Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-11 / 37. szám
AZORSZÁGOS LAPKONFERENCIA KIHÁGÁSIG ESSÉBYE! Lapunk múlt heti számában megjelent, az országos lapkonferenciáról szóló általános jelentésünkben sem időnk, sem j helyünk nem volt arra, hogy kitérjünk azokra a részletese- ményekre, amelyek szinét-izét, husát-velejét képezték a kon- j ferenciának. Itt hozzuk azokat a kimagasló pontokat, me- j lyeknek segítségével olvasóink teljesebb képet tudnak alkotni maguknak e nagy fontosságú összejövetelről. Tes.lvérek ha találkoznak ■ nem örülhetnek jobban, mint amilyen örömmel és boldogan ölelkeztek egymással rég nem látott munkástársak, egyik városból a másikba került ismerősök. Folyt a kérde- zősködés, üzenetváltás, szomorú és jó hirek kicserélése. Ezt a baráti érzést tükrözte vissza a kaliforniai delegáció egy tagjának ajánlata a hivatalos ülésszakon, aki keletről szakadt a nyugati partvidékre, hogy “szólaljanak meg a régi, ■szétszóródott olvasók, mert szeretnénk hallani a régi ismerősöktől.’' Ezt mindenki helyeselte és Ígérték, hogy a laphoz küldött levelekben Írnak sorsuk merrefordulásáról. Meghatott taps követte a clevelandi delegátus felszólalását, aki Erdei Mihály, 84 éves munkástársunk, lapunk legrégibb hü olvasójának és támogatójának üdvözletét és jókívánságát tolmácsolta. A new-jersey, lehigh-völgyi lapbizottság táviratban üdvözölte a lapkonferenciát és kívánt sikeres munkálkodást. A hozzászólások behatóan fogalkoztak lapunk minden- irányú munkájával. A toledói delegátus lelkesen beszél a lap 55 éves múltjáról, arról az önfeládozásról, amivel az olvasók mindig, “még az amerikai munkások legsötétebb, legnehezebb munkanélküli napjaiban is utolsó centjeikkel támogatták” sajtójukat. Lehetségesnek tartja, hogy a mai nehéz idők még rosszabbra fognak fordulni, de a lapra még csak akkor lesz igazán szükség. A clevelandi delegáció több tagja kitért a lap politikai vonalának helyeslésére, a külmunkatársak jó munkájára, a nemzetközi helyzet helyes visszatiikrözésére és bizalmát fejezte ki az ügyvezető bizottság munkája iránt. A munkástömegektől való elszigetelést el kell kerülni, hogy sajtónk felvilágosító szava eljusson hozzájuk. Az ujamerikások iránti álláspont határozott változásáról tett bizonyságot a delegátusok hozzászólása. Régi olvasóink, akik legjobban nehezteltek azokra, akik munkáskezekbe került szülőföldjüket olyan könnyelműen elhagyták, a Magyar Szó cikkeinek hatása alatt több megértést mutatnak a nemzetközi reakció ezen áldozataival szemben, akik a paradicsomi Ígéretek hazájában csalódottan, csak most kezdik tisztábban látni a különbséget a szocializmus már eddig is nyújtott előnyei és jövőbeni lehetőségei a kapitalizmus lelketlen kizsákmányolása, hajszája és megélhetési nehézségei közt. E témához kivétel nélkül hozzászóltak a delegátusok. Kalifornia a becsületes elemekkel való kapcsolatot, de óvatos megközelítést ajánl. A jóhiszemüeknek alkalmat kell adni arra, hogy megtalálják helyüket a munkásmozgalomban. “El kell helyezni lapot a sztendeken, ahol megvásárolhatják, fennmaradt számokat ki kell osztani közöttük, hadd barátkozzanak meg az egyetlen magyar munkáslappal”, mondotta az ohioi lapkezelő. A delegátusok személyes tapasztalataik alapján számoltak be arról, hogy a munkáltatók mennyire kizsákmányolják az ujamerikásokat és hogy mennyien szeretnének azonnal visszatérni hazájukba, ha tehetnék. Az egyik “Rákosira haragszik, hogy kiadta a hatalmat a kezéből, ha nem tette volna, 1956 nem történt volna meg!” A képzetteket itt tovább taníttatják az egyetemeken, hogy saját céljaikra felhasználhassák őket, mondta egy másik delegátus, “de nagyobb részük kiábrándultán nyomorog Pittsburgh környékén 400-at telepítettek le és hivatalosan figyelmeztették őket, hogy kivel ne érintkezzenek”. A kongresszus törvényerőre emelte azt a javaslatot, mely az ujamerikásokat rendes bevándorlóknak tekinti és polgárosodásukra ad lehetőséget. Lapunk szerkesztősége megelégedéssel vett tudomást arról, hogy olvasótáborunk nagy részét jobb belátásra tudta bírni. Ezt tükrözi vissza a lap terjesztésére hozott határozati javaslat errevonatkozó része, melyet multheti számunkban már közöltünk. Lapunk terjesztéséhez súlyos önkritikával szóltak hozzá a delegátusok. Cleveland: “Több eredmény azért nincs, mert nem dolgoztunk eleget a lapért! Becsületszavamat adom, hogy jövő évben 5 előfizetőt fogok szerezni a Magyar Szónak! Én is tehettem volna többet, de nem tettem. A jövőre lesz eredmény!” Toledo: “Valamennyien lapbizottság vagyunk!” Ehhez hasonló kijelentések mások részéről is voltak. Ugyanakkor feltüntették azokat a nehézségeket, amelyek az uj előfizetők szerzésével és nagyon sok hátralék bekollek- tálásával jár. Sok, 65 éven felüli, nyugdíjazott régi olvasó nem képes csekély járulékából hátralékát megfizetni, de vannak, akik anyagilag nem állnak olyan rosszul. A lapkezelők (Folytatás a 15-ik oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1962 ander the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y, Vol. VII. No. 37. Thursday, September 11, 1958 /jZ&ßTft*. NEW YORK, N. Y. " T? • I ' 1 -SVflife/ I .. .. » reilemenyek Quemoy korul Chou En-lai, a Kínai Nép- köztársaság elnöke, felhívást >ocsátott ki, hogy Kina és az Egyesült Államok nagyköveti között 1955 óta folyamat- >an levő, de tavaly decemberien megszakított tárgyalásokat indítsák meg újra a “béke érdekében”. Washingtonban a felhívást ■zivesen fogadták. Eisenho- ver elnök utasította Jacob learn, Lengyelországban levő ímerikai nagykövetet, hogy egyen készen a kínai nagykövettel való tárgyalásra. Pekingben azzal vádolták lz Egyesült Államok korma íyát, hogy megsértette Kina erületi jogait, amikor a 7-ik lotta hadihajói kisérték a iuemoy sziget felé utazó tai- vani fegyverszállitó hajókat. legújabb hirek szerint a egyverszállitmányt kínai re- »ülők elsülyesztették. Az uj- ághirekből az is kitűnik, íogy eddig alig, vagy egyál- alán nem sikerült Csang Caj-sek fegyverküldeményei- íek Quemoy szigetre jutni. Elitélik U. S. yeavatkozási géreieit Dean Acheson, volt amerikai külügyminiszter nyilatkozatban támadta az Eisen- íower-adminisztrációt, hogy íáborut kockáztat olyan ügyjen, amely “egyetlen amerikainak életét sem érdemli neg”. Meyner, New Jersey kor- nányzója azzal vádolta a kor- nányt, hogy a Quemoy és Vlatsu szigetekkel kapcsolatos politikáját elferdítette a lép előtt. Nehru, India miniszterelnöke sajtókonferencián kijelentette, hogy a Taiwan szoros szigetei Kina tulajdonát képezik. “Egy ország sem tűrné, hogy száraztoidjenez Közel levő szigeteket az ország megtámadásának előkészítésére használják fel”. Anglia szintén Kina tulaj- j donaként tekinti a két szó- í banforgó szigetcsoportot. 1955-ben már Csang kato- ■ náinak kivonását ajánlotta onnan. Az “Observer” londoni független hetilap azt ajánlja, hogy a szövetségesei beszéljék rá az Egyesült Államokat arra, hogy vessen véget a kínai polgárháborúnak azzal, hogy Taiwant semlegesítsék és Kinát vegyék fel az Egyesült Nemzetekbe. “Az Amerikából jött jelentések azt mutatják, hogy Dulles nagyon harcias hangulatban van... Egyes katonai vezetők támogatják, mivel nagyszerű alkalmat látnak arra, hogy kedvenc teóriájukat a taktikai atomfegyverekről és a fokozott védelemről kipróbálják a gyakorlatban”. A N. Y. Post is rámutat vezércikkében arra, hogy ha Dulles hajlithatatlan rnere- dekpolitikáját követjük, akkor “elhagyatott nemzet leszünk történelmünk legveszedelmesebb és legcéltalanabb utján”. Levél Kruscsevtöl Kruscsev levelet irt Eisen- howernak, melyben arra kérte, hogy változtasson a kormány politikáján és az Egyesült Államok ismerje el a Kínai Köztársaságot. Csak egy Kina van, melynek fővárosa Peking és Taiwan meg a többi szigetek is hozzá tartoznak. Kina megtámadása esetén barátai segítségére fognak jönni, mert Kina biztonsága elválaszthatatlan a I Szovjetunió biztonságától, —* l mondta Kruscsev. A UN fi- ! gyeimébe ajánlja azt, hogy ! hadiflották egyik tengerről a ■ másikra mennek és megjele- j nősükkel hadiállapotot idéz- ! nek elő. Eisenhower elnök nyila tko- . zatában figyelmeztette Kinát, hogy ne használjon erőszakot “területi becsvágya” kielégítésére és hogy szívesen lát- ! ná, ha a Szovjetunió érdeklődéssel viseltetne a békét fenyegető eljárás iránt. ! Pekingben, a legfelsőbb ál■ lami tanács ülésén, Mao Tse- jtung az Egyesült Államok : kormányát vádolta nemzetkö- ! zi feszültségek előidézésével i világszerte. fc > a a a a * — a % a FILMBEMUTATÓ A VILÁG LEGNAGYOBB ATOM-VILLANYTELFPÉRnl I i Meglepetés a genfi atomtudós-konf er encián A Centben gyülesező atom- tudósok meglepetéssel nézték végig a zenekisérettel bemutatott színes filmet, mely az e héten működésbe léptetett, atomerőre berendezett, villanyáramot termelő szovjet telepet ismertette. Legjobban az angol és amerikai tudósokra volt meglepi), akiknek or- ságai is rendelkeznek atom- villanyteíepekkel. Az uj gvá) azonban nagyságban és termelőképességében valameny- nyit felülmúlja. 100,000 kilowatt villanyt termel, mig az angol telep 40,000 és az amerikai Shippingport, Pa.-i 60,- j 000 kilowatt villanyerőt képes termelni. A szovjet tudósok jelentése j szerint ez egyike annak a hat villanytelepnek, amelyek a közeljövőben fognak elkészülni és 600,000 kilowatt termelőképességük lesz összesen. Ennyi villany elég egy 6—8 százezer lakosú város áramszükségletének kielégítésére. Az atomenergia békés fel- használásának kér déseivel foglalkozó értekezleten felszólalt Vaszilij Jemeljanov professzor, a szovjet küldöttség vezetője, aki a Szovjetunió atomenergetikájának jövőjéről beszélt. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban több különböző, nagyméretű termonukleáris berendezést építettek. Hangoztatta, hogy be fejezéshez közeledik egy ván- dor-atomvillanytelep építése is: ennek teljesítőképessége 2,000 kilowatt lesz. Az Urál- ban, a leningrádi és a voronyezsi területen nagy atom- villanytelepek épülnek. A Volgán, az uljanovi területen hatalmas tudományos és műszaki kísérleti központ létesül: itt az atomenergetika kérdéseivel f o g 1 a lkoznak majd. 1 A professzor előadása után íz értekezlet részvevői között izétosztottak egy négykötetes munkát, amely kifejti a szabályozható termonukleáris •eakció kérdésével kapcsolaton végzett szovjet tudomá- íyok és kutatások eredmé- íyeit. Eddig ezeket a tanul- nányokat még sehol sem tették közzé. 175 millió az Egyesült Államok lakossága, a Census Bureau megállapítása szerint. ——--------------- i Jugoszláviában “Vecernje Novosti” belgrádi ísti újság első oldalon megjelent cikkben fejezte ki megbotránkozását azon, hogy Alaba- tnában Jimmy Wilson néger munkást halálra Ítélték 1 dollár 95 cent elrablásának vádja alatt. j 70 font súlyú jégdarab ] esett a háztetőn keresztül Madison Township, N. J.-i lakos konyhájába. Ez csak egy repülőgépről eshetett le, miután a ház körül semmi magaslati nincs. , 24 bányász vesztette életét júliusban A U. S. Bureau of Mines jelentése szerint julius havában 24 szénbányász halt meg bányaszerencsétlenségek következtében. Ezzel az ez évben megölt bányászok száma 178-ra emelkedett. Georgiában Terrell megyében öt egyetemet végzett négert, közülük 4 tanitót — nem vettek fel a választási listára azzal a kifogással, hogy nem tudnak jól írni és olvasni. A kitagadottak az igazságügyi minisztériumhoz for dúltak orvoslásért. A megye 5036 felnőtt néger lakosa közül 1956- ban csak 48-nak adtak szavazati jogot. j
