Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-18 / 38. szám

Thui'sday, Sept. 18, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Hiányzanak a tanítók, tantermek Carl T. Meg-el, az “American Federation of Teachers, AFL-CIO” elnöke az unió Milwaukee­ban lezajlott konvencióján kijelentette, hogy a nemzet “éveket lop el a fiatal generáció életéből” azáltal, hogy az iskolákat elhanyagolja. “Akár­hogy is nézzük a kérdést, az egész ország bűnös ebben” — mondta Megel. Beszéde után néhány nappal Lawrence G. Derthick, a U. S. nevelésügyi biztosa az iskolaév megnyitásával kapcsolatban az alábbi adatokat bocsátotta a nyilvánosság elé: Hogyan lehetne 45 millió tanulót beszorítani az iskolákba, amikor máris több ezer tanterem hi­ányzik. Hogyan lehetne 182,000 uj tanítót beállí­tani, amikor az elmúlt évben a tanítók átlagkere­sete $4,300 volt. Ugyanakkor az elmúlt évvel szemben 1.7 mil­lióval több tanuló van az idén. Az általános isko­lákban 31.7 millió tanulót várnak, ami egy mil­lióval több, mint tavaly volt; a középiskolákban 8.8 milliót — itt az emelkedés félmillió; az egye­temeken 3.6 milliót, ami 173,000-el több, mint a múlt évben volt. A privát és specializált iskolák­ban szintén több tanulóra számítanak, mint bár­mikor ezelőtt. Derthick szerint 44,000 tanteremre lesz szük­ség, hogy az uj tanulókat elláthassák, hiszen már a múlt évben 142,300 tanterem hiányzott. A tanitók szakszervezete viszont nem egyezik meg Derthick adataival, szerintük 300,000 képe­sített tanítóra volna még szükség, hogy a gyer­mekek megfelelő tanításban részesüljenek. A konvención megjelent delegátusok arról is jelen­tettek, hogy a gyermekek ezrei ez évben ismét ideiglenes iskolákban, mint üzletekben, csűrök­ben, garázsokban, ósdi, sokszor tűzveszélyes épü­letekben fognak tanulni és ezrek csupán félnapos tanitásban fognak részesülni. Megel, akit a konvenció újra megválasztott a szakszervezet elnökének, kihangsúlyozta, hogy az iskoláknak feltétlenül szükségük van szövetségi segélyre, mert csakis igy lehet megoldani az or­szág nevelésügyének jelenlegi válságos helyzetét. Ezenfelül a déli államokban súlyosbítja a hely­zetet az integrálás komoly problémája. Tiltakozás Japánban Yokohama, Japánból jelentik, hogy a “Federa­tion of Waterfront Workers” munkásai nem vol­tak hajlandók a 8 ezer tonnás Arima Maru teher- hajót kirakodni, mely tiz Svájcból importált irá­nyított távlöveget szállított Japánba. A dokkmun­kások megnyerték azoknak a munkás- és diák­delegátusoknak a támogatását is ,akik Tokióban résztvettek az atom- és bidrogénbombák elleni negyedik világkongresszuson. A szakszervezet vezetői szerint a kormány a távlövegeket atomfegyverekkel akarja felszerel­ni. A dokkmunkások két hajóról tartották szem­mel az Arima Marut, nehogy titokban lecsem­pésszék a vitás szállítmányt, miközben a partok mentén tüntetések folytak. A rendőrök nem avat­koztak be, s a kormány sem volt hajlandó a ka­tonaságot kirendelni, a veszélyes szállítmány ki­rakodására, mert az esetleg összeütközésre adott volna alkalmat ellenséges hangulatot teremtve a lakosság körében. A legutóbbi hírek szerint a munkások végre beleegyeztek a távlövegek kirakodásába, azzal a feltétellel, hogy a. japán kormány nem fogja azo­kat atomfegyverekkel felszerelni s miután már bebizonyosodtak afelől is, hogy nem nukleáris fegyverszállitmán.v kirakodásáról volt szó. Amerikai Magyar Szó Subscription in U. S. and Canada for one year $7.00, for six months $4.00. Foreign Countries for one year S10.00, for six months $5.00. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397 Amerikai indiánok harca a létért Hetven amerikai indián törzs vezetői e héten gyüléseznek Misfeoula, Montanában, hogy létük fenntartása érdekében megbeszéljék azokat a módszereket, “amelyekkel legjobban védekezhet­nek a súlyos nyomás ellen, mely törzsbeli szerve- zettségiiket akarja megsemmisiteni”. Szószólójuk Joseph Garry, Idaho állambeli in- „ dián, az Amerikai Indiánok Országos Tanácsának vezetője, azt mondja, hogy sokoldalú “lélektani és adminisztratív nyomásnak” vannak kitéve a célból, hogy beleegyezésüket adják a szövetségi gondnokság megszüntetésére. “Szövetségi gondnokságinak (federal trustee­ship) nevezik azt a kis jogfoszlányt, amely szét­szórtan az országban kormányengedéllyel itt-ott egy kis földterületet — rezervációt — biztosit a még megmaradt indián törzseknek ebből a nagy országból, mely Kolumbusz előtt egészen az ő tulajdonuk volt. 1953-ban a kongresszus elfoga­dott egy javaslatot, mely megszüntetné a szövet­ségi gondnokságot, de csak abban az esetben, ha a törzsek maguk kérelmezik azt. Mr. Garry szerint a konferencia “annak a szükségességével akar foglalkozni, hogy a kor­mány változtasson eddigi álláspontján az indián kérdésben és hogy milyen lépéseket tegyenek az indián területeken levő lehetőségek kifejleszté­sére. . .” Az indiánok büszkén ragaszkodnak népi erede­tükhöz és jellegzetességeikhez, amit csak ugv tudnak fenntartani és fejleszteni, ha tovább is megtartják törzsekbe tömöritett életformájukat a rezervációkon, ahol bizonyos szabadságjogokat élveznek, ha nem is a legelőnyösebb viszonyok között. A “gondnokság” áldásai Hogy milyen “gondozásban” részesülnek az amerikai indiánok a kormány védelme alatt, arra jellemző ez a kis hir, mely a New York állam­ban, a Niagara folyó közelében elterülő Tusca- rora rezervációról jön. A rezerváción nagyszámú trailernek adtak he­lyet. Ezekben a mozgó házakban fehér munkások laknak, akik a Niagara erőműnél vannak alkal­mazva. Az erőmű közelében fekvő község, Wheat- field, nem engedélyezte területén a trailer-tábor felállítását, igy beutalták őket a rezervációra. A munkáscsaládokhoz tartozó 50 iskolásgyermeket nem a rezerváción levő iskolába helyezték el, ha­nem beutalták őket ingyen, a rezerváción kívül eső iskolába, pedig a törvény kimondja, hogy akik a lakóhelyük területén kívül eső iskolába mennek, azoknak tandijat kell fizetni. Mégis, az Education Department úgy vélte, hogy ne men­jenek ezek a gyerekek abba az iskolába, melyet “kizárólagosan az indiánok részére létesített a törvényhozás.” Elképzelhetjük, hogy ezek az is­kolák mennyire felelnek meg a modern tanítás követelményeinek. 73 tudós találkozója Ausztriában 73 kiváló tudós, keletről és nyugatról, jött ösz- sze Kitzbühel, ausztriai városban szeptember 14- én a harmadik “Pugwash” konferenciára, hogy az atomháború veszélyéről privát tárgyalást foly­tasson. A tudósokat, mint egyéneket hívták meg s nem mint országuk képviselőit és nem remélik, hogy tárgyalásuk konkrét döntéshez vezet. A 21 országból összejött tudósokat a megnyitó napon Cecil Power, az angliai Bristol-egyetem professzora ismertette az előző Pugwash konfe­renciákról, amelyek nevüket onnan kapták, hogy az elsőt Pugwash, Nova Scotiában (Canada) tar­tották, Cyrus S. Eaton U. S. gyáros birtokán. Ennek a konferenciának első tárgya: “A nuk­leáris háború és próbarobbantások következmé­nyeinek felmérése”. Az Egyesült Államok 19, a Szovjetunió 11 tu­dóssal képviselteti magát, akik közül 5 a szovjet tudományos akadémia tagja. Nikita S. Kruscsev szovjet miniszterelnök tá­viratban üdvözölte a gyülekezetét s azon remé­nyének adott kifejezést, hogy a tudósok közös törekvése segíti az atomháborút elhárítani. Határváltoziatás a béke érdekében India és Pakisztán közötti határsurlódások el­simítására Nehru, India miniszterelnöke és Noon, Pakisztán miniszterelnöke között megállapodás jött létre bizonyos területek kicserélésére. Ebben nagy szerepet játszik a jószándék, amivel a békés együttélést akarják biztosítani, A Lenin jégtörő afomgépezete hasonlít a Hautiluséhoz Genfben az atomerő békéscélu használatáról tárgyaló tudósok nagy figyelemmel hallgatták meg A. P. Alexandrov szovjet tudós jelentését, melyben részletesen leírta a Lenin atom-jégtörő berendezését és gépezetéről fényképfelvételeket mutatott be. Az amerikai tudósok látva a három atom-reaktort (hőtermelő), amit a jégtörőbe sze­reltek, úgy találták, hogy éppen ugv néznek ki, mint azok, amelyek a Nautilus amerikai tenger­alattjáró gépezetét alkotják. Ebből ezek az atom­szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a Szovjetunió is építhet atom-tengeralattjárót, ha ugyan még nem épített. A Lenin jégtörő alapját a leningrádi hajógyár­ban fektették le 1956 aug. 25-én és december 5- én vizrebocsátották. A hajtóerő berendezés és más felszerelések elhelyezése a jövő hónapban lesz befejezve, mondta Alexandrov, és a Lenin jövő tavasszal már készen lesz arra, hogy hajó- rajt, vezessen át az északsarki tengeren. A szovjet tudós szerint a Lenin egy évig lesa képes az Északi-sarkvidéken cirkálni fűtőanyag- pótlás nélkül. Az eddigi jégtörők a parttól csak bizonyos távolságban működhettek, mert mindig vissza kellett térniük* fűtőanyagért. Az atom­erő használata a sarkvidéken — habár előállí­tása igen költséges — még mindig olcsóbb, mint áz előbbi módszer. A Lenin 420 láb hosz- szu és sebessége nyílt vizeken 18 tengeri mér­föld óránként, nyolc láb vastag jégtáblákon pedig két tengeri mérföld óránkénti sebességgel tud keresztül vágni. Minél tovább hallgatták Alexandrov magyará­zatát. az amerikai tudósok mindjobban meggyő­ződtek arról, hogy mennyi hasonlatosság van a Lenin reaktora és a Nautilus és a többi atom­tengeralattjáró reaktora között. Bár ezek kato­nai titkot képeznek, köztudomású, hogy a Ship- pingport, Pa.-ban működő atom-villanyerőmü re­aktora részleteiben 'hasonló, de méreteiben na­gyobb ezeknél. Úgy a szovjet, mint az amerikai reaktorok vizet használnak a gőz eltávolításához szükséges nyomás előállításához, kb. ugyanazon hőfokkal és nyomással működnek és hasonló mennyiségű erőt szolgáltatnak a hajó hajtócsa- varához. A víztartály acélfala és a reaktor belse­je az amerikaihoz hasonló vastagságúak és a ké­peken bemutatott többi részletek is hasonlatosak. Alexandrov szerint egy második atom jégtörő épí­tését is megkezdték, de más atomhajót addig nem építenek, amig a Lenin nem bizonvitja be hasz­nálhatóságát. De már nem probléma az atom-ten- g^ralattjáró építése, csupán a Leninhez hasonló reaktor beépítése szükséges hozzá. Alexandrov professzor egy mozgó atom-villany­erőmü építéséről is jelentett, mely 2,000 kilowatt villanyerőt termel, melyet oda lehet szállítani, ahol bárminek a felépítéséhez villanyerőre van szükség. FIGYELEM, OLVASÓK! NAGYON KÉRJ OK nézze meg a lap boríték­ján a név felett található dátumot. Ha ez a dá­tum ’58—9-nél, vagyis ez év szept.-nél korábbi az azt jelenti, hogy előfizetésével hátralékban van. Sajnos, jelenleg körülbelül 450 olyan olva­sónk van, aki elmaradt lapja előfizetésével. Ha ön is ezek között volna, kérjük, tegyen szíves­séget lapunknak és az alábbi szelvény felhaszná­lásával tisztázza hátralékát, vagy legalább is annak egy részét, lehetőleg minél előbb. Lapunk megjelenése függ az ön gyors csele­kedetétől! Tisztelettel A Magyar Szó kiadóhivatala. ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak, ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök-...............................dollárt. { Név: ................................................................................. ( ____3 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom