Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-22 / 21. szám
Thursday, May 22, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7_ Jelentés Brüsszelből A világkiállítások a civilizáció fejlődésének be- val. Ez utóbbiban hullámzó viz mutatói. Céljuk a népek egymásiránti barátságé- val tölti meg a pavilont, nak növelése egymás teljesítményeinek és életmódjának megismerése által. Minden ország igyekszik teljesítményeinek legjavát bemutatni, kezdve a pavilonnal, mely az ország sokirányú karakterét tükrözi vissza, folytatva a belső berendezéssel, a kiállított tárgyakkal, mely a termelésben, a nép életmódjában elért fejlődési fokról tesz tanúságot és a kulturális programmal, mely az eszmei fejlődést, az emberiséget, a nép kulturszinvonalát mutatja be. Sokat lehet élvezni és sokat lehet tanulni egy világkiállításon, ha meglátogatjuk a különböző országok pavilonjait. Bár megtehette volna a Magyar Szó, hogy egy munkatársát elküld je Br’üsz-' szelbe, hogy személyes tapasztalatai nyomán számolján be mindenről, ami ott van. Sajnos, hogy érthető okokból ezt nem tehettük meg, igy hát más lapok tudósításait böngésszük, hogy olvasóinknak egy kis ismertetést adjunk. Voltak jelentések az ünnepélyes megnyitásról és a tömeges látogatásokról. A szomszéd országokból, Angliából. Franciaországból, Hollandiából szombat-vasárnaponként özönlenek a látogatók mindenféle jármüveken. A távolabbi országokból és Amerikából is sokan jönnek és a nyári hónapokban a vakációzok útja Brüsszelen keresztül fog vezetni. Látogassunk most eL a Times tudósítójával a különböző pavilonokba. Amint várható, az amerikai pavilonnal kezdi, de mindjárt összehasonlítja az orosszal, mintegy kihangsúlyozva a két ország között világméretekben folyó versengést. • A szovjet komoly hatást keltő, négyszögletes acél, aluminium és üvegfalú hatalmas pavilonja mellett az amerikai köralaku épület könnyed és csillogó. A Szovjetunió sok teljesítményét mutatja be, hogy — a hivatalos nyilatkozat szerint — “megmutassa, hogy a Szovjetunió népe hogyan él, hogy a kommunista párt vezetése alatt milyen gazdasági és kulturális fejlődést ért el és hogy 40 év folyamán mennyire emelkedett az életszínvonala”. Evvel szemben az amerikai kiállítás — habár célja éppen úgy az Egyesült Államok előnyös bemutatása — kiterjedésében szükebb és válogató- sabb és arra szorítkozik, hogy “bemutassa az ország jelentősebb karakterisztikus elemeit, aláhúzva országunk és népünk fontosabb jellegzetességeit”. A tudósítás leírja egy amerikai és egy orosz csoport benyomásait, amit országuk pavilonjaiban rendezett kölcsönös látogatás alkalmával nyertek. Az oroszok a gépekre, technikára és új tudományos fejlődésre voltak kiváncsiak. Megnézték a kiállított amerikai szavazógépet, az óriási agy-automatát, fiatal művészek absztrakt festményeit, automata- és atomenergiát fejlesztő gépeket, a gyermekek részére felállított termet, ahol a látogatóban levő gyermekek szabadon gyakorolhatták alkotó képességüket. Ez igen megnyerte tetszésüket. Megnézték még a “Circarama”-t, a köralaku, széles mozivetitő vásznat, mely elviszi a nézőt egy 19 perces Egyesült Államokbeli körútra. A látogatók megdicsérték a kiállítást, különösen a pavilont és kijelentették, hogy több újdonságot vártak, különösen a gépek és tudományos felfedezések terén. Egy kilenc tagú amerikai csoport viszonozta a látogatást az orosz pavilonban. A csarnokban egy 60 láb magas Lenin-szobor áll, előtte két miniatűr sputnik és egy kozmikus sugárral hajtott légür-állomás, körülötte “egy növekvő ipari óriás teljesítményei, amelynek technikai és tudományos képességét többé nem lehet alábecsülni”. A terjedelmes és gazdag kiállítás automobilo kát. számos gépet —» egy texasi mérnök elismeréssel szemlélte a 40 tonnás földemelő truck-ot — textilárut, változatos szőrme készítményeket, ruházati cikkeket, lakás- és konyhafelszereléseket. a kultúra és közművelődés bizonyítékait tárja a szemlélők elé. A látogatókra mindez komoly, mély benyomást gyakorolt és egyikük azt a megjegyzést tette, hogy “jó lesz felébrednünk”. A kisebb országok kiállításai A kisebb országok nemzeti jellegzetességeikre fektettek nagy súlyt kiállításaikban. Hollandia, mely a tengerrel folyó állandó küzdelemben él, ezt a témát emelte ki egy valódi gát, tengeri világítótorony és egy óriási üvegbura felállitásábármit az Egyesült Államok pavilonjában”. Magyarországot is megdicsérték a látogatók. Épülete kisebb, mint a csehszlovákiai. Fehérruhás kísérők fogadják a látogatókat és szolgálnak fel- a tenger zugásá- világositással számukra. A francia pavilon építészeti remekmű. A közepén emelkedő acél- és betonoszlop tetejéről kinyúló karok tartják az épület mennyezetét és falait. Még nincsen teljesen készen, de a kiállítás tárgyai már helyükön vannak. Zsúfolt, színes és gazdag. “Szédítő eleganciája az igazi Franciaországot tükrözi vissza”, mondja a jelentés, mely jellemzéssel szemben lehetnek kételyeink. Csehszlovákia az ország gazdasági és művészi vonatkozású életmódját mutatja be nagykiterje- désíi épületében. Óriási turbina, vízerőmű és nehéziparának más jelképei, azonkívül a művészet, zene és kézműipar gazdag és Ízlésesen elrendezett tárgyai teszik széppé és élvezetessé a kiállítást. “A textil és ruhanemű kiállítása vetekedik a francia kiállítás legjavával és messze felülmúl Az angol pavilon, a többihez hasonlóan magán viseli nemzeti jellegét. Komoly és tekintélyt árasztó. Az ipari részében az angol kormány az angol gyártmányok eladását szorgalmazza. Kultur kiállítás A kulturbemutatókon a legnagyobb népszerűséget a 200-tagu Szovjet Hadsereg Ének- és Tánc- együttes érte el. A Palais de Sport, a Madison Square Gardenhez hasonló helyiségben zsúfolt ház előtt folyik az előadás minden este. Sikerük vetélkedik az Amerikában körúton levő Moiseyev táncosok tüneményes sikerével. Az Egyesült Államok kultúráját eddig a “South Pacific” filmre vitt énekes színmű é3 legújabban Benny Goodman jazz-zenekara képviseli. CSATANGOLÁS A VILÁGKIÁLLÍTÁS BIRODALMÁBAN A megnyitás izgalmai után rendszeresebbé válik a világkiállítás élete. Kialakul egy normális, bár ezer eseménnyel teli élet. Három történet a magyar pavilonból Kanadai szakemberek a magyar buzaszedő gép, svájciak a precíziós gépek, németek a kopireszter- gagép iránt érdeklődnek. Általános tetszést aratnak a gyújtógyertyák, melyeknek sikeréből mitsem von le az alábbi történet : Szilágyi István, a Gyujtógvertyagyár főmérnöke egy svájci társaságnak magyaráz a gyújtó- gyertyáról. Ám a társaság egyik hölgytagja hirtelen Szilágyi főmérnök valóban igen tetszetős cipőjére pillant , elismerően bólint és megkérdezi : — Ezt hol vette? — Még Budapesten. — És milyen országból importálták? — Sehonnan. Ez magyar cipő. Mi tűrés-tagadás, ettől kezdve a gyújtógyertya körül összpontosult figyelem alábbhagyott, a svájci társaság, sőt az őket követő külföldiek csodálkozásának célpontja is Szilágyi főmérnök cipője volt. (Mint amikor a pesti utcán valaki tréfából megáll, kémlelve az eget, s tucatnyi ember követi.) A második történet az emeleti, népmüvelődési részben játszódott le, s főképpen egy amerikai turista, aki látható gyönyörködéssel hosszasan álldogál a gyümölcsöskosarat a fején vivő parasztasszony kerámiafigurája előtt. — Mennyibe kerül? — kérdezi. — Nem eladó. Ez kiállított tárgy. — De én ezt szeretném. Ha eladó volna, menynyibe kerülne? — 21 dollár — mondja pillanatnyi gondolkodás után valaki. Hogy rövid legyek: az amerikai addig kért. könyörgött, mig kifizette a 21 dollárt azzal a feltétellel, hogy a világkiállítás befejezése után elviheti a figurát. íme egy példa, milyen szívélyes viszony alakult ki a különböző országok műszaki emberei között: Egy érdeklődő holland mérnöknek Sváb Ferenc, a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium mérnöke mutatja meg az ultrafotométert. — Ilyen nagyérzékenységű és egyszerű fény- intenzitás mérőt még nem láttam — mondja a holland mérnök, akinek az oscilloseop is nagyon tetszik. — A maguk műszerei elérték a legjobb nyugati színvonalat — mondja, majd később tanácsot ad: — Csak vigyázzanak jobban a látszólagos apróságokra. Gyönyörű ez az oscilloseop, de miért van rajta textillel szőtt kábel — ez nálunk régen nem szokás. A fotométernek elegáns, nikkelezett a kábele. A bevezetésnél miért használják ezt a 4—5 centiméter piros PVC-csövet, hiszen esztétikai szempontból rontja a szürke szinü remek mii szer összhatását. Formába préselt műanyag-kábelvéget kellene alkalmazni bevezetőként, ezt ajánlom, barátilag. Nagyon szép a közepén cölöpökön nyugvó osztrák pavilon, amelynek oldalai szinte a levegőben lebegnek. S a pavilon “tartalma” talán még szebb. Lehetne-e szebb dolgokat kiállítani, mint például Richárd Strauss Rózsalovagjának eredeti elsárgult kézírását vagy Mozart első és utolsó müvének fakuló hangjegyeit? Kivilágított havasok pompás képe fogad a svájci pavilonban, amelyben az óriási fehér nagy itón át megcsodáljuk a világ legkisebb óráját. amely 15 milliméter átmérőjű és 1.3 milliméter “vastag”. Remek képek A képrajongóknak is sokat ad a világkiállítás. Mexikó pavilonjában a leír^^rAPaU tv.-"--. o;_ qeirosé, Diego Riveráé. Az előbbi ágaskodó lovas« képe csupa élettel teli, nagyszerű alkotás, az utób« bi színei pedig mintha ezernyi virágból kipattan« va olvadnának össze valami csouctiatosaii urai harmóniába. A modern képek nemzetközi kiállításán külön öröm számunkra, hogy Csontváry Tivadar sziklás tengerparti lovaskorzót ábrázoló fantasztikus, szinpompás képe rögtön az első teremben fogad, Cezanne, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Monet mellett. Rengeteg, nagy elismeréssel nyilatkozó nézője van a szovjet festők müveinek; Gerasszi- mov, Jablonskaja, Laktionow, Brocsky már klasz- szikussá vált képei láthatók itt a 300 képremek között. Két belga büszkeség Az Atonium tornyára joggal büszkék a belgák. Fenséges alkotás. Ez a 102 méter magas, 2 millió kilós épitmény, amelyben a 9, egyenként kétemeletnyi magas gömböt mozgólépcső köti össze, s amelyben Európa leggyorsabb liftje szállítja az embert a legfelsőbb toronyba (másodpercenként öt métert szádunk felfelé) — hü képet ad a többi között Belgium fejlett iparáról, s felejthetetlen panorámát tár elénk a torony felső gömbjéből. És meseszép a másik büszkeség is: a régi belga város csupa gonddal, művészettel épített mása, amely kivételként, a világkiállítás- befejezése után is a helyén marad. Az idillikus, régi belga házak és terek földszintjén 72 kávéhá-7, étterem büfé, bár hívogatja a látogatót. Van ebben a kis kulisszavárosban vizimalom, nyilazóterem (hatalmas részvétel mellett), a gyönyörű tó partján függőágyakkal, s van — egv magyar vendéglő is: oszlopokra épült üvegkalitka: a “csárdás”, amelyben tegnap este is hajnali 4-ko” volt a záróra, mivel Miskolci Balogh János zenekarának hangjai mellett remekül szórakozott itt a .belga, a német, az amerikai, az angol közönség. A “hivatalos” magyar vendéglőnek tehát vetély- társa akadt. Nem baj, a siker a családban marad. György István TÚLTERMELÉS nincs. Túl alacsony fogyasztás az van. Ha a munkabéreket fölemelik és az árakat leszállítják, minden kiegyenlítődik. Mert a több keresettel jut mindenre, amit meg kell venni, az árak leszállításával pedig elérjük, hogy többet vásárolhatunk. Ezzel azután többet kell termelni, lesz több munka, mindenki dolgozhat és a gazdasági válságot megoldottuk. A háború három serege hagy az országnak: a csonkultak, a gyászolók és a tolvajok seregét. (Német közmondás),
