Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-18 / 51. szám
NRTO-GYÜLÉS PARISIAN A NATO-államok most folyó gyűléseinek fontosságát kiemeli az a tény, hogy Dulles államtitkár betegágyából felkelve egyenesen Párizsba utazott, hogy azokon résztvegyen. Illetékesek abban reménykednek, hogy a berlini krízis, melynek megbeszélésére jöttek össze főképpen, olyan egyetértést fog teremteni a tagállamok között, hogy ez minden más- irányu széthúzás okozta sebeket is be fog gyógyítani. “Kruscsevre mindig számíthatunk, hogy szükség esetén kisegítsen bennünket”, idézi az egyik nagykövetet egy Párizsból jött jelentés, amely kitér azokra a bajokra, amelyek miatt NATO “segítségre” szorul. Ilyen a Szabad Piac kötelékébe tartazó hat állam és Anglia és a többi európai államok között felmerült vámtarifa kérdés, amely már odafajult, hogy Anglia export-hábo- ruval és mindennemű együttműködés — gazdasági, védelmi és más — megszakításával fenyegetőzött. A NATO államok közti hatalmi vetélkedéshez most hozzájárul a szélsőségesen nacionalista DeGaulle követelése, aki Franciaországnak akar nagyobb szerepet a NATO ügyeinek intézésében. A tagállamok érdekei más téren is összeütközésbe kerülnek egymással, hogy csak egyet említsünk: Anglia, Török- és Görögország a ciprusi kérdésben néznek farkasszemet egymással. A francia kormány az Egyesült Államokra haragszik, mert nem támogatta őt az algér kérdésben. Hát a berlini kérdésben, vajon egységesek-e ? Dulles már vasárnap együtt ebédelt az angol és francia külügyminiszterrel és ebéd után mindhárman a német külügyminiszterrel tárgyaltak, hogy egységesen léphessenek fel a kedden kezdődő gyűlésen. Vajon miért volt szükségük erre az előkészületre? Kruscsev ajánlata, hogy a nagyhatalmak vonják ki megszálló haderejüket Berlinből és a város nyugati része váljon demilitarizált szabad várossá, alapjában rázta meg a nyugati nagyhatalmakat, de a kérdés megoldásában koránt- sincs egyöntetű véleményük. A legszélsőségesebb álláspontot Adenauer német kancellár hangoztatta és azt hisszük, hogy ez megegyezik Dulles álláspontjával, t. i., hogy ebben a kérdésben semminemű egyezkedést ne folytassanak a Szovjetunióval. Anglia álláspontja sokkal tárgyilagosabb, mint- ahogy Anglia népe többször tüntetett és az angol munkáspárt határozottan állást foglalt Nyugat-Németország felfegyverzése és nukleáris fegyverekkel való ellátása ellen. Ezért az angol kormány hajlandóságot mutat a Szovjetunióval való tárgyalásra a berlini kérdésben. A nyugati hatalmak ragaszkodása Nyugat-Berlin megszállásához két alapvető ponton nyugszik. Azzal, hogy befészkelhették magukat a Német Demokratikus Köztársaság szivében fekvő Berlinben, olyan taktikai előnyt nyertek maguknak a népi demokráciák s Szovjet elleni ideológiai támadá sokra és kémkedési intézkedésekre, amit nem szívesen adnak ki a kezükből. Másodszor, a Német Demokratikus Köztársaság létezésének elismerését még megközelitőleg sem akarják lehetővé tenni. Pedig ennek a lehetőségnek nyitnának utat, ha szóba állnának a határőrökkel, akik a Kelet- és Nyugatnémet országot elválasztó határvonalon a 110 kilométerre fekvő Berlinbe utazó teherszállítmányokat ellenőrzik. Elismerni a szocialista Németországot? .Soha! Nos, ez az elhatározás már eddig is csak papíron volt meg. Adenauer, aki legjobban köti magát, már régen tart fenn kapcsolatot keletnémet hivatalokkal, ami természetes is, hiszen ezt nem lehet elkerülni egy szomszád állammal. Aminthogy Dulles megbízottja is már évek óta folytat tárgyalást Népi Kina megbízottjával, bár Kina létezését Dulles nem akarja tudomásul venni. * A NATO-államok Párizsban nem nevezhetik magukat a demokrácia és a béke bajnokainak, ha nem tesznek határozott lépéseket a veszélyes német militarizmus felépítésének meggátlására, amire őket a Potsdami-szerződés is kötelezi. Ezirányban vezető első lépés volna Berlin mielőbbi kiürítése. Ehelyett azt látjuk, hogy a német hadsereg felépítése teljes iramban halad előre és legújabban a legfejlettebb atomlöve- gek és rakéták boldog tulajdonosa lesz Dulles jóvoltából. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának kijelentésére, hogy a nyugati hatalmak erőszakoskodása polgárháború kitöréséhez vezethet Németországban, Dulles azzal a kijelentéssel irányította a Párisban megnyílt NATO- gyiilést.a háború meredeke felé, hogy a nyugati országoknak nem kell megijedniük a szovjet fenyegetésektől. A szovjet kormány a NATO-t a háborús uszítás eszközének nevezte. A UN újra a "magyar ügyet tárgyalta Péter János első magyar helyettes külügyminiszter válaszol a rágalmakra Henry Cabot Lodge harminchat országot toborzott össze annak a javaslatnak a támogatására, amelyet az úgynevezett magyarországi helyzetről nyújtott be. A hangzatos szavakban bővelkedő javaslat köszönetét fejezi ki Van Vaithajakon : hercegnek, a “magyarországi ■ ügyek” külön UN-megbizott- ' jának, s támogatja az ötös bizottság 1958 julius 14-i jelentését, s Sir Leslie Munrót I jelöli ki, hogy beszámoljon a I tagállamoknak és a közgyü- i lésnek a Magyarországról ho- j zott UN-határozatok megva- . lósitásának jelenlegi helyzetéről. Csütörtökön, december 11- én 11 órakor, s igen sok delegátus távollétében kezdődött meg az ülés. Először az ausztráliai Walker, "■ unt az ötös bizottság tagja szólalt fel, hogy ismertesse a bizottság jelentését. Ezután ' H. Cabot Lodge, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Beszéde támadás volt a magyar nép és a Szovjetunió ellen. Beszéde végén ismertette a 37 ország által benyújtott határozati ! javaslatot. Ezután az elnök megadta a szót Péter Jánosnak, a magyar külügyminiszter első helyettesének. Péter János a Magyar Református Egyház volt debreceni püspöke. Az 1956-i ellenforradalom idején arról jött hir, hogy elmozdították tisztségéből. Ezt a hirt később az egyház megcáfolta. Annak ellenére, hogy egyhá- ! za nem akarta őt felmenteni tisztségétől, 1957 decemberében — úgy érezve, hogy igy jobban ludja szolgálni egyházát, hitét s hazáját—tisztségétől felmenttette magát és azóta mint a magyar kormány első küliígyminiszter- helyettese, tölti be hivatását. Lapunk egy másik oldalán közöljük Péter Jánosnak a UN közgyűlésén elmondott beszéde teljes szövegét, melyet — terjedelme miatt — két részletben hozunk. Dec. 12-én, pénteken, amikor a UN-ben sor került a szavazásra a magyar kérdésben, 54 állam szavazott a javaslat mellett, tiz állam a javaslat ellen és 15 állam nem szavazott. Érdemes megjegyezni, hogy amikor legutóbb a magyar kérdést tárgyalták, csak 10 állam állt el a szavazástól. •szovjet repülőre. A State De- ! partment a vádat visszautasitot- ! ta, mint valótlant. New York hírlapok nélkül New York nyolcmillió lakosa már egy hete hírlapok nélkül van. Kilenc hatalmas napilap kihordói sztrájkba léptek jobb munkaviszonyokat köve telve. Azóta folynak az egyezkedési tárgyalások, de még meg sem közelítették a ki gyezés lehetőségét. Legutóbb lami közvetítő lépett közbe A Szovjetunió vádat emelt, hogy egy amerikai repülő november eleién rálőtt egy Latvia felett átvonuló I Ame^ika-ellenes í tüntetés Bagdadban Irák fővárosában tüntető tö- 1 meg várta a repülőtéren Wil- j Ham Rountree helyettes állam- ! titkárt. Sárgolyó és tojászápor- | ral követték gépkocsiját,- amely enyhén megsérült mielőtt az j amerikai követség épületéhez ért. A tüntetők “menj haza, ■ Rountree” feliratú táblákat vittek. ' Rountree helyzetvizsgálat folytatásának céljából látogatja j a középkeleti országokat. Sokáig vajúdott, de végre megszületett az egység a New York állami AFL és CIO tanács között. A két tanács által kinevezett 15 tagú egyesitő bizottság október 29-én véglegesítette az egyesitő egyezményt, amelyet december 9-ón az egyesitő konferencián megjelent 3,000 delegátus egyhangúlag elfogadott. A szerződés értelmében a szervezet neve: “The New York AFL-CIO”. Az uj szer- | vezet elnöke Harold Hanover I lett, aki ezelőtt az AFL állami tanács elnöke volt. Titkár- j pénztárnoknak Harold Gamo, a CIO tanács volt titkár-pénz- tárnokát választották meg. 25 alelnököt neveztek ki, 15- öt az AFLből és 10-et a CIO- ból. Két uj hivatal létesült, a Végrehajtó Bizottság elnöke, melyre Louis Hollandért, a CIO-tanács volt elnökét, és a törvényhozói (legislative) bizottság elnöke, melyre Raymond Corbett-et, az AFL-ta- nács volt pénztárnokát választották meg. Az uj alapszabály meghatározza az egyesült tanács munkáját, hatáskörét, a be- i nevezett delegátusok jogait, ; a vezetőség felelősségét és a ! szervezet általános szabálya- jit. Tény az, hogy 2,000,000 szervezett munkás New York I államban a jövőben egy egy- ! séges szervéten keresztül fog- | ja végezni gazdasági és poli- ! tikai munkáját. Ennek a szer- 1 vezetnek egyik főfeladata lesz befolvásolni az állami , törvényhozást olyan törvé- I nyék létesítésére, melyek elő- - I segítik a munkásság érdekeit. Hasonlóképpen hivatva lesz befolyásolni a városi köz- igazgatást a munkásság érdekeit védő és támogató törvények hozatalára. Gazdasági téren az egységes szakszervezet elősegítheti a szervezetlenek megszervezését és fontos szerepei játszhat a bérharcokban. A dec. 9-iki konvenció egyik kimagasló pontja George Meany beszéde volt. Az országos AFL-CIO elnök mindenről ismeretes, csak arról nem, hogy “radikális” volna. Az igazság az, hogy Meany azok közé a konzervatív munkásvezérek közé tartozik, akik örök hűséget esküdtek a kapitalizmusnak és sok tekintetben még Dullesnál is nagyobb “hazaffy”. Éppen azért feltűnést keltett beszédének azon része, amelyikben kijelentette, hogy az amerikai szervezett munkások nem fog nak meghatárálni egy reakciós kongresszus elől és ha a meglevő két politikai párton belül nem tudják keresztülvinni programjukat, akkor egy harmadik pártot, a munkások politikai pártját fogják létrehozni. , sét a “szocializmus” jelzővel ] bélyegez meg és erre mondja ő, “ha ez szocializmus, akkor én szocialista vagyok”. Ez ! aztán igazán bátor kijelentés I volt. De nem kell megijedni. Mr. Meany még nem kész egy Labor Partyt megszervezni, se arra, hogy a Szocialista Párt- I ba lépjen. A jelen pillanat- j ban 'ez nem is fontos. Lényeges az, hogy a 3,000 delegátus nagy többsége meg van győződve arról, hogy a két politikai párt még nem az utolsó mentsvára az amerikai munkásságnak és hogy a “szocialista” vagy “szocializmus” jelző még nem sértő kifejezés, még akkor sem, ha (Folytatás a 2-ik oldalon) »vwvwvv\vwv\vww^-vvv»»vwv% Kihasználva a szokatlanul hideg időjárást, olajtársaságok bejelentették, hogy a fűtésre használt olaj nagybani eladási árát gallononként egynegyed centtel felemelik. Vajon mennyivel többet fog a fogyasztó fizetni? 350 munkást bocsát el a Fairchield Engine & Airplane Co. Hagerstown, Md.-i és Cape Canaveral, Fla. telepéről a Goose rakéta fej- , lesztésének beszüntetésével. Meany ezen kijelentését; _ w oly tapsorkán fogadta mely- Csődbe került hez hasonló csak akkor vállalatok száma a dec. 11-én volt, amikor Meany egy má- végződött héten 257 volt az az- sik kijelerríése arra utalt,, előtti heti 294-el szemben 1957- hogy a Gyárosok Szövetségeiben, ugyanezen a héten 269 a munkások minden követeié- csődöt jelentettek be. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y., N. Y. Vol. VH. No. 51. Thursday, December 18, 1958 NEW YORK, N. Y. " LÉTREJÖTT REWORK ÁSL1IBAB AZ EGYSÉGES AFl-tW-TISáíS