Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-11 / 50. szám
Thursday,,. Dec. 11, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 AMERIKAI ÉLETMÓD tAJud&nvásu/ os AZ EMBER A HOLDON... Ha az ember ma még nem is jutott el a Holdba, a közeljövőben kétségtelenül leszáll az első ember a Holdon. A tudomány eredményei megnyitották a világűrt az ember számára és az űrhajózásról évezredeken át szövögetett álmok szinte egyik napról a másikra váltak valósággá. A Hold legközelebbi szomszédunk a világűrben és ezért minden bizonnyal ez lesz az első kozmikus test, amelyen az ember megveti lábát. A Földről a Holdba való repülés nem is vesz nagyon hosszú időt igénybe: 53 órát. A Hold tanulmányozása során kapott tudományos adatok lehetővé teszik, hogy az első holdutazók kellőképpen felkészüljenek útjukra és a földitől erősen eltérő viszonyok közötti rövidebb-hosszabb tartózkodásra. A Hold felületén a nehézségi erő hatodakkora, mint a Földön. Aki a Földön 80 kilós, az a Holdon alig nyom valamivel többet 13 kilónál! A Hold: a jövő űrhajósainak pályaudvara A kisebb vonzóerő a bolygóközi utazásokat könnyíti meg. A Földről induló űrhajónak má- sodpereenkint 11 kilométernél nagyobb sebességet kell elérnie, ha a többi bolygót meg akarja látogatni. A Hold felületéről akár a Föld, akár a többi bolygó mindössze másodpercenként 2.4 kilométeres sebességgel elérhető. Ezért lesz a Hold a jövő űrhajósainak közbenső indító állomása. A Hold felülete már szabad szemmel nézve sem tűnik egyenletesen fényesnek: kisebb-nagyobb foltok tarkítják felületét. A sötét foltok: hatalmas bemélyedések, amelyeket “tengereknek” neveznek. A kisebb foltokat “tavaknak” hívják, noha ezekben sincs egy csepp viz sem. A fényes pontok: hegycsúcsok és kráterek. A csillagászokra nagy feladat vár: az első űrhajósok számára el kell készíteni a Hold felületének térképét. A holdatlasznak tartalmaznia kell a legaprólékosabb részleteket, a hegyek magasságát, a kráterek mélységét és falának emelkedését Csakis igv remélhető, hogy az első űrhajósok nem tévednek majd el a rengeteg, látszólag egyforma gyűrűs hegy között. A csillagászok megállapították, hogy még a holdi “tengerek” látszólag tükörsima felülete is rendkívül tagolt, érdes, likacsos... szinte szi- vacsszerü. Ez a határozottan vulkáni jelleg az egész Hold felületére jellemző. A Holdnak nincs a Földhöz hasonló, sűrű légköre. A meteorok óriási sebességgel, fékezetlenül csapódnak be a Hold felületébe. Becsapódásuk során szinte szétrobbannak, elporladnak. Ezért a Hold sok millió éven át meteorokkal sebzett felületét e kozmikus eredetű pormaradványok fedik. Vulkáni kitörés a Holdon gadozásai: a napsütötte részek tikkasztó hősége után az árnyékban száz fokkal szállhat lejjebb a hőmérő. A Hold felszínén örökös csend honol. A rendkívül ritka gáz, amit a Hold légkörének nevezhetünk, már nem vezeti a hangot. Az emberek csupán miniatűr rádióadók és vevők segítségével érintkezhetnek. A Holdon nincs hajnal és nincs alkonypir. A nappal és éjszaka hirtelen, minden átmenet nélkül váltja fel egymást. Az árnyékok is rendkívül élesen rajzolódnak ki: nincs félárnyék, nincs az a szürkés sötét átmeneti rész, amit a földi árnyékon oly jól megfigyelhetünk. Mindez ismét onnan ered, hogy a Holdnak rendkívül ritka a légköre. S ha a holdkutató átlép az árnyékos részbe, a világos részen levő társa számára szinte láthatatlanná válik! A Hold holdja, a Föld jobban világit Az ég bársonyosan fekete, kék eget sohasem láthatunk és a Nap vakitó fénnyel tüzel. Felhő nem létezik. A Napot is másnak fogjuk látni: szabad szemmel ki lehet venni a középső fotoszférát, a belőle magasba kicsapó protuberanciákat és a Nap sugarának öt-tizszereséig látható ezüstös napkoronát. Az egész égen éjjel-nappal állandó fényű csillagok láthatók. A legnagyobbnak éppen Földünk tűnik, amit a Holdról 13.7- szer nagyobb korongnak láthatunk majd, mint amekkorának innen a Földről a Holdat látjuk. A Föld saját tengelye körüli forgása szabad szemmel is látható lesz. A Nap lassan forog a látóhatáron: két hétig tart a “nappal” és ezt kéthetes “éjszaka” követi. A Föld szinte ugyanabban a pontban marad, csupán kis mértékben ingadozik. A Hold másik oldaláról Földünk szinte láthatatlan, mert a Hold mindig ugyanazzal az oldalával fordul felénk. Az első holdkutatók bizonyára felkeresik Földünk utitársának ezt az oldalát is, amiről alig tudunk valámit. A rendkívül erős napsugárzás egyben energia- forrás is: napelemekkel lehet fejleszteni a villamosáramot, ami a haladáshoz, fűtéshez, világításhoz, rádiózáshoz szükséges. • A világűrbe vezető utat az első szovjet mesterséges holdak nyitották meg. Megindult a világűr ostroma és nincs már távol az a nap, amikor a világ az első sikeres holdrepülésről, az ember első holdraszállásáról örömmel szerez tudomást. Hajóburkoiás ultrahanggal Irta: EöRSI BÉLA » A városok nyomortanyái komoly gondot okoznak a hatóságoknak és városi közösségeknek már régóta. Ezekből a nyomortanyákból származnak a járványok, a bűnözés és társadalmi lealacsonyo- dás. Bemard Shaw, hires angol iró azt állította, hogy nem a nyomortanyákat kell megszüntetni, hanem magát a nyomort. Rámutatott, hogy az angol arisztokrácia és az egyházfejedelmek jóléte a nyomortanyákon fizetett magas házbérekből származik. Ha egy emberszerető vállalkozó lerombolná ezeket és helyükbe tiszta lakásokat építene, ezzel csak a középosztály lakóhelyeinek számát emelné, akik ezekbe a házakba költöznének, mert a nyomort anyák lakói uj helyet keresnének maguknak. A huszas években Bécsben megpróbálták a nyomortanyákat eltüntetni és gyönyörű házakat építettek, amelyeknek csodájára jártak a világ szociológusai. Dollfus kancellár azután — Hitler kedvéért — összelövette ezeket a házakat. A* amerikai szövetségi kormány szintén ilyen építkezéseket kezdett, de a republikánusok uralma hamarosan megszüntette ezen törekvéseket, nehogy a szegény néger, mexikói, portorikói kevesebb lakbér-uzsorát fizessen. A nyomortanyák tulajdonosainak érdekében áll a régi, rozoga házak lerombolásának meggátlása. A januárban összeülő kongresszus állítólag tervbe fogja venni a nyomortanyák megszüntetését, legalább is a szövetségi kormány már hirdeti a “pazarló” kongresszus “rettenetes” terveit. De nézzük meg, hogy milyen hasznot is hoznak ezek a nyomortanyákon épült házak? New Yorkban (a 80-as utcák táján) egyszobás lakás (portorikóiaknak adják ki leginkább) heti 28 dollárt hoz a háztulajdonosnak. Nem is olyan ritkán öt-hat ember lakik egy szobában. Clevelandban tűz ütött ki egy nyomor-lakásban, ami egy csecsemő életébe került. A városi vizsgáló bizottság megállapította, hogy a düledező házat 1885-ben építették és 1954-ben az egycsa- ládos lakást öt családossá alakították át. így a lakbér havonta $270,83-ra emelkedett, holott a háztulajdonos összes befektetése $5000 volt, igy a költséglevonás előtti jövedelem 65 százalék volt. Ehhez hasonló körülményeket a világ leggazdagabb országának minden városában megtalálhatunk. Mi tartja az embereket a nyomortanyákon ? Ennek természetesen sok oka van. Pl. a négermexikói fajgyűlölet haszonélvezői megfosztják az ilyen amerikai- polgárokat a szabad költözködés jogától. Az áldozatok között a legkönnyebb a déli államokból felköltözött uj néger lakót felismerni, aki sorstársait megkeresve, ilyen lakásokba költözik. Chicago néger lakossága évente 35 ezer uj lakossal szaporodik és 1970-ben egymillió néger lakosa lesz. Cleveland néger lakossága az összlakosság negyed részét alkotja, s 1970-ben minden tiz clevelandi lakos között négy lesz a néger. Ugyanakkor a fehér lakosok kivonulnak egyes városrészekből, a régi házak nagy lakásait kis lakásokra átalakítva négereknek adják ki, akik nem tudnak másutt lakáshoz jutni. A néger középosztály keresete révén jobb lakásokban lakhatna, de a faji elkülönítés következtében őket is beleszoritják a fekete negyedbe, s a legjobb esetben is csak a néger és fehér negyed határán tudnak drága pénzen házhoz jutni, amely reájuk nézve nem a néger negyedtől való megszabadulást jelenti, csupán azt, hogy a néger negyed lassan terjeszkedik. A hivatalos statisztika szerint hazánkban ma. 17,000,000 jó amerikai lakik olyan lakásokban, vagy házakban, amelyeket már szinte lehetetlen, megjavítani. Ezek egészségtelenek, patkányok szaladgálnak a mezítlábas gyermekek körül és sem a világítás, sem a fűtés, vagy vízellátás nincs megfelelő állapotban. Ne gondoljuk azonban, hogy a nyomortanyák csak a négerek, portorikóiak, vagy a mexikóiak előjoga. Sok déli fehér család költözik északra, mert a mezőgazdaság gépesítése megfosztja őket:, hagyományos foglalkozásuktól. Ezek a részbérlők és törpebirtokosok nem részesültek a szabad világ áldásaiban és nyomorogtak, de az igazi nyomorral csak akkor találkoznak igazán, amikor-#^ északra költöznek. A városi nyomor, ami a földnélküliséget jelenti számukra, testileg és lelkileg: is tönkreteszi ezeket az embereket. A múlt évben néhány amerikai csillagász Holdról készült felvételeit a tudósok ugv magyarázták, hogy egyes kráterek fenekéről gázok válhatnak ki. Most októberben—novemberben pedig Kozirjev és Jezerszkij szovjet csillagászok tettek váratlan, nagy jelentőségű felfedezést. A november 2-áról 3-ára virradó éjjelen az Alphonsus- kráter színképének fényképezése során a kráter közepéből feltörő gázra jellemző sugárzást észleltek. Sikerült tehát egy vulkáni kitörés pillanatát rögziteni. Eszerint a Hold felületének kialakításában — akár a Földön — vulkáni folyamatok is részt vettek. A Hold fizikai viszonyai nem kedveznek az életnek. Ezért állíthatjuk, hogy magasabb fejlettségű élőlények a Holdon nem lehetnek. Nem elképzelhetetlen, hogy egyes különösen ellenálló alacsonyabbrendü szervezetek megmaradtak e sivár viszonyok között is, bár ennek a valószínűsége is nagyon kicsiny. Örökös csend Mit tapasztal majd az első ember, ha kiszálba Hold felületén? Ahhoz, hogy egyáltalában kiszállhasson, először is túlnyomásos búvárruhára van szüksége, amely a Hold rendkívül ritka légkörében is fenntartja a kellő nyomást. Egyszerű oxigén-légzőkészülék nem lenne elegendő. A búvárruhába érzékeny hömérsékletszabálvozót is be kell építeni, mert a Hold felületén óriásiak a hőmérséklet inA hajók testét a tengervíz korrodáló hatása (rozsda stb.) ellen egyebek között fémbevonattal védik. E vékony fémréteggel elektronikus utón fedik be a hajótestet. Az egyik amerikai egyetem kutatói nemrég sikeres kísérletet végeztek, amelynek eredményeképpen keményebb tömörebb és jobban tapadó védőréteget kaptak. Eljárásuk abban különbözik a korábbitól, hogy a bevonó fémet tartalmazó elektrólitoldatot keverék helyett nagy frekvenciájú mechanikus hullámokkal — ultrahanggal hozták mozgásba. Miért előnyösebb ez? Azelőtt a fémbevonásnak az volt az egyik nagy baja s gondot okozó problémája, hogy a fém “szivesebben” rakódik le az egyenlőtlen felület kiugróbb részeire, a bemélyedések pedig nem kapják meg a szükséges burkolatot. Az uj eljárás éppen ezt a hibalehetőséget küszöböli ki, meri nagy rezgésszámu mechanikus hullámok valósággal szétszakítják egymástól a folyadék- x molekulákat, és ezeknek nagy erejű ütközései szétzúzzák a többi “csomót”. így vékonyabb, de tömörebb fémréteg jön létre a hajótest felületén. A kísérleteket másodpercenként 10 és 26 ki- lociklusos hullámokkal végezték. Nikkel vagy réz alapbevonatra, amelyre a krómbevonat szokott rákerülni, nem volt szükség. Gyakorlati ipari célokra a kutatók a másodpercenként 20 kilociklusos rezgésszámot tartják a legcélszerűbbnek.
