Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-11 / 50. szám

A VASFÜGGÖNY

1946-ban Fulton, Missouri-ban, a vendégségbe jött Winston Churchill, angol miniszterelnök a fenti jelszóval indította meg a hidegháborút a hitleri fasizmus felett győzedelmeskedő szövetségesek között. “Iron Curtain”-t emelt a kelet és nyugat közé, vasfüggönnyel választotta ketté az emberiséget és ezzel akadályozta meg azt, hogy a fasizmusnak elképzelhetetlen áldozatok árán történt leverése után még 13 év múlva sem jött létre a világbéke. Soha nem szabad tehát elfelejteni, hogy a “vasfüggöny” a nyugati politikai elme szülöttje.

Ezt azért is szemünk előtt kell tartani, hogy átláthassunk azon a vasfüggönyön, amit politikusaink és közvéleményalkotóink emelnek, hogy á nép ne érthesse meg a politikai események igazi jelentőségét. Ezt tette a N. Y. Times is e héten, amikor vezércikkben próbál rámutatni arra, hogy a Szovjetunió még mindig “ragaszkodik” a vasfüggönyhöz. Tette ezt azzal az álszemérmességgel, amivel — mondjuk — a prostituált beszél az erkölcs szentségéről.

Hivatkozott az Egyesült Nemzetekben lefolyt jelenetre, amelyben az Egyesült Államok egy delegátusa, a fentihez hasonló álszemérmességgel követeléseket állított fel a Szovjetunióhoz, többek között, hogy hagyjon szabad utat a nyugati rádióleadásoknak, amit külön a szovjet népnek készítenek, engedélyezzen szabad piacot a nyugati hírlapoknak és közlönyöknek, tekintet nélkül ideológiai tartalmukra, engedje szabadon működni a nyugati újságírókat minden cenzúra és akadály nélkül, azaz biztosítsa ezekkel az engedélyekkel a béke létrejöttét.

Arkady A. Sobolev szovjet delegátus átlátott az “olcsó propagandán” és meg is mondta ezt az amerikai felszólalónak. “Ne álljátok el az utunkat”, mondotta. “Ne alkalmatlankodjatok nekünk azzal a céllal, hogy megakadályozzatok bennünket a szocializmus építésében és a szocialista rendszer által nyújtott előnyök élvezésében.” Megismételte, hogy az Egyesült Államok nem győzheti le őket sem erőszakkal, sem felforgatással. Az erőszak ellen a Szovjetuniónak atombomba áll rendelkezésére, a felforgató kísérletekre ít rádióhullámok megzavarásával felel.

Hát kell-e még több bizonyíték? Sobolev maga mondja, hogy a “vasfüggöny itt van és marad”, torzítja az igazságot a N. Y. Times. De mint minden politikai torzításnak, ennek is megvan a célja. Emlékezzünk arra, hogy az utóbbi időkben egyre nagyobb számban utaznak amerikaiak a Szovjetunióba és ottlétük alatt szenzációs felfedezéseket tesznek, amelyek belekerülnek az itteni újságokba is. A felfedezések azért szenzációsak, mert mig saját szemükkel nem látták, vagy saját fülükkel nem hallották, addig nem tudtak róla, a “szabad sajtó” itt nem találta érdemesnek veié foglalkozni. És hogy a “szenzációs felfedezéseket” most mégis közük a lapok, az azért van, mert a felfedezők közismert amerikai politikusok vagy közéleti vezetők, akiknek működését és véleményét nem lehet teljesen elhallgatni.

Mrs. Eleanor Roosevelt két év alatt kétszer látogatott el a Szovjetunióba. Ottani utazásairól a N. Y. Postban — ha nem is nagyon részletesen, de — elég kedvezően beszámolt. Cyrus Eaton clevelandi iparbáró szovjetlátogatása előtt is, utána is a békés együttműködés lehetőségéről beszélt, de különösen azután, hogy Kruscsevvel személyesen találkozott és beszélt. Walter Lippman kommentátor, Adlai E. Stevenson vezető demokrata politikus, bár egyik sem, — még mégközelitőleg sem — szovjetbarát, a béke lehetőségéről és szükségességéről győződött meg szovjet kőrútján és Kruscsevvel való beszélgetése után. Most érkezett meg Hubert H. Humphrey, Minnesota demokrata szenátora a Szovjetunióból. Már ottléte alatt is kedvezően nyilatkozott a Szovjetunióval létesíthető különböző kapcsolatokról, de még csak ezután fogja nyilvánosságra hozni pl. a Kurscsev- vel eltöltött nyolc óra történetét, a “titkos” üzenetet, amit Kruscsev küldött Eisenhowernek és a többi szovjet ügynökségekkel folytatott megbeszéléseinek eredményeit.

Ha mindezek a “szenzációs felfedezések” a maguk teljes valóságában jutnának minden amerikai polgár tudatába, akkor az amerikai képzeletben tudatosított “vasfüggöny” hamar széjjelfoszlana. Hogy ez meg ne történjen, azért acélozzák azt erősebbre vezércikkeikkel a közvélemény kovácsolok

És mig politikusaink az amerikai sajtó-megbizottak szabad működését követelik a Szovjetuniótól a gátlásnélküli felvilágosodottság nevében, addig az amerikai és a kínai nép közé emelt és általuk elnevezett “bambusz függönyt” támogatják és védik az összeomlástól. Maga a sajtó megbotránkozva követeli Dullestól, hogy az újságíróknak adjon útlevelet, hogy elmehessenek Kinába. Még most is berzenkednek, ha eszükbe jut, hogy Dulles hogyan csúfolta meg őket 1957 augusztusában. A sok követelőzésre Dulles nagylelkűen 24 hírszerző szervezetnek megengedte, hogy egy-egy riportert küldjön Kinába. A nagy sértés abban volt. hogy Dulles nem fog kölcsönösen vízumot adni kínaiaknak a kommunista kormány által kiadott útleveleikre! Ezzel természetesen lehetetlenné tette, hogy az amerikai újságírók a kínai kormánytól vízumot kaphassanak. Ha az Ujságszer kesztó'k és ügyvezetők Szervezete eredményt akar ez ügyben. akkor másképpen kell, hogy kezelje a “függönyök” kérdését.

Nem kétséges ma már senki előtt, hogy a “vasfüggönyre”, “bambusz függönyre” atb. sem az amerikai, sem az orosz, vagy kínai népnek nincs szüksége, soha nem is volt. A függönyöket a hidegháborús uszítok emelték és tartják

ß v) Módosítani kell a W alter-McCarran-törvényt

Az Idegensziiletésiieket Védő Amerikai Bizottság konferenciáján lelkes delegátusok határoztak a törvény megváltoztatására

teendő lépésekről

Az Idegenszületéstieket Védő Amerikai Bizottság 26-ik évi országos konferenciáját 1958 december 6- és 7-én New Yorkban, a Hotel Belmont Plaza-ban tartotta meg. Az ország különböző részei- ! ben működő kerületi bizottságok szépszámú delegációval képviseltették magukat, köz- j tűk a New Yorkban székelő . ; Magyar Védelmi Bizottság majd teljes számban jelent ] meg és az Ohio kerületi bi- I zottságnak is volt magyar : képviselője.

A konferencia fontos határozatokat hozott az idegen- születésüek jogainak megvédése érdekében. A konferencia delegátusai lelkesedéssel és elismeréssel fogadták az Amerikai Bizottság elnökének, Abner Green-nek évi jelentését, amelyben számos olyan győzelemről számolt be, amiket a Bizottság depor- tálandók ügyében és a depor- tálandók szigorú ellenőrzésének enyhítése terén elért. A jelentés lényege a jövő évre j lefektetett munkaterv volt,

! amely főképpen a Walter-Mc- j Carran idegensziiletésüeket | sújtó törvény módosítására fog kiterjedni. Mr. Green szerint a törvény életbeléptetése óta — 1952-ben — sohasem j volt a helyzet ilyen kedvező annak legyőzésére, visszavonására vagy módositására. Ezt a lehetőséget abban fejtette ki, hogy a törvény határozott demokrácia-ellenes- sége olyan kirívó, hogy a leg- szélesebbkörii támogatást lehet felsorakoztatni a visszavonására megindított lépésekre. Ennek bizonyítására felsorolta azokat az ügyeket, a- melyekben a közvélemény nyomása megakadályozta a Bevándorlási Hivatalt embertelen tervei kivitelezésében. Ilyen volt a Heikkila-ügy, a Rowoldt-ügy és más ügyek.

Jelentés

a kisebbségekről

A kerületi bizottságok je- , lentéseinek kiemelkedő része volt a Dél-Kaüfornia delegá- jció vezetőjének, Mrs. Rose j Chernin-nek a nemzeti ki- ! sebbségről szóló jelentése. A ! hallgatóságra különösen a mexikói bevándorolt földmunkásokkal szembeni bánásmód élénk leírása tett mélv benyomást, amelyben Mrs. Chernin e sorsüldözöttek történelmi hátterét és a jogaikért folytatott harcait vázolta figyelmet lekötő részletességgel. Ezzel egy másik alkalommal még foglalkozni fogunk.

Áttekintve a folyamatban levő ügyeket, a konferencia megállapította, hogy az Amerikai Bizottság országszerte helyesen kezeli a védelmüket. Megállapítást nyert az is, hogy olyan egyének, akik maguk intézték az ellenük intézett támadás védelmét, kénytelenek voltak későbben az Amerikai Bizottság szolgálatait igénybe venni, miután máskép nem tudtak védekezni a jogos érdekeiket kijátszó törvényes támadás ellen.

Elfogadott

határozatok

A konferencia elfogadta a következő évre lefektetett 12 pontos munkaprogramot. Az elfogadott határozati javaslatok egy központi kérdés köré

j csoportosulnak, és pedig az Amerikai Bizottság által a Kongresszushoz benyújtandó törvényjavaslat köré, amely a Walter-McCarran törvény módosítását fogja kérni. A törvényjavaslat kimondja, j hogy nem deportálható olyan egyén, 1) aki hét éve él az Egyesült Államokban megszakítás nélkül, 2) aki törvényes bevándorlása óta öt éve él az országban. Továbbá, hogy a polgárosodott bevándorlótól öt év után nem vehe- | tő el a polgárlevele.

A konferencia munkájából ! a delegátusok még azt a ta- j nulságot vonták le, hogy le I kell küzdeni azt a letargiát, ! ami egyes kerületekben mutatkozik az eddig elért küzdelmek eredményei után, mintha a veszély teljesen elmúlt volna. Elhatározták, hogy az előttük álló fontos munka elvégzésére mozgósi- tani fogják az Idegenszületé- süeket Védő Amerikai Bizottság barátait és támogatóit országszerte.

mvHWMwvvmummmmvvwwHMUvuHmw\HvtwHi

Humphrey szenátor moszkvai útjáról

Hubert H. Humphrey min- nesotai demokrata szenátor első találkozása a newyorki riporterekkel a repülőtéren, a Szovjetunióból hazatérve, nem sok felvilágosítást, nyújtott ottani tapasztalatairól. Vérbeli politikus létére, aki tudja, hogy miből lehet politikai tőkét kovácsolni, Humphrey, ki Európában tett kijelentéseivel felcsigázta az itteni érdeklődést, a riporterek kérdéseire adott általános feleleteivel sem újat, sem a béke ügyét szolgáló kijelentést nem tett. Meg mindig titkolódzva utalt a Kruscsev- től Eisenhowernek hozott üzenetekre, amelyeket előbb személyesen akar átadni, de véleménye szerint “senkire sem lesznek rossz hatással”.

A délután folyamán a State Department vezetőivel tanács kozott. Az elnöknek hozott üzenetet csak másnap fogja átadni.

Később a sajtókonferencián azt mondta, hogy a két ország közt fennálló politikai nézeteltérés még sokáig fog húzódni.. A következő hét évben nem lesz háború (mig a szovjet hétéves terv el nem

készül), de ez nem jelenti azt, hogy azután lesz... A hozott “titkos üzenetek” atom- és katonai ügyekre vonatkoznak ... Kruscsevval sokáig beszélgetett a Kremlinben, azután Kruscsev ebédre hívta meg a szenátort. Összesen nyolc órát töltöttek együtt, — ilyesmi külföldi látogatóval még nem történt.

wwvvwvw**vvw**wvv**wv**wvvv*vvwwvwiwvwwwwww***

fenn még ma is, erőfeszitéssel. De már sok helyen szakad és reped és ezeken a nyílásokon keresztül már nagyon sok igazság átlátszik. Az igazságot keresők és a békét szeretők egy kis összefogása az egész mondvacsinált tákolmányt megdöntheti. A népek igazi barátsága szabadon fog tudni kifejlődni és ez fogja majd biztosítani a béke létrejöttét.

A KUBAI POLGÁRHÁBORÚ

Oriente tartományban a forradalmi erők két heti osrom után elfoglalták La Maya várost amely a tartomány fővárosa és a Guantanamo amerikai tengerészbázist összekötő főútvonalon fekszik. 100 katonát ejtettek foglyul. Elfogtak egy élelmiszert szállító hajót is.

Batista diktátor összehívta a kongresszust, hogy a nemzet ostromállapotot hirdessen ki. Ez évben ezt harmadszor teszi, bár közben megszakítás nélkül minden alkotmányos jogot felfüggesztett az országban és önhatalmúlag intézkedik törvények beszüntetésével, birók eltávolításával, pénzek kiutalásával.

Las Villas tartományban a forradalmárok visszaverték 1000 katonaság által ellenük intézett támadást. Mindkét oldalról sokan elhullottak.

Az AP hirszolgálat jelenti Budapestről, hogy a leghíresebb éló magyar zeneszerző Kodály Zoltán felesége, szül Sándor Kamu» meghalt.

Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.p. of N. Y„ N. Y, Vol VII. No. 50. Thursday December 11, 1958 NEW YORK, N. y7~