Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-03 / 27. szám
AKIKNEK “ELMÚLT A VÁLSÁG” Wallace F. Bennett, Utah állam republikánus szenátora a múlt héten kijelentette, hogy az adócsökkentési mozgalom volt az utolsó szervezett kísérlet törvényhozásra a gazdasági pangás ellen. A szenátus többé nem fog ilyen kérdésekkel foglalkozni, mivel “a recesszió nem is volt olyan félelmetes, amilyennek gondoltuk.” Ezt el is hisszük. Mi több, meg vagyunk győződve, hogy a hatmillió munkanélküli egyikének sem volna félelmetes a recesszió, ha Bennett szenátor ur évi 15,000 dolláros fix fizetésével és 2500 dollár fizetéspótlékával rendelkezne. Egy másik bölcs republikánus honatya, Ayres ohioi republikánus szenátor kijelentette, hogy a szenátus most már egyáltalán nem fog ráérni a munkanélküliség problémájával foglalkozni, “miután a recesszió elmulóban van." A hat millió teljesen munkanélkül levő amerikai munkásnak és a négy millió részlegesen foglalkoztatott dolgozónak tudomásul kell venni, hogy Ayres és Bennett uraknak nincs idejük olyan másodrendű kérdésekkel foglalkozni, mint tiz millió amerikai polgár megélhetése. “A recesszió múlófélben van.” A recesszió nem is “olyan félelmetes”, mint amilyennek Mr. Bennett, Mr. Ayres és kollégáik gondolták. Ennélfogva mostantól kezdve ne számítson ez a tiz millió polgár rájuk. Bennett és Ayres uraknak — no meg az Eastlandoknak, Goldwatereknek, Butiereknek fontosabb, sürgősebb teendőik vannak. Nem ezerszerte fontosabb-e például a szervezett munkásság gazdasági bilincseinek . szorosabbra vonása? Nem fontosabb-e a Legfelsőbb Törvényszék felszájkosarazása? Hát persze! És végül, nem ezerszerte fontosabb a vikuna kabát kérdésének fontolgatása, hogy tudniillik hogyan mászik majd ki a republikánus párt abból az erkölcsi mocsárból, melyről a vikunakabát, meg a perzsaszőnyegek (meg a a jó ég tudja mi más minden) fellebbentette a fátylat? Nem! Ayres és Bennett urak nem hagyják magukat beleérőszakoltatni másod, sőt harmadrendű kérdések tárgyalásába, adócsökkentésbe, meg ilyesmikbe, Tény, hogy másfélmillió munkás már felhasználta a munkanélküliségi segélyét. Tény az is, hogy egy másik félmilliónyi munkás az elkövetkező hónapok folyamán csatlakozni fog hozzájuk. Az nem vitatható, hogy két millió olyan munkás is van a munkanélküliek sorában, akikre nem vonatkozott a munkanélküliségi segélytörvény és akik ennélfogva egy árva centet sem kaptak segélyképpen. Hát ezért az öt millió amerikai tragédiájáért tegye ! félre Mr. Eastland a szegregáció elleni mozgalom vezetését? Ezért tegye félre Jenner szenátor a Legfelsőbb Törvény- j szék megbénításának tervét? Ugyan kérem, ne legyünk 1 naivak! , Különben is a kongresszus már megtette a maga köte- j lességét a recesszió enyhítése ügyében. Nem szavazták-e j meg a javaslatot, amely lehetővé teszi az államoknak a i (New York állam esetében 26 hétről 39 hétre) segély meghosszabbítását? És még mondja valaki, hogy a tisztelt tör-1 vényhozó testület nem viseli a polgárság sorsát a szivén. Csakhogy ez a nagylelkű intézkedés a valóságban a “legnagyobb törvényhozási szemfényvesztések egyike” volt a huszadik százádban, miként azt Meany, az AFL-C10 elnöke is kijelentette. Mert az egyes államoknak már meg volt ez a joga a munkanélküliségi segély meghosszabbítására. A szenátus nyitott ajtót döngetett nagy handabandá- zás közepette! A Gallup közvéleményvizsgáló intézet legújabb felmérése szerint minden tiz amerikai család közül négy szenved különböző mértékben a gazdasági válság következményeitől. Ez egyértelmű azzal, hog>T 63 millió amerikai jóléte van megtámadva! De a szenátor urak az igazak álmát alusszák, amikor cselekvésről és mentésről volna szó. “Meghosszabitottuk a segélyt” érvelnek az Ayres, Bennettek, Jennerek, Eastlandok. És ha kifogytak a segélyből, menjenek a Welfare Departmenthez, teszik hozzá gondolatban. Megemeljük kalapunkat a szenátor urak korlátolt bölcsessége előtt, de nem hisszük, hogy 10 millió amerikai munkás 40-50 millió hozzátartozóival egyetemben kilincselni fog a könyöradományokért a világ leggazdagabb országában. Igaz, a mai világban sok minden lehetséges. Ez is lehetséges. De valahogy nem hisszük! Elit 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y. Vor. VII. No. 27, Thursday, July 3, 1958 NEW YORK, N. Y. Alaszka a 49-ik állam lesz A szenátus jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely Alaszkát az Egyesült Államok 49-ik államává fogja avatni. A kongresszus már előzőleg elfogadta a javaslatot és most már csak az elnök aláírására vár, mely törvényerőre fogja emelni. Végérvényességét Alaszka lakossága népszavazással fogja megpecsételni. E folyamat még el fog tartani kb. ez év végéig és az uj állam képviselete a januárban összeülő 86-ik Kongresszusban már elfoglalhatja helyét. 91 éve törekszik Alaszka arra hogy a csatolt terület megkötöttségéből törvényes jogokkal felruházott állammá emelkedjen. Területe megfelel az Egyesült Államok egyötöd nagvsátrának. 1741-ben fedezte fel Behring, Oroszország szolgálatában álló dán kutató. 1867-ben az Egyesült Államok megvásárolta Oroszországtól 7200000 dollárért. A félsziget területének 90 százaléka a szövetséges kormány tulajdonát képezi. A szenátusi szavazat 64 volt 20 ellenében. Az ellenzék főleg a déli államok sze- nátóriaiból állott. Az 1956-os népszámláláskor Alaszka lakossága 161 ezer volt. Ebből 35 ezer volt az eszkimó, indián és aleut, az igazi őslakók. Alaszka természeti kincsekben nagyon gazdag. Hatalmas erdőségei vannak, melyek a fafeldolgozó- és papíripart teszik lehetővé. Halakban gazdag vizei és partvidéke van. Szőrme termelő állatai a fóka, (szilszkin) és a vidra. Bányáiban a vörösréz, nickel, króm, molybdenum, (acél keményítőshez használják) és vasérc, azon- j kívül uránium, arany, szén, I platinium ólom, cink és ón található. Folyik az olajkutatás. Folyni hatalmas vízierőművek kiépítését teszik lehetővé. Fővárosa Juneau. Legna gyobb folyója a ■ Yukon 1 Hegyláncolatainak legmaga ■ sabb pontja a Mt. McKinley, amely egész Északamerika 1 e g magasabb hegycsúcsa. | (20,300 láb.) Hogyan kell a nemzeti USA követeli a repülök szabadonbocsátását KÉSZÜLJÜNK A CHICAGÓI ORSZÁGOS LAPKONFERENCIÁRA Újra lepergett egy év, ismét országos konferencia előtt állunk. Testvérek, küldjétek delegátusokat az országos lapkonferenciára. Tudjuk, hogy felhívásunk minden olvasónk szivéhez el fog jutni és képviseltetni fogják magukat a konferencián. Ugyanakkor meghívjuk lapunk minden jó barátját, hogy legyen vendégünk a konferencián és segítsen bennünket tanácsaival, hozzászólásaival. 55 év óta ilyen összejöveteleken keresztül biztositot(Folytatás a 16-ik oldalon) WASHINGTON. — Az Egyesült Államok követeli. I hogy a Szovjetunió bocsássa j szabadon a leszállásra kény- szeritett amerikai repülőket, 1 A DC 6 transport repülőgép hat tiszt és három közlegénnyel az Örmény Szocialista Köztársaság felett repült és a Szovjetunió terület sértéssel vádolja őket. A szovjet jegyzék szerint az amerikai repülőt a köztársaság fővárosától Erivantól délre 150 mérföldnyire kénv- szeritették leszállásra a szov-1 jet repülők. A leszállás után — a jelentések szerint — az amerikai gép elégett. Az Egyesült Államok kormánya jegyzéket intézett a Szovjetunióhoz, melyben követeli, hogy engedje szabadon a repülőgép személyzetét. A repülők Nyugatnémetországból Törökországon keresztül repültek Iránba és az amerikaiak azt állítják, hogy eltévedtek, miközben katonai és diplomáciai körök részére rakományt szállítottak. Miután ütjük vagy ötven mérföldnyire volt a Szovjet határtól, ködös idő miatt tértek el a helyes iránytól. Az Egyesült Államek szerint rutin repülés történt, mely havonta kétszer teherszállítást végez Iránba és Pakisztánba; teljesen műszerei alapján repült és fogalma sem volt arról, hogy szovjet területen van. A szovjet hadsereg újságja, Krasnaja Zvezla, részletes tudósítást közöl az esetről a szovjet repülők leírása alapján. A tudósítás Baku légvédelmi körzetéből jön és megjegyzi, hogy a “szovjet lég- űr megsértése nem maradt büntetlenül.” Azt jelentette, hogy Tolstoy pilóta-kapitány rádár készüléken látta, a- mint az amerikai repülő megjelent és azonnal értesi- ; tette róla a légibázis pa- 1 rancsnokát. zászlót megváltoztatni, hogy a 49-ik csillag elhelyezhető legyen benne,? Ez az egyik probléma amely megoldásra vár. Gyülekeznek a tudósak i Keddre, julius 1-re volt | tervezve annak a nemzetközi j konferenciának a megnyitása, mely a nukleáris próba- robbantások felfedezésének s ellenőrzésének módszereit | van hivatva megtárgyalni. Hétfőn hét szovjet tudói 1 érkezett Genfbe. Ebbel a hir- j szolgálatok azt a véleményt { szűrték le, hogy a Szovjetunió mégis részt fog venni a í tanácskozásokon. A konferencia megtartását eredetileg Eisenhower elnök ajánlotta, “kidolgozni a technikai problémákat, hogy meg lehessen tudni, ha megszegjük az esetleges próbarobbantás beszüntetési egyezményt.” Kruscsev beleegyezett a konferencia megtartásába, habár a Szovjetunió már akkor kijelentette, hogy beszüntette a további próba- • robbantásokat, i Kruscsev levélben kérte i Eisenho\Vert, hogy a tudósok genfi konferenciája avval i ! megértéssel induljon meg, hogy létre fog jönni egy próbarobbantás b e s z ü n tetési egyezmény. Különben meddő próbálkozás lesz, minden gyakorlati eredmény nélkül. Dulles nem volt hajlandó semmi Ígéretet tenni az amerikai próbarobbantások beszüntetésére. A genfi értekezlet előkészületei az elöl > tervek szerint folytak. A hét elején amerikai, angol, francia tudósok is megérkeztek. A nyugati országok tudósai külön előzetes értekezletet tartottak. Tizennyolc szocialista tudós jelenlétére számítanak. Lesz köztük olyan, aki Romániából s Csehszlovákiából jön. A State Department atomenergia és lefegyverzési szakértője, Ronald I. Spiers, mint politikai megbízott vesz részt a konferencián. A “Right to Work” törvény a szavazók előtt SACRAMENTO, Cal. — A kaliforniai választások alkalmával a “Proposition No. 18” alatt a 'munkához való jog” szkeb törvényjavaslatot a szavazók elé viszik novemberben. William F. Know- land szenátor, aki a kormányzói állásra pályázik, erősen támogatja ezt a törvényjavaslatot, különben eg<ész platformja unió-ellenes.-. Goodwin J. Knight kormányzó viszont Knowland szenátusi ülésére pályázik, de ellenzi a fenti törvényjavaslatot. A demokraták kormányzó jeléltje Edmond J. (Pat) Brown államügyész szintén ellenzi a “right to work” törvényt. A szakszervezetek remélik, hogy a szavazók hatalmas többséggel leszavazzák ezt a törvényt, mely nyomort hozna. csupán a munkásság részére.* Olvasóink figyelmébe! Julius és augusztus havában 1. punk személyzetének egy része megérdemelt vakáción lesz. Ennek következtében úgy levelek válaszolása, mint a lapban való közlése időnként esetleg késést szenved. Kérjük olvasóink szives elnézését és türelmét. Mindent el fogunk kövei d aziránt, hogy a lapot rendes terjedelemben adjuk ki. DE H V A KÖRÜLMÉNYEK NEM ENGEDIK MEG, AKKOR A t '- PÓT CSÖKKENTETT OLD * T,- SZÁMMAL FOGJUK KIADNI. — A KIADÓHIVATAL. .