia, a svájci, az angol, de más országok zsidóságával is intenzív kapcso­latot tartunk fenn. A keleti államok közül mi léptünk be először a Zsidó Világkongresszusba, jómagam a nemzetközi bizottságának vagyok tagja. Erősen készülünk a párisi “Üldöztetéstől — a felemelkedésig” kiállításra. S általában igyekszünk a világ zsidóságának egyházi és kul­turális munkájában közreműködni. Sós Endre nyilatkozatához még hozzáfűzzük, hogy a magyar zsidóságnak van lapja, a jól szer­kesztett “Uj Élet” és a magyar rádió — az el­múlt év óta — rendszeresen sugároz vallási ne­gyedórát. (j) Van “ügyes ember” az óhazában is — Magyarországi riport — “Élelmes” ember Sántha Antal, ap április 4 Gépgyár szerkesztési főosztálya egyik osztályá­nak volt vezetője. Hat hét alatt 56,640 forintot keresett csak úgy mellékesed. Szép összeg, bizo­nyára nehéz lehetett hozzájutni... De nem is volt olyan nehéz. Csak Sántha és a Sántha-félék “ügyessége” kell hozzá. Megérke­zett egy rendelés az Erőmű Beruházási Vállalat­tól. Az Április 4 Gépgyár szerkesztési osztályá­nak három darab turbina segédberendezés elő- terveit kellett volna megterveznie. Csakhogy Sántha mint osztályvezető azzal érvelt: annyi a munkájuk, hogy ki sem látszanak belőle. Nem, mint Sántha Antal osztályvezető nem vállalhatja el, ki kell adnia a Műszaki Egyetem gőzgépek tanszékének alvállakozásba. A Műszaki Egyetem gőzgépek tanszéke azon ban szakértőt keresel!, a szóban forgó berende­zéshez. Sántha a magánember elvállalta, amire mint osztályvezetőnek “nem volt kapacitása”. S hogy nem annyira szakértői közreműködé­sére, mint az általa juttatott, zsírosán fizetett megrendelésre volt szüksége a Műszaki Egye­temnek azt mutatja, hogy Sántha munkáját eny­hén szólva tulfizették. Hathetes mellékmunká- ért 56,640 forint ütötte a markát Igaz, hogy Sántha az alvállalkozás alvállal­kozójaként még külön alvállakozókkal dolgozta­tott. Az egyetemről felvett szakértői diját meg­osztotta Horváth Endrével, az Április 4 gépgyár­beli helyettesével, Sehring Oszkárral és Baló Zoltánnal, az Erőmű Beruházó Vállalat alkalma­zottaival. Ezekután feltételezhető, hogy az Erő­mű Beruházó Vállalat egyes alkalmazottai nem minden személyi ok nélküli rendelték meg a be­rendezést éppen az Április 4 Gépgyárnál, vagy ha jobban tetszik, Sántha Antalnál. Az “ügyes ember” és Horváth, a helyettese, máskor is kötöttek hasonló nagyszerű üzleteket. A Kispesti Erőmű tervezésénél is közreműköd­tek, hasonló alapon. Igaz, hogy ott a munkát nem az Április 4 Gépgyár adta ki a Műszaki Egyetem gőzgépek tanszékének, hanem a Hö- TERV. Sántha azonban csodálatosképpen a HÖ- TERV-nél külső szakértőként rendszeres havi díjazás ellenében dolgozott. A Műszaki Egyetem aztán a HÖTERV által, juttatottt megrendelé­seknél is felkérte szakértőnek Sánthát, a HÖ­TERV szakértőjét. Tetejében a Kispesti Erőmű berendezéseit az Április 4 Gépgyár készíti el, s ezért Sántha mindkét szakértői tevékenysége az Április 4 Gépgyárban betöltött osztályvezető tisztjével is enyhén szólva összeférhetetlen. En­nél a munkánál is segített Horváth Endre, a he­lyettes főnökének, természetesen nem egészen önzetlenül. A munkába bevonták Mojzes Kál­mánt, Sántha beosztottját, aki nem járt olyan jól, mint a főnökei. Jóval több munkáért, jóval kevesebb pénzt kapott, mint.azok. Sántha és Horváth még abban sem tud meg­egyezni, hogy ki mennyi pénzt vett fel. Az egye­temen levő nyugták szerint Sántha 71,640 forin­tot vett fel, Horváth Endre viszont 15,000-et. A nyugták szerint tizenötezret kapót Mojzes is. Sántha az állítja, hogy egyenlő arányban oszto­zott Horváthtal, mindkettőjüknek 41,000 forint jutott, Mojzesnek pedig a nyugta szerinti tizen­ötezer. Mojzes pedig azt állítja, hogy 7,600-at. Akárhogyan osztoztak is egymás között, a műegyetem gőzgépek tanszéke szakértői díj cí­mén összeseen 101,640 forintot fizetett ki itz “ügyes ember”-nek és társaságának. A népi el­lenőrök, akik az állományon kívüli béralap fel- használását ellenőrizték, azonban feltárták a visszaéléseket. Azóta Sántha Antal és Horváth Endre ügyében már megszületett a fegyelmi határozat: mindkettőjüket azonnali hatállyal el­bocsátották állásából. Az Április 4 Gépgyár igaz­gatója feljelentést tett az ügyben a bűnüldöző szerveknél, amelyek megindították a vizsgála­tot. Az “ügyes ember”-nek és társainak alighanem sokba kerül a semmi munkáért felvett több riant százezer forint. ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom