Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-17 / 29. szám

Thursday, July 17, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 A küzdő és a virágzó gazdaságok Az UN negyedévi mérlege Európáb an rámutat a tőkés és szocialista országokban kialakuló gazdasági helyzetre MAGYARORSZÁGI HÍREK Elfogtak egy nyilas hóhért Tizennégy évi bujkálás után végre az igazság­szolgáltatás kezére került Kispest egykori nyilas hóhéra, a volt kispesti nyilas városvezető. He­gedős Géza az eredeti neve, azon a néven ismer­ték és gyűlölték meg a kispestiek, akiket a nyi­las uralom alatt terror alatt tartott. Amikor a felszabadító csapatok Kispest felé közeledtek, a főnyilas kereket oldott. Később a körülzárt Bu­dapestről is megpróbált elmenekülni, de a gyűrű már bezárult. így Hegedős Budára szorult. Részt vett Buda hitlerista és nyilas védőinek utolsó kitörési kisérletében, ezután civilbe öltözött s sógorának Kecskeméti Istvánnak irataival elbuj­dosott. A Kecskeméti Istvánná vedlett Hegedős “test­vér” Kulcs községben ütötte fel a tanyáját. Hogy nehezebben ismerjék fel, Hitlerbajuszt nö­vesztett. Egykori rémteteinek színhelyére, Kis­pestre nem merészkedett el. Még a színét is ke­rülte annak a környéknek, ahol felismerhették volna. Egy ideig Kulcs községben napszámos­ként dolgozott később pedig a sztálinvárosi épít­kezéseken vállalt munkát. Legutóbb Sztálinvá- rosban az 5-ös Epiiletelemgvárban dolgozott, amikor a rendőrség a rendszeres ellenőrző mun­ka során gyanút fogott. A bizonyitékok súlya alatt Hegedős végül is kénytelen volt bevallani valódi nevét. Az eddigi nyomozás már bebizonyította, hogy a kispesti nyilasház pincéjében Hegedős paran­csára tömegesen kínozták meg a baloldaliakat, a katonaszökevényeket és az üldözötteket. Egy kommunista gyanús férfit megkinzatása után Hegedős parancsára az Üllői utón egy vil­lanyoszlopra akasztották fel. Egy katonaszöke­vényt Hegedős a pártház udvarán lövetett agyon, holttestét a kőbányai tóba dobatta. Egy nőt, aki üldözött vőlegényét rejtegette. Hegedős gyaláz­kodó feliratú táblával a nyakában kisértetett a kispesti erdőbe, ahol parancsára agyonlőtték. A rendőrség a nyomozást tovább folytatja, s kéri mindazokat, akik Hegedős Géza rémtettei- röl adatokat tudnak, jelentkezzenek. Elítélik a sikkasztókat A csongrádi megyei bíróság múltkoriban hozott ítéletet Mérai József, a Kopáncsi Állami Gazda­ság volt igazgatója és tiz társa nagyszabású csa­lási és sikkasztási bűnügyében. A vádlottak az állami gazdaság készleteiből több száz mázsa rizst adtak el és a pénzt saját céljaikra fordí­tották. Jogtalanul vettek fel nagy összegű pré­miumokat, tízezreket fizettek ki el nem végzett munkáért magánosokat, akikkel a pénzen osz­toztak. A bíróság Mérait 14 évi, Fejes főköny­velőt 12 évi, Juhász Gábor üzemegységvezetőt 10 évi, Geíei Ferenc üzemgazdászt 6 évi, társai­kat pedig 6 hónaptól 3 és fél évig terjedő börtön- büntetésre Ítélte. Debrecen és Hajdú megye ellátása A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma Debrecenben tárgyalta meg Hajdú megye és Debrecen város kereskedelmi helyzetét. A kol­légium feltárta a megyei és a városi áruforga­lom hiányosságait és ezek megszüntetésére ha­tározatokat hozott. A többi között felkérte a szövetkezetek igazgatóságait Hajdú megye és Debrecen zöldség- és gyümölcs ellátásának meg­javítására. Intézkedéseket hozott több uj bolt létesítésére és a tanyai lakosság jobb áruellátá­sára. A kollégium foglalkozott Hajdúszoboszló kereskedelmi fejlesztésével is. A hajduszoboszlói Gambrinus Szálló felújítására szobaberendezése­ket juttattak. Ugyanilyen támogatást kapott a debreceni Arany Bika Szálló is. Beteg a világ legkövérebb embere Robert Earl Hughes 32 éves, Bremen, India­na lakó« 1041 font súlyával karneváli attrakció­nak válik be. A minap kórházba akarták szállí­tani, mert szívbajban és esetleges himlő megbe­tegedésben szenvedett. De nem tudták az ajtón beszállítani és ágy sem ál)t volna rendelkezés­re, mely súlyát kibírta volna. így visszaszállítot­ták a trailer-beli lakásába és ott kapott orvosi kezelést. Hughes-nek három éves korában szamárkö­högése volt és állítólag akkor sérült meg a mi- rigymijködés a szervezetében. Egy kis könyvre való tanulmányt bocsátott a nyilvánosság elé a UN Európai Gazdasági Bi­zottsága a napokban. A tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy képet adnak a tőkés és a szo­cialista Európa országainak 1958 első negyedévi gazdasági helyzetéről. A tanulmány első része a tőkés országokat elemzi, a másik része pedig a szocialista államokat. Nem vön párhuzamot a két világrendszer országainak fejlődése között, hanem a tárgyilagosság igényével külön-külön tárgyalja azokat. Lelassul a termelés a nyugaton Már a bevezetőben megállapítja a tanulmány, hogy a nyugateurópai országok egyik csoport­jában tavaly lelassult a termelés fejlődésének üteme. Idén az ipari termelés stagnál, sőt csök­ken. Angliában például 1958 első negyedében az ipari termelés színvonala a tavalyi szinten moz­gott. Dániában és Írországban 1957 második fe­lében a hanyatlás jelei mutatkoztak és ezek most szaporodtak. Belgiumban az acél és egyes gép­ipari termékek iránti kereslet csökkenése tavaly ősz óta az ipari termelés egészét csökkentette. “Más nyugat-európai országokban a gyengülés jelei mutatkoztak — Írja a tanulmány. — Nvu- gat-Németországban a növekedés üteme, amely a két egymást követő évben lassult, idén az első negyedben tovább csökkent, és csak körülbelül 2 százalékkal volt magasabb, mint 1957 megfelelő időszakában. Olaszország ipari termelése, lassab­ban mint a múltban, de tovább nőtt 1958 elején, bár az acéltermelés színvonala a háború óta első ízben maradt alatta az előző év azonos időszaká­ban elért színvonalnak.” A nyugat-európai gazdasági helyzet ingadozá­sára utal az alapanyagok termelésének — első­sorban a szén és az acél termelésének visszaesé­se. A széntermelés alakulására igen kedvezőtle­nül hatottak a viszonylag enyhe telek, továbbá a szerződések teljesítése folytán beáramló nagy mennyiségű amerikai szén. Mindez nagy készle­tek felhalmozására vezetett. Ezenkívül a nemzet­közi tengeri hajófuvarozás díjtételeinek nagyfo­kú csökkenése azt eredményezte, hogy a tenge­ren át szállított amerikai szén legtöbb esetben versenyképes az európai szénbányák, például a Ruhr-vidék szenével. Kedvezőtlenül alakulnak a beruházások A beruházások Nyugat-Európában szintén ked­vezőtlenül alakulnak. Ez sok tekintetben előre vetíti a várható fejlődés képét. “Az összes álló­tőke-beruházás növekedési üteme az utolsó két évben csökkent, illetve a beruházások stagnálá­sa mutatkozott mindazokban az országokban, amelyekre adatok állnak rendelkezésre, kivéve Franciaországot és Olaszországot.” Várható, hogy 1958-ban az ipari beruházás tovább csök­ken. A beruházások csökkenése egyértelmű jele az általános gazdasági helyzet fokozatos hanyat­lásának. Virágzanak a szocialista országok Az európai tőkés országok ipari helyzetének eme jellemzése után érdemes hátrább lapozni a tanulmányban és megnézni, mit ir az európai szocialista országok iparáról. Már az első mon­datból kiderül, hogy egészen más világról van szó. “Az év ugylátszik jól kezdődött a kelet-eu­rópai és a szovjet iparban — hangzik az első mondat. Majd igy folytatódik: Az első negyedév eredményeiről közzétett adatok általános növeke­dést mutatnak a Szovjetunióban, Bulgáriában Csehszlovákiában, Kelet-Németországban s Len­gyelországban. Ezekben az országokban túlszár­nyalták a tavalyi eredményeket és az 1958-ra tervezett célokat is.” Magyarországon a termelés állandóan növekszik. Ehhez alapul szolgált a ta­valyi jómezőgazdasági termés, a kielégitő fű­tőanyag és energiaszolgáltatás és a kellő menvi- ségü import-nyersanyag”. Amikor a tanulmány részletesen elemzi a szo­cialista országok gazdasági helyzetét, ilyen meg­állapításokat kénytelen tenni: “A Szovjetunió­ban a teljes termelés 11 százalékkal nőtt 1958 első negyedében, ezzel túlszárnyalta a tervet... Csehszlovákia termelése szintén tekintélyesen meghaladja az egy évvel ezelőttit... Kele-t-Né­metország óriási növekvést mutat... Lengyelor­szágban élelmiszer- és a könnyűipar együttesen jobban növekedett, mint az összes többi iparág termelése...” — és hasonló megállapításokat tesz a többi szocialista országokról is. Egyszó­val: hanyatló tőkés Európa gazdasága éles ellen­tétben áll az állandóan fejlődő szocialista Európa gazdaságával. Összehasonlítás a lakásépítés terén Érdemes egy pillantást vetni a lakásépítkezé­sekre is a két világrendszerben. A tanulmány szerint Nyugat Európában “a lakásépítkezések lelassultak, s ez egy sor országban már 1955-ben ben és 1956-ban megfigyelhető volt. De kifeje­zettebben és általánosabban tapasztalható 1957- ben és 1958 elején.” A lakásépítkezések csökke­nése károsan hatott az épitőanyagipar helyzetére is. “A lakásépítkezések csökkenése — írja a ta­nulmány —, már több országban kihatott az épitőanyagiparra és a faiparra is... Világosan látható, hogy Angliában. Dániában és Hollandiá­ban az épitőanyagipar termelése csökkent. Ugy­látszik, hogy ez a folyamat Nyugat-Németor- szágban is megkezdődött.” Ezzel szemben a szocialista országok — mint a tanulmány közli — tervbevették a lakásépítés gyors fokozását. A Szovjetunióban az építő­anyag-gyártás kivételesen gyors ütemben fejlő­dik, hogy ki tudja elégíteni a lakásépítés anyag- szükségletét. Csehszlovákiában néhány év alatt meg akarják oldani a lakásproblémát és ezért növelik az uj lakások építését. “Magyarországon — mondja a továbbiakban a tanulmány — a bá­nyászok lakásviszonyainak javítására adott kü­lönleges támogatás eredményeként minden 16- ik bányász uj lakásba költözött 1957-ben...* Majd részletesen ismerteti az állami ház- s örök­lakás-építési kölcsönök növekvő összegét és köz­li az állami házépítések növekedését. Éles különbség mutatkozik a két világrendszer dolgozói helyzetének alakulásában is. A tanul­mány elemezve az európai tőkés, országok dol­gozóinak helyzetét, megállapítja: “a munkanél­küliek száma nagyobb idén tavasszal, mint ta­valy volt.” Nyugat-Németországban március vé­géig 60 százalékkal nőtt a munkanélküliek szá­ma. Finnországban, Hollandiában és Angliában, is egyre több a munkanélküli, különösen az épí­tőiparban. Általában mind többen dolgoznak rö­vidített munkidőben és ennek megfelelően keve­sebb bért kapnak. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy az ország többségében a kiskereskedelmi árak növekednek. , A munkanélküliség problémája aggasztja a nyugati munkásokat Egy negyedév alatt Ausztriában 3 százalékkal* Franciaországban 5, Olaszországban és Norvé­giában 2 százalékkal drágultak meg a fogyas2t- tási cikkek. Tehát csökkent a dolgozók vásárló­képessége. A jövő sem rózsás, mivel az általa*« nos gazdasági helyzet rosszabbodik. A szocialista országokban nincs munkanélküli­ség. Szemben a nyugat-európai államokkal — a tanulmány megállapítja: a kelet-európai orszá­gok általánosságban azt tervezik, hogy 1958-ban* viszonylag állandó szinten tartják a fogyasztók jövedelmét, miután líÍ57-ben a legtöbb ország­ban erősen emelték a béreket. Magyarországon* Lengyelországban és Kelet-Németországban el­fogadott tervek gondoskodnak a bérek megszi­lárdításáról az 1957 végén elért szinten. De Len­gyelországban ezen kívül bizonyos béremelést ígértek néhány munkás-kategóriának. A tanulmány egy másik része elemzi a z Egye­sült Államok gazdasági helyzetét is, és érezteti, hogy Európára károsan fog hatni az amerikai válság. Ezért különböző védekezési módokat ajánl a tőkés kormányoknak, a többi között a szorosabb európai összefogást, együttműködést. Ez azonban nem valószínű, hogy hatásos, mert mint a tanulmány is megállapítja — az európai tőkés országok gazdasági helyzete is ingatag. A szocialista országok a válság veszélyének nin­csenek kitéve. S itt a szorosabb gazdasági össze­fogás — s erre igen sok intézkedés történt a közelmúltban és napjainkban — újabb nagy eredmények elérését, a további töretlen fejlődést eredményezi. Gy. I«

Next

/
Oldalképek
Tartalom