Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-10 / 28. szám

Thursday, July 10, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 UJ UTAKON A REUMA GYÓGYÍTÁSA — Magyarországi riport — A mérsékelt égövi országokban a reumatikus és egyéb mozgásszervi megbetegedések száma — az előrehaladott orvostudomány ellenére — sem csökken, valósággal rögződött. Ezekben az országokban a lakosság mintegy 4—5 százaléka szenved munkaképességet bénitóés gyakran nyo- morékságot előidéző bajban. Egyik országban a párás levegő, a másikban hideg s a meleg gyors váltakozása okozza a megbetegedést, tehát meg­előzéssel nem lehet védekezni ellene. Ezt az aggasztó tényt azonban erősen enyhíti, hogy az effajta megbetegedéseket ma már si­keresen tudják gyógyítani, különösen az olyan országokban, ahol megfelelő természeti adott­ságok vannak hozzá. Magyarország ezen sze­rencsés államok közé tartozik. A Magyar Szó alig néhány héttel ezelőtt számolt be az óhaza különböző vegyi összetételű gyógyvizeinek gaz­dagságáról, arról, hogy csak Budapesten na­ponta hetven millió liter gyógyvíz fakad. A reuma gyógyítás mai állásáról beszélgetünk dr. Schulheff Ödön tanárral, a budapesti Orszá­gos Reuma és Fürdőügyi Intézet tudományos osztályának vezetőjével. Ez az Intézet a Duna jobb partján, egész vá­rosnegyedben működik. Központja az Európa- szerte ismert Lukács-gyógyfürdő, de hozzátar­toznak a szomszédos fürdők is (Császár, stb.) hatalmas kórház, valamint a Balnealógiai Inté­zet és a Fizikoterápiái Intézet. — Intézetünket 1951-ben hozták létre — mondja a kiváló reumatológus,— és pedig az­ért, hogy az ország rendkívül gazdag thermál- vizeinek gyógyító erejét az orvostudomány kor­szerűen felhasználja. Az Intézet rendkívül szé­leskörű kiépítése lehetővé tette az alapos ku­tató munkát, a betegség komplex kezelését, a — iviagyarorszagi riport — Gsenevész volt, nyáron kiszáradt az Ágói-pa- tak, amely Ecséden keresztül folyik. Nem az ő kedvéért, hanem mert a Mátra nyúlványai oltal­mazzák ezt a helyet — telpedtek ide a falut alapitó hajdani jobbágyok. Az Ágói-patak ta­valy óta hővizünek számit akkor indították meg a falu mellett a külszíni fejtést, ahonnét a vi­zet az igénytelen kis mederbe kezdték szivaty- tyuzni. Azóta zöldebbek a százados nyárfák lent a patak partján. Odaillő kép, mikor ott jártam, egy vándor teknőfaragó, lapos nagy fejszéjével éppen vályúvá igazított egy fehér nyárfatör­zset- .áimaw Politika és villany *T7 I.I&1HM De a kép már nem annyira jellemzi ennek a nagy országúitól és vasútállomástól messze fek­vő községnek a hangulatát. Szinte tizpercenként teherautók vágtatnak el a patak partján futó kövezett utón, mennek a külszíni fejtéshez vagy a távolabb, Rózsaszentmártonban, Petőfibányán levő szénbányákhoz. A falu felső végén villany- szerelők dolgoznak, eddig csak hat kilométeres villanyvezetéke volt Ecsédnek, most tizenegy kilométerrel bővítik a hálózatot. Ebben politika van, a népfront-bizottság harcolta ki a villa­mosítást. A falu közepén sűrűn egymás mellett sora­koznak a házak, némelyi belelógatja “lábát!” az Ágói-patakba, kevéske itt a kert. Igaz, hogy a falut körülvevő határ jó része szőlőskert, büsz­kék az ecsédiek a korukra, ha a környéken túl még nemigen terjedt is el a hire. Bezzeg már kertesek az uj házak, amelyek a dombaldalakra épültek, jelentős számban: évente ötven-hatvan ház készül el! Annyi munka kínálkozik itt a környéken az ecsédieknek, hogy legtöbben két ember helyett dolgoznak, kétlakiak: földet is müveinek, néhány holdacskát, meg a bányákba is eljárnak. A kétlakiság ellenére sincs egy darab megmüveletlen föld sem. Keletje van a földnek, tizenöt forintot is megadnak négyszögöléért. Ezért sérelmezik, hogy a Mátravidéki Erőmű salakját a falu határában levő lapos területre hordják hatalmas halmokba s ezzel jó termő­földet takarnak be. Kártalanítást ugyan kapnak az ecsédiek, de csak két forintot /négyszögöléért. Sokkal elégedettebbek a külszíni fejtés által le­foglalt területek kártalanításával, ott csere­földhöz juttatják őket. beteg s a gyógyítási eredmény állandó s objektiv megfigyelését. Az Intézet a gyógyfürdői kezelé­sen kívül gyógyszeres, hormonális, mechano- terapiás elektorterápiás s műtéti kezeléssel fog­lalkozik. — Az eredményes kísérletek olyan uj gyógy- eljárásokat hoztak létre, mint például a világ­szerte alkalmazott modern hormontherapia gyógyfürdővel való kombinációja. A megmere­vedett Ízületet a hormontherapia fellazítja, ezt a különben rövid ideig tartó eredményt a gyógy­fürdők, iszappakolások megfelelő alkalmazásá­val gyakran tartósítani lehet. Ugyancsak kitűnő eredményt érünk el a mozgásképtelen ízületek plasztikai műtétével kapcsolatban. A műtét után hamarosan megkezdett gyógyfürdői kezelés, a beavatkozással elért funkcionális eredményt je­lentős mértékben fokozza. — Az uj ejárásainkat, valamint a folyamat­ban levő biztató kísérleteinket az intézet nagy­mérvű konstrukciós felépítése biztosítja. Az In­tézetünkön belül kilenc reuma, három belgyó­gyászati, egy általános sebészeti, két ortopéd sebészeti, Heine Medin, szemészeti, gégészeti és fogászati osztály működik. Úgy gondolom, hogy Intézetünk komplex gyógyeljárásával a magyar reumatológia úttörő munkáját végzi. — Intézetünkben rendszeresen folyik a szak­orvosi, illetve az orvostovábbképzés. Az elmúlt év óta szaktanfolyamokat is rendezünk az or­vosok számára. Az ilyen három hónapos tan- folyamakon főleg vidéki orvosok vesznek részt. Az orvosok ellátásáról, lakásáról az Intézet gon­doskodik és továbbképzésük alatt megkapják rendes fizetésüket. — De tanfolyamokat tartunk a szakszervezeti társadalombiztosító intézet budapesti orvosainak is, akik nálunk nyernek gyakorlati kiképzést. Az iparosodás és az építkezés ellenére is ne­héz szabadulni az isten-háta-mögöttiség emlé­keitől. Régente nem volt még egy ilyen szegény falu a környéken! Földesura persze volt, de a földesurak sem építettek ide látványos kastélyt, hogy legalább elörökölhették volna tőle hajdani cselédei. Amint a teherautók nyomásán vasta­gon száll a por — az ember önkéntelenül is or­vosra és patikára gondol. Ecsédnek öt és félezer lakosa van —, de csak egy orvosa, tehát mé­lyen az országos statisztika alatt. Gyógyszer- tára egy sincs. Artézikutja szintén nincs. A vasútállomások messziségét nem is érdemes ki­lométerekben megmondani, akkora! Autóbusz­összeköttetés pedig csak a 16—18 kilométerre levő Hatvannal van. Patika most már lesz, már kint jártak terep­szemlén a gyógyszertári vállalattól. Van valami szép és mélységesen jelképes abban, hogy a pártszervezet eddigi székházát ajánlotta fel gyógyszertárnak, mert az alkalmas helyen van és egészséges, megfelelő épület. A pártszervezet egy több helyiségből álló házba fog átköltözni, ahol hely kínálkozik a népfrontbizottságnak és a gazdakörnek is, amely eddig éppen helyiség hiányában csak formálisan működött. Szén a patak alatt Mi az, ami országra szólóan szárnyra kapta Ecséd nevét? A falutól két kilométerre, az Ágói patak medre alatt, közel a föld felszínéhez, jó fajta lignitrétegek fekszenek, amelyek alapos termeléssel is legalább húsz esztendős bányá­szati lehetőséget nyújtanak. Tavaly tavasszal kezdték meg a lelőhely feltárását: külszíni szén­fejtést kezdtek létesíteni. S most Ecséden van az ország legjobban gépesitett külszíni fejtése, itt dolgozik a két leghatalmasabb bányagép a síneken közlekedő meritékes kotrók, amelyek el­képesztő falánksággal eszik a szén fölött a sár­ga földet. A zöld határ és a barnálló, feketéllő, sárgálló nyers föld szomszédságában pihentető, barátságos szinfolt a most épülő munkásszállá­sok falának friss fehérje. Mintegy négyszázan dolgoznak a fejtésen, kotrógépeket kezelő mun­kások, akik ott voltak, a Keleti Főcsatorna épít­kezésénél is. Az ecsédi szenet majd a Mátravidéki Erőmű használja fel, igy küld fényt az országnak eyy hajdan nagyon, szegény kis falu, amely kilép.,az isten háta mögül. ; Kóródi József. — Intézetünk működése kiterjed az egész or­szágra és nemcsak a vidéki gyógyfürdők tudo­mányos munkáját segítjük elő, hanem résztve- szünk uj gyógyfürdők kiépítésének munkála­taiban is. (ják.) I Nagy problémák kis országban: j KILÁTSZIK A LÓLÁB Pless János és Usprung József, a komlói Kos- suth-bánya két dolgozója, néhány héttel ezelőtt több hatóságnál is bejelentést tett az üzem igaz­gatójára. A bejelentés lényege ez volt: az igaz­gató tavaly házat épített magának. Az építkezés­hez gépkocsiszámra hordták ki az üzem anyagát. Sokszor munkásokat rendeltek ki az építkezés­hez, s az itt végzett munkájuk bérét is az üzem­ben számolták el. Azonnal megindult a vizsgálat. Ez rendjén va­ló. Kiderült azonban, hogy a bejelentésnek csak egy része fedi a valóságot. De erről a bejelentők sem igen tehetnek. Az igazgató ugyanis eleve elkövetett egy sza­bálytalanságot. Az építkezéshez szükséges anya­got nem a TüZÉP-től, hanem saját vállalatától a bányaüzemtől vásárolta. Ellenértékét ugyan — nem egészében — befizette a vállalat pénztárába, de erről sem a két bejelentő, sem a többi dolgo­zó mitsem tudott, ők csak azt látták, hogy az üzem anyagát gépkocsiszámra hordják az építke­zéshez, s ezt kötelességüknek tartották a ható­ságok tudomására hozni. Több kérdésben igazuk is volt. A már említett szabálytalanságon kívül a vizsgálat megállapí­totta, hogy az igazgató több más, kisebb sza­bálytalanságot is elkövetett. így tehát a bejelentőkkel szembeni méltatlan­kodásnak, vagy pláne megtorlásnak, aligha lehet helye. Hiszen a bejelentők a társadalmi tulajdont akarták védelmezni, s bejelentésük egy része rajtuk kívül álló okok miatt nem felelt meg a té­nyeknek. Ámde mégis ez történt. Az igazgató most fel­háborodott hangon rágalmazásról beszél. Elégté­telt követel. Illetve... Mindjárt szerzett is ma­gának. A napokban Pless Jánost áthelyezték egy olyan alacsony munkakörbe, ahol havi ezer fo­rinttal lesz majd kevesebb a fizetése. Usprung Józsefet egyszerűen elbocsátották. Feleségét pe­dig, aki takarítónő volt az irodákban, ugyancsak áthelyezték egy másik munkakörbe. ,S ahogyan ilyen eseteknél lenni szokott, nem azt mondták az illetőknek, hogy mindez azért tör­tént, mert feljelentették az igazgatót, hanem rá­juk fogták, hogy rosszul, hanyagul végzik a munkájukat. Pless Jánosra, aki egy évtizede van a bányában, s akinek munkájáról eddig a leg­jobbakat mondották (erről tanúskodik többszöri előléptetése is), most még — ha lúd, legyen kö­vér — ráfogták azt is, hogy durva, goromba a beosztottjaival, s végül — nőügyei vannak. Nos, tegyük fel a legrosszabbat: még ha igy lenne is. Nem furcsa valami, hogy mindez akkor kerül elő, amikor az illetők bejelentést tettek' az igazgató ellen? Úgy véljük, az a bizonyos ló­láb nagyon is kilátszik. Jó lenne, ha az illetékes hatóságok gondoskod­nának róla, hogy a bejelentők mielőbb megkapják az őket megillető elégtételt s az igazgató is, amit megérdemel. . RÖVID HÍREK A MŰVELŐDÉSÜGYI Minisztérium takarékos­ságról szóló rendelkezése hangsúlyozza, hogy a színházakban fokozottan kell alkalmazni a költ­séges naturalista díszletek helyett a korszerű» például vetített díszleteket. Jelentős árammeg- takaritást eredményezett az elavult színházi vi­lágítóberendezések korszerűsítése is. • AZ ERDÉLYI MUNKÁSMOZGALOM fejlődé­sének történetéről több munka jelenik meg Ro­mániában magyar és román nyelven. Nagy érdek­lődéssel várják “A Tanácsköztársaság története Biharban” cimü munkát, amelyet a Román Mun­káspárt Központi Vezetősége mellett működő párttörténeti intézet kolozsvári tagozata a Ma­gyar Népköztársaság Párttörténeti Intézetével közösen állít össze. - . , a EGY FALU KILÉP AZ ISTEN HÁTA MÖGÜL

Next

/
Oldalképek
Tartalom