Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-25 / 52. szám
Thursday, Dec. 25, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ VIHARSAROK Változások az orosházi járásban A harmincas évek falukutatói munkájuk során a nyomor és a kilátástalanság ezer változatára bukkantak a Viharsarokban. Beszámolóik valóságos vádiratot jelentettek az úri Magyarország ellen. A napokban erre a vidékre látogattunk : számadást készítettünk, mennyire változott a Viharsarok egyik része, az orosházi járás. Sokan élénken emlékeznek ezen a tájon arra az időre, amikor szégyenkező arccal, fáradtan és rongyosan, csoportokba verődve topogtak az emberpiacon. Úgy válogattak köztük, mint az állatok között — erej'üket, korukat nézve. Alkudoztak rájuk, s úgy vették a munkást, mint más árut, a búzát, a tojást. A földnélküliség, az ipar hiánya ezer számra termelte a munkanélkülieket. Tótkomlósról például ezren jártak a Dunántúlra dolgozni. A többi “felesleges ember” hónaposnak szegődött el, vagy talicskájukkal igyekeztek valahol szerencsét próbálni. A faluk többségében térdig érő sár marasztalta a járókelőket és az egészségtelen kutak vizétől egyre többen szenvedtek. Ez volt! Az orosházi járás és az egyre iparosodó mezőgazdasági város, Orosháza térképén most uj színfoltok keletkeztek. Az elmúlt 13 esztendő alatt annyi minden épült és készült, hogy valamennyi alkotást hosszú lenne felsorolni. Bár a kisebb létesítmények is igen fontosak, de ez alkalommal csak a nagyobbakról szólunk. Hol van a munkanélküliség?! Leggyökeresebben persze a járás határa változott. Közel százezer hold földet osztottak szét. A gőgös földesurak birodalma helyett az önkéntes paraszti társulások foglalják el az orosházi járás szántóföldjeinek nagy részét. Az egész járás területének 37 százaléka a termelőszövetkezeteké és három állami gazdaságé. A másik szembetűnő változás: Orosháza piacán nem lehet munkanélkülieket látni. A járásban létesült négy gépállomás ezernél több embert foglalkoztat, tisztességes megélhetést nyújtva a traktorosoknak, szerelőknek és a többi, földmunkásból lett szakembernek: Maga a város, Orosháza pedig egyre nagyobb számban igényli fejlődő ipara számára a munkaerőt. Mert Orosháza egyre inkább ipari város lesz. A felszabadulás előtt az- elég kezdetlegesen termelő baromfifeldolgozó üzemen kívül más, számottevő ipar nem volt a városban. Azóta, a valamikor 120 fővel dolgoztatni baromfiüzem is A KERESKEDELMI MINŐSÉGELLENŐRZŐ intézetben a fogyasztókhoz kerülő cikkek minőségét és tartósságát vizsgálják. Rapcsák Kálmán mikroszkópiái fényképezéssel vizsgálja a nylon harisnya hibáit nagyot nőtt és most 500—600-an dolgoznak a korszerűsített gyárban, hütőházban. A vasipari vállalat 2(57 munkásnak, a gépeiről külföldön is hires vasipari ktsz pedig 100 munkásnak ad kenyeret. A napokban kezd termelni a ruhagyár. Négyszáz, főleg dolgozó nő keze nyomán szebb- nél-szebb fehérnemű kerül ki a város legújabb üzeméből. A nemrég épült vágóhíd, a seprügyár- tó üzem, az építő és a faipari ktsz szintén többszáz ember munkáhelye. S ha beteg valaki, nem kell Szegedre, vagy Gyulára vinni, helyben is segítenek rajta az uj, százágyas kórház orvosai. Gimnáziuma is- van Orosházának, 9 millió forintért épült és az 1949-ben készült technikum szintén dísze a városnak. Beszédes “leltár” Ha a járás községeiben jár a látogató azonnal feltűnik, mennyi az uj, egészséges lakóház. Az állami erőből épült házakon kívül kétszer olyan nagy falut lehetne a felszabadulás után készült házakból összeállítani, mint a majdnem 3 ezer lakosú Gerendás. Utak, összekötő vasútvonal és olyan hosszúságú betonjárda készült a tiz községben, hogy alighanem Békéscsabáig elérne. A vizokozta golyvás betegséget egyszer s mindenkorra száműzték a bővizű artézi kutak. A falvak villamosítása is jó pár milliót tesz ki. És ha leltárt készítenénk a jelentősebb, 1945 után épült alkotásokról, igy szólna a felsorolás: Békéssámson: összekötővasut, négy tantermes iskola, egymillió forintos költséggel épült művelődési ház. Csanádapáca: Népfürdő, malom-koi'szerüsités, kéttantermes iskola és félmillió forint'értékű betonjárda. Csorvás: Két kilométer járda, szülőotthon, egészségháza, népfürdő, négytantermes iskola, gépállomás. Gádoros: A falu teljes villamosítása, egy négyszáz személyes , most készülő szélesvásznú mozi, iskola. Gerendás: Gyógyszertár, vendéglő. Kardoskut: Iskola, 500 ezer forintos művelődési ház, tanácsház, orvosi-, állatorvosi- és tanítói lakások, bekötőút, apaállat-istálló. Nagykopáncs: Művelődési ház. Nagyszénás: Iskola, gépállomás, továbbá a népfürdőre és a hőforrás felhasználásra, csatornázásra 4 és félmillió forint. Pusztaföldvár: Százvagonos magtár, 4 kilométer hosszú vasúti szárnyvonal, 3 kilométer bekötőút, iskola. Tótkomlós: 200 vagonos tárház, mozi, kétmillió forinttal épült szálloda, fürdő, gépállomás. Az orosházi járás és benne a város, Orosháza egy kis darabkája Magyarországnak. De sorsa, boldogulása, gazdagodása azonos egész népével. Ezt példázza a fejlődéséből adott Ízelítőnk is. Maris János MIKULÁS BUDAPESTEN Egyik vidéki olvasónk némi büszkeséggel és megelégedéssel vágta ki a helyi újságból azt a cikket (és beküldte nekünk), melynek fejeimé és szövege arról szólt, hogy Mikulás (amit amerikai nyelven Santa Claus-nak hívnak, ami viszont a német Nikolaus-ból származik és magyarul Mikulás nevet vette fjei) megjelent Budapest utcáin és üzleteiben. Persze a cikk azt a színezetet adta, mintha eddig száműzve lett volna onnan. A Budapesten levő újságíró személyes tapasztalatairól számol be. Leírja, hogy Mikulás ló- és csacsifogaton' járja Budapest legnépesebb utcáit, hirdetve a karácsonyi árukat. A kirakatokat a rénszarvasokkal utazó Mikulással diszitik fel. A Marx Károly Gazdasági Egyetemen Mikulás-tánc- estélyt rendeztek. Eszerint tehát Budapesten megkezdődött a karácsonyi forgalom. “Amerikai látogatók meg vannak lepve, hogy mi mindent találnak az idén Magyarországon. Az üzletek tömve vannak úgy árukkal, mint vásárlókkal”, mondja a riport. “A legjobb minőségű húsnak, — a magyarok jobban szeretik a sertéshúst, mint a marhahúst — fontja kb. 60 cent. A karácsonyi liba még olcsóbb. Narancs és banán is van, amit külföldről kell, hogy importáljanak, azért drága, kilója 70—< 80 cent.” Már lehet lefizetésre vásárolni a drágább dolgokat, u. m. a televíziót is. A lapokban hirdetéseket közöltek, hogy hol lehet karácsonyfát vásárolni. Két nagy játéküzlet nyílt, az egyik egy kiállítási teremben, ahol máskor a mezőgazdasági gépek kiállítását tartják. A másik üzlet a Hófehérke és a hét törpe figuráit használja dísznek a bejárat fölött. A lakosság bőven vásárolja a díszítéseket és a Mikulás formájú süteményeket és csokoládét. A Széna téren külön bódékban árulják a karácsonyi édességeket és likőrt. Mikulás ott a gyermekekkel foglalkozik, megkérdezi őket, hogy mit szeretnének tőle ajándékul kapni. A riporter nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a Széna tér volt az 1956-os események egyik legvéresebb színhelye. Péter János beszéde a UN-ben (Folytatás a 11-ik oldalról) korábbi határozatai az ő számukra is károsak, mert hiú reményeket keltenek bennük s nem engedik, hogy szembenézzenek a valósággal. Ezekre az emberekre sajnálkozással tekintünk. Sajnáljuk, hogy a zűrzavar közepette sok magyar elhagyta hazáját, mert tudjuk, hogy sokan közülük, ha otthon maradtak volna, lecsillapodhattak és hasznos tagjaivá váltak volna a társadalomnak. Örülünk, ha jó híreket hallunk azokról, akik megalapozzák jövőjüket más országokban, és végtelenül sajnáljuk azokat, akik hontalanul bolyonganak a világ egyik sarkától a másikig, és különösen azokat, akik sakkfigurák lettek a hidegháborúban. Szívesen visszafogadunk bárkit, aki szabad akaratából, jószándéktól vezettetve a hazatérés mellett dönt. t Fontosabb kérdésekről tárgyaljon a UN Ebben a vonatkozásban meg kell említenem, és egyelőre ez az egyetlen megjegyzésem az Egyesült Államok delegációja által beterjesztett szöveggel kapcsolatban, ismétlem az egyedüli megjegyzésem, hogy a szöveg, vagy helyesebben határozati javaslat csak ezen szerencsétlen emberek felbujtását és félrevezetését fogja eredményezni. Úgy gondolom, súlyos megállapitás azt mondani, hogy csak ez lesz az egyetlen eredmény. Végezetül szeretném sajnálkozásomat kifejezni azért, hogy ily soká lekötöttem a közgyűlés idejét. Delegációm mindent megtett, hogy ezt a vitát elkerülje és az értékes időt az Egyesült Nemzetek igazi céljaira fordítsa. Nem felejthetem el, hogy Magyarország csak egy tízmillió lakosú ország és ennek a szervezetnek kétésftl- milliárd ember sorsát érintő fontos kérdésekkel kell foglalkoznia. Remélem, hogy ilyen vitára soha többé nem kerül sor. Felszólalásomban mindent elkövettem, hogy lehetőleg mértéktartó legyek, még akkor is, amikor rendkívül vitás kérdésekkel kellett foglalkoznom. Ha volt valami keserűség abban, amit mondottam, az annak tulajdonítható, hogy ezek a kérdések népem számára nagyjelentőségüek. A hazám ellen intézett heves támadásokhoz képest kétségtelenül mérsékelt voltam és fenn kivánom tartani a jogot, hogy szükség esetén később is felszólalhassak. Delegációm meg van győződve arról, hogy a legészszeríibb lépés az volna, ha a kérdést törölnék a napirendről, mivel annak minden jelenlegi, vonatkozása a Magyar Népköztársaság belső joghatósága alá tartozik és ez a vita semmilyen hasznos célt nem szolgál csak kárt okoz a magyarnépnek, a világszervezetnek és a nemzetközi, helyzetnek általában. Kormányom azért fog dolgozni, hogy csökkentse a nemzetközi feszültséget és javítsa a nemzetközi kapcsolatokat; azért fog dolgozni, hogy az összes eddigi, Magyarországgal kapcsolatos határozatokat visszavonják. Ez hasznára fog válni a magyar népnek és ennek a szervezetnek egyaránt. vwwwwvvvvwwwvwvw»w**v*vwvww*wwvv*»*w A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB JÖVŐ ÉPÍTŐJE! __________E.
