Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-29 / 22. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May, 29, ii/vu Jfi. Munkásmozgalom Meany a szenátusi bizottság előtt George Meany, az AFL-CIO elnöke másodszor jelent meg a szenátus munkás bizottsága előtt, melynek John F. Kennedy demokrata Szenátor a feje. Először március 27-én tanúskodott és közöl­te a bizottsággal az AFL-CIO központi bizottsá­ga által elfogadott álláspontot a kongresszushoz Tbenyujtótt munkásjavaslatokra vonatkozólag. Számos törvényjavaslat lett benyújtva a kong­resszushoz a szakszervezetek szabályozására. A tnunkásság szervezeteire nézve a legártalmasab­bak azok, amelyek a McClellan Bizottságtól származnak. Kennedy szenátor szintén benyúj­tott javaslatokat. Az AFL-CIO támogat egyes javaslatokat, másokat meg ellenez, mivel azok nyilvánvalóan a szakszervezetek tönkretételét cé­lozzák. MEANY MEGALKUSZIK Másodszori megjelenésén tett engedékeny ki­jelentéseivel Meany jobb hatást tett a szenáto­rokra, mint előbb. Kérte őket, hogy a szakszerve­zetek megtisztítására fektessék a fősulyt, ne a tönkretételére. Meany szerint a szakszervezeti mozgalom haj­landó pénzügyi kimutatásait közölni, szövetséges vizsgálatnak és ha visszaélés történt, annak el­követőit büntetésnek alávetni. Kivételt képeznek a 200 taglétszámon aluli csoportok. Követeli ugyanakkor, hogy a munkáltatók is hozzák nyil­vánosságra kiadásaikat, melyeket a munkásmoz­galommal kapcsolatban eszközölnek. Bejelentette, hogy az AFL-CIO alapszabályai­ban változtatást tervez létrehozni a tisztviselő­választásra és a pénzügyi kimutatások ellenőr­zésére vonatkozólag. Ha ez nem fogja megszün­tetni a kihágásokat, akkor további korlátozó tör­vényhozást fog támogatni. Védte a munkásmozgalom piketelési jogát. “Ennél fontosabb joga nincs a munkásságnak. Minden támadás ezen jog ellen — kivéve az esetleges kihágások büntetését — a munkások szervezkedési jogát támadja. Minden tehetsé­günk szerint ellenállunk ezen támadásoknak”, mondotta Meany. Barry Goldwater, Arizona republikánus szená­tora ellene van annak, hogy a szakszervezetek po­litikai célokra költsenek pénzt. Meany megnyug­tatta, hogy ezen a téren anyagiak hiányában nem tudja felvenni a versenyt a részvénytársaságok­kal. Ideje, hogy az uniók is felébredjenek Roy Wilkins a “National Associations for the Advancement of Colored People” szervezet végre­hajtó titkára kritizálta az AFL-CIO-t, hogy meg­engedik egyes szervezeteiknek, hogy kizárják a néger munkásokat. A vasúti munkások két szer­vezete, a mozdonyvezetők és a kalauzok szerve­zetei alapszabályaikban megtiltják a néger mun­kások felvételét. Panasz van azonkívül egyes acél, papír, olaj és vegyipari lokálokra is, ahol szintén megkülönböztetést gyakorolnak. Mr. Wilkins a “United Packinghouse Workers of America” konvencióján beszélt a Hiltón-Stat- •]er Hotelban. Elismerését fejezte ki afelett, hogy ennek az uniónak nemcsak nagyszámú néger tag­sága van, de komoly harcot folytat a néger nép polgári és gazdasági egyenjogúságáért. “Vannak olyan szakszervezetek” — figyelmez­tette hallgatóit, “melyek határozati javaslatokat fogadnak el a polgári jogok védelméért, konfe­renciákat tartanak, filmeket mutatnak a polgári jogok védelmének fontosságáról, viszont megfe­ledkeznek róla, mikor az igazi alkura kerül a sor a szakszervezetben.” A konvenció 550 delegátusa határozati javas­latot fogadott el a 30 órás munkahétre vonatko­zólag a jelenlegi fizetéssel. A mostani szerződés 44 órás munkahétre szól. A szerződések nagyobb része 1959 szeptember 1-én jár le, amikor javí­tást kérnek a nyugdíj, a vakációk, fizetett ün­nepnapok, végkielégítés és fizetések terén. Az acélunió fizetésemelést kér CHICAGO. — A “United Steel Workers of America” (az acélmunkások szakszervezete) fi­zetésemelést kér 214,631 tagja részére. David J. McDonald, az unió elnöke a 171 tag­ból álló bizottság előtt úgy nyilatkozott, hogy: “A gazdasági pangás éve nem alkalmas arra, hogy visszavonuljunk”. Idézte az 1949 és 1954-ben elért biztosítási ala­pot, nyugdíj emelést, a jóléti alap emelését azzal a megjegyzéssel, hogy mindkét évben akkor is ipari pangás volt. Nem csoda, ha a fizetést meg­állapító bizottság egyhangúan fizetés javítás mel­lett döntött. McDonald sajtókonferenciáján elvetette azt az ajánlatot, hogy az acélüzemek dolgozói adják fel a julius 1-én automatikusan járó fizetésjavitást. Az árak és munkabérek országos rögzítését is elvetette és megjegyezte, hogy semmiféle gyors javulást nem lát az acélipar részére. Nem volt ugyan szó arról, hogy pontosan mennyibe kerül az acélgyártás, de a fizetéseme­lést az alapüzemek, a vasöntödék fizetési alapja szerint állapítják meg. A dolog fontossága inkább abban áll, hogy az ipari pangás idején sem vonul­nak vissza. 119 különböző acélgyártó üzem szerződése jár le az idén, általánosságban a nagy vas-acél kohók három éves szerződési alapját követik, mely leg­utóbb 195G-ban járt le, de bizonyos helyi válto­zatokkal. Az acélfeldolgozó üzemektől a nagy üzemekkel való megállapodás szerint kérik a fizetésemelést mely immár a harmadik lesz. A szakszervezet számítása szerint 9.1 cent órabér emelést kapnak az acélfeídolgozó munkások. Az alapfizetés az acéliparban 2 dollár 1 cent óránként. McDonald végül megjegyezte, ha a fizetésekre és árakra határt szabnak, jó lesz ha határt szab­nak a profitokra is. Szervezkedhetnek a szakszervezeti szervezők Az AFL-CIO alkalmazásában levő szakszervezeti szervezők megnyerték a National Labor Relations Boardhoz beadott kérelmüket, hogy szakszerve­zetbe tömörülhessenek. Az AFL-CIO központi vezetősége ugyanis nem adta beleegyezését ah­hoz, hogy szervezéssel megbízott alkalmazottai a saját részükre uniót szervezzenek. Ehelyett, igazi munkaadói szellemben, az alkal­mazottak egy részét elbocsátotta állásából, egy- részét más munkára osztotta be, másokat meg nyugdíjba kényszeritett. összesen 100 szervezőt menesztett igy a központi bizottság. Egyikük azóta is piketeli a központi irodát Washington­ban. Az NLRB is erre alapozta határozatát, hogy az AFL-CIO központja és a területi szervezők között munkás és munkáltatói viszony áll fenn. Ezért elrendelte, hogy szavazással válasszák meg a ve­zetőiket. A szavazásban azonban csak azok ve­hetnek részt, akik jelenleg még alkalmazásban vannak. A K. K. guzsbakölné a szakszervezeteket WASHINGTON. — Az Országos Kereskedelmi Kamara azt követeli a kongresszustól, hogy tilt­sa be a kötelező szakszervezeti tagságot és a trösztellenes törvények alapján gyakoroljon nyo­mást a szakszervezetekre. Robert G. Kelly, a kamara igazgatósági tes­tületének tagja már a rendőr-állam veszedelmét látja az ország részére, melyet az unió vezetői diktálnak, s nem a monopolisták. “Egy kis csoport szakszervezeti vezér egy éjje­len át lezárhatja legfontosabb iparainkat béke idején, vagy háborúban. Szembeszállhat magával a kormánnyal is”, mondta Mr. Kelly a szenátus munkaügyi bizottsága előtt. “Ha nem szabunk határt ilyen hatalomnak, joggal várhatjuk, hogy a kormányt is elnyeli és rendőr-államot teremt, mely könyörtelen és min­den egyéni szabadságot elpusztít. Nem látták ezt a kongresszusi bizottságok egyes hatalmas szak- szervezeteknél ?” John P. Kennedy (D. Mass.) az albizottság fe­je nem mutatott hajlandóságot Mr. Kelly guzs- bakötő ajánlatának elfogadására, bár a munkál­tatók képviselői közül előzőleg többen is hasonló ajánlatokat tettek. Az albizottság tagjai nem vetették el a Kelly- féle ajánlatokat, csupán úgy találták, hogy a kérdés túlságosan vitás ahhoz, hogy a mostani előrehaladott kongresszusi év folyamán dönthes­senek róla. Byrd szenátor nem törődik a munkanélküliekkel WASHINGTON. — Eisenhower elnök szerint minden állam liberalizálhatja munkanélküli bizto­sítását, az általa benyújtott, de a képviselőház ál­tal erősen felhígított munkanélkülieket érintő törvényjavaslat alapján. Az elnököt megkérdezték sajtókonferenciáján, hogy továbbra is támogatja-e ezt a törvényjavas­latot, annak ellenére, hogy legalább 24 állam kor­mányzója úgy nyilatkozott, hogy nem fogadhat­ják el külön állami törvényhozás nélkül. “Úgy látom, hogy elfogadhatják”, mondta az elnök, de fenntartotta végleges bírálatát arra az időre, amikor meglátja a kész törvényjavaslatot. Közben Harry J. Byrd és Paul Douglas szená­torok összekaptak a szenátus pénzügyi bizottsága előtt azon, hogy a munkanélküli biztosítás ki- terjesztése oda vezetne, hogy a munkanélküliek “hintaszékekben” szórakozhatnának. A főiedéi újság a “Righi-fO’Work” törvény ellen A “Toledo Blade”, Ohio állam egyik legnagyobb napilapja más lapokhoz csatlakozva, kijött a ke­reskedelmi kamara fondorkodása ellen, mellyel a “Right-to-work” törvényt akarja a munkásság nyakába varrni. Szerkesztői rovatában, “Társadalmi igazság” címen rámutatott, hogy a “kereskedelmi kamara és mások erkölcsi elvek alá rejtik unióellenes ér­zelmeiket”. A “munkához való jog” helytelen elnevezést használják, mely nagylelkűen hangzik s azon az alapon akarják a támogatást megmagyarázni, hogy senkinek sem szabad istenadta jogát meg­tagadni, irja a Blade. Majd megírja az újság, hogy még a katolikus püspököket sem tudták becsapni, hiába volt a ke­reskedelmi kamara és támogatóinak farizeusko­dása. A Toledo Blade szerkesztőségi rovata igy foly­tatja: “Ugylátszik, hogy a püspökök elfogadták a munkásság törvényes és erkölcsi jogát ahhoz, hogy szervezkedjen és kölcsönösen alkudozzon helyzetének javítására, — mint ahogyan azt ma­napság mindenki teszi, — sőt azt is, hogy ezt az elvet követhesse logikus befejezéséig. “Ha társadalmi igazságosság a gazdasági vona­lon csak igy érhető el, akkor ha a munkások több fizetést és jobb munkaviszonyokat szereznek ma­guknak szervezetük által, szükséges, hogy pénz­zel is támogassák uniójukat. “Nem hisszük”, fejezte be a Blade, “hogy Ohio ez a nagy ipari állam nyer valamit azzal, ha olyan törvényt hoz, melynek következménye os­toba gonoszság lehet”. Feljebb, feljebb, feljebb ... NEW YORK. — A “National Industrial Con­ference Board” jelenti, hogy a könnyűipari ter­mékek (consumer goods) árai április hóban megint emelkedtek. Ez már a 24-ik ilyen havi je­lentés egymásután, vagyis két év óta az ily ipari termékek árai egyre magasabbra szöktek. ★ A WOOLWORTH üzletláncolat, amely valami­kor csak 5 és 10 centes cikkeket árult, ez év első hónapjában 232,230,432 dolláros üzleti forgalmat bonyolított le. Ez 3,725,672 dollárral volt több, mint a múlt év ugyanazon szakában. A társulat ez évben 80 uj üzletet fog nyitni, tavaly 102 uj üzletet állított fel. Az országban, Kanadában, Ku­bában, Portorikóban és Hawaiiban összesen 2,121 üzlettel rendelkezik. ★ A munkabérek emelkedésével, vagy esésével arányosan emelkedik, vagy esik az egész gazda­sági helyzet. Ha meg akarjuk azt javítani, emel­jük fel a dolgozók keresetét. Az egyedüli hat­hatós orvosság a nagy üzlet és nagy ipar kezé­ben van. Fel kell emelni a fizetéseket, le kell számtani az árakat, mondta Leon Keyserling, a Truman-adminisztráció hires gazdasági szak­értője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom