Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-30 / 5. szám
Thursday, Jan. 30, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Külpolitikai Szemle AKI NEM AKART PENICILLINT KÜLDENI A KÍNAI GYERMEKEKNEK Az utóbbi hetek egyik legértékesebb televízió i interjújának tekinthető Lord Boyd-Orr, a Nobel- dijas, kiváló angol agrár-tudós szereplése Mike Wallace szombat esti 10 órai programján. Mike Wallace, aki hírnevet — s vagyont szer- i zett magának azzal, hogy olyan kérdéseket merészel feszegetni interjú programján, amelyet a gerinctelen televíziós és rádióbemondók 99 száza- ! léka retteg érinteni, megkérdezte Lord Boyd-ot, mi a véleménye Dulles kínai politikájáról. Dulles, az álszent meredekpolitikus azzal a megokolással akadályozza meg a békés kereskedelmet a 600 milliós kínai néppel, hogy a velük való kereskedelem erőeitené Kina katonai erejét, íme Boyd-Orr válasza szabad fordításban: “Az én véleményem az, hogy ha Kina fejleszteni akarja védelmi iparát, akkor megteszik azt még akkor is ha Dulles ur a feje tetejére áll. Én meglátogattam Kínát és láttam teljesítményeiket. (Mr. Dulles) megtiltja a penicillin exportálását Kínába, mert hát Isten őrizzen, ezzel gyermekek életét lehet megmenteni. Már pedig gyermekekből katona lesz. Aki tehát kinai gyermekek életét menti, az Kina katonai erejét növeli, ergo: hazaáruló. (így érvel az álszent farizeus.) Az aljasság mekkora fokáig mehetünk “keresztény civilizációnk” védelmében? (Dehát Mr. Dulles, az Ur önkezűleg felkent prófétája tervez — de az Isten, s a kinai nép végez.) Mr. Dulles nem akart penicillint küldeni Kínába, ezért Kina felépítette a saját penicillin iparát, amellyel képes ellátni nemcsak a saját 600 milliós népét, hanem egész Délkelet-Ázsiát, erősen konkorrálván egyúttal Mr. Dulles honfitársaival. Amint látjuk az Isten nem ver bottal. “Vágy vegyünk egy másik tényt. (Mr. Dulles) azt mondja, líogy nem enged vasúti mozdonyokat exportálni Kinába. Mit tesz erre Kina? Na ugye, egyszerű a válasz! Felépítették saját mozdonygyárukat. 1956-ban, az első évben, hogy a gyárak működni kezdtek 184 mozdonyt gyártottak. A Dullesnek csak úgy repesne (esetleg repedne?—'Szedő) a szive, ha láthatná azokat. “Menjünk tovább. Ti (már mint a Dulles) nem engedtétek meg a repülőgépek exportálását Kinába, attól tartva, hogy ellenünk használják. Egy japán tábornok, aki nemrég járt Kínában, azt jelentette, hogy látott kinai katonarepülőgépeket, amelyek jobbak, mint az oroszok hires MIG 17- esei. És Kínának 4,000 repülőgépe van. Ma már nem lehet a kínaiakat erőszakkal kezelni. Menynyivel észszerűbb lenne békejobbot nyújtani Kínának és segíteni nekik egy békés civilizáció felépítésében. “Hisz ön az oroszok jóhiszeműségében? — kérdezte Wallace az .illusztris angolt.* Dullesnek ugyanis az a főérve, hogy az oroszokkal nem lehet és nem is érdemes egyezményre jutni, mert hát nem lehet hinni az adott szavukban. Mr. Boyd-Orr válasza meglepő volt: “A fenét hinnék nekik. Nem hiszek én a világ egyetlen külügyminiszterének sem, a magukét beleértve. Minden országnak önző nemzeti érdeke az, ami meghatározza tetteik indokait ... De egyben biztos vagyok. A világ népei békét akarnak”. “Jó, jó, mondta a minden hájjal megkent Wallace, a népek békét akarnak. De mondhatjuk ezt a vezetőkről is? Ez volt az igazi 64,000 dolláros kérdés. Ha igennel válaszol, akkor kommunistabarátsággal lehet “vádolni”. Ha nemmel válaszol, akkor elitéli saját hazája vezetőit. A Nobel-dijas tudós brilliánsan oldotta meg a gordiusi TV csomót. Figyelmen kívül hagyva ÉS MÉGIS INDIREKTE VÁLASZOLVA a kérdésre ezt mondta: :. .ÉS A VILÁG NÉPEI KI IS FOGJÁK VÍVNI A BÉKÉT!” ★ « öröm és megnyugvás tölti el az embert, midőn arról szerez tudomást, hogy az emberiség legjobbjai — úgy keleten, mint nyugaton — síkra szállnak a békéért. S ezt az örömet, csak ideiglenesen tompítja el a dullesi hidegháborús politika lélekmérgező hatásának időnkinti megnyilvánulása. Mert a Lord Boyd-Orr interjú után az ABC— TV állomást telefonhívások árasztották el. Tiltakoztak Boyd Orr “kommunistás” kijelentései miatti! De ne vonjunk le helytelen konklúziókat az amerikai nép józanságát illetőleg a telefonálók magatartásából. Utóvégre azt a programot valószínűleg százezrek figyelték. S az amerikai nép igazi véleményét aligha az a pár tucat fanatikus, eszelős képviseli, akik a világbéke megmentését, népek közötti barátság ajánlását “kommunista- ságnak” minősitik. Hogy állunk a kinai spuinikkal? Pekingi jelentésből értesülünk, hogy Kina acélipara az 1952-ben kezdett első ötéves terv folyamán évente 31 százalékkal emelkedett — ami tizedrésze az egyáltalán nem lekicsinylendő angol acéltermelésnek. Csupán emlékeztetőül megjegyezhetjük, hogy századunk elején még Anglia volt a világ első acéltermelő állama. Ma, Kina acélipara tízszeres ütemben fokozódik és 10—15 éven belül felül fogja múlni Angliát — minden emberi számitás szerint. Valamikor Angliáé volt a világ legelső szövőipara. Ma, kilenc évvel a feudalista elnyomás és kizsákmányolás alóli felszabadulása után Kina gyapotszövő ipara maga mögött hagyta az egykor világverő angol ipart! Az elmúlt öt év folyamán Kina két és félmillió gyapotszövő orsót helyezett üzembe, kétszerannyit, mint a felszabadulás előtti hatvan esztendő folyamán! Miként lapunk más helyén közölt interjú keretében vázoltuk Kina, az egykor elmaradt, kizsákmányolt, főleg agrártermelésre kényszeritett félrabszolga állam, ma képes mozdonyokot és repülőgépmotorokat gyártani. Tudjuk azt is, hogy képes automatikus acélkohókat, szerszámgépeket, mindenféle acéltermékeket, alumíniumot, automatikus telefonkészülélekeket gyártani és ma már sajátkészitményü Diesel-motorokat EXPORTÁL! A fentiektől eltekintve, nincsen semmilyen konkrét támaszunk ama kijelentésünk tételére, hogy nem lennénk meglepve, ha egy szép reggel arra ébrednénk, hogy szépséges földünk fölött egy kinai sputnik kering, amelyet Mao Ce Tung tiszteletére kinai barátaink esetleg Tus-niknak fognak hívni. Nem lennénk meglepve, mert tudjuk, hogy a mai nyugati civilizációnk alapzatának jelentékeny részét a kinai nép adta nekünk, többek között a papír feltalálását is, éppúgy mint a puskaport. Tény, a spanydl viaszkot nem ők találták fel, de viszont a civilizáció fejlődésében nem is játszott az olyan szerepet, mint a papír, puskapor és iránytű. Az az érzésünk, hogy az évezredes álmából felébredt óriási kinai nép óriási meglepetéseket tartogat még mindnyájunk és különösen a Dulles számára. Hogy mi lesz egy kinai sputnik hatása a nyugati imperialisták által századokon át kiszipolyozott szinesbőrü százmilliókra, azt aligha kell ecse- telgetnünk kedves olvasóink előtt. A LAKÁSHELYZET NÉMELY ORSZÁGSÁN Belgium, Hollandia, Svédország kedvező gazdasági és történelmi adottságaik folytán, lakásviszonyaikban is kivételes helyzetben vannak. Ha azonban már — többek között — Franciaország viszonyait nézzük, a UN adatai szerint, igen érdekes számokkal találkozunk. A súlyos lakáshiány következtében az uj lakások jelentéktelen töredékét egyes tőkés országokban is állami pénzből építik. Ez a szám azonban Franciaországban is olyan csekély, hogy a katasztrofális bajokat alig enyhíti. Például Párizsban ez idő szerint 1 millió, viszonylag mérsékelt bérű lakás hiányzik, amelyből 250 ezerre halaszthatatlan szükség volna. A magántőke ugyanis elsősorban luxuslakásokat épit, és amint a Le Monde írja, a magánerőből épülő lakások zömét öröklakásként bocsátják áruba, amelyeket csak a legtehetősebb rétegek vásárolhatnak meg. Ami kevés luxuslakást bérbeadnak, annak bére szinte megfizethetetlen az átlagdolgozó számára. Franciaországban — ugyancsak a Le Monde adatai szerint — a magánerőből épült kétszoba komfortos lakás építési költsége mintegy 2 millió frank. A francia kamatlábviszonyok folytán a lakbértőke legkevesebb 6 százalék kamatot kalkulál a befektetett összeg után. A 6 százalék szerint a tőkésnek a lakások évi bérét tehát minimálisan 120 ezer frankban kell megszabnia. Ha e bérösz- szeghez az adókat, a különféle illetéteket, a karbantartás, a házmesteri fizetés költségeit, végül az amortizációs tényezőket is hozzászámítja, a lakás havi bére 25—30 ezer frank. Ez az összeg pedig az átlagdolgozónak csaknem teljes havi keresete. Az átlagdolgozó számára tehát Francia- országban a kétszoba komfort az utópiák tartományába tartozik. Magyarországon a kétszoba- komfortos lakás havi bére az átlagdolgozó havi keresetének legfeljebb 5—7 százaléka. Egyébként Franciaországban, de főként Párizsban a lakásínség az utóbbi évtizedekben olyan példátlan méreteket öltött, hogy a “kétmüszakos” ágyrajárás, az úgynevezett “’melegváltás” gyakorlata egyre nagyobb méretekben terjedőben van. Ez valójában azt jelenti, hogy az ágyra járásra ítéltek 12 óránként szellőzetlen ágyban váltják egymást. A UN lakásbizottságának 1953. évi felmérése szerint (1956-ra átszámított adatok) Svédországban egy lakásra 2.81, Belgiumban 2.84, Ausztriában 3.19, Angliában 3.38, Magyarországon 3.79, Írországban 3.93, Nyugat-Németországban 4.13, Spanyolországban 4.52 lakó esik. Pedig Svédország csaknem 150 éve nem viselt háborút. Belgium, Anglia hatalmas és gazdag gyarmatbirodalomra támaszkodik. Ez nem vonatkozik azonban Írországra és Spanyolországra, Nyugat-Németországot természetesen szintén abból a szemszögből kell értékelnünk, hogy lakásállományában a második világháború igen jelentős károkat okozott. Mind Észak- mind Dél-Amerikában jelentős lakásépítés folyik. A magántőke építette lakások azonban a legnagyobb luxussal készülnek, amelyeknek bére egyrészt megfizethetetlen, másrészt szintén nagyobbára öröklakásokként bocsátják áruba. A dél-amerikai államok nagyvárosaiban egész utcasorok épülnek a technika minden vívmányával felszerelve. A lakásokat azonban szintén öröklakásokként értékesítik és a szerényebb keresetű dolgozó a legkedvezőtlenebb európai normákat is felülmúló lakásnehézségekkel küzd. Jellemző tünet ezekben az államokban, hogy a kiskeresetű emberek tömegei embertelen viszonyok között laknak, ugyanakkor a vadonatúj házakból épült utcasorok lakatlanul tátonganak. Franciaországban a kétszobás lakás alapterülete .körülbelül 40 négyzetméter, Hollandiában 49 négyzetméter, Svédországban 42.50 négyzet- méter, a többi gazdag és kevésbé gazdag tőkés országban a lakások alapterülete általában szintén 40 négyzetméter körül változik. Természetes, hogy ezekben az országokban általában eltolható falakkal, beépített bútorokkal, sőt falba süllyeszthető berendezési tárgyakkal építkeznek. Magyarországon napjainkig az állami eszközből épített kétszobás lakások alapterülete 60 négyzetméter körül volt. A KÖZÉPKELETEN, a Perzsa-öböl körül elterülő üres pusztaságon $145 billiót érő olaj van elrejtve a föld méhében, amely 100 billió dollár profitot képvisel. — Hát csoda, ha nagytőkéseink hajlandók volnának annak biztosításáért egy újabb gyilkos háborúra, még ha az a világ népének elpusztítását eredményezné is. A mi társaságunk a leggyorsabb fizető a világon, mondja egy biztositó ügynök. Irodánk a 10. emeleten van. És egy ablaktisztító, aki nálunk volt biztosítva baleset ellen, leesett a 30-ik emeletről. Mire esés közben a mi ablakunkhoz ért, kezébe nyújtottuk a csekkjét. _________5-'
