Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-31 / 31. szám

• 2 _____________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ A bagdadi paktumról Irak és Törökország 1955 februárjában, Bag­dadban kölcsönös együttműködési szerződést kö­tött egymással. Ezt a szerződést nevezték el a megkötés színhelye alapján “bagdadi paktum­nak”. A szerződés megkötését eredetileg az an­gol imperialisták sugalmazták, majd az Egyesült Államok is a későbbiek folyamán — bár formáli­san nem csatlakozott a paktumhoz — mind na­gyobb befolyást gyakorolt a “bagdadi országok­ra”. Ma a bagdadi paktum az amerikai—angol agressziv politika eszköze, s szervesen kapcsoló­dik a többi imperialista katonai tömbhöz. A szerződés kimondja, hogy a “magas szerző­dő felek együttműködnek biztonságuk és védel­mük érdekében”. Ez lenne a paktum állítólagos célja. így akarják leplezni a szerződés agressziv céljait. Ä 3. cikkely pedig megállapítja: “A ma­gas szerződő felek tartózkodnak egymás bel- ügyeibe való bármilyen beavatkozástól. Minden köztük felmerült vitát békés eszközökkel rendez­nek...” Az alapszerződés egyetlen pontja sem ad lehetőséget arra, hogy ha egy országban belső forradalom vagy esetleges felkelés van, akkor a paktum többi részvevője ebbe fegyveresen be­avatkozhassál Jelenleg tehát az iraki'felkelésbe a bagdadi paktum tagállamai automatikusan fegy veresen nem avatkozhatnak be. A szerződést 1955-ben öt évre kötötték, de to­vábbi öt-öt évre meghosszabbítható. “Bármely fél kiválhat a szerződésből — Írja a paktum szö­vege — ha a fentemlitett bármelyik határidő le­járata előtt hat 'hónappal írásban közli ezirányu szándékát a többi felekkel; ebben az esetben a szerződés a többi felekre nézve érvényben ma­rad.” Az Irak—Törökország között kötött szerző­déshez 1955 március 30-án csatlakozott Nagy- Britannia, julius 1-én Pakisztán és október 12-én Irán. Marian Anderson UN delegátus lett Marian Anderson, hires énekesnő kinevezést kapott Eisenhower elnöktől az Egyesült Nemze­tek 13-ik ülésére, mely szept. 16-án-nyílik meg New Yorkban. A szenátusnak még jóvá kell hagyni másik három delegátus ismételt kinevezését. Ezek: Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok főde­legátusa, James J. Wadsworth, Lodge helyettese és Mrs. Oswald B. Lord, aki az emberi jogok bi­zottságába lett kinevezve. Marian Anderson, aki Danbury, Conn.-ban la­kik, regisztrált demokrata. A következők nyertek még kinevezést az Egye­sült Nemzetekbe: Mike Mansfield montanai de­mokrata és Bourke B. Hickenlooper, iowai repub­likánus szenátor, Herman Phlegler republikánus Kaliforniából, George McGregor, demokrata Ohioból, a Brotherhood of Railway Clerks elnö­ke, Watson W. Wise, egy demokrata üzletember Texasból-és Irving Salomon Kaliforniából. BBBBBBBBBBBBBBaBflBBBaBBaBBBBaaBBBBBaBBBB Amerikai Magyar Szó Subscription in U. S. and Canada for one year $7.00, fnr six months $4.00. Foreign Countries tor one year $8.00, for six months $5.00. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, Nt Y. Telephone: AL 4-0397 Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $7.00, félévre $4.00. Minden akár külföldi országban egy évre $8.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397 Makoko király Párizsban A julius 14-i párizsi ünnepségekre Franciaor­szágba érkezett Makoko Alphonse Ntsanou, a & origó vidékén élő Bat eke törzs királya. Az 50 íves király először utazott Franciaországba és nagával hozta kedvenc feleségét. Az Orly-i repü- őtéren először felesége szállt ki a gépből és — apró kavicsokkal töltött dobot verve — pergő hangon dicsérte a Nagy Makoko király érdemeit. Nyomában megjelent Makoko király is, vállán 70 centiméteres pipával, kezében pedig egy leo­párdfarokkal és egy légyesapóval. A repülőtér dísztermében fényes uszonna várta, de a proto­koll tisztviselők legnagyobb megdöbbenésére ki­derült, hogy az uralkodó csak akkor vehet magá­hoz ételt vagy italt, ha senki sem látja. A hosz- szadalmas repülőút után a magára hagyott Ma­koko király mindössze két pohár vízzel felhígí­tott abszintot ivott. A francia protokollnak még nagyobb bonyodalmakat okoz majd a Bateke törzs egy másik ősi szoícása, amelynek értelmé­ben az uralkodó minden negyedik napon köteles reggeltől estig pihenni. Az olasz minsztereinök látogatása Amintore Fanfani, az uj olasz miniszterelnök julius 29. és 30-án meglátogatja Eisenhower el­nököt és Mr. Dullest Washingtonban. Hivatalos jelentés szerint Fanfani sok olyan kérdésről fog tárgyalni, amely közös érdeke az Egyesült Államoknak és Olaszországnak. Az 50 éves miniszterelnöknek, aki gazdasági szakértő, határozott véleménye van arra vonatkozóan; hogy Olaszországnak jogos gazdasági érdekei vannak a Közép-Keleten. Hogy jobban megértsük Fanfani utazásának célját, meg kell említeni, hogy Olaszországban a közelmúltban állami és privát tőkével olajtár­saság alakult, mely felajánlotta a középkeleti or­szágoknak, hogy kisebb profitra is hajlandó az olajat kitermelni, mint amit jelenleg a nyugati államok tőkés csoportjai ezekből az országokból kivesznek. Ezeknek az ellentéteknek a kiküszöbö­lése teszi fontossá Fanfani miniszterelnök láto­gatását az Egyesült Államokban. Or. Eisenhower közép-amerikai körútjáról Nixon alelnök amerikaellenes tüntetéseket elő­idéző délamerikai körútja után, bizonyos késés­sel Dr. Eisenhower, elnökünk öccse, megkezdte régen tervezett látogatását Közép-Amerika" or­szágaiba. C.élja az, hogy valahogy megnyugtassa ezeket a súlyos gazdasági bajokkal küzdő államo­kat, miután valamennyiüknek léte, termelése és az abból származó jövedelme, az Egyesült Álla­mok manipulációira van alapozva. Főtermékük a banán (Honduras és Panama) és a kávé (Costa Rica. El Salvador, Nicaragua és Guatemala). Mindkettőből óriási termésfelesleg van, miután az Egyesült Államok a gazdasági válsága követ­keztében nem vásárolja fel azt kellő mennyiség­ben. Bár utazását nem kisérte a szokásos, hivatalos utazásokkal járó publicitás, mégsem kerülhetett el néhány kellemetlenséget. Panamában vissza­utasította a diákok kérelmét, hogy előadást tart­son az egyetemen, mire az egyetemisták pa­rázs tüntetést rendeztek a USA követség előtt “A Panama Csatorna Panamáé” feliratokkal. Hondurasban forrongó sztrájkhelyzetet talált. A United Fruit Company (Egyesült Államok) banántelepein a munkások uj munkaszerződésük visszautasítása miatt sztrájkra készültek. Ez olyan országos jellegű, hogy a kormány jövője függ kimenetelétől. Most Nicaraguában van Dr. Eisenhower. Ott az a meglepetés érte, hogy fogadására a meghí­vott szakszervezeti kiválóságok közül a legerő­sebb szakszervezet vezetője nem volt hajlandó elmenni. Pedro A. Gutierez, a Free Labor Union vezető­je távolmaradását nem okolták meg. Ismert tény, hogy Gutierrez sztrájkra készíti elő szervezetét, mert a kormány 4 százalékot akar levonni a munkások keresetéből a társadalmi biztosítási alapra. Ipari és kereskedelmi szervezetek vezetői kér­dőre vonták dr. Eisenhowert a csökkent árak és piaci lehetőségek miatt. Eisenhower ígéretet tett, hogy az Egyesült Államok igyekezni fog vissza­szerezni a -világpiacot és emelni az árakat. Visz- szautasRótta azt a vádat, hogy _az Egyesült Álla­mok önérdekből nyomja le a kpzép- és délameri­kai term éj<ek árait. Thursday, July 31, 1953 Tömegletarióztatás Ciprusban Az angol helytartó a sziget széltében-hosszá- ban letartóztatásokat rendelt el, mely három nap alatt 1,494 foglyot eredményezett. Ezek kö­zött 44 a török, a többi görög ciprióta. Sir Hugh Foot kormányzó azt mondta, hogy a letartóztatottak mind gyilkosságot, gyújtogatást és más bűntettet akarnak elkövetni. Azért kellett az egész szigeten lefogni az embereket, nehogy egy-egy kihagyott terület szabadnak érezze ma­gát erőszak elkövetésére. Azt is mondta, hogy junius eleje óta 95 egyént öltek meg és 170-et megsebesítettek a szigeten. Hogyan döntötték meg az iraki királyságot? Az A1 Akhbar nevű egyiptomi lap “Hogyan történt az államcsíny” cimü cikkében azt Írja, hogy — tragikomikus módon — Nuri Szaid ma­ga állapította meg az- iraki forradalom napját, amikor az iraki hadsereg 20. dandárjának pa­rancsot adott, hogy vonuljon Jordániába Husz- szein király védelmére. A dandár azonban, amelynek parancsnoka Ab­del Karim Kasszem tábornok volt, nem Amman- ba, hanem Bagdadba indult, hogy megdöntse a király uralmát. A lap értesülései szerint a 48 éves Kasszem tábornok, aki Bagdadban végezte a katonai aka­démiát és részt vett a Palesztinái hadjáratban, két évvel ezelőtt kezdte Nasszer példájára meg­szervezni a szabad katonatiszti csoportokat. Ti­tokban találkozott az elégedetlen tisztekkel és röplapokat terjesztett. Kasszem sikerének titka a titoktartás volt — Írja a lap.' A röplapokat ő maga is éppen úgy kapta, mint a többi tiszt. Csak nagyon kevesen tudták, hogy ő áll a felkelés terveinek középpont­jában. Kasszem júniusban akarta az államcsínyt végrehajtani, de nem volt lőszere és azt csak Nuri Szaidhoz hü tisztektől szerezhetett volna. Ezt a nehézséget Nuri Szaid maga oldotta meg, amikor kiadta parancsát a 20. dandárnak. Kasz- szem szándékosan több lőszert kért, mint ameny- nyire dandárjának szüksége volt, hogy igy meg­fossza a királyhoz hü egységeket a lőszertől. Nu­ri Szaid engedélyezte a lőszer felvételezését. Kasszem erre összehívta a szabad tiszteket és kiadta utasításait, ő maga csapatai élén a kirá­lyi palota ellen indult. Ugyanakkor tisztjei érint­kezésbe léptek más dandárokkal. A Nuri Szaidot támogató magasrangu tiszteket és minisztereket letartóztatták. « Egv egység a rádiót foglalta el, egy másik kö­rülvette a királyi palotát, egy harmadik a kato­nai parancsnokságot. Hétfőre virradó éjjel, pontosan éjfélkor a bag­dadi rádióállomás bemondója felolvasta az iraki arab köztársaság kikiáltásáról szóló közleményt. Ghana miniszterelnöke a U. S.-ben Kwames Nkrumah, Ghana miniszterelnöke há- hom napra Washingtonba érkezett, ahol Richard M. Nixon teljes katonai pompával fogadta ennek az uj önálló országnak a képviselőjét. Nkrumah kijelentette, hogy az önálló afrikai országok egy mielőbb megtartandó csúcskonfe­renciát kívánnak a középkeleti krízis megoldá­sára az Egyesült Nemzetekben. Arról nem nyilatkozott Nkrumah, hogy az af­rikaiak hogyan fogadták az Egyesült Államok csapatainak partraszállását Libanonban. Gyilkosságok Bolíviában A bolíviai ellenzéki falangista párt vezető­jét, Oscar Unzaga de la Vegát letartóztatták. A belügyminiszter szerint la Vega résztvett az el­múlt vasárnapi kongresszusi választások alkalmá­val elkövetett gyilkosságokban, melynek három kormánypárti áldozata van. Tamayo belügyminiszter szerint la Vegát né­hány napon belül szabadon fogják bocsátani és letartóztatása főleg azért történt, hogy megvéd­jék öt a textilmunkások szakszervezetének bosz- szujától. A meggyilkoltak ugyanis ehhez a szak- szervezethez tartoztak. Az országban uralkodó nemzeti forradalmi mozgalom vezetői a falangistákat vádolják a gyilkosságok elkövetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom