Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-11 / 37. szám
JL llUX Oviaj f a: Magyarország | *★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★*★***** ÉPÜL AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS VÍZMŰ Borsod megye északnyugati területén az elmúlt tíz évben bányászati és ipari centrum alakult ki, amely szükségessé tette az ország első régi onelis vízmüvének kiépítését. A mü teljes kiépítése esetén a Sajó, Hangony, Bán, Szuha és Ormos völgyében egyrészt napi 38,500 m3 minőségű vízzel iát el 38 települést (közte Ózd és Kazincbarcika várost) és bányaüzemet, másrészt a Bodva és Sajó szárazideji alacsony vízhozamának pótlásával biztosítja az ipartelepek napi 150,000 m3 ipari víz szükségletét. A regionális, mü mentén mintegy 120,000 lakos jut fokozatosan jobb vízellátáshoz. A termelt vizek szétosztása é,s fogyasztóhelyekre juttatása céljából 150 km fővezetéket építenek. Természetes ezen hosszban a településeken helül elosztóhálózatok nem szerepelnek, ezek nagysága lényegesen meghaladja a fővezetéket. A minőségi viz előteremtését nyolc viztermelőte- iep és egy viztisztitómü biztosítja majd. A magassági szintkülönbségek legyőzése és a kedvező üzemnyomás biztosítása céljából az egész rendszer három vízellátási övezetben fog működni és pedig a Sajó völgyében, a Hangony, illetve Szuha völgyében, a harmadik pedig Rudabánya környékén. A nagyobb városokban, ipartelepeken ezenkívül a szükségnek megfelelően is épülnek vízellátási övezetek. A napi 38,500 m3 minőségi víztermelésnél előálló napi csúcsfogyasztás kiegyenlítésére 13 drb összesen 14,000 m3 magaslati tér szolgál. A kazincbarcikai 2x1,500 m3-es magaslati víztároló medence újfajta megoldással épült. A,regionális műhöz szervesen kapcsolódik két felszíni víztároló. Egyik a rákacai, amelynek feladata a következő: A Bódva másodpercenkénti 220 literes kis vízhozamát másodpercenként 1.92 m3-re emelni. A Bódvamenti kisebb öntözések vízszükségletét fedezni. Az edelényi és szi- ráki minőségi viztermelőtelepek kavicsteraszait vizdusitással fokozottabban táplálni és igy a telepek kapacitását növelni. Az itt épülő földgát hossza 776 m. maximális gátkorona magassága 9 m., a tárolható vizmeny- nyiség 5.5 millió m3, mig a vízzel elárasztott terület 176 ha. A tárolótér alkalmas lesz természetes halasitásra is és idővel a tó mentén üdülő építésére is sor kerül. A bánvölgyi felszíni víztároló rendeltetése kettős. A minőségi vizet adó csővezetéki rendszer részére napi 11,000 m3 viá biztosítása a gátalatti tisztítómű révén. Továbbá a Sajó kis vízhozamának pótlása és pedig 330 lit. (sec-ról körülbelül 1.4 m3) seceundra, hogy ezáltal az ipari üzemek vízszükséglete — a rakacai tároló vizpótlásával együtt — biztosítva legyen. A gát műszaki adatai még nem ismeretese^, -dé valószínűleg kisebb gáthosszuság és nagyobb gátmagasság mellett kb. 5 millió m3 viz tárolására lesz szükség. A regionális vizmü teljes kiépítése után keletnyugati irányban 40 km, észak-déli irányban 25 km. kiterjedésű lesz. A vizmü teljes kiépítésének időtartama tiz év, egyes elkészült részek természetesen addig is különállóan működnek. Eddig napi 13,000 m3 minő. ségi viz termelése valósult meg, továbbá 5,700 m3 magaslati tárolótér és közel 65 km fővezeték létesült, (ják) “Diana is örömét lelheti a pompás magyarországi vadászatokban” “Vadásszon Magyarországon f Nagy és apró vadak bő zsákmányára talál a magyar erdőkben és mezőkön. Felvilágosítási nyújt: MÁVAD, Budapest, V., Honvéd utca 16.” Ilyesfajta hirdetés jelent meg Európa vadászlapjaiban és az idősebb vadászok egyszeriben visszaemlékeztek a régi hires magyarországi vadászatokra; a fiatalabbak pedig érdeklődve hallgatták, hogy a magyar erdőkben élnek Európa legszebb szarvasai és sehol annyi vadliba, vadkacsa nem kerül puskacsőre, mint a magyar Hortobágyon. Az angol klubokban, a német, francia, olasz és más nemzetiségű vadászok társaságában azonban kesernyésen mondogatták, hogy vizűm, valuta, mindenféle engedély megszerzése bizonyára nehezebb, mint a legvadabb vaddisznó le- teritése. De a vadász olyan, ha zsákmányt sejt, nem nyugszik és sokan kérdést intéztek a hirdetés feladójához. Ennek eredményeképpen a MÁ- VAD meglepő ügyességgel minden szükséges iratot rekord gyorsasággal terítékre varázsolt. És most, hogy eljött a szarvasbőgés ideje a magyar erdőkben visszhangzanak a külföldi vadászok puskái és egymásután lövik ki a szebbnél-szebb kapitális szarvasbikát. így volt ez már a múlt évben is, amikor a külföldi vadászok a Duna alsó folyásának két oldalán, száz kilométeres hosszúságban elhúzódó őserdőben ejtették a legszebb vadakat. A külföldiek az elmúlt őszi idényben nem kevesebb, mint 156 bikát lőttek ki; egy 12, négy il, tizennyolc 10, tizenkét 9 és húsz 8 kilogrammos agancsot vittek haza trófeaként. Sok vaddisznó is terítékre került, köztük 15, sőt 20 centiméteren felüli hosszú agyaru. Tolna, Zemplén, Békés megyékben remek dámvadak fejlődtek ki, még öt kilogrammos agancsut is kilőttek, ami rekordszámba megy. A szakemberek szerint az idén még ennél értékesebb vadállatok elejtésével dicsekedhetnek majd a külföldi vadászok. A vadászati eredmények újólag megerősítették, hogy Magyarországon van a legkapitálisabh szarvas és általában a nagy vad európai rezervátuma., de ezenkívül muflon, dámvad is lőhető halomszámra, nem beszélve a nyulakról, fácánokról, általában a vadmadarakról. Hogy nemcsak sok, de egészséges, kiváló minőségű a magyar vadállomány az elsősorban az ország ki imájának köszönhető. Sokáig tart a nyár és az ősz, a tél általában gyenge. A hét-nyolcévenkénti ismétlődő erősebb fagy, a vadgazdálkodás szempontjából hasznos, mert elvégzi a kegyetlen kiválasztódást, a megmaradt erős vadak viszont tovább szaporod nak. Az utolsó években igerí sokat törődtek a szakszerű vadtenyészettel, az állami erdőbirtokok egy- részét védett területté nyilvánították és ezeken a területeken állandó vadáttelepitéseket hajtanak végre. A vérfelfrissités, szaporodás céljából áttelepített nagy és apró vadakat előbb a gödöllői Vadbiológiai Állomásra szállítják, ahol a tenyésztésre alkalmas egyedeket megvizsgálják. A megfelelőket ezután tovább viszik arra a területre, hol az életfeltételek legalkalmasabbak számukra. A magyarországi vadászatok nemcsak érdekesek, eredményesek, hanem kellemesek is. A magyar vendégszeretet teszi azzá. A külföldi vendégek vadászkastélyokban, erdészlakokban pihenik ki fáradalmaikat. Közbe-közbe alaposan nekilátnak a jóizii magyar ételkülönlegességeknek, amelyeket tüzes magyar borral öblítenek le. Ezért mondják lelkendezve a külföldi vadászok, hogy “Diana, a vadászat istennője is örömét lelheti a pompás magyar vadászatokban”. Ják Sándor Háromszáz otthon! tartanak fent az elhagyott öregek számára , ^ Magyarországon a férfiak 60, a nők 55 é'vV . korukban kérhetik nyugdíjazásukat, ha a Szak- szervezeti Társadalombiztosító Intézet igazolja, hogy tiz éven át dolgoztak. Ez esetben a nyugdíjra jogosult az utolsó évi jövedelmének (fize-- tés, tulóradij, jómunkáért járó prémium összege) ötven százalékát kapja élete végéig. Sőt halála után az özvegye is nyugdíjban részesül. Ritka az az állam, ahol ilyen kedvező nyugdijfelté- telek biztosítanák az idősebbek gondtalan életét. De most nem is ezekről a nyugdíjasokról kívánunk beszélni, hanem azokról, akik öregségi kegydijat kapnak és azokról, akik teljesen magukra maradtak. A háború és a fasizmus áldozataként nagy számmal élnek olyan öregek, akiknek egyetlen hozzátartozójuk maradt: az állam. A Népszava a magányos öregekről szóló cikkében többek között ezeket hja: “Ma már vidéken és Pesten több mint háromszáz helyen a legszebb kastélyokban, villákban csaknem húszezer fehér hajú öreg tart “rokonságot” az állammal, amely a legemberibb életkörülmények megteremtésével valóban otthont biztosit számukra. A szociális otthonok lakói kényelmes, szép szobákban laknak, teljes ellátásban részesülnek, s mindent megkapnak, amire csak szükségük van: ruhát, cipőt, fehérneműt, ágyneműt, törülközőt és szappant, cipőfűzőt és fésűt, és még ki tudja mennyi apróságot. Ezenkívül zsebpénzt is. Rendszeres orvosi ellátásuk van, az étvágytalanok erősítőt szednek, a gyengélkedők gyógyszert, a betegek kórházi kezelést kapnak. Könyvtáruk van, és rendszeresen járnak kirándulni is, akinek kedve van. A polgárdi otthon lakói például mostanában utaznak autóbuszon a Balatonhoz, hajóval átkelnek Tihanyba és vissza. Évenként 300 millió forint. Ennyibe kerül az államnak a szociális intézmények fenntartása. És ehhez mindig újabb és újabb összegek jönnek korszerűsítésre, a nagyobb kényelem biztosítására. Csupán az elkövetkező három évben 900 uj férőhelyet létesítenek. Férőhelyet? Nagyon száraz, hivatalos kifejezés ez. Ennél sokkal többet: nyugodt, békés, mosolygós öregkort, az otthon igazi melegét és szeretetét nyújtja államunk mindazoknak, akik erre az áldozatos gondoskodásra vágynak. A sok-sok ezer öreg élete-ny-ara elszállt már. de szivükbe aranyló ősz költözött, s hogy ne kövesse zord, hideg tél, arra mindnyájan vigyázunk”. A^Népszava cikkéhez hozzá kell fiiznünk, hogy a szeretet-otthonokban a legnagyobb tiszteletben tartják az öregek vallási meggyőződését. (Pl. ünnepnapi étrendjüket aszerint állapítják meg, hogy templomba mehessenek, a zsidó vallásnak részére olyan otthont tartanak fent, ahol rituálisan étkezhetnek, stb.) (j) Történelmi hé! Nyíregyházán Az őszi hónapokban történelmi hetet rendeznek Nyíregyházán. Ismertetik majd a Rákóczi-szabad- ságharc, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc, a különböző parasztmozgalmak valamint a Tanácsköztársaság városi és megyei eseményeit. A megyei levéltár kiállítást rendez. A Magyar Történelmi Társulat október 2—4 között rendezi meg az idei történész napokat. Október 2-án dr. Dobrovits Aladár, a történettudományok kandidátusa, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője mond ünnepi megnyitót. i/ ■ IRudanesj mind frvnrsab- >»an foüődik. Kénünk a Kelenföldi nálvondvor és a Fehérvár ut közötti épülő városrész tervét mutatja. Jelenleg' 15,000 lélek él itt, a terv végrehajtása után mintegy 40,000-en laknak maid kényelmes, komfortos " lakásokban. Természetesen uj közlekedési romaiakat is építenek.
