Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-24 / 17. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 24, 1958 .taűH .na n;v Asszonyküldöttség a könnyűipari miniszterasszonynál Nagy Józsefné könnyűipari miniszter és Földi fyászló miniszterhelyettes szerdán délután fogadta az Országos Nőtanács küldöttségét. Az asszonyok arra kérték a minisztert, hogy segítse ,^íő néhány, a nőket érintő kérdés megoldását. A küldöttség tagjai elmondották, 'hogy a textil- munkásnők, elárusitónők és ápolónák, tehát az áliő munkát végzők egészségének védelmét szolgálná a megfelelő olcsó, szellős, magasszáru cipők gyártása. Mintadarabot is hoztak magukkal az asszonyok, amit a Duna Cipőgyár készített. Eddig háromszáz asszony látta a cipőt és mind helyeselte. Nagy Józsefné kijelentette, hogy semmi akadálya1 nincs annak hogy gyártsák. Az asszonyok másik kérése lényegében a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, -de áz anyagi megvalósítása nagyban függ a könnyűipar termelésétől. A szülők többsége ugyanis azt kéri, hogy az iskolákban vezessék be kötelezően a köpeny, vagy kötény viselését és ezzel szüntessék meg azt a káros jelenséget, hogy egyes iskolákban valóságos divatbemutatókat tartanak azok a lányok, akiknek szülei jobban keresnek. Nagy Józsefné kijelentette, hogy, ha a művelődésügyi miniszter kötelezően előírná a köpeny, vagy kötény viselését és a könnyűipart erről időben értesítené, az ehhez szükséges anyagot megfelelő mennyiségben tudná gyártani az ipar. Arra a kérésre, hogy minél több kisbútort gyártsanak, amelyet á fiatal házaspárok is meg tudnak vásárolni, a miniszter közölte, hogy a Szegedi Bútorgyárat teljesen átállították ilyen jellegű termelésre és ha ez sem lenne elég, a Duna Bútorgyár is kisbútort fog gyártani. ötkilós daganatot operáltak ki egy hetvenéves fütömester gyomrából Február 27-én az Üllői úti 1. számú sebészeti klinikán dr. Guszich Aurél, az István kórház I. számú sebészetének főorvosa, a budapesti sebész szakcsoport, valamint más neves szakemberek előtt ismertette az egyik érdekes műtétjét, amelyen ötkilós daganatot operált ki Kelemen Rezső 70 éves fütömester gyomrából. Dr. Guszich Aurél elmondotta, hogy a műtét előtt a szakorvosok tulajdonképpen gyomorrá- fc:t tételeztek fel és csak az operáció során derült ki, hogy a beteg rohamos lesoványodását égy chordomaszerü, hátgerinchez nőtt, abnormális daganat okozza. A műtét veszélyességét fokozta a beteg magas kora, továbbá az, hogy a daganat a nagy erekkel Volt összekapaszkodva. A narkózissal altatott, állandó vérátömlesztés közben operált ■idős fütömester életben maradt, s két hónap ■ alatt 18 kilót hízott. Jó egészségnek örvend, s a nyugdíjazása alkalmából rendezett vidám ünnepségre meghívta élete megmentőjét is. Az érdekes operáció hire az orvosi szakiroda- lomban is feltűnést keltett; a göttingeni Stich tmofesszor szerint ilyen természetid daganat a világ orvosainak gyakorlatában még nem fordult elő, s a professzor egyben gratulált a magyar sebész-főorvosnak a daganat sikeres kivételéért. Dr. Guszich Aurél főorvos az István kórház I. számú sebészetén 15 éve több, mint 9000 embert operált meg. A nemzetközi sebésztársaság chicagói szekciója a magyar sebészfőorvost eddigi munkássága alapján tagjai sorába hívta meg. AHOL DÉRYNÉ JÁTSZOTT — Magyarországi riport — 1944 utolsó napjaiban, karácsony és újév között a; harcok során tüzet kapott és földig leégett a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Csak a tűzfalak maradtak, amelyek még ma is, tizenkét év múltán bántón híerednek a látogató elé. A harcok a háromszori gazdacsere jóformán az egész várost megsemmisítette. Azóta azonban mindent újjáépítettek, s még újak alkotására is futotta az erőből. Csak a színház maradt romokban, fájdalmas emlékeztetőül a nehéz napokra. Tizenkét év alatt sokszor gondolkoztak már a város vezetői, miként állíthatnák helyre Déryné, Szent- pétery, Lendvay, Blaha Lujza, Jászai Mari egykori színpadát. Többször úgy látszott, hogy már- már el is kezdődhetik az újjáépítési munka, de valami mindig közbejött. A hároméves terv most már visszaadja a székesfehérvári közönség e nagymultu színházát, amely — megelőzve a pesti Nemzeti Színházat — abban az időben a miskolciakkal egyetemben magyar nyelven játszott. Már elkészültek az újjáépítési tervek. A romokat még a múlt évben eltakarították, az idén pedig kétmilliós költséggel — tető alá hozzák a falakat. Addig is, amig a modern színpad elkészül, filmszínházat létesítenek az épületben. A bevételt az építkezésre fordítják. A város társadalmi köreiből alakult építtető bizottság ezenkívül téglaj egyeket bocsát ki, hogy minél hamarabb együtt legyen a teljes felépítéshez szükséges tizenötmillió forint. Az állam hatmillió forinttal járul hozzá az építkezéshez: gépeket, színpadi berendezéseket ad a színháznak. 1874 augusztus 22-én Katona Bánk bánjával avatta fel állandó színpadát a székesfehérvári társulat. A prológust Jókai Mór irta, s felesége, Laborfalvy Róza mondta el, aki Gertrudist alakította az első előadáson. A második kapunyitás színdarabját még nem jelölték ki, hiszen évek kellenek az újjáépítés befejezéséhez. De minden fehérvári színész olyan szeretettel, odaadással készül az első előadásra, mint annak idején Laborfalvy Róza társulata. Ankét a köolajkutatás eredményeiről, tudományos jelentőségéről A Magyar Geofizikusok Egyesülete a Technika Házába egésznapos kőolajkutatási ankétra hívta össze a szakembereket. Az ankéton megtárgyalták a magyar kőolajkutatás eddigi eredményeit, népgazdasági jelentőségét és a jövő terveit Dr. Scheffer Viktor, a kőolajipari tröszt osztályvezetője tartott előadást a kőolajkutatás hazai eredményeiről, népgazdasági és tudományos jelentőségéről. Elmondta, hogy hazánkban jelenleg tizenöt kőolajtelep ismeretes. Ezek közül tizenháromnak a felkutatása geofizikai módszerekkel történik A gazdaságilag is jelentős magyar kőolaj bányászat 1937 novemberében Budafapusz- tán indult meg; az azóta eltelt 20 évben összesen 13 millió tonna kőolaj, 7 milliárd köbméter földgáz és több mint 600 ezer tonna propánbutángáz, valamint gazolin kitermelése vált lehetővé. Ennek alapján Magyarország az európai országok sorában a Szovjetunió, Románia, a Német Demokratikus Köztársaság, Ausztria, Franciaország és Hollandia után a hetedik helyen áll. A továbbiakban Oszlaczky Szilard a magyar- országi geofizikai kutatásokról, Groholy Tivadar a hazai szeizmikus mérésekről, Rumpler János és Barlai Zoltán a kőolajkutatás különböző szakterületeiről tartott előadást. Gssgafurógyártás precíziós öntéssel - évi hétmillió forint megtakarítás Magyarországon egyre jobban terjed a precíziós öntés. Ezt alkalmazzák sok helyütt, ahol eddig először kovácsoltak, majd forgácsolással készítették el a végleges szerszámot. A precíziós öntést azonban csak viszonylag könnyű — legfeljebb pár dekás — szerszámok készítésére tudták eddig felhasználni. A Csepeli Vas- és Fémművek Készülék- és Szerszámgyárában többhónapos kísérletezés után sikerült súlyos daraboknál, több kilós csigafúróknál is eredményeket elérni a precíziós öntéssel. Eddig például egy ötkilós csigafúróhoz 12 kiló importanyagot kellett felhasználni, a drága pénzen behozott anyagnak tehát több mint a fele a forgácsolásnál kárba veszett. A precíziós öntésnél lényégében nincs hulladék, s az eljárás további előnye, hogy a törött vagy kopott szerszámokat nem kell a martinkemencékben újra beolvasztani, hanem közvetlenül újra felhasználhatók. , Jelenleg a csepeli gyárban már százas szériák 'pan gyártják az uj módszerrel a csigafúrókat, i á második félévtől kezdve megindul az üzemsze yü gyártás is. Előzetes számítások szerint a esi gafurók preciziós öntésével évente hétmillió forint értékű — jórészt külföldi anyagot — lehe' megtakarítani. AZ ÚJJÁÉPÜLŐ BUDAPESTI MÁTYÁS-TEMPLOM A Budai várban, Budapest felett isméi, gasba nyúlik a Mátyás templom karcsú tornya XIX. század uj gótikus művészetének kőcsipké. remeke visszakapta eredeti formáját. Több min két éven át tartott az állam által fizetett restau rátás, s a Szentháromság téren tovább folyatjál munkájukat a kőszobrászok, kőfaragók: a világ; háború alatt alaposan szétrombolt templomot állítják helyre. A helyreállítási munka méretért jellemző, hogy a restaurálási költségek hetver millió forintba (kb. hétmillió dollár) kerülnek, maga a gótikus torony újraépítése húsz millió forintot emésztett fel. Ez az áldozatkészség kifejezi azt is, hogy Magyarországon milyen nag> mértékben él a hagyományok iránti tisztelet. Az ország egyházi épületei közül a Mátyás templom áll legközelebb a nemzet szivéhez. Évszázadok alatt az ország történelmének számos eseménye játszódott le a templom falai között, éppen ezért váltott ki elkeseredést, hogy a háború alatt, a Budapestet nem kímélő nácik lő- állást rendeztek be a templom tövében. Idők folyamán nem először szenvedett súlyos kárt a Mátyás templom, amelyet eredetileg Nagyboldogasszony templomának neveztek. A templomot — a régi Mária templom helyén — IV. Béla építtette 1255—69 között. A templom jelentősége akkor növekedett meg, amikor Budavára királyi központ lett. IV. Bélától — Mátyás uralkodásának végéig, a késő romántól a késő csúcsíves korszakig eltelt két évszázad alatt a templom állandóan bővült, gazdagodott. Erről a királyok gondoskodtak. Az első királyi koronázás a templomban 1309- ben zajlott le, amikor Robert Károly fejére helyezték Szent István koronáját, az utolsó 1916- ban, amikor a korona IV. Károly fejére került. De nemcsak királyi koronázások szinhelye volt a templom. Itt helyezték el a fontosabbb hadjáratokon szerzett győzelmi zászlókat, itt kötöttek házasságot az uralkodók, köztük Mátyás király, aki először Podjebrád Katalinnal, majd annak halála után az arragoniai Beatrixal esküdött örök hűséget. Különben Mátyás volt az, aki a most restaurálásra került déli t ornyot, valamint a királyi oratóriumot építtette, ezért viseli nevét a templom. A templomot, amikor a törökök Budavárát elfoglalták <1541) mecsetté alakították át. Ez volt az “Északi Dzsám”. Szulejman szultán itt adott hálát Allahnak, amiért győzelmet aratott a magyarok felett, 1986-ban a — török elnyomatás után — a félhold helyébe ismét kereszt került a templomra. A templom a jezsuitáké lett, akik művészi szempontból hátrányos átalakításokat hajtottak végre, papnöveldét, kolostort építettek hozzá. A hét év&ázad alatt négyszer épült át a templom, egyszer a tűz is pusztitotta. 1874-ben azután sor került a végleges átépítésre. Az akkori idők legkiválóbb építésze, a német származású Schulek Frigyes, a templomot kiszabadította a köréje épített épületek közül és a megmaradt középkori faragott kövek felhasználásával, úgyszólván teljesen újjáépítette. A román-gót átmeneti stílusban épült bazilika elrendezésű három hajós templomnak nemcsak a külseje szenvedett kárt a fasiszták jóvoltából, hanem a belső berendezése: kápolnái, oszlopai, freskói is erősen megrongálódtak. Csodálatosan szépek a templom díszítései, amelyekben a magyar jelleg is megtalálható. A déli torony restaurálásának befejeztévet sor kerül a belső berendezés helyreállítására is. Az átépítés alatt a templomban zavartalanul folynak a mindennapi misék s különösen a vasárnapi zenés miséken — amikor megszólal a templom 150 tagú énekkara — jelennek meg nagyszámban az egyházi zenét kedvelők. Híresek a templom hangversenyei, zenés miséi: Kodály Zoltán “Budavári Te Deumát’’ itt zengték először s vasárnaponként az állam áldozatkészségéből újjáépülő templom falai között felhang- zanak Haydn, Bach, Mozart s a többi klasszikus szerzeményei. I Magyarország
