Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-18 / 51. szám

NRTO-GYÜLÉS PARISIAN A NATO-államok most folyó gyűléseinek fontosságát kiemeli az a tény, hogy Dulles államtitkár betegágyából fel­kelve egyenesen Párizsba utazott, hogy azokon résztvegyen. Illetékesek abban reménykednek, hogy a berlini krízis, mely­nek megbeszélésére jöttek össze főképpen, olyan egyetértést fog teremteni a tagállamok között, hogy ez minden más- irányu széthúzás okozta sebeket is be fog gyógyítani. “Kruscsevre mindig számíthatunk, hogy szükség ese­tén kisegítsen bennünket”, idézi az egyik nagykövetet egy Párizsból jött jelentés, amely kitér azokra a bajokra, ame­lyek miatt NATO “segítségre” szorul. Ilyen a Szabad Piac kötelékébe tartazó hat állam és Anglia és a többi európai államok között felmerült vámta­rifa kérdés, amely már odafajult, hogy Anglia export-hábo- ruval és mindennemű együttműködés — gazdasági, védelmi és más — megszakításával fenyegetőzött. A NATO államok közti hatalmi vetélkedéshez most hozzá­járul a szélsőségesen nacionalista DeGaulle követelése, aki Franciaországnak akar nagyobb szerepet a NATO ügyeinek intézésében. A tagállamok érdekei más téren is összeütkö­zésbe kerülnek egymással, hogy csak egyet említsünk: Ang­lia, Török- és Görögország a ciprusi kérdésben néznek far­kasszemet egymással. A francia kormány az Egyesült Álla­mokra haragszik, mert nem támogatta őt az algér kérdésben. Hát a berlini kérdésben, vajon egységesek-e ? Dulles már vasárnap együtt ebédelt az angol és francia külügyminiszterrel és ebéd után mindhárman a német kül­ügyminiszterrel tárgyaltak, hogy egységesen léphessenek fel a kedden kezdődő gyűlésen. Vajon miért volt szükségük erre az előkészületre? Kruscsev ajánlata, hogy a nagyhatalmak vonják ki meg­szálló haderejüket Berlinből és a város nyugati része vál­jon demilitarizált szabad várossá, alapjában rázta meg a nyugati nagyhatalmakat, de a kérdés megoldásában koránt- sincs egyöntetű véleményük. A legszélsőségesebb álláspontot Adenauer német kancellár hangoztatta és azt hisszük, hogy ez megegyezik Dulles álláspontjával, t. i., hogy ebben a kér­désben semminemű egyezkedést ne folytassanak a Szovjet­unióval. Anglia álláspontja sokkal tárgyilagosabb, mint- ahogy Anglia népe többször tüntetett és az angol munkás­párt határozottan állást foglalt Nyugat-Németország fel­fegyverzése és nukleáris fegyverekkel való ellátása ellen. Ezért az angol kormány hajlandóságot mutat a Szovjet­unióval való tárgyalásra a berlini kérdésben. A nyugati hatalmak ragaszkodása Nyugat-Berlin meg­szállásához két alapvető ponton nyugszik. Azzal, hogy be­fészkelhették magukat a Német Demokratikus Köztársaság szivében fekvő Berlinben, olyan taktikai előnyt nyertek ma­guknak a népi demokráciák s Szovjet elleni ideológiai támadá sokra és kémkedési intézkedésekre, amit nem szívesen ad­nak ki a kezükből. Másodszor, a Német Demokratikus Köz­társaság létezésének elismerését még megközelitőleg sem akarják lehetővé tenni. Pedig ennek a lehetőségnek nyitná­nak utat, ha szóba állnának a határőrökkel, akik a Kelet- és Nyugatnémet országot elválasztó határvonalon a 110 kilo­méterre fekvő Berlinbe utazó teherszállítmányokat ellen­őrzik. Elismerni a szocialista Németországot? .Soha! Nos, ez az elhatározás már eddig is csak papíron volt meg. Adenauer, aki legjobban köti magát, már régen tart fenn kapcsolatot keletnémet hivatalokkal, ami természetes is, hiszen ezt nem lehet elkerülni egy szomszád állammal. Aminthogy Dulles megbízottja is már évek óta folytat tár­gyalást Népi Kina megbízottjával, bár Kina létezését Dul­les nem akarja tudomásul venni. * A NATO-államok Párizsban nem nevezhetik magukat a demokrácia és a béke bajnokainak, ha nem tesznek határo­zott lépéseket a veszélyes német militarizmus felépítésének meggátlására, amire őket a Potsdami-szerződés is kötelezi. Ezirányban vezető első lépés volna Berlin mielőbbi kiürítése. Ehelyett azt látjuk, hogy a német hadsereg felépítése teljes iramban halad előre és legújabban a legfejlettebb atomlöve- gek és rakéták boldog tulajdonosa lesz Dulles jóvoltából. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának ki­jelentésére, hogy a nyugati hatalmak erőszakoskodása pol­gárháború kitöréséhez vezethet Németországban, Dulles az­zal a kijelentéssel irányította a Párisban megnyílt NATO- gyiilést.a háború meredeke felé, hogy a nyugati országok­nak nem kell megijedniük a szovjet fenyegetésektől. A szov­jet kormány a NATO-t a háborús uszítás eszközének nevezte. A UN újra a "magyar ügyet tárgyalta Péter János első magyar helyettes külügyminiszter válaszol a rágalmakra Henry Cabot Lodge har­minchat országot toborzott össze annak a javaslatnak a támogatására, amelyet az úgynevezett magyarországi helyzetről nyújtott be. A hangzatos szavakban bővelkedő javaslat köszönetét fejezi ki Van Vaithajakon : hercegnek, a “magyarországi ■ ügyek” külön UN-megbizott- ' jának, s támogatja az ötös bizottság 1958 julius 14-i je­lentését, s Sir Leslie Munrót I jelöli ki, hogy beszámoljon a I tagállamoknak és a közgyü- i lésnek a Magyarországról ho- j zott UN-határozatok megva- . lósitásának jelenlegi helyze­téről. Csütörtökön, december 11- én 11 órakor, s igen sok dele­gátus távollétében kezdődött meg az ülés. Először az ausztráliai Wal­ker, "■ unt az ötös bizottság tagja szólalt fel, hogy ismer­tesse a bizottság jelentését. Ezután ' H. Cabot Lodge, az Egyesült Államok képvi­selője szólalt fel. Beszéde tá­madás volt a magyar nép és a Szovjetunió ellen. Beszéde végén ismertette a 37 ország által benyújtott határozati ! javaslatot. Ezután az elnök megadta a szót Péter János­nak, a magyar külügyminisz­ter első helyettesének. Péter János a Magyar Re­formátus Egyház volt debre­ceni püspöke. Az 1956-i el­lenforradalom idején arról jött hir, hogy elmozdították tisztségéből. Ezt a hirt ké­sőbb az egyház megcáfolta. Annak ellenére, hogy egyhá- ! za nem akarta őt felmenteni tisztségétől, 1957 decemberé­ben — úgy érezve, hogy igy jobban ludja szolgálni egyhá­zát, hitét s hazáját—tisztsé­gétől felmenttette magát és azóta mint a magyar kor­mány első küliígyminiszter- helyettese, tölti be hivatását. Lapunk egy másik oldalán közöljük Péter Jánosnak a UN közgyűlésén elmondott beszéde teljes szövegét, me­lyet — terjedelme miatt — két részletben hozunk. Dec. 12-én, pénteken, ami­kor a UN-ben sor került a szavazásra a magyar kérdés­ben, 54 állam szavazott a ja­vaslat mellett, tiz állam a ja­vaslat ellen és 15 állam nem szavazott. Érdemes megje­gyezni, hogy amikor legutóbb a magyar kérdést tárgyalták, csak 10 állam állt el a szava­zástól. •szovjet repülőre. A State De- ! partment a vádat visszautasitot- ! ta, mint valótlant. New York hírlapok nélkül New York nyolcmillió lakosa már egy hete hírlapok nélkül van. Kilenc hatalmas napilap kihordói sztrájkba léptek jobb munkaviszonyokat köve telve. Azóta folynak az egyezkedési tárgyalások, de még meg sem közelítették a ki gyezés lehető­ségét. Legutóbb lami közvetítő lépett közbe A Szovjetunió vádat emelt, hogy egy ameri­kai repülő november eleién rá­lőtt egy Latvia felett átvonuló I Ame^ika-ellenes í tüntetés Bagdadban Irák fővárosában tüntető tö- 1 meg várta a repülőtéren Wil- j Ham Rountree helyettes állam- ! titkárt. Sárgolyó és tojászápor- | ral követték gépkocsiját,- amely enyhén megsérült mielőtt az j amerikai követség épületéhez ért. A tüntetők “menj haza, ■ Rountree” feliratú táblákat vit­tek. ' Rountree helyzetvizsgálat folytatásának céljából látogatja j a középkeleti országokat. Sokáig vajúdott, de végre megszületett az egység a New York állami AFL és CIO tanács között. A két tanács által kinevezett 15 tagú egye­sitő bizottság október 29-én véglegesítette az egyesitő egyezményt, amelyet decem­ber 9-ón az egyesitő konfe­rencián megjelent 3,000 dele­gátus egyhangúlag elfoga­dott. A szerződés értelmében a szervezet neve: “The New York AFL-CIO”. Az uj szer- | vezet elnöke Harold Hanover I lett, aki ezelőtt az AFL álla­mi tanács elnöke volt. Titkár- j pénztárnoknak Harold Gamo, a CIO tanács volt titkár-pénz- tárnokát választották meg. 25 alelnököt neveztek ki, 15- öt az AFLből és 10-et a CIO- ból. Két uj hivatal létesült, a Végrehajtó Bizottság elnöke, melyre Louis Hollandért, a CIO-tanács volt elnökét, és a törvényhozói (legislative) bi­zottság elnöke, melyre Ray­mond Corbett-et, az AFL-ta- nács volt pénztárnokát vá­lasztották meg. Az uj alapszabály megha­tározza az egyesült tanács munkáját, hatáskörét, a be- i nevezett delegátusok jogait, ; a vezetőség felelősségét és a ! szervezet általános szabálya- jit. Tény az, hogy 2,000,000 szervezett munkás New York I államban a jövőben egy egy- ! séges szervéten keresztül fog- | ja végezni gazdasági és poli- ! tikai munkáját. Ennek a szer- 1 vezetnek egyik főfeladata lesz befolvásolni az állami , törvényhozást olyan törvé- I nyék létesítésére, melyek elő- - I segítik a munkásság érdeke­it. Hasonlóképpen hivatva lesz befolyásolni a városi köz- igazgatást a munkásság ér­dekeit védő és támogató tör­vények hozatalára. Gazdasági téren az egysé­ges szakszervezet elősegíthe­ti a szervezetlenek megszer­vezését és fontos szerepei játszhat a bérharcokban. A dec. 9-iki konvenció egyik kimagasló pontja George Meany beszéde volt. Az orszá­gos AFL-CIO elnök minden­ről ismeretes, csak arról nem, hogy “radikális” volna. Az igazság az, hogy Meany azok közé a konzervatív munkás­vezérek közé tartozik, akik örök hűséget esküdtek a ka­pitalizmusnak és sok tekintet­ben még Dullesnál is nagyobb “hazaffy”. Éppen azért fel­tűnést keltett beszédének azon része, amelyikben kije­lentette, hogy az amerikai szervezett munkások nem fog nak meghatárálni egy reak­ciós kongresszus elől és ha a meglevő két politikai párton belül nem tudják keresztül­vinni programjukat, akkor egy harmadik pártot, a mun­kások politikai pártját fog­ják létrehozni. , sét a “szocializmus” jelzővel ] bélyegez meg és erre mondja ő, “ha ez szocializmus, akkor én szocialista vagyok”. Ez ! aztán igazán bátor kijelentés I volt. De nem kell megijedni. Mr. Meany még nem kész egy La­bor Partyt megszervezni, se arra, hogy a Szocialista Párt- I ba lépjen. A jelen pillanat- j ban 'ez nem is fontos. Lénye­ges az, hogy a 3,000 delegá­tus nagy többsége meg van győződve arról, hogy a két politikai párt még nem az utolsó mentsvára az amerikai munkásságnak és hogy a “szocialista” vagy “szocializ­mus” jelző még nem sértő ki­fejezés, még akkor sem, ha (Folytatás a 2-ik oldalon) »vwvwvv\vwv\vww^-vvv»»vwv% Kihasználva a szokatlanul hideg időjárást, olajtársaságok bejelentették, hogy a fűtésre használt olaj nagybani eladási árát gallonon­ként egynegyed centtel feleme­lik. Vajon mennyivel többet fog a fogyasztó fizetni? 350 munkást bocsát el a Fairchield Engine & Airplane Co. Hagerstown, Md.-i és Cape Canaveral, Fla. telepéről a Goose rakéta fej- , lesztésének beszüntetésével. Meany ezen kijelentését; _ w oly tapsorkán fogadta mely- Csődbe került hez hasonló csak akkor vállalatok száma a dec. 11-én volt, amikor Meany egy má- végződött héten 257 volt az az- sik kijelerríése arra utalt,, előtti heti 294-el szemben 1957- hogy a Gyárosok Szövetségeiben, ugyanezen a héten 269 a munkások minden követeié- csődöt jelentettek be. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y., N. Y. Vol. VH. No. 51. Thursday, December 18, 1958 NEW YORK, N. Y. " LÉTREJÖTT REWORK ÁSL1IBAB AZ EGYSÉGES AFl-tW-TISáíS

Next

/
Oldalképek
Tartalom