Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-04 / 36. szám
13 I M agyarország f ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★■A TECHNIKA A GYÓGYÁSZATBAN — Magyarországi riport — A gyorsan fejlődő technikának manapság az is jellegzetessége, hogy mindenhova behatol, s még a legelvontabU tudományok is technizálódnak. Ez történt a legutóbbi évtizedekben, s történik napjainkban egyre fokozottabb méretekben az orvostudománnyal is. Egy-egy korszerű orvosi intézmény tulajdonképpen müszer-laboratórium. Az optika, az elektronika, az izotóp-technika ma már szerves része a gyógyászat minden fázisának, a diagnosztikának, a belgyógyászatnak és a sebészetnek. A modern gyógyászat ilyen irányú fejlődésében jelentős szerepet játszanak a magyár tudósok is. Ismeretes, hogy újabban az ultrahangot — a másodpercenkénti sokszázezer rezgés jelenségét — sikeresen alkalmazza az orvostudomány. A rezgések behatolnak a testbe, műtéti vagy egyéb gyógyászati hatást fejtenek ki. A közelmúltban két magyar tudós, dr. Kamocsay Dezső nőgyógyász *és dr. Greguss Pál ultrahang-kutató úttörő jellegű munkát végzett az ultrahang fel- használása terén. A világ első ultrahang-fürdője Az ultrahang többi között görcsoldó, fájdalomcsillapító hatást képeg kiváltani, megmozgatja a szöveteket, sőt az egyes sejtek belső állományát is. A magyar tudósok olyan ultrahang készüléket szerkesztettek, amelynél 25—30 Volt feszültség is elegendő az ultrahang előállításához. (A külföldi készülékek több ezer Volt feszültséget használnak.) Előnye még a magyar gépnek az olcsóság is, ami egyrészt az alacsony feszültségből, másrészt abból adódik, hogy besugárzó-fejében kvarc helyett báriumot alkalmaz. De nemcsak a készülék szerkesztésében, hanem az ultrahang felhasználásában is uj utón indult el a magyar orvostudomány. Parafinolaj helyett alkalmaztak az ultrahang közvetítésére, s így a gyógyító hatás a beteg egész testére kiterjed. A világ első ultrahang fürdőjét Budapesten, az Alföldi utcai kórházban rendezték be. Dr. Kamocsay, akit egyébként az elmúlt évi ultrahang kongresszus diplomával tüntetett ki, a krónikus, minden más kezelési módszerrel dacoló méhgyul- ladások gyógyítása terén ért el kimagasló eredményeket az ultrahanggal. Különleges besugárzó fejekkel olyan méhszáj-fekélyeket gyógyítanak meg, amelyek egy részéből rákos megbetegedések alakulhattak volna ki. Az ultrahanggal gyógyító magyar orvosok tapasztalatai arra vallanak, hogy az izületi-, méh- és ideggyulladáson kívül a magas vérnyomás esetében is kedvező gyógyhatást lehet elérni. A magyar ultrahang készülék és a nálunk alkalmazott gyógyítási módszerek hire bejárta az egész világot. Van azonban még jónéháriy magyar orvosi műszer, amelyek, ha nem is egyedülállóak, mégis visszatükrözik a hazai gyógyászat magas technikai színvonalát. Az injekciók gyógy- hatása gyakran a gyógyszer mennyiségi és időrendi adagolásán és a beadás módján múlik. Dr. Boda Domonkos főorvos éppen ezért olyan folyamatosan adagoló injekciós készülék megszerkesztését kezdeményezte, amely meghatározott időn keresztül tetszés szerinti mennyiségben egyenletesen adagolja a gyógyszert. Hömérőzés a test belsejében A Nyirő—Kaffka—Zsombok rendszerű elektro- sokk és elektrostimulátor az elektrosokk-terápia nélkülözhetetlen kelléke. Idegmegbetegedések gyógyítására használják az Orvosi Müszergyár- ban készített legújabb rövidhullámú terápiái készüléket, amely a többi között eleget tesz annak a követelménynek is, hogy működés közben sem zavarja a rádió és a televízió vételt. Ezt az orvosi műszert egyébként külföldre is exportáljuk. Exportcikke a magyar orvosi műszergyártásnak a termoelektromos hőmérő is, amely 18—43 fok közötti hőmérsékletet plusz—mínusz 0.1 pontossággal mér nemcsak a test felszínén, hanem annak belsejében is. Szivkés és defibrillátor A magyar műszeripar kiváló terméke a Pöl- hössy-féle szivkés, amelyet szívbillentyű, illetve szivszájadék szűkületek operálásánál alkalmaznak. Ez a műszer hajlított, gyufaszál vastagságú csőben elhelyezett kis késekből áll. A csövet a belsejében elrejtett késekkel a szívizmon keresztül vezetik a szívbe, s amikor a cső orra elérte az átvágandó billentyűt, a cső felső részén levő gyűrű előretolásával kinyitják a késeket és átvágják a billentyű szűkült részét. Ezután a gyűrű segítségével ismét bezárják a késeket, s a műszert veszély nélkül lehet eltávolitani a szívből. A magyar szivkés a műtéti veszélyt csaknem nullára csökkentette, nem véletlen tehát, hogy a kést külföldön is alkalmazzák. G. I. BORSÓKOMBÁJNT talált fel egy angol mezőgazdász. Az uj gép négy óra alatt 1 hektár zöldborsót arat le és tisztit meg. * nak, nak az anyagok érintetlenül. Nincs, aki az utat csinálja; nem kapnak munkásokat. Pedig, aki dolgozik, az megél belőle rendesen. Beszélgettem munkásokkal, akik dicsekedtek vele, hogy félre tudnak tenni a keresetükből, nem élik mind fel, amit keresnek. Észrevettem azt is, hogy még vannak közöttük megbújva olyanok is, akik nem odavalók. 1956 októberében az itteni reakció szívesen szajkózta azt a hirt, hogy az oroszok ezrével szelik össze a magyar fiatalságot £s viszik Oroszországba. Ennek is utánanéztem ottlétem alatt. Van benne valami. . . Csak egy példát említek: Az a sofőr, akivel a vidéket jártam, nagyon deges fiatalember volt. Egy alkalommal meg is íérdeztem, hogy mi baja? Erre azt felelte: Nagyon ideges vagyok és talán az is maradok, amig :lek. ’56-ban én is megsebesültem, amikor a Pártiázat megtámadták az ellenforradalmárok. Ott captam két haslövést és három oldalbordám is el- örött. Ott szedtek fel a halottak közül és elvittek öbbedmagammal Oroszországba. Ott tértem maiamhoz a Don partján; ott gyógyítottak meg lennünket. Csak akkor hoztak haza, amikor már lémileg meggyógyultunk. Kell-e ehhez az elhurcoláshoz kommentár? Az Jvasóra bizom. Két hétig tartózkodtam Magyarországon. Két lét hosszú idő, de ahhoz kevés, hogy mindent negtekintsen az ember. Ehhez két hónap is kevés olna. Ezen idő alatt a magyarországi Nőszövetség vendége voltam. A két hétből kb. tizenegy napot töltöttem vidéken, három napon át pedig Budapest nevezetességeit látogattam meg. A Nőszövetségtől mindig jött velem valaki. De nem azért, hogy a látnivalókban korlátozzanak, vagy ellenőrizzenek. Távolról sem! Mindenben szabadkezet kaptam. Oda vittek, ahová menni akartam. Erre a célra bocsájtották rendelkezésemre az autót a fentebb említett sofőrrel együtt, amelyért ezer köszönet ugv a magyar kormánynak, mint a Nőszövetségnek és általában a magyar népnek. Boldognak érzem magam, hogy ez a vágyam teljesült; boldog vagyok, hogy közelről megismerhettem a magyar népet, annak kormányát és az uj, szocialista rendszert. Most értem már meg annak az uj kanadás disz- szidensnek a keserű kifakadását, akit a “szabadvilág” korlátlan lehetősége munkanélkülivé kárhoztatott Kanadában. Igaza lehet, amikor igy fakadt ki: Ezért, amit itt találtunk Kanadában, nem volt érdemes összerombolni Magyarországot. Lehet, hogy sokan gondolkoznak már igy közülük. De olyan bizony még kevés van közöttük, aki nyíltan hangoztatni is meri gondolatait. Az időm lejárt és készülődtem ki a repülőtérre, hogy elérjem a gépet, amely Jugoszláviába vitt. A gépmadár gyorsan a levegőbe emelkedett, hogy még egy rövid pillantást vethessek a végtelen magyar rónákra. Amikor a jugoszláv területre értünk, az az érzés fogott el, hogy a szivemet valahol a magyar népnél felejtettem. . .Bárányiné, Kanada Pillanatkép a budapesti Szépművészeti Múzeumból A budapesti Országos Szépművészeti Muzeum klasszicista monumentális épületének kapuján az alanti szövegű tábla függ: “Hétfő kivételével naponta megtekinthető a Régi Képtár spanyol, német, osztrák, francia, angol gyüjteménycsoportja. Kedden, csütörtökön és szombaton: A Régi Képtár olasz gyüjteménycsoportja. i Rembrandt és kortársai cimii kiállítás. Régi szoborgyüjtemény. Szerdán, pénteken és vasárnap: A fentieken kívül az Egyiptomi Gyűjtemény, Görök—Római Gyűjtemény, Francesco Goya grafikai kiállítása.” A Muzeum széles lépcsőin — különösen szombat és vasárnap — valósággal hömpölyög a közönség. Elegáns és egyszerű öltözetű nők, ünnepi ruhás férfiak, öregek, fiatalok; gyülekező csoportok. A oscportok egyike a Ganz Villamossági Gyár képzőművészeti körének tagjai, a másik a> XIV. számú ipari tanulók otthonának lakói, harmadik kecskeméti pedagógusok. A különböző ösz- szetételü csoportok mutatják, hogy milyen általános az érdeklődés a Szépművészeti Muzeum kiállításai iránt. Ez a tengernyi nép azért jön ide, hogy Raffaeló, Cranach, Velazquez, Goya, Gauguin és a többi halhatatlan művész remekeiben, gyönyörködjön. Bár a Muzeum eddig is rendezett kiállításokat, a külföldi klasszikusok alkotásai ezideig hely hiányában nem kerülhettek teljes egészében kiállításra. Az év elején, ahol a hazai képzőművészek alkotásai kaptak állandó otthont. így sor kerülhetett a külföldi klasszikusok egységes kiállítására. Csak lépésről-lépésre lehet előrehaladni a kiállításon, olyan nagy a tömeg. Először öt hatalmas teremben a XV—XIX. század spanyol festészetének remekei tárulnak elénk. Az egyes csoportok tárlatvezetői suttogva magyaráznak, az egyéni látogatók is beállnak valamelyik csoportba: igy figyelnek, igy tanulnak. . . A hét El Greco kép most kerül először kiállításra. . . Felfigyelek egy középkorú férfira, aki sűrűn jegyez. Megtudom, hogy mozdonyvezető. . . — Azért jegyzek mindent, amit hallok — mondja —, mert otthon elmondom a feleségemnek, amit láttam, most nem jöhetett velem, mert fáj a lába. Különben együtt járunk mindenfelé, a múzeumokba is. Akár külön tanulmányt lehetne irní a kiállításban gyönyörködő közönségről. Nincs a társadalomnak olyan rétege, amely nem volna itt képviselve: tanárok, művészek, esztergályosok, diákok, háztartásbeli asszonyok, sofőrök. Emberek, akik régen azt sem tudták, hogy hol a Szépművészeti Muzeum vagy legfeljebb csak kívülről vetettek rá egy pillantást, most a francia, angol meg a többi termekben áhítattal nézelődnek és jegyez- getnek. A látogatók Claude Lorrain campagnai tája vagy Raffaeló hires Madonnája előtt éppen olyan közvetlen cserélik ki véleményeiket, mint Gauguin jellegzetes tahitii képe, vagy Toulouse- Lautrec pasztelljei előtt. Ma már nem feljegyzésre méltó, hogy a magyar nép legszélesebb rétege színházba, operába jár, hogy sok könyvet vásárol, mert ez évek óta megszokottá vált. A kulturigények növekedése során, most már a képzőművészet iránt szélesedett ki az általános érdeklődés. (ják) i “VÍZIBUSZ” KÉSZÜL Vácott, a Duna Hajógyárban készítik a jól ismert és közkedvelt vízibuszokat. Még júniusban vízre bocsátottak 19, az év végére pedig 25 vízibuszt. Ebben az esztendőben még egy újabb típus mintapéldányát is elkészítik. A meleg tengeri parti hajózásra alkalmas jármüvet gazdaságos fogyasztású Jendrassik-rendszerü hajómotorral szerelik fel. A vízibuszok nemcsak hazánkban, hanem külföldön is népszerűek. Jugoszláviában, Csehszlovákiában és Ausztria vizein öregbítik a magyar ipar jó hírnevét. Újabban olasz cégek is érdeklődnek a magyar vízibuszok iránt. (“Hajóépítő”, Budapest)-vwwvvwwwwwwwwwwwvwvvvwwwwwvvvw\* MEGNYÍLT a Lenin körút 122. szám alatt a százezer forintos költséggel átalakított Óra- és Ékszerbolt. Neon reklámok és fénycsöves vitrinek emelik a megszépült üzlet fényét. Jelenleg'j ez a legszebb óra- és ékszerüzlet Budapesten. Aiiursuay, iisw
