Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-18 / 38. szám
QUEMOY ÉS LITTLE ROCK Nem vagyunk nagy politikusok, csupán egyszerű mun- j kások és igy nem tudjuk magunkat beleélni abba az ellentétesnek látszó helyzetbe, amely Little Rock és Quemoy kérdése körül fennáll. Az Egyesült Államok igazi nagyhatalom, amely 43 billió dollárt költ évente fegyverkezésre, amit azzal indokol meg, hogy védelmezni kell a népek békéjét, szabadságát és saját területén való önkormányzati jogát. Ilyen indokokkal vonult be Libanonba tengerész katonaságunk, hogy “megmentse” az ott fennálló rendet. S akár tetszik, akár nem, az Egyesült Államok fenntartja magának azt a jogot, hogy beavatkozzon bármely ország belügyeibe, ha érdekei úgy kívánják. Quemoy szigete sok ezer mérföldre van az Egyesült Államoktól és csupán 6 (egyes helyeken csak két és fél) mérföldre Kina partvidékétől. Ez a sziget a történelem során mindig Kina fennhatósága alá tartozott. Mig mi olyan bátran küldjük hetedik flottánkat a kínai vizekre és ágyúinkkal fenyegetjük a partokat, más országok belügyeibe avatkozva, addig idehaza már évek óta nem vagyunk képesek rendreutasitani egv-két déli állam kormányát, ahol pedig a szövetségi kormánynak igazán joga lenne a beavatkozásra. A Legfelsőbb Törvényszék már 1954-ben kiadta rendeletét az iskola-beolvadásra és a déli földesurak, valamint bérenceik még a mai napig is nevetség tárgyává teszik országunkat az egész világ népe előtt, megtagadva ennek a határozatnak a végrehajtását. S elnökünk ráadásul még kijelenti, hogy “túl gyorsan” folyik az integrálás. Nem gondolja Mr. Dulles és Eisenhower elnök, hogy talán tulgyorsan küldték a hetedik flottát kinai vizekre? S mi lesz, ha esetleg provokáció által (amire Csang Kaj- sek nagyon is szívesen vállalkozik) egyik hadihajónk elsü- lyed, vagy megsérül? Nem gondolja elnökünk, hogy kicsit több türelemmel kellene viseltetnie a Kinai Népköztársaság iránt? Mily óvatosan és kíméletesen kezeli Arkansas belső ügyeit, de mily gyorsan küldi a flottát olyan területre, amely Kina fennhatósága alá tartozik! 1949-ben több, mint 20 évi véres polgárháború után a kinai nép elűzte Csang Kaj-seket és csatlósait a szárazföld területéről. Ezek azután a száz mérföldre eső Taiwan szigeten találtak menedéket, ahol csakis Amerika több, mint egy billió dolláros segitségével tudják uralmukat fenntartani. A polgári sajtó is kijelentette, hogy Csang Kaj-sek még Tai- wanon sem tudna megmaradni U. S. segítség nélkül. Miért engedjük az úgynevezett “igazság” szolgálatában cselekedni Dullest távoli partokon, s ezzel az amerikai nép békéjét veszélyeztetni, amikor sokkal kevesebb költséggel és veszéllyel lehetne igazságot szolgáltatni és a szövetségi kormány hatalmát érvényesíteni Little Rock, Arkansasban. FÁÜBUS LEZÁRATTA ki ISKOLÁKAT Az elmúlt hét péntekjén az Egyesült Államok legfelsőbb törvényszéke egyöntetűen kijelentette, hogy “még nem jött el az ideje annak, hogy az Egyesült Államokban a legfelsőbb bíróság parancsát szétforgácsolják, fel- higRsák. vagy szégyenletesen visszavonják, törvényellenes erőszakos csel ekedetekkel szemben”. A legfelsőbb törvényszék ezzel megerősítette 1955-ben kiadott rendeletét az iskolabeolvadási törvény mielőbbi végrehajtására. Az iskolák országszerte megnyíltak, de Little Rock, Ark.-ban a Central High School és három másik középiskola zárva maradt. Faubus kormányzó az elmúlt pénteken rendeletet bocsájtott ki, amelyben megtiltja az iskolák megnyitását, kijelentve, hogy a következő lépés a szövetségi kormánytól függ. Minden lehetőség megvan arra, hogy a következő lépést Megnyílt a UN ülésszaka nem a szöv. kormány, hanem a szülők és a gyermekek fogják megtenni, mert bárhogyan gondolkozzanak is ebben a kérdésben, sok szülő nem képes gyermekét5 más városba küldeni iskoláztatni. Máris többen érdeklődtek ügy védeiknél, hogy milyen lépéseket tehetnek az iskolák megnyittatása érdekében. Faubus rendeletében egy külön választást tűzött ki, melyben az állam polgárainak alkalmuk lesz dönteni arról, hogy integrálva nyissák-e meg az iskolákat. Front Royal, Va.-ban, J. Lindsay Almond, Jr., az állam kormányzója megtiltotta az iskolák megnyitását. A Warren County highschoolban, ahol 1,000 fehér gyermek tanul, 22 néger gyermeket kellene felvenni a tanulók közé. Ebben a csendes kis városban 13 keresztény pap a szószékről kijelentette, hogy nem lehet tűrni az iskolák bezárását, s felhivta a hallgatóság E sorok írásakor nyílik meg New Yorkban az Egyesült Nemzetek 13-ik ülésszaka. A lapok jelentése szerint a leg-1 fontosabb politikusok fogják képviselni országaikat. Dulbs külügyminiszter, Andrei Gromyko a Szovjetunió külügyminisztere, Leopold Figl, Ausztria külügyminisztere, Gudmundur I. Gudmundson, Izland külügyminisztere, Norodom Sihanouk herceg, Cambodia miniszterelnöke fogják .delegációikat vezetni ezen a rendkívüli fontos ülésszakon. Dulles kijelentette, hogy a taiwani krízis lesz az Egyesült Nemzetek ülésszakának legfontosabb problémája. Az indiai delegátus Arthur S. Lali be fogja terjeszteni ezen az ülésszakon, hogy Csang Kaj-sek képviselőjének ülését j adják át a Kinai Népköztársaság képviselőjének. Lali javaslata, előreláthatólag, sok támogatást fog kapni nemcsak a népi demokratikus országoktól, hanem a közép-keleti és más semleges államoktól is. / i Az Egyesült Államok szóvivője, Mr. Wilcox kijelentette, hogy “az Egyesült Nemzetek ajtaját be kell zárni a kinai kommunista képviselők elől. Vörös Kina elismerése nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy befolyását egész Ázsiára kiterjeszthesse”. Majd hozzátette, hogy az Egyesült Államok mindig szem előtt fogja tartani a magyar helyzetet, mert “a magyar tragédiát még nem felejtettük el”. A fontosabb pontok, melyek ezen az ülésszakon tárgyalásra kerülnek, a következők: 1) az algériai helyzet; 2) a délafrikai kormány fajgyűlölő politikája és a kormány azon követelése, hogy hatalmát délnyugat-Afrikára is kiterjeszthesse; 3) az arab menekültek helyzete; 4) 15 nemzet tudományos bizottsá- * gának jelentése a kisugárzás- I sál kapcsolatban. | ! figyelmét, hogy legyenek nyu 5 godtak, ne használjanak erő- I szakot és kérjék fel a kormányzót, adja meg a jogot minden községnek, hogy a maga hatáskörében vigye keresztül a legfelsőbb bíróság határozatát, amely ellen “egy jó keresztény” sem tiltakozhat. Az algériai helyzet napi rendre tűzését 26 állam kö vetelte. Ezeken a kérdéseken kivü napirendre tűzték a nemzet közi űrhajózás kérdését is Knowland szenátor, aki a kaliforniai előválasztásokon vereséget -szenvedett Edmund “Pat” Brown demokrata kormányzójelölttel szemben, azzal vádolja ellenfeleit, hogy fenyegetéssel és megfélemlítéssel szabotálják választási kampányát. Saját szervezete egy füzetet adott ki, melyben támadja Walter Reuthert és Brown kampányával hozza őt összeköttetésbe. A füzetet, minei cime “Meet the man vhc plans to rule America” Jo seph P. Kamp, a fasiszta al világ egyik szervezője irta é azt Knowland is magáév. tette. Brown azzal vádolja Knov landot, hogy kampány szer vezete nyílt kapcsolatot tar fenn fasiszta, antiszemit csoportosulásokkal, m e 1 yel azt szeretnék, ha Kalifornia kormányzója lenne. Egy bér tiltakozik azon vád ellen hogy Reuthertól pénzt kapót volna, követelve, hogy Know land mutassa ki, milyen ősz szegeket kapott a billió dolláros tőle és társaságok vezetőitől. A demokrata jelölt négy kérdést tett fel Knowland- hoz: 1. Hajlandó-e feladni kapcsolatát fasiszta és antiszemita csoportosulásokkal ? 2. Hajlandó-e megszüntetni Kamp füzetének szétosztását Kaliforniában? 3. Hajlandó-e nyilvánosságra hozni, hogy mennyi pénzt kapott a General Motors, a Gulf Oil, a Dupont és Republic Steel vállalatok igazgatótól? 4. Hajlandó-e megakadályozni, hogy Kamp az ő nevében ezektől és más társaságoktól további támogatást kérjen? Brown kijelentette, hogy “Knowland szenátor összeját- szik a bigottokkal, akik még Eisenhower elnököt és Warren főbírót is támadták 1952- ben”. Eisenhower elnök tervbe vette, hogy Knowland szenátor megválasztása érdekében beszédeket mondjon. Függetlenek és kommunisták aktívak a választási harcban A független szocialista kampánybizottság New Yorkban jelenti, hogy az Albanyban beterjesztett 26,000 aláírást a demokrata párt próbálja megtámadni. “Ha a hidegháborús demokrata állami szervezet próbálkozása sikerrel járna, megfosztaná New York népét attól, hogy tiltakozó szavazatot adhasson a független szocialista párt jelöltjeire”, mondta a szervezet szóvivője. A demokrata párt vezetői megijedtek annak lehetőségétől, hogy novemberben a demokrata és liberális párt szavazóinak ezrei fogják szavazatukat leadni a független szocialista jelöltekre, tiltakozásul DeSapio jelöltje, Hogan ellen. A bizottság bizalommal fordul a szavazók felé, akik a jelölő listát aláírták, hogy vissza fogják verni ezt a támadást és támogatásukkal arra fognak törekedni, hogy a független szocialista jelöltek novemberben a szavazó- listán legyenek. A Kommunista Párt választási kampányát szept. 26-á i fogják megindítani a Carnegie Hallban tartandó tömeg* gyűlésen, ahol Benjamin J. Davis, New York 21-ik kerületének szenátor jelölt je a kö- ! zönség elé terjeszti pártjának programját a beolvadással és a nemzetközi politikai fejleményekkel kapcsolatban. Davis 6,000 aláirást szerzett, hogy a szavazó listára kerüljön. Szüreti Mulatság New Yorkban, INTERNATIONAL PARKBAN, 814 East 225th Street, Bronx, N. Y. a Magyar Szó Lapbizottsága rendezésé- ben. — Reggel szalonnasütés. — Délben finom gulyás és más kitűnő ételek. Kitűnő italok. Magyar zene. Játékok gyermekeknek, bazársátor. Door prize. — Belépődíj előreváltva 60 cent, az ajtónál 75 cent. — Esős idő esetén a Magyar Házban■ 2141 Southern Boul evard, Bronx, tartjuk meg az összejövetelt. Legyünk ott mindannyianl Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y., N. Y. Vol. VII. No. 38. Thursday, September 18, 1958 -NEW~YORK, n7 yT~ India fel fogja vetni Antarktika kérdését, s hogy ezt a területet csakis békés célokra lehessen felhasználni és az országok közötti feszültséget oda ne lehessen kiterjeszteni. MESKEZDŐDÖTT A VÁLASZTÁSI KÜZDELEM
