Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-30 / 5. szám
Thursday, Jan. 30, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ÍL AZ ÉN FÉRJEM ÁRTATLAN- SEGÍTSEN KISZABADÍTANI ALKATRAZBÓL Irta: Mrs. Morton Sobell Most jöttem vissza Alkatrazból, gyermekeimmel férjemet, Morton Sobell-t látogattam meg. Beszélgettünk egymással a recsegő házitelefonon keresztül, egy kicsiny golyómentes, vastag ablaküveg két oldalán. 8 éves fiunk, Márk, arcát az üveghez nyomta, hogy többet láthasson az apjából, mint amennyit az ablak kerete megengedett. Alkatraz megtiltja, hogy egymást megölelhessük, de még azt is. hogy egy szobában beszélgethessünk. Letartóztatása óta, közel 8 éve, férjem ártatlanságát próbálja bebizonyítani. Sokezer amerikai segítségével, erőm minden csöppjét én is az igazság felderítésére fordítom. Mit rónak fel férjem bünétil? Miért Ítélték el 30 évre? Az igazság az, hogy én nem tudom. A férjem sem tudja. Országunk legkiválóbb polgárai, köztük Harold E. Urey atomtudós, tanulmányozták az adatokat és ők sem tudják. A férjem elleni vád törvényes szavai, “összeesküvés, kémkedés elkövetésére.” De a tárgyalás jegyzőkönyvének átvizsgálása nem fed fel egy darabka bizonyítékot sem arra, hogy férjem ilyen összeesküvésben részt vett volna, vagy hogy kémkedést követett volna el. De még a gyanúsított tett elkövetésének vádja sincs ellene felhozva. Újra meg újra azt kérdem magamtól, hogyan lehetséges ilyen igazságtalanság? Férjem tudós, munkájával szolgálta hazánkat. Álma és reménye az volt, hogy tudásával és tehetségével az emberiséget segítse. Még a börtönben is a vakokat segítő tudományos ügyeken dolgozik. Miért nem lehet a férjem elleni igazságtalanságnak véget vetni? Miért utasítja vissza a Legfelsőbb Bíróság az ügy átvizsgálását, mint tette tavaly novemberben? Az igazság talán sértené azokat a tanukat, akik a tárgyaláson hazudtak, vagy azokat az ügyészeket, akiket előléptetéssel jutalmaztak azért, hogy férjemet börtönbe jutAz igazság [ érdekében 1 -- cselekedjen! Ha aláírja az alanti kérvényt Morton Sobell ■ érdekében és adományával hozzájárul fellebbe- I zéséhez, az ügy igazságos befejezését segíti elő. | Kérelem Morton Sobell érdekében Elnök Ur! ■ Washington, D. C. Mivel hazánk elég erős ahhoz, hogy elköve- § tett hibákat beismerjen és elég emberiességgel " rendelkezik, hogy könyörületes lehessen, Mivel sokezer amerikai hiszi, hogy Morton j Sobell nem kapott igazságos tárgyalást, 30 évi | büntetését Alkatrázban embertelennek és ke■ gyetlennek minősíti, TVIivel Morton Sobell 7 évi bebörtönöztetése I alatt kitartóan hangoztatja ártatlanságát és uj ■ tárgyalást próbál magának biztosítani, ezen 1 okokból kifolyólag én is csatlakozom amerikai ■ polgártársaim kérelméhez, hogy elnöki kegye■ lem gyakorlásával küldje vissza Morton Sobellt I feleségéhez és gyermekeihez, vagy utasítsa a fő- i államügyészt egy uj tárgyalás megindítására. J Név: .............................................................................. j Cim: .............................................................................. ■ Város: ............................................Állam: .............. Csatolok ......................... dollárt Morton Sobell l fellebbezésének a közvéleménnyel való ismerte■ tése költségeire. 3 □ Küldjenek számomra néhány kérvényt bará- 3 taim közötti körözésre. 3 □ Írtam a szenátoromnak és képviselőmnek, • hogy járjon közbe Morton Sobell érdekében. tatták? Erkölcsös dolog-e a férjemet bűnbakul felhasználni es családunkat igy széjjelszakitani ? Morton, szenvedése dacára is, látogatásunkkor is kifejezte azt a mélységes hitet, amelynek életbenmaradását köszönheti. Szivünkben él a hit, hogy országunkban sok a becsületes meggyőződésű ember, akik nem fogják tűrni ártatlanok bebörtönzését és az igazság megbecsteleni- tését. A történelem férjem ártatlanságát fogja bizonyítani. De Morton 32 éves volt, amikor börtönbe ment. Most már 40 éves. Ki kell szabaII. Hasonló szellemet mutattak a sztrájkok vezetésében is. A bányákban, a fakitermelésnél, az építőiparban, a nyugati partok kannázó gyáraiban, a keleti textil-üzemekben, az acél- és húsiparban, a rakodómunkások között. Leghíresebb sztrájkjuk hús zonháromezer textilmunkást érintett Lawrenceben 1912- ben. Asszonyok, gyermekek, bevándoroltak, bennszülöttek; a munkások maguk vezették a sztrájkot e Massachusetts-i gyárban. A hires Big Bill Haywood magyarázta meg előttük a helyzetet. A sztrájkolok táncoltak, énekeltek. A sztrájk valóságos egyetem volt a munkások részére, mert Big Bill tanította őket az osztályharc valóságára. Riporterek jöttek az ország minden részéből és kénytelenek voltak elismerni a munkásság csodálatos fejlődését, azt a boldogságot, ami el- töltötte őket a nagy harc idején; ilyesmit nem észleltek a kizsákmányoló textil-üzemek monoton egyhangúságában. Mary Heaton Vorse iró élete fordulópontjának tekintette ezt a sztrájkot. “Újszerű sztrájk volt. Soha sem volt ezelőtt tömeg-piketelés New Englandban. 10,000-ren voltak a piketvonalon. A munkások szelleme bizakodó, vidám, nyugodt volt és énekeltek. A szürke, fáradt tömegek állandó mozgásban menetelve a gyár felé, dalokban törtek ki, különböző nemzetiségek egy nyelvet beszélve, egy nyelven énekelve”. A reakció lexikonjában nincsen olyan trükk, csalás, erőszak, amit ne alkalmaztak volna a sztrájkolok ellen. A sztrájk hirtelen tört ki, miután állami rendeletre leszállították a munkaórát heti 56-ról 54-re és az átlagos heti hat dolláros fizetést is csökkenteni akarták. Ugyanakkor meggyorsították a munkatempót és ehhez a bérlevágás az utolsó szalmaszálat jelentette. Mikor megkapták a kisebb fizetést, senki se tudta hogyan történtedé valamennyi munkás az utcán folytatta a tiltakozást. Azonnal ott termett a National Guard (nemzetőrség). Ott termett azonban Elizabeth Gurley Flynn is, a 21 éves IWW-szervező és a már nagy gyakorlattal rendelkező J. Ettor és Arturo Gio- vanetti, aki egyúttal költő is volt. 22 katonai alakulatot hívtak ki a helyszínre és a textil társaság 50 banditát hozatott egy bostoni detektivügynök- ségtől, akik sztrájkolókként álcázva feldöntötték a villamosokat, ablakokat törtek be és az utcán rátámadtak az emberekre. Dinamitot helyeztek el a sztrájkolok központján. Szabotálással vádolták a sztrájkólókat mindaddig, amig az egyik munkáltató berúgott állapotban elárulta a titkos tervet; igaz, hogy mikor kijózanodott, öngyilkos lett. Mikor a rendőrség Annie La Pizzo sztrájkoló leánykát agyonlőtte, Ettor és Giovannetti sztrájk vezetőket vádolták a gyilkossággal. A lawrenci csoda februártól márciusba lépett, mig éhség, gyilkosságok “Frame-up”-ok követték egymást. Elizabeth Gurley Flynn, az első amerikai nő, aki tömegsztrájkot vezetett, valósággal szimbólummá vált Mary Heaton Vorse előtt, aki ezt irta: ditani most — mig van még idő arra, hogy életünk egy részét legalább egymásnak megmenthessük. Kérem tegyen meg, amit tehet, legyen segítségünkre. Küldje be hozzájárulását és aláírását a következő címre: Committee to Secure Justice for Morton Sobell 940 Broadway, New York 10, N. Y. Los Angeles Sobell Committee 462 North Western Avenue Los Angeles, California Phone: HOllywood 4-4725. Chicago Sobell Committee 20 West Jackson, Chicago, 111. Phone: WEbster 9-5992. “Mikor Elizabeth megszólalt, látható izgatottság vett erőt a sztrájkolókon. Ott állt a fiatal nő, szép kék ir szemeivel, hófehér arcával, haja fekete felhőként, valódi képe az ifj forradalmár nőnek. . . Mintha tüz-láng vonulna végig a hallgató közönségen, mozgató, hatalmas erő, ami népek felszabadulását tette lehetővé. “Elizabeth éjjelt napallá téve szakadatlanul dolgozott a sztrájk idején. Alig alulit valamit. Beszélt, gyülésezett a sztráj k-bizöttsaggal. Meglátogatta a börtönben a foglyokat,, szervezte védelmükét, állandóan pénzt gyűjtött. Egyik textil-városból a másikba ment, ahol a börtönszerü gyárakat állandóan készenlétbe?! tartott bajo- nettekkel védte a katonaság. Elizabeth volt a sztrájk szelleme”. Elizabeth egyik legfontosabb munkája áz élelmiszerek gyűjtése volt, mert az éhség a sztrájk legnagyobb ellensége. Legjobban fájt a szülőknek azt látni, hogy gyermekeik hogyan gyengülnek napról-napra az éhségtől. Több száz gyermeket sikerült a sztrájk tartamára más városokban élő munkások otthonában elhelyezni. Az éhező gyermekek csoportja mély benyomást keltett mindenfelé, úgyhogy a lawrenci hatóságok betiltották a gyermekek kiszállítását a városból. Mikor a sztrájk-bizottság megpróbált egy másik csoport gyermeket elküldeni, a vasútállomáson a rendőrség megtámadta a gyermekeket és az anyákat és összeverte őket. , A philadelphiai Női Bizottság, amelyre a gyermekeket bízták, a következőképpen irta le az eseményeket : “Az állomást teljesen körülvette a katonaság és a rendőrség... Mikor eljött az idő, hogy a gyermekek, akik kettős sorokban indulásra készen, szüleik közelében álltak felpfelszálljanak a vonatra, a rendőrség elállta az ajtókat és botjaival a tömegre rontott, semmit sem törődve a gyermekekkel, akiket az a veszedelem fenyegetett, hogy halálra gázolják őket. Az anyákat és gyermekeket ütlegelve, katonai teherautókba terelték és rémült sikoltozásaik ellenéibe sem hagyták abba ütlegelésüket...” Ez fordulópontot is jelentett a .sztrájkban, mert Victor Berger milweukeei szocialista képviselő kongresszusi vizsgálatot követelt és kapott a sztrájkra és annak okaira. Március 14-én a gyárosok beadták derekukat és a sztrájkolok, nagyrésze gyermekek és nők, győzelemmel tértek visz- sza a textilgyárba. Nemcsak a Lawrénce-i sztrájkolok, de New England összes textílmunkásai fizetésemelést kaptak a lawrencei sztrájk következtében, a kormányhivatalok jelentései szerint. A textilsztrájk megmutatta miljren hátaimat jelent a tömegek összetartása. Az IWW befolyása is erősen megnövekedett az ország minden részében. . A sztrájk után a legtöbb bebörtönzött munkás kiszabadult, de Ettort és Giovafiettít továbbra is fogva tartották gyilkosság vádjával. Hetek, hónapok múltak el anélkül, hogy ügyüket tárgyalás elé vitték volna. A munkások ezt' látva, 24 órás általános sztrájkra mentek, ami meghozta nz eredményt; megkezdődött a két IWW vezető tárgyalása és felmentették őket. aL MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL: Harc a szólásszabadságért R. O. Boyer és H. M. Morais “Tűzzel és vérrel” ciinü könyvéből, amely az amerikai munkásság harcaival foglalkozik.
